Homok, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-25 / 85. szám

2. oldal 13. szűnt m­o­rfi­u­m A kormányzópárt új programmjának tervezete Keresztény nemzeti irányzat, demokratikus agrárszellem és szociális felfogás az új munkaterv alapjai. A nemzetgyűlés szüneteit a kormányzó­­pártban arra használták föl, hogy részlete­sen megállapítsák azt a munkatervet, amely-­­­nek útjain a jövőben a kormány és a párt politikájának haladnia kell. Ez a mozgalom a szélsőséges elemeknek a pártból való ki­szorítását is célozza. Természetes azonban, hogy ez az új munkaterv nem irányul a kormánynak egyetlen tagja ellen sem, sőt ellenkezőleg, egy egységes s minden tekin­tetben összetartó többséget akar a mai kormány számára biztosítani. A szélsőséges elemek kiválását is úgy képzelik, hogy a pártban való bennmara­dást az új programm kötelező elfogadásá­hoz kötik. Teljes és hiteles szövegében közöljük­­ azt a nyilatkozatot, amely a párt programs­­tervezetét magában foglalja s amelyet már eddig is több mint száz nemzetgyűlési kép­viselő írt alá. A nyilatkozat a következő­képpen szól: Alulírottak abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a magyar politikai életnek a béke ratifiikációjával megnyílt új korsza­kában két fő feladat van: egyik állami és társadalmi megerősödésünk, másik a küz­delem a béke revíziójáért. Ezt a kettős törekvést azonban csak akkor látják sike­resnek, ha a kormányzatban, amelyet min­den személyi érdek háttérbetolásával aka­runk támogatni, a következő a­l­a­p­e­l­v­e­k­­ uralkodnak: a keresztény (keresztyén) nemzeti irányzat, demokratikus agrárszellem és szo- r­erális felfogás. Ezektől az alapelvektől áthatva, a nem­zetgyűlésnek a következő legközelebbi fel­adatokat kell megoldania: 1. A közrend tökéletes biztosítása, 2. a munkáskérdés szociális szellem­­­­ben való rendezése, 3. pénzügyeink rendezése, 4. a közigazgatás reformja, amely nél­kül a földreform végrehajtása csődöt mond, 5. az alkotmányjogi és házszabályre­form, előbbinél nevezetesen: a) a királyi jogkör megállapítása, b) a felsőház reformja és c) a választójog reformja, amely nélkül készületlenek lennénk házfeloszlatás esetén, 6. közoktatásunk reformja, tekintettel az uj művelődési és gazdasági szükség­letekre, 7. az egyházpolitikai reformok (kato­likus autonómia és 1848. XX.), 8. az ipartörvény revíziója (kisipar vé­delme) és végül 9. mezőgazdasági és ipari termékek szabadforgalmának eléréséhez szükséges intézkedések. A király személyének kérését csak a fenti reformok elintézése után tartjuk el­döntendőnek úgy a békés konszolidáció, mint hazánk feltámadása és függetlensége érdekében. Hogy pedig mindezeket a feladatokat megoldhassuk, szükségesnek tartjuk a kor­mányzópárt rekonstrukcióját olyképpen, hogy abban csak rokonfelfogású elemek marad­janak. Ki kell tehát válniok­ úgy jobbról, mint balról a szélső politikai felfogást valló elemeknek, különösen pedig azoknak, akik akár a keresztény világnézet, akár alkot­mányjogi felfogás, akár pedig az állam­i és társadalmi rend átépítésének módja vagy üteme szempontjából a nagy többségtől eltérő felfogást vallanak. Ez a nyilatkozat, amint látható, fel­öleli a törvényhozás munkásságának min­den körét és biztos alapot teremt, arra, hogy a kormányzópárt most már valóban egységesen és minden tekintetben kormány­­képesen