Homok, 1921. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

2. altiul II O ifi O Sa 17 .»*«»« Lipatze­­­ne fi­c­tt. Megdrágult az élet, lehet hallani min­denfelé. Tarthatatlan! Nem bírom tovább ! — sajánl fel mindenki. De a szegény, havi­fizetéses embernek mégis bírnia kell, még akkor is, ha minden húr szakad. Nap-nap­­után­pótlásokról kell gondoskodnia, hogy tovább tudja taszítani kátyúba akadt szeke­rét. Előkerülnek a karkötő ebédek, a nad­rág vacsorák, amelyek egy-egy hideg felvá­gott, vagy rostélyos alakját öltve, tűnnek el a ruhaszekrényből és az ékszeres ládából. Most legújabban a nagyobb értéket képviselő sző­nyegek kerülnek sorra. Egyik barátom — valami kis, borravalós állású főtisztviselő, akinek megvan a nagy titulusa, de pénze nincs — beszélt arról a nagy nyomorról, amelyel küzdenie kell. Mert élnie muszáj és rangjához megfelelő háztartást kell vezetnie. Vagy húsz évvel ezelőtt, amikor még csak fogalmazócska volt, kapott egy piktor barátjától nászajándékba egy pompás sző­nyeget, amely Kairóban készült és megérhe­tett 500 koronát. Most, hogy a méltóságos asszony folyton zsörtölődött a kevés konyha­pénz miatt, a karperec, nadrág és miegy­más után, rákerült a sor erre a szőnyegre is. Nyolc darab ropogós ezres maradt érte az asztalon. Ennyi pénz! Talán még sohse volt egy összegben ennyi a méltóságosok ke­zében. A szőnyeg tehát elment és jött he­lyébe zsír, liszt, tojás, sőt némi nagyon ke­vés ruhanemű is. A méltóságos asszony megcsináltathatta a cipője sarkát s tegnap már abban sétált a főtéren. Amint felfelé mennek a nagy utcán, egy üzlet kirakatában meglátja a férj az eladott szőnyeget. Fel­dobbant a szive. Az ő régi jószága! Ha­ visszaválthatnám — gondolja s már megy is, hogy megkérdezze, mennyibe kerül ? A kereskedő udvariasan fogadja. —­­A szőnyeg? Ez egy igazán ritka, gyönyörű darab, kérem. Uraságodnak m­ü­­szlése van. Olcsón adom. Alkalmi vétel. Húszezer korona. — Hu ... u ... u ... sz? A méltóságos úr nem tudott ennél az egyetlen szónál többet nyögni. Mintha f­ejbe­­verték volna támolygott ki a boltból. íme, itt is becsapva, kiuzsorázva lett a tisztviselő. Itt is ő fizette meg a vigécek nyereségét, a boltos polgári használ, min­dent, mert a méltóságos urnak is élni kell, ha kevés is a fizetése. A­hogy mindazok a kötelezettségek, amelye­ket a megnyomorított Magyarországra ki­róttak, égbekiálltó igazságtalanságok, hogy ítéletükkel megöltek egy energiáktól duz­zadó, nagy és gazdag országot. Tudták és tudják ezt a francia kamarában, tehát ne higyjük egy pillanatig sem azt, hogy a be­ismerő szavak után valami lelkiismeret­­furdalást éreznek a párisi urak. Ránk kimondták az ítéletet és végre is hajtották rajtunk kegyetlenül, izgalom nélkül. Ennek az ítéletnek a megváltozta­tását pedig ne várjuk száz Danielou-féle védőbeszédtől sem. Változtatni rajta csak mi fogunk, egyedül mi. Épen ezért ne csodálkozzanak rajta az ántant férfiai, ha százszor és ezerszer fogjuk elharsogni, hogy a trianoni békeszerződés nekünk papír­­rongy, amelynek kötelező ereje nincs és e minden jogot, igazságot, becsületet meg­csúfoló papírrongyra való tekintet nélkül rendezzük be jövőnket. Védőbeszéd. A magyar belpolitikai események miatt az újságok kezéből kisiklott az a francia beszéd, amelyet néhány héttel ezelőtt Daniélou mondott rólunk magyarokról a francia kamara külügyi bizottságában. A hírek szerint Daniélou védőbeszédet