Homok, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-17 / 27. szám
2. oldala ost o H 27. szám Kecskemét, szept. 17. A forradalmak testőrei. Az őszi rózsás forradalom szomorú emlékei között szerepelnek a monarchia leszerelt flottájának tengerészei. Először akkor ismerkedtünk meg velük, amikor Triesztből elindulva Csáktornyánál megállották, hogy védjék a magyar határt. Akkor a felbomlott hadseregünk utolsó reményei voltak a magyar tengerészek, akiket még akkor összekapcsolt a fegyelem. De keserűen kellett csalódnunk bennük, amikorra a fővárosba értek. Magukkal hozták a bomlás csiráit és az Astoriából kiinduló forradalom testőreivé lettek. Fényes és Heltai-féle kalandorok vezetésével rémévé lettek a lefegyverzett és kiszolgáltatott országnak. A Fényes által vezetett tengerész csapat rabolta el a hazánk területét védő utolsó bástyának, a székely hadosztálynak munícióját. A kalandorok által vezetett tengerészeknek oroszlánrésze van hazánk összeomlásában. A kommunizmus alatt még élénken emlékünkben élnek az autón robogó terrorista tengerészek, akik vak eszközeivé lettek a szemita népbiztosoknak. Csernyi terrorista-főnök szemefénye volt a kommunizmusnak, Kun Béla Szolnok viszszafoglalására tengerészeket küldött ki. Tengerész golyó terítette le hazánk egyik legnagyobb fiát , Tisza Istvánt. Most végre Dobót, a forradalmak utolsó tengerész testőrét el fogja érni a méltó büntetés a .. . kötél. Rubinek a külkereskedelem és vámeljárás újjászervezése érdekében. A magyar kereskedelem és ipar egyik legfontosabb kívánsága a külkereskedelem jelenlegi viszonyainak újjárendezése és a vámeljárás megfelelő szabályozása. Evégből már több érdekképviselet intézett megkeresést az illetékes minisztériumokhoz, amelyeknek azonban eddig konkrét eredményük nem volt. Most Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter ezt a kérdést is dűlőre kívánja juttatni és evégből e hó 20-án délelőttre a kereskedelemügyi minisztériumban ankétot hívott össze, amelyen egyfelől a külkereskedelem jelenlegi helyzetével és annak szabályozásával, továbbá a vámfelpénzek és a vámfelfüggesztések revíziójával foglalkoznak. Az ankétra a miniszter többek közt a Gyoszt, az Omget, az Omket, a kereskedelmi és iparkamarát, a magyar-lengyel kamarát, az Áruforgalmi Központot, a Pénzintézeti Központot is meghívta és a gazdasági minisztériumok képviselői is jelen lesznek. Információnk szerint az érdekképviseletek többsége azt az álláspontot fogja képviselni, hogy az ország gazdasági és pénzügyi konszolidációja érdekében a szabad kereskedelmet a külkereskedelmi viszonylatokban is lehetőség szerint helyre kell állítani. MNB m & f» 4 elraktározásra kezelést IWBM9&W» díjfizetése mellett, vagy közös haszonra elfogad a Szőlősgazdák Szövetkezete a Szövetkezet tagjaitól. A beraktározott borokra kívánatra előleget is ad az igazgatóság. Aki mustját itt szándékozik elraktározni, az folyó hó 15-ig jelentse be az Egyesület irodájában, mert a későbbi jelentkezők nem vétetnek figyelembe. 68 8 A zágrábi hadtest megakadályozza D' Asrauizio túlkapásait. Bécs, szept. 16. Belgrádi hírek szerint a szerb körök Fiume függetlenségi nyilatkozatának megérkezése után azonnal megbeszéléseket folytattak a hadügyminiszterrel, melynek eredményeképpen a zágrábi 4-ik hadtest parancsnoka azt az utasítást kapta, hogy B. Annunzio csapatainak minden túlkapásait fegyverrel akadályozza meg. A francia néprokonszenve Magyarország felé hajlik. Páris, szept. 