vezesse tovább a nemzetgyűlést. Városi közgyűlés: Kecskemét város törvényhatósági ki-­­ záttságának a folyó évi november hó 30. napján (kedden) délelőtt 9 órakor és foly­­­ tatólag a városháza közgyűlési termében­­ tartandó rendes havi közgyűlésén az alábbi tárgysorozatban foglalt ügyek fognak tár­gyaltatni. Polgármesteri jelentés a közigazgatás folyó évi október havi állapotáról. A községi és törvényhatósági takarék­­pénztárak felállítása és működésének tör­vény által való intézményes biztosítása tár­gyában Budapest székesfőváros közönsé­gének átirata. A kath. autonómia sürgős megvalósí­tása, az összes vallásfelekezetekhez tartozó­­ alsópapság, a szerzetesek és apácák anyagi helyzetének javítása, a falu kultúrájának fellendítése és közegészségügyének meg­javítása tárgyában Sopron vármegye közön­­­­ségének átirata. A törvényhatósági igazoló választmány újraalakítására határidő kitűzése iránt fő­jegyzői jelentés. A közigazgatási bizottságból az 1920. év végével kilépő 5 tag helyének betöltése­­ végett a választás kitűzése iránt ugyanaz.­­ A számonkérő­ szék újraalakítására ha­táridő kitűzése iránt ugyanaz. Dávid Nándorné zeneiskolai tanárnő igazgató-helyettesítési díj iránti kérelme tár­gyában a városi tanács javaslata. A városi alkalmazottak ruhasegélye­­ tárgyában a városi tanács javaslata. A nyugdíj szabályrendelet 11. szaka­szának módosítása tárgyában ugyanaz. Néhai Gyenes István által tett 8,000 koronás iskolai alapítvány alapító levele tárgyában ugyanaz. 100,000 korona névértékű nemzeti ke­reskedelmi és közgazdasági banki részvény jegyzése tárgyában ugyanaz. Központi szeszfőzde bizottság újjáala­kítása tárgyában ugyanaz. Stöber M. és Ballan P. menekült tiszt­viselők felebbezése a városi tanács 23,352—­­ 1920. számú határozata ellen. Bakkay J. erdőmester föld- és fa-illet­mény természetbeni kiadása s a lótartási átalányának földben történő megváltása tár­gyában a városi tanács javaslata. Pusztai tanítók iskola-fűtés és takarí­tásért járó 600 korona díjának 1200 koro­nára leendő felemelése tárgyában tanácsi javaslat. Iskola gondnoki állás szervezése tár­gyában ugyanaz. A bugaci mezőőri lakás kijavítására 110.000 korona póthitel folyósítása tárgyá­ban tanácsi jelentés. A koháry-szentlőrinci jegyzői lak javí­tása tárgyában tanácsi jelentés. Kiskorú Mucsi Mária és Erzsébet telek­vétele ügyében tanácsi jelentés. Balla Sándor és Hajnal Imre városi tűzoltók egy évi katonai szolgálatuk tarta­mára szabadságolás iránti kérelme. A könyvkötői munkákra meghirdetett verseny­tárgyalás eredményéről főjegyzői jelentés. Szabó Márton tiszti ügyész újabb 3—4 hónapi szabadság iránti kérelme tárgyában tanácsi javaslat. Csonka Magyarország nem ország Egész Magyarország menyország. — A MOVE a „Hadiárvák Ott­hona“ javára gyűjthet. A MOVE enge­délyt kapott arra, hogy a „MOVE Hadiár­vák Otthona“ javára tárgysorsjátékot ren­dezhessen s e célból 500.000 darab 10 koronás sorsjegyet bocsásson ki. A MOVE arról tett jelentést a belügyminiszterhez, hogy a törvényhatóságok az országos ado­mánygyűjtések korlátozása tárgyában ki­adott körrendeletben foglalt tilalom alá eső adománygyűjtésnek tekintik. Mivel ez nem esik tilalom alá, az egyesület által igazol­vánnyal ellátott megbízottak folytathatják működésüket. A magyar gazdák és földművesek lapja és védője a „HOMOK“ és az „ÚJ BARÁZDA“ Új papírbuszfilléresek forgalomban. Aprópénz­­­ papírból. A régen érezhető aprópénzhiányon végre segít a kormány. Rendelet új apró­pénz forgalombahozataláról már régen, ok­­tóber 2-ika óta van, azonban csak ma sikerült forgalomba hozni az új 20 fillére­seket, melyeket a postatakarékpénztár ok­tóber 2-iki kerettel bocsátott ki. A pénz­ügyminiszter rendeletet adott ki, hogy az új postatakarékpénztári pénzjegyeket a raj­tuk feltüntetett értékben 10 korona erejéig köteles mindenki fizetésnél, elfogadni. A hamuszürke alapnyomással ellátott új 20 filléresek fehérszinüek, vizjegynél­­küli papírra vannak nyomva és sötét-barna szinűi szöveggel a következő fölirás: HÚSZ FILLÉR A M. Kir. Postatakarékpénztár Bárki Kívánságára E Pénzjegyet Névértékben Átváltja Más Törvényes Pénznemekre Budapest, 1920. Október 2-án. Gerlóczy NI. Államtitkár, kormánybiztos. Állattenyésztés. — Takarmányok. — V. • • Olyan vidéken, hol a gazdák magas­­ állatállománnyal rendelkeznek, igen szük­séges a gumós növények termelése, bur­­­­gonya, csicsóka, répa. Ezeket fel­aprítva, tö­­­­rekkel keverve jól értékesíti az állat. Nagyon­­ fontos takarmányok a korpák, szeszmoslék, törköly és egyéb gyári hulladékok. A rozskorpa táplálóbb a gőzmalmi búzakor­­pánál. A korpát keveset etetjük szarvas­­marhával és sertéssel. Malomport s láblisz­tet csak hízónak adjunk, mert ezektől bél­­­kövek keletkeznek. Az olajpogácsák táplá­lóbbak, mint az említett takarmányok, ha a pogácsa friss, nem keserű, dohogy vagy kozmás. Tejelő jószágnak nagyon előnyös a lenmagpogácsa. Jó hulladéktakarmány a maláta vagy szaladcsk­a, ezt szálas takar­­mánnyal keverve kell etetni. A friss és nem meleg szeszmoslék jó takarmány. A gabona­cefréé jobb, mint a burgonyáé. A répasze­let szecskával, darával vagy pogácsaliszttel keverve jó takarmány. A keményítő gyári hulladékokat, ha olajpogácsával keverjük, értékes takarmányt nyerünk. A takarmányokat készítjük el, mert jobban értékesítik az állatok, elkészítjük áztatás, forrázás, párolás, főzés, füllesztés­­ útján, vagy összekeverjük az értékeset a kevésbé táplálóval. A takarmányt besavanyítjuk úgy, hogy zölden árokformájú verembe rakjuk és jól felhajazva levermeljük. Ha pedig zölden kazlat rakunk, melynek tetejére zöldet ra­kunk, akkor zsombolyázott takarmányt nye­rünk. Szecskázott szálas takarmányt és ku­koricaszárat, felaprított répát és erre darát hintve, megnedvesíti vízzel e keveréket és­­ ládába tapossa, ha a keverék megsavanyo­­dott és savanyka szagot kap, akkor meg­fulladt s etethető. Jól emészti az állat és í­­gy jól értékesül a takarmány. Fontos dolog, hogy az állatok elég ivo- s vizet kapjanak, még pedig friss és tiszta vizet. Sózni különösen a hízókat és tehene­ket kell. Évente darabonként szarvasmar­hára 9 kg., lóra 4 kg., sertésre 2 kg.,juhra 2 és kg. sót kell számítani. A borkivitel szabályozása. A bor­kivitelt szabályozó rendeletek december 1-től kezdve ismét teljes mértékben ha­tályba lépnek. Ezért a bor, hígseprő és pezsgőbor ismét csak az Országos Borkivi­teli Szakbizottság engedélyével szállítható külföldre. A szakbizottság működését no­vember 25-én újra megkezdi és hetenként csütörtökön tart ülést. A borkiviteli enge­délyek iránti kéréseket Országház-tér 11. sz., földszint 3. alá, naponta délelőtt 9­ 2 óráig kell benyújtani.

Next