tartott mellettünk s a trianoni békeszerződésről előterjesztett jelentésében gyönyörű képet festett a magyar jellemről, valami aggoda­lom félét is emlegetett az aj­ántant által alkotott államok néprajzi összetételével szemben és jelentését azzal fejezte be, hogy Magyarország, amelyet az immorális békeszerződés minden életfeltételtől meg­fosztott, a mai határok között csak külső segítséggel képes fenntartani magát. A védőbeszédet meghallgatták a fran­cia kamarában, talán meg is tapsolták Da­­nielout, hogy aztán ítéljenek. Az ítéletet pe­dig a védőbeszéd elhangzása és az abban kimondott szavak igazságának teljes elisme­rése után úgy hozták meg, mintha Daniélou tárgyilagosságra törekvő beszéde el sem hangzott volna. Az antant itélőszékének valamennyi tagja csak úgy, mint Daniélou, tudta és tudja, hogy Magyarország az er­kölcstelen trianoni béke miatt életképtelen. Közgazdasági hírek. Tavaszi vetőmagot kapnak a gazdák. Egészen speciálisan járt el a földmivelési minisztérium a vetőburgonya biztosításánál, amennyiben felkérésére a közélelmezési minisztérium kijelölte azokat a gazdaságokat, amelyek burgonyafelesle­güket vetés céljára a földmivelési minisz­térium rendelkezésére fogják bocsátani. Főleg azokat a gazdaságokat jelölték ki, amelyek vetésre alkalmas, különösen jó minőségű burgonyát termelnek. Erre a célra kereken nyolcszáz vagon burgonyát fognak széto­sztani a gazdák között. Az elosztással a földmivelési minisztérium az idén is a vármegyéket fogja megbízni. A felmerülő szükségletre jellemző, hogy az 50 vagon búzára annyi igényjogosult akadt, hogy tavaszi búzára már újabb jelentkezést el se fogadnak. . NAPI HÍREK. Kecskemét, január 22. — A tavaszi áradások idejére­­ szükséges hatósági intézkedések megtétele­­ iránt felhívta a földmivelésügyi miniszter a városi hatóságot, hogy az árvédekezési elő­készületeket minden eshetőség számbavéte­lével az­onnal tegye meg és kövessen el mindent arra nézve, hogy a szükséghez ké­pest fokozottabb mérvű védekezés is telje­síthető legyen. — Malaclopás. H­a­­­n­a­­ Imréné Szegedi­ út 12. szám alatti lakostól a na­pokban ismeretlen tettesek hat darab 6 hó­napos, fehér bodorszőrű malacot elloptak. A nyomozásnak eddig semmi eredménye. — Tejhamisitó. Özvegy F­ü­z­ö Sán­­dorné Zsinór­ utca 144. szám alatt lakó tejeskofa szennyes vizzel hamisított tejet ho­zott forgalomba. Ezért a közigazgatási bün­tetőbíróság 200 korona pénzbírságra és 180 korona vegyvizsgálati dij megtéritésére ítélte el. — Országos vásárok. Gyöngyös rendezett tanácsi városban az országos vásárok a következő napokon lesznek meg­tartva : Gyertyaszentelői vásár 1921. január 30-án; Tenyészállatvásár március 21-én; Orbáni vásár május 22-én; Bertalani vásár augusztus 21-én; Erzsébeti vásár november 13-án. Miniszteri rendelet folytán az állat és kirakodóvásár egy napon lesz megtartva. A Mozi műsora: Jan. 21—23. Lovaglás az űrben. Jan. 24-25. A tizen­­­­negyedik II. Jan. 26—27. Gyermekszív.­­ Jan. 28—30. Tarzan I. Jan. 31—febr. 1. A­­ kereszt jelében. Febr. 2—3. A Schillingház.­­ Fedbr. 