16. A francia sajtó tele van olyan hírekkel, amelyek a csehek tótországi, a románok erdélyi kegyetlenkedéseiről szólanak. Ebből következtethető, hogy a francia kormány szívesen látja, hogy a francia sajtó elutasító magatartást mutat a kis antanttal szemben. Kész a földbirtokreform. A földbirtokreformról szóló törvényjavaslat világos képet ad a tervezett földelosztás módjáról. A javaslat tervezőinek két ellentétes érdeket kellett kiegyenlíteni: a belterjesebb kezelést jelentő nagybirtok érdekét és a szociális érdeket, mely azt parancsolja, hogy a már hosszabb idő óta tartó nyugtalanságot és elégedetlenséget megszüntessék. A kiegyenlítés csak úgy történhetik, ha a szélsőséges megoldást mindkét irányban kiküszöböljük. A reformnak nem az a célja, hogy a nagybirtokot általában letörje, hanem az, hogy a túlnagy birtokok helyébe egészségesebb megoszlást léptessen és az eddig szinte meg- kövült birtokviszonyokba életet vigyen azáltal, hogy a nagy uradalmaktól körülvett falvaknak is megadja a terjeszkedés lehetőségét. Ahol a nagybirtok kifogástalanul tölti be hivatását, ott belőle csak annyi földet vonnak el, amennyi a szociális cél szempontjából okvetlenül szükséges és Amennyinek elvonása a megmaradt részen az okszerű gazdálkodást továbbra is lehetővé teszi. Ki kaphat földet? Szabály szerint csak azokról gondoskodhatik a földreform, akik eddig is földmivelők voltak. Kivétel és a szociális érdeknek tett engedmény lesz tehát, ha nem földmivelők (pld. falusi kisiparosok, köztisztviselők, hivatásos katonák) is jutnak földhöz, ha ezzel hitelre szoruló hadirokkantaknak segítünk a földszerzésben. A javaslat nem ismer a földszerzésre nézve egyéni igényjogosultságot, mert nem egyesek megajándékozását tűzte ki céljául, hanem az összesség érdekét. Kizárja a földszerzésből azokat, akik az állam ellen vétettek, akik mint katonák , kötelességüket nem teljesítették, vagy akik a közelmúlt forradalom mozgalmaival kap-csolatban, vagy akár anélkül is a társa-dalmi rendre, békére vagy közbiztonságra veszélyesek. Összeférhetetlenek továbbá a dologkerülők, a vagyonbukottak, vagy azok, akiktől a föld okszerű kezelése nem várható. Földet szabály szerint csak magyar honpolgár kaphat. Kivétel csak a visszavándorló volt magyar honpolgár gyermeke, ha visszahonosítása iránt az eljárás meg van indítva. Az igénybevétel módja és sorrendje. A javaslat elsősorban a szabad földbirtok forgalomból merít és az eladóvá tett ingatlanokat az állam elővásárlás jogán szerzi meg ott, ahol erre földbirtokpolitikai szempontból szükség van. Csak ahol ez nem lehetséges, szerzi meg az állam a szükséges földterületet megváltás útján, amikor már mindenféle lehetőség ki van merítve, tehát amikor a szükséges földterületet sem szabad alku, sem elővásárlási jog gyakorlásával megszerezni nem sikerül, de ez esetben is a teljes érték megadása alapján. A megváltási jogot elsősorban a háború alatt szerzett földbirtokra mondja ki a javaslat, mely tekintet nélkül a nagyságára, teljes egészében váltható meg az állam által, ha erre szükség van. Ugyancsak teljes egészükben válthatók meg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, továbbá az állam elleni bűncselekmény miatt és katonaszökevények ingatlanai. Másodsorban általában a nagybirtokot kívánja a javaslat a szükséghez képest megváltás útján igénybe venni. Ezekből azonban csak annyit vesz el, amennyi a meg nem váltott részeken az okszerű gazdálkodást lehetetlenné nem teszi. A javaslat e tekintetben nem tesz különbséget egyéni és nem egyéni, vagyis alapítványi, egyházi és közbirtokossági földek között. Új birtoktípusok. E törvény alapján az állam által adományozott birtokokat a javaslat családi birtokoknak nevezi, mely jelleg a telekkönyvben külön feltüntetendő. Ilyen birtokot, habár csak részletekben is, elidegeníteni, felbontani, bérbeadni, haszonélvezetbe másnak átengedni csak az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával lehet, megterhelni pedig csak bizonyos tazative felsorolt esetekben a bíróság engedelmével szabad. A Bíróság hozzájárulásával családi birtokot létesíthet a tulajdonos olyan más egyéni ingatlanaiból is, amelyek nem ennek a törvénynek alapján jutottak a kezébe."Létesítésekor vagy annak átvételekor a Bíróság hozzájárulásával ki lehet kötni, hogy öröklés esetében a további birtok mint osztatlan egész egy örökösre szálljon. („Oszthatatlan családi birtok.“) A javaslat járadék-birtokot is létesít. A járadék lényege, hogy a vevő földet szerez azáltal, hogy előre meghatározott évi összeget szolgáltat be pénzben vagy terményben. A járadékkal lehetővé akarja tenni a javaslat, hogy tőkeszegény földmivelő hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, közszolgálati alkalmazottak, katonatisztek is szerezhessenek földet. A járadék fedezésére esetleg a vitézségi érem után járó díjak, a rokkantjárulékok és nyugdíjak is leköthetők. Haszonbérlet. A javaslat arról is gondoskodik, hogy az állam a megváltásra kerülő nagybirtokokat kis haszonbérlet formájában juttathassa az arra szorulóknak. A megváltás korlátozása. Hogy a reform a gazdasági beruházásoknak útját ne állja, a megváltást öt évre korlátozza és kívánatra közérdekű beruházások céljaira időleges mentességet ad. A megváltási ár. A javaslat elsősorban a felek egyezkedésére bízza a megváltási ár megállapítását. Megállapodás hiányában pedig a megváltás árát egy a törvény alapján létrejött vegyes bíróság állapítja meg. Haszonbérlet esetén a főhaszonbérlő az állam által megbízott intézmény, (pl. az O. K. H., Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége) lesz, ő elégíti ki a tulajdonost és ő teljesíti a bérbeadóval szemben a kishaszonbérletek feltételeit. A parcellázás. A javaslat a parcellázást is felöleli, melyet ellenőrzés alá helyez. A parcellázást be kell jelenteni a gazdasági felügyelőségnek, az írásbafoglalt vételi szerződéseket a községi elöljárósággal láttamoztatni. E mellett a javaslat módot ad az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak arra, hogy az egész műveletbe betekintsen. Az ingatlan eldarabolással hivatásszerűen foglalkozó pénzintézetek ki vannak véve az elenőrzéssel járó korlátozások alól, ha parcellázási tervüket a földmivelési miniszter már jóváhagyta. Országos Földbirtokrendező Bíróság. A reform végrehajtásának fóruma az Országos Földbirtokrendező Bíróság, melynek összetételét a javaslat úgy kontemplálja, hogy független legyen a napi politikától és a közhangulat változásaitól. Ez a bíróság kettős összeállítású lesz, amennyiben tagját az eddig is legfőbb bírói hivatást betöltött férfiakból és a mezőgazdasági érdekképviseletek választottaiból kerülnek ki, ezenkívül még az érdekelt minisztériumok és az altruista pénzintézetek kiküldötteiből. A bíróság hatásköre igen nagy, kiterjed a reform egész területére és a végrehajtás egészen a kezében összpontosul.