Homok, 1921. március (2. évfolyam, 49-72. szám)
1921-03-02 / 49. szám
2. oldal 4. szám PIPASZÓ MELLETT. * Az idei tél ugyancsak emberségesen bánik velünk. Az öreg idő napj sugarakkal játszik, langyos szellőket lenget, mérgét pedig odaadja azoknak a tájaknak, melyeket máskülönben kímélni szokott. A korcsolyázás és szánkózás barátai eléggé zúgolódnak amiatt, de vonuljanak délibb vidékre, ha a fagy nekik örömet szeret. Sohasem fáztam többet, mint azon a télen, mikor Itáliában voltam. Sehol egy kályha, sehol egy hasáb fa. Az öblösszájú , kandallónál egy-egy serpenyő hamuval takart parázs mellett dideregtünk. Fogvacogás nélkül ma sem tudok rágondolni, így én egy cseppet se irigylem a hivatásos melegkeresőket, mert az idén fázhatnak eleget, ha csak szégyenszemre hazafelé nem veszik útjukat. Jó nekünk itthon is, megnyirbált országunkban, elmerengni a meleg kályha mellett illatos muskotályt füstölve ezeken a cudar honi állapotokon. Temetni a letűnt múltat, keseregni a kietlen, sivár jelenen s vágyon reménykedni a szebb jövőben. Mert remélni mindig remél az ember, még ha Teleki a neve, akkor is. Igaz, valamikor fönnen lobogtatott zászlót most csüggedten le akarta tenni, de azért bizton hiszem, hogy a jövőben való reményét ő sem veszítette el teljesen. Hatalmas tehetsége, a lelkében forrongó csere parlamentünk egyik legkimagaslóbb alakjává tették. A korrupciónak, a visszaéléseknél nincs nálánál tüzesebb ostorozója. Kíméletlen volt támadásaiban, szavai élesek, mint a borotva. Eleinte azt tervezte, hogy a harcot a Házon kívül fogja folytatni, népgyűléseket tart az egész országban. De belátta, hogy túlnyomó részben romlott értelmiséggel és gyönge néppel nem lehet diadalra vinni harcát. Túlnyomó részben romlott az intelligencia. Csak tekintsünk körül s tapasztalni, látni fogjuk azt a sok gerinctelen és jellemben szűkölködők kapaszkodók seregét, amelyik pénz, hivatal, kitüntetések árán eladja meggyőződését. Pénzért bármit kész áldozni a romlott intelligencia, melyet a könnyű élet, a gazdagság, az élvezetek után való vágy teljesen elkábított, megrészegített. Mert józan és normális állapotnak nem lehet venni azt, hogy valaki nyomorult pénzért becsületét és életét is kész kockára tenni, mint ahogy tette azt száz és száz az intelligencia sorából.____ TÁRCA ~ A papagály. Irta : Kassay Sándor. Három Révai lány, Márta, Magdolna, