Dél-Pestmegye, 1946. november (1. évfolyam, 51-58. szám)

1946-11-02 / 51. szám

2 DÉL-PESTIV3E8YE 1340§. rsovemiser 3 Gyógyíthat-e a tüdővész ? Hogy állunk közegészségügyileg a tuberculosis tekintetében a háború dúlása után? Mit remélhetünk e téren a demokráciától ? Ezek azok a kérdések, amelyek a közönséget joggal érdeklik, amit könnyen megérthetünk, ha arra gondolunk: milyen elterjedt ez a betegség; igazi «népbetegség», ahogy már régen is emlegették. Azt a jogát a népnek, hogy sorvadjon, pusztuljon, készséggel elismerte a régi rendszer. A nemzetpusztító gyilkos kórságot szívesen ruházta fel a «népi» jelzővel. Hogy milyen szomorú joga volt Magyarországon a nép gyermekének tdőbajban elpusztulni, ama jellemző, hogy míg a háború előtti hivatalos statisztika szerint az 1920-as években tízezer oyani egyén közül, aki a vagyon Inából él, vagy nyugdíjas, a munkaképes korban (16 és 60 év között, csak 16 hal meg gümőkórban, addig ugyanannyi napszámos közül 67, vagyis több mint négyszer annyi és utánuk mindjárt az iparosok következnek a halálozás gyakoriságának sorrendjében. Más adatok is a szegénység szerepét mutatják a gümőkóros halandóságban. Budapesten legnagyobb volt a halálozási arányszám az Angyalföldön és Óbudán (tízezerből 15). Legkedvezőbb a Belvárosban, a Pasaréten és a Rózsadombon (tízezerből 8). A szociális helyzet szempontjából hátrányosabb a helyzet az Allósdon, ahol számszerűleg nagyobb az agrárproletariátus, mint a gazdag Dunántúlon. Igen, a tüdőbaj valóban népbetegség. «Lakásbetegség»-nek is mondják, mert a szűk, levegőtlen nedves lakásokban dúsabban arat. A proletárlakásokban otthonos csak igazán ez a kórság. És vájjon hogyan állunk országos vonatkozásban az összlakosság tekintetében ezzel a bajjal ? Vájjon hogy viszonyának a hazai viszonyok a külföldiekhez. És vájjon lehetséges-e valami összefüggést találni az ország politikai rendszere, szociális szerkezete és közegészségügyi állapota között. Az első világháború előtt a kapitalizmus és a feudalizmus korszakában a maradi Magyarország gümőkóros halandóságával az egész világon az első helyen állott. (34 tízezrelék.) A háború alatt 1918-ig még rosszabbodott az arányszám. Attól fogva javult 1939-ig (13 tízezrelék), olyannyira, hogy az első helyről az ötödikre kerültünk Románia, Portugália, Finnország és Chilé mögé. És mi történt várjon az után ? A számok tükrében mindjárt világosan látható, hogy a Horthy-reakció népellenességét nem utolsó sorban éppen közegészségügy-ellenessége jellemzi. A második világháború kiörtése után ugyan azonnal emelkedni kezdett ez arányszám, mi még be sem léptünk a hadviselők közé, de már megkezdődött a «győri Programm», a fegyverkezés és a következmény. A 13.9-es mélypontról 1940-ben már 14.1-re szökött fel a gümős halálozási arány. 1941-ben már 15.0, egy évre rá 15.8 ezrelék és ez az emelkedés a háború végéig egyre tartott. Nyugodt lelkiismeretig válaszolhatjuk meg tehát a feltett kérdést a statisztikai adatok tárgyilagos világánál Minél elmaradottabb egy ország szociális szerkezete, annál kedvezőtlenebb a közegészségügye; erre az 1914 előtti Magyarország világrekordja az «ősbékében» iskolapélda. Némi reformok 1919 után és valamelyes egészségügyi szervezés, ami elől a régi rendszer sem térhetett ki, s maga a béke, jlavulást hoztak, de már elég volt a tengelyhatalmakhoz való csatlakozás, a fegyverkezés elindítása ahhoz, hogy visszaesés, hanyatlás következzék be a közegészségügy terén, már két évvel hadba lépésünk előtt. A háború az után természetesen elvégezte a maga rettenetesen romboló munkáját ezen a téren is. A helyzet a háború dúlta, kifosztott országban a felszabadulás után elszomorító volt. Most már szemmel látható tett, hogy a közegészségügy terén hova vezetett, milyen pusztításhoz a régi rendszerek népellenes politikája. Nem volt kórház, nem volt betegágy a tüdőbajosoknak, nem volt országszerte Röntgen-készülék, vagy csak alig volt és az ínség folytán megszaporodott számú és el nem különített tüdőbetegek vészesen fertőzték az ojstrom alatt és az infláció nyomorúságában leromlott, ellenálló erejükben legyengült gyerekeket a hideg proletár-otthonokban. Pedig tudvalévő, hogya felnőttkorig tuberculosis az a dal, amelynek első akkordjait a bölcsőnél dúdolják. A gyermekkori fertőzés a forrása az esetleg csak évtizedek múlna jelentkező betegségnek: felnőttkori fertőződés a legnagyobb ritkaság. A gyermekek mai fertőződése tehát a háború okozta áldatlan közegészségügyi viszonyok következtében egy jóval későbbi betegséghullám előidézője lesz. Íme a félfasiszta és fasiszta rendszer antiszociális politikájának mérlege a közegészségügy adatainak a tükrében. Mit ér az orvostudomány minden vívmánya, a kutató laboratóriumok évtizedes munkájának eredményei, újabb gyógyszerek felfedezése, a tüdősebészet fejlettsége, a gondozó intézetek és a kórházak minden jóakaratú igyekvése,ha a rossz politika csődbe vitte az országot és az intézmények és az emberi szervezetek csaknem jóvátehetelenül lerongyolódtak, tönkrementek. A fertőző tüdővészesek megsokszorozódása az eredmény: betegek százezrei esnek ki a termelő munkából és betegségükben elhaltak tízezreinek koporsója mellett sír a proletár család. Meghalnak, akik életben maradtak, vagy meg sem betegedtek volna, ha a régi bűnös rendszer népellenes politikája lejtőre nem viszi a nemzetet. Azt hiszem, nem csalódunk, ha azt állítjuk: A tüdővészben súlyosan megbetegedettek és elhaltak száma megközelíti, ha meg nem haladja a háború katona halottjainak számát. Borzalmas ez az arány! Ezek is a háború áldozatai, ha pusztulásuk nem is olyan drámai külsőségek között történik. Mit várhatunk már most, ilyen tragikus előzmények után a demokratikus rendszertől? Új tüdőgondozó intézetek szervezését és mindenek előtt a régiek újjáépítését? A kórházi osztályok és szanatóriumok újjászervezését és az ágylétszám szaporítását? Igen, hogyne, ezt is. A népjóléti minisztérium Molnár Erik vezetésével szinte emberfeletti munkát fejt ki a téren lás a Röntgen-gépek százait szerezte meg már az infláció alatt is, a legmostohább adottságok ellenére, az újjáépülő gondozóknak. Elindítja a munkát a kórházakban és az államosított tüdőbeteg szanatóriumokban nemsokára ezer mrg ezer "hófehér ágy várja a gyógyulást kereső gümőkóros munkásokat, akiknek kezéből kiütötte szerszámukat ez az alattomos kór. Ám, az orvosi munka önmagában sohasem oldhatja meg a tuberculosis problémáit, a dolog természeténél fogva. A legtökéletesebb közegészségügyi szervezet sem tarthatna lépést a betegség terjedésével, ha a politika nem sietne segítségül, ha nem iktatjuk ki a betegségre hajlamosító szociális elesettséget. Mindig több lenne a fertőző beteg, mint a kórházi betegágy. A baj terjedésének így nem lehetne gátat vetni. Igen, a tüdővész, ha korán felismrik, ha még túlságosan el nem hatalmasodott a betegen, a tudomány mai fejlettsége mellett gyógyítható. Gondozóintézeti szűrővizsgálatok útján, a fertőző gócok kiemelése a családból, vagy a munkahelyről, a megelőzés, a légmellkezelés és az egyéb sebészi gyógymódok pedig a gyógyítás hathatós eszközei. Ez mind szükséges és fontos. Az igazi tuberculosis szanálás, a dolgozók társadalmának megmentése e gyilkos kór rémétől azonban szélesebb alapokon nyugszik. Annak a tanulságnak a felismerése: A gátlástalan kapitalizmus munkáskihasználó rendszere és a háború előtti bűnös országvezetés jóvátehetetlen károkat okozott a közegészségügy terén is. És annak a nyilvánvaló igazságnak a hirdetésén: A nép érdekében való országos politika és az erőteljes szociálpolitika meg fogja duzzasztani a dolgozóosztály életerejét és a népjólét emelkedésével nem lesz immár a dolgozó védtelen zsákmánya a tüdővész pusztításának. Eloszlott a kétely, a fasizmus népbetegségét a demokrácia népegészsége fogja felváltani. A tüdővész-probléma a fasizmusban és a demokráciában Írta : Dévényi Rudolf dr. igazgató-főorvos Ur kíséri©!! telep Kecskeméten A Földművelésügyi Minisztérium kísérletügyi és növényegészségügyi vezető tisztviselői jártak Kecskeméten, ahol megtekintették a leischmann-fél ágasegyházi szőlő- és gyümölcsgazdaságot, melynek mintegy 100 holdas területén az állam növényvédelmi kísérleti telepet állít felrt * Az ágasegyházi kísérleti telep, ahol megfelelő kutató intézetet is létesítenek, az alföld speciális növénybetegségeit és rovarkártevőit fogja tanulmányozni, különösen a pajzstetű elleni védekezéssel ,e almamoly kérdéssel, a barackfák gutaütésével, a meggyfák moniliájával foglalkoznak és ki fogják próbálni mindazokat a védekezőszereket, melyeket a gyárak forgalomba hoznak. A városföldi egykori Szappanos-kastélyt annak idején a MKP kiigényelte és rohammunkával megkezdték a helyreállítását. A Magyar Kommunista Párt kecskeméti szervezete a kétés fél hold gyümölcsösben épült kastélyban gyermeküdülőt rendez be. A kőműves és festőmunkákat már befejezték és rövidesen befejezést nyernek az üvegezési munkálatok is. Minden valószínűség szerint a gyermeküdülőt néhány héten belül átadható lesz rendeltetésének. A tervek szerint télen a csecsemők, nyáron pedig az iskolásgyermekek találnak majd üdülést az új kecskeméti gyermeküdülőben. Gáli József a MKP városi titkára most rendszeresen végiglátogatja a kecskeméti népiskolákat. Első útja a halasi úti (Rendőrfalu) iskolába vezetett, ahol megállapította, hogy 16 gyermeknek nincs sem cipője, sem pedig iskolakönyve. A tizenhat gyermek rövidesen kap cipőt is, iskolakönyvet is. Gáti titkár felszólítására az iskola vezetője most állítja össze a rászorult gyermekek névjegyzékét, hogy a MKP azonnal intézkedhessen a szükséges cipők és tanszerek megszerzésére. 33-as telefonszám SZISZ vízvezetékszerelő: 44 Befejezték a gyermeküdülő újjáépítési munkáit Cipőt, tankönyvet kapnak a gyermekek Újkori romlott bort bor seprőt a legmagasabb naptáron vásárol a PIGS Szeszfőzde Jókai utca 17 szám. BUDAPESTTEL EGYIDŐBEN! NAGY PÉTER A moziban díszbemutató nov. 7-én, csütörtökön ESTE 7 ÓRAKOR Új &Creke t állapítanak mag a segédmunkásoknak A Szakszervezeti Tanács kedden átiratot intézett a GyOSz-hoz. Ebben javaslatot tesz a segédmunkások és a legalacsonyabb kategóriába tartozó szakmunkások bérének rendezésére. Értesülésünk szerint a GyO$$'és a Szakszervezeti Tanács képviselői mielőbb értekezletre jönnek össze, hogy álláspontjaik után megállapítsák az új órabéreket. 10 holdat kell felszánt«** minden kottás látogatnak A földművelésügyi miniszter rendelete alapján minden kettes lófogat tartozik az ősz folyamán 20 kát. hold földet megszántani. Az egyes lófogatok párbafogása kötelező. Mentesül az igénybevétel alól a törzskönyvezett ló és annak a gazdának az állata, akinek összes szántóterülete egy tó esetén 20 kát. hold és 2 ló esetén 40 kát. hold. A rendelet a továbbiakban előírja, hogy minden vetőgéppel az ősz folyamán legalább 40 kát. holdat kell bevetni és az igényelt gép díja kát. holdanként 10 kg búza. Állandóan friss pörköltkávé Jozani Gyula csemegeüzletében.