Dél-Pestmegye, 1946. szeptember (1. évfolyam, 33-41. szám)
1946-09-05 / 34. szám
I I. évfolyam, 34. szám Kecskemét, 1946. szeptember 5. csütörtök Ára: 40 fillér. PÉL-PESTMEGTE Kecskemét és a délpestmegyei járások politikai lapja Főszerkesztő: __ . . .... ...... Felelős szerkesztő : VADÁSZ FERENC_________Megjelenik hetenként kétszer _______ANDRÁSFFY GYULA h Köztársasági elnök ottHalhozeta a Dél Pesmniegyend A visszahívott B-listások kecskeméti névjegyzéke Rákosi miniszterelnökhelyettes az egyhónapos stabilizációról Rákosi Mátyás miniszterelnöki helyettes a rádióban nyilatkozott az egyhónapos stabilizáció sikereiről és tanulságairól. A magyar köztársaság miniszterelnökhelyettese nagy beszédében többek között a következőket mondotta: . — A jó pénz az ipari termelés emelkedéséhez vezetett. A bányák termelése napi 2200 vágón felé halad és feltehető, hogy szeptember végére eléri a napi 2500 vágont. Fejlődés van a textiliparban is. A gabonabeszolgáltatás jól folyik. Augusztus végéig a földadóban beszolgáltatott gabona meghaladta az 1 millió métermázsát — Nem láttuk előre — mondotta — a forint forgássebességének a lassúságát. Sokan nem sietnek kiadni a forintot, az aprópénzben pedig egyenesen lenaurálást, aprópénzvisszatartást tapasztalunk. A mai napig több mint 17 millió forint ércpénz került forgalomba. Minden létekre valamivel több, mint két forint jut és ennek ellenére még alig látni váltópénzt. Remélhetőleg ez a jelenség hamarosan eltűnik és a pénz forgássebessége eléri az 1938-ast. Rákosi Mátyás ezután az aszály okozta károkról beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a stabilizázió sikere meggyőzte a kétkedőket Az ipari munkásság kitörő örömmel fossalta a stabilizációt, köréből érkezett a legtöbb köszönő távirat a jó forintért. Felelete az ipari termelés gyors emelkedésében mutatkoziik. Első hegyen a bányászok állnak. A pécsiek mia közlik, hogy elérték a napi 180 vagont, a maximális teljesítményt. — Helyenként az átmeneti nehézségek hatására — folytatta Rákosi — rövidebb sztrájkok keletkeztek. Az öntudatos munkások tudják, hogy a sztrájk az adott viszonyok között megerégedhetettem Nincs a munkásságnak jogos követelése, amelyet ma ssztrájk nélkül el nem intézhetnek. Akik a mai viszonyok között sztrájkot követeliek, azok lényegében a jó pénz és a gazdasági szanálás ellenségei. Még akkor is, ha a legjobb szándék veszíti őket. Ezért az öntudatos munkások utasítják el erélyesen és félreérthetetlenül azokat, akik most sztrájkot olvasolnak. Sztrájkolni kellett volna a háború alatt, amikor a németeknek dolgozott a magyar ipar. Rákosi ezután az iparcikkek meghaethetetlenül drága áráról beszélt. A riasztságnak rengeteg a panasza a siparosság drága árai miatt is, a drága helypénzek, a kompok révdíjai, a kövezetvám miatt. Panaszkodnak a felesleges közvetítő kereskedelemre és az olyan egy kezekre, mint a Mezőgazdák Szövetkezetének Központja. De a legáltalánosabban a malmokra panaszkodnak. ■ — Szeletei a panaszokon — folytatta Rákosi Mátyás a lehető legsürgősebbenégiteni kell. Le kellszorítani az iparcikkek árait, ki kell küszöbölni a felesleges közvetítőkereskedelmet és egy kezeket, és meg kell rendszabályozni a kapzsi, parasztnyúzó molnárokat. A Magyar Kommunista Párt, miután ezeket a bajokat felismerte, a legélesebb harcot kezdte ellenük és két nappal ezelőtt a nemzetgyűlésen benyújtottunk egy törvényjavaslatot, amely követeli a malmok községi felügyelet alá vételét, illetve községesítését. Ezen a téren gyorsabban mutatkoznának eredmények,ta a Kisgazdapárt szintén csatasorba állna és a parasztok védelmére fellépne az ipari árak csökkentése és a malomuzsor« letörése mellett. Az iparcikkek megfizethetetlenül drága ára elsősorban azzal függ össze, hogy iparunk nem készült fel a szanálásra . A haditermelés leszoktatta a gyáripart a takarékoskodásról, a pontos számvetésről, s rászoktatta őket a nagy hasznokra. A szanálás viszont minden vonalon takarékoskodást, pontos kalkulációt és normális, az inflációval össze nem hasonlítható hasznot ír elő. Ehhez persze nem fűlik a foga azoknak a tőkéseknek, akik a háború alatt szinte egyedül a hadseregnek dolgoztak, vagy az infláció idején a Nemzeti Bank papírpénzével gazdálkodtak. Most, hogy a jól sikerült szanálás arra kényszeríti őket, hogy normális, takarékos gazdálkodásra térjenek át, e valóban nem könnyű feladattal szemben különböző módon próbálnak védekezni. Az egyik az, hogy változatlanul hitelekért ostromolják a Nemzeti Bankot, s racionális piacszervezés és vevőszerzés helyett egyszerűen az állam nyakába akarják varrni termelvényeik elhelyezésének kérdését. A másik nem kevésbé kényelmes mód: az iparcikkek árának hihetetlen felemelése. Ma már ezen a téren ott tartunk, hogy a magas iparcikkek nemcsak az ipari munkást, a parasztságot és az értelmiséget sújtják, hanem export-lehetőségeinket is szinte semmivé teszik. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy iparcikkeink ára messze túlhaladja az amerikai árakat. Egyébként köztudomású, hogy részben az Anyag- és Árhivatal hibájából az iparcikkeket olyan magasan állapították meg, hogy áruk minden hivatalos nyomás nélkül jelentékenyen esett. A len ára például 40 százalékkal, a gyapjúszövetek 30 százalékkal, a tégla szintén 40 százalékkal olcsóbb, mint a hivatalos ármegállapítás. Ez mutatja, hogy ezen a téren milyen nagy lehetőségek vannak. Vannak jól dolgozó gyárak, amelyek bekanyarodtak a szanálás vonalát Őknek semmi okuk sincs félni ■tiatás a 2-ik oldalon.) „Kisgazda“ malmos, aki kukoricacsutkával fizeti ki a részvényeseket így fosztogatják a malmosok a föld népét A belpolitikai élet egyik legfontosabb eseménye ma az a harc, amelyet a Magyar Kommunista Párt a malmok ellenőrzéséért folytat. A vélemények megoszlanak: a föld becsületes népe, minden dolgozó szükségesnek tartja, hogy a malmosok mai szabadrablásának véget vessenek, de legalább olyan erős küzdelmet folytat a nagytőke a jelenlegi állapotok fenntartásáért. Hű képet ad a malmosok üzelmeiről .Boroa nagyközség, ahol Hessy Pál, a Kisgazdapárt helyi titkára, a malom korlátlan hatalmú ura. Hessy úr nem ismeretlen a politikai berkekben, volt ő már titkára a MÉP- nek, a Megújhodás pártjának is. Jelenleg a Kisgazdapárt helyi szervezetének és ugyanakkor a környék egyetlen malmának az irányítója. Hessy úr szövetkezetet alakított a borotai malom hasznosítására, maga is szerzett néhány részvényt, de rokonsága révén megszerezte a részvények 75 százalékát. Óriási forgalmat bonyolít le a borotai malom és Hessy Pál üzleteiről furcsa dolgokat beszélnek a bordai parasztok, de fellépni csak kevesen mennek ellene. Érthető is ez, akié a malom, az a község ura. Tudja ezt Hessy is és ki is használja a malom nyújtotta lehetőségeket. Azt beszélik Borotán, hogy hihetetlen nagy vagyont harácsolt össze, amióta az ő kezébe került a malom vezetése. De megjárták a részvényesek is Hessy úrral. Az elmúlt évben a malom egy részvény után 150 kiló kukoricacsutkát fizetett részesedés címén. A különös osztalék nagy felháborodást keltett a részvényesek között Most az a helyzet állott elő, hogy nemcsak a Hessy Pál kénye-kedvére kiszolgáltatott gazdák, hanem még maguk a Hesso-rokonsághoz nem tartozó részvényesek is a legnagyobb örömmel csatlakoznak a MKP-nak a malmok községesítéséért megindított küzdelméhez. A borotai földek művelői igazán a saját bőrükön érzik a malmosok ellenőrzés nélküli garázdálkodásának minden keservét. —o— Az OFOSZ-kongresszust szeptember 15-én tartják meg A földhözjuttatott parasztság pártkülönbség nélküli egységes szervezkedése az egész országban nagy lendülettel folyik és mindenütt egymásután alakulnak meg az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetségének szervezetei. Az Országos Szervező Bizottság legutóbbi értekezletén elhatározta, hogy ■i szeptember 8-ra tervezett Országos Kongresszust egy héttel később, szeptember 15-én, vasárnap reggel 8 órai kezdettel tartja meg. Az Országos Kongresszust Budapesten, VIII., Magdolna utca 5. sz. alatt, a Vasas Székházban tartják. A kongresszusra minden járásból két-két küldöttet választanak az UFOSz szervezetei, a Föld- Igénylő Bizottságok vezetésével összehívott földhözjuttatottak köréből. A küldöttek részére az útiköltséget filléres alapon, gyűjtés útján szedjék össze a földhözjuttatottak az UFOSz szervezetei, a Megyei Földbirtokrendező Tanács, a falu és a város vezetői részéről. A kongresszus részvevői egy-két napi élelmet vigyenek magukkal. —o— Be kell jelenteni a munkavállalók elbocsátását Egyes vállalatoknál elbocsátások történtek anélkül, hogy ezt bejelentették volna. Illetékes helyről nyomatékosan figyelmeztetik a munkáltatókat arra, hogy a magánalkalmazottak létszámcsökkentéséről szóló rendelet alapján történő elbocsátás esetében az érdekelt munkavállaló értesítésével és szolgálat alól való felmentésével egyidejűleg a Szakszervezeti Tanácsot is értesíteni kell és az elbocsátást ugyanakkor be kell jelenteni az illetékes miniszterhez. Ennek a kötelezettségnek az «Imola*»sása büntetendő cselekmény.