4—6. Tarzan II. — A népszövetség lobogója. A népszövetség tagjai elhatározták, hogy népszövetségi zászlót készíttetnek. A zászló selyemből lesz, rajta annyi csillaggal, ahány államtagja van a szövetségnek, jobb sar­kában földgömb, világhatalmának kifejezé­séül. Baloldalán négyszögben, vízszintesen selyem szövéssel a szivárvány színei. mwkssb­mmmmmmsmmmpmmmmmemi I Jön Tarzan! I — Egy törvényjavaslat módosí­tása. A magyar városok országos kong­resszusának állandó bizottsága 1920. de­cember 14-én tartott ülésén­ a belügymi­niszter által a nemzetgyűlés elé terjesztett a városi törvényhatósági bizottság és a rendezett tanácsú városi képviselőtestületek megalakításáról szóló törvényjavaslatot hely­esnek találta, ellenben az egyes szaka­­­szoknál módosítások megejtését tartja szük­ségesnek. — Felhívás: Az Olaszországban, el­temetett magyar katonák országos bizott­s­­ága felhívást intéz mindazon családokhoz, kiknek hozzátartozója Olaszországban el­­­­esett vagy fogságban meghalt, jelentsék be összes személyi adatait és azt is, hogy az­­ illetőt mikor sorozták be, mely csapattest­nél szolgált, honnan itt utoljára és ha sírja ismeretes, hol van az ? A bejelentés Budapest IV. Deák Ferenc­ tér 3. félemeletre juttatandó el. — Új kiutasítás. Újabb oláh bar­bárságról ad hirt egy Békéscsabáról érke­zett jelentés. Kürtösön, mely Csonka-­ Magyarország határától 10 kilométerre van, 35 nagyon vesztegel, melyeknek lakói ki­­t utasított erdélyi magyarok. December 15 óta vannak az állomáson s azóta se tüze­lővel, se élelemmel senki se látja el őket, de tovább sem­ engedik vonaljukat. Elke­seredettségüket folytonos zaklatással fo­kozzák. — Rabolnak az oláhok. Az oláh kormány, amint értesülünk rendeletet bo­j­csájtott ki Erdély marhaállományának rek­­virálásáról. Ezzel a nagyon megfogyatkozott Nagyrománia marhaállományát akarják pó­tolni. Az agyonsanyargatott erdélyi magyar­­ gazdáknak újabb megrablása ez­ a rekvi­­rálás, mivel az oláhok a rekvirálásnál kár­térítést nem adnak. — Vakmerő rablás fényes nap­pal. Tegnap délelőtt Debrecenben, egyik bankbizományoshoz két fiú állított be, hogy háromezer korona osztrák lebélyegzésű pénzt beváltsanak. Míg a bizományos az egyik fiúnak a pénzt beváltotta, addig a másik az asztalon fekvő száz darab ezres­ből álló köteget ellopta és sietve odébb álltak. Majd kocsira ültek és vágtában haj­tattak az ebesi vasúti állomásra, hogy a budapesti vonatot elérjék. A bizományos­­ csak jó negyedóra múlva vette észre a­­ lopást és rögtön a rendőrséghez fordult.­­ Két detektív vonaton ment Ebesre, a bizoo­­­­mányos pedig egy rendőrrel kocsin vette üldözőbe a tolvajokat, kik egy kilométer­rel voltak előnyben és éppen akkor érkez­tek az állomásra, mikor a pesti vonat el­indult. Már felkapaszkodtak reá, de a két detektív lefülelte őket és visszakisérte Deb­recenbe. A tolvajok pesti illetőségű 14 -15 éves szabótanoncok, kik elmondták, hogy a mozi detektivregényeinek láttára kaland­vágy fogta el őket. Átadták őket a fiatal­korúak bíróságának.­­ Az újvidéki polgármestert elcsapták a szerbek. A Reichspost je­lenti Marburgból. Adamovics dr. újvidéki polgármesternek a kereskedelmi miniszté­rium megbízásából utasítania kellett volna az összes bankokat, ipari- és, részvénytár­saságokat, hogy az üzleti könyveket ezen­túl csak szerbül szabad vezetni. Adamovics dr. felhívta a kormány figyelmét a rendelet : abszurd és­ törvénytelen voltára és kijelen­tette, hogy azt végrehajtani nem hajlandó. Mikor erre újólag követelték az említett rendelkezés végrehajtását, a polgármester a belgrádi belügyminisztériumnak beadta lemondását. Hogy az említett, rendelkezés egyedül a magyarok és németek ellen irá­nyul azt, mint a Reichspost mondja, nem kell külön kiemelni. | Jön Gyermekszív! [

Next