Homok, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-04 / 2. szám
Kecskemét, Hi 21 január 1E. Kedd II. évfe dyutu — 2-ik szánt Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR ■Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 6. Telefonszám 127. Egyes szám ára 1 Korona Politikai 6 5- k o z íj a z d sk s a tj i a Sk p 11 a js A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: MARASCHEK JÓZSEF Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre30 Kor. Egy hónapra 20 Kor. Új év - új élet. A természet rendjében nincsen elmúlás, mi emberek azonban esztendőkkel mérjük rövid földi életünket. Földünk ha megfutja pályáját a nap körül, tovább szalad örökös körforgásban ; mi gyarló emberek azonban határköveket állítunk az élet nagy cirkuszának köröndjébe, amelyek mellett megpihenünk és számbavesszük erőinket: tovább fussunk-e vagy félre álljunk ? Egy ilyen határkőhöz érkeztünk el ismét. Lezajlott az 1920. esztendő, amely meghozta a sóvárgott, de nem a várt békét. Van hát már béke, de nincs békesség. Mert soha több lelki tusát nem vívtunk a múltért, mint a békehozó elmúlt évben és soha több aggodalommal és sóvárgással nem tekintettünk a magyar jövőbe, mint a feltetsző új esztendőben. Üljünk le tehát a határkőnél egy pillanatra és vegyük számba erőinket, amelyekkel tovább kell futnunk a versenyt. Mert hogy félreálljunk, arra még csak gondolnunk sem szabad. Félre minden kishitűséggel és gyávasággal, mert a magyar veretlenül távozott az összes csataterekről. Szellemi és erkölcsi fölényünket, testi ügyességünket és munkabírásunkat pedig soha fényesebben fel nem tártuk, mint a lezajlott háborúban. Van hát már egy biztos záloga jövendőnknek, amit elismernek világszerte nemzeti önállóságunk jogalapjául. Erre az önállóságra kell átépítenünk múltunknak összes értékes hagyományait: királyhűségünket szabadságszeretetünket, vitézségünket, becsületes életfelfogásunkat, vallási és nemzetiségi türelmünket. Másik záloga jövendőnknek a termőföld, amelyben gyökerezünk, amely kenyeret ád, gyümölcsöt érlel, táplál és nevel még a szükségben is és amelynek kihasználatlan erős belátással és szorgalmas munkával olyan erőforrásait nyitják meg az életnek és virulásnak, hogy e forrásokhoz máris visszakivánkoznak az elszakított magyar határok nemzetiségei. És mégis aggódva tekintünk a jövőnk felé, az egyet nem értés ősi átka miatt. Pedig hát Legyen a jövőnk akármily setét, (csak el ne engedjük egymás kezét. Kitett, anyátlan árvák, magyarok. Fényűzési forgalmi adó Akire ez az adó ki van róva, annak anyagi helyzete azt megbízja; akire az állam a beszedést bízta, az hazafiai kötelességét teljesíti. Aki ez ellen az adónem ellen cselekszik, az a mindennapi kenyeret akarja drágábbá tenni és fejjel szalad neki az államhatalom büntető erejének! Úgy az adózó, mint az adóbeszedésével megbízott közönség tájékoztatását célozza ez a cikksorozat, mely nem más, mint az ide vonatkozó törvénynek ismertetése abban a sorrendben, amiről ezt a gyakorlati alkalmazás megkívánja. Kezdjük a bejelentési kötelezettségnél. Mindenki aki adóköteles tárgyat közvetlenül a fogyasztó kezéhez juttat, elad, vagy elcserél, akár kereskedő, akár iparos, akár termelő az illető, köteles ezt a „Budapestvidéki m. kir. Pénzügyigazgatósághoz, Budapestre V., Szalay utca 8—12“ élőszóval vagy írásban bejelenteni. A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. Cégszerű megnevezés, vagy ha a cég nincs bejegyezve, azt a nevet, amely alatt az üzletet folytatják. 2. Kerület, utca, házszám szerinti megjelölése az üzlet, iroda vagy raktárnak. 3. Folytat e az illető házaló kereskedést vagy nem ? 4. Állandó üzlettelep mellett vagy a nélkül vagy a házalással kapcsolatban az eladást országos vagy heti vásárokban, nyílt piacokban, utcában, kapuk alatt, kávéházakban vagy bármely más módon is gyakorolja-e vagy nem. 5. Ha Hók üzlete van, ez külön bejentendő. 6. A vállalat vagy üzlet tulajdonosainak a neveit, valamint ezeknek magánlakásait (utca, házszám). Részvény Társaságok és szövetkezetek az intézet igazgatójának és igazgatósági tagjainak, egyesületek, állami és községi közüzemek pedig felelős vezetőinek neveit és lakcímét kötelesek bejelenteni. 7. A fényűzési tárgyak mely nemével kereskedik ? 8. A kicsinyben való eladás mellett árusít-e nagyban is? A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen bejelentési kötelezettségnek sokan vagy egyáltalán nem vagy csak hiányosan tettek eleget. Mindenki a saját érdekében cselekszik, ha a hiányokat azonnal pótolja, mert különben „adócsalás“ vádja alá esik, hol a tetteseket nagy pénzbírságok és elzárás sújtják. Az adócsalás részleteivel külön fogunk foglalkozni. Ferenczy Dénes m. kir. pénzügyi számvizsgáló, a magyar államkincstár a később megalapítandó Britt-Magyar Ásványolaj és Földgáz Részvénytársaság nevében működő szindikátusnak engedi át a földgáz- és olajkutatás jogát a Csonka-Magyarországnak több mint felét kitevő" területen. Kötelezi azonban az angolokat, hogy egyenlőre három éven keresztül, az összes költségek fedezése mellett a kutatást intenzív módon végezzék s eredményes feltárás esetén az olaj, avagy a földgáz hasznosításáról haladéktalanul gondoskodjanak. A szerződésnek a magyarság szempontjából nagy a jelentősége, mert az angolokat a magyar tudósok megállapításaiban való feltétlen bizalom bírta reá a szerződés megkötésére. Jeles geológusunk Höckh Hugó dr. h. államtitkár tudományos szakvéleményére alapították a reményt, hogy a megvizsgálandó területen sikerülni fog földgázt, vagy ásványolajat találni. Csonka-Magyarország területén eddig még nem sikerült ipari nézőpontból számbavehető mennyiségű földgázt föltárni, holott a Nagy Magyar Alföld már több mint harminc esztendővel ezelőtt elárulta, hogy földjében rejtőzködik az az értékes földi kincs. A magyarországi ártézikut források mestere, Zsigmondy Vilmos a püspökladányi ártézikut forrásánál észlelte először, hogy a földből meggyújtható gáz áramlik ki. Később a Nagy Alföldön, majd a Dunántúl végzett többi artézi kút-fúrásnál hasonló megfigyelést tettek és itt-ott hasznosítani is próbálták a földi gázt. Püspökladányon az állomást világították földgázzal, Mezőhegyes községet is a földgáz látta el olcsó világítással, Aradon pedig egy kisebb gyárban a földgáz motorikus erejét használták ki. A helyi érdeklődés azonban nem tudott általánossá válni. A Nagy Alföld és a Dunántúl mélyebb rétegeinek föltárására akkor senki sem gondolt, holott az északamerikai földi gázipar óriási mértékben való föllendülésének a híte eljutott hozzánk is. A késedelmeskedőket maga az anyaföld rázta föl tétlenségükből. Az erdélyi mezőség földjéből elemi erővel előtörő földgáz reáterelte a figyelmet erre a kihasználatlanul a föld mélyén pihenő energiaforrásra. Tudósaink dicséretes buzgalommal láttak neki a földgázkérdés tanulmányozásának. Nem rajtuk múllott, hogy tudományos megállapításaik és kedvező szakvéleményük nyomán az erdélyi földgázterületet az északamerikai gázművek után a leggazdagabb földgázvidékeket nem fordítottuk ipari föllendülésünk javára. A kissármási gázkutatásoknak mégis megvolt az a haszna, hogy egy sereg magyar földgázszakértőt nevelt, akiknek értékes, megbízható véleménye most, az angol-magyar földgázszerződésben döntő súlylyal esett a latba.. Az erdélyi gázmezőkön szerzett tapasztalás és a földgázkérdés szorgalmas tanulmányozása adott biztos alapot Böckh államtitkár föllépésének és ennek köszönhető az angol vállalatnak a Nagy Alföld és a Dunántúl földgáztermelésében való bizalma. A földgáz-szerződés. A nemzetgyűlés csak a minap fogadta el a földgázjavaslatot, amely a magyar kormány és az angol D Arcy Exploration Company Limited között létrejött szerződést tartalmazza. E szerződés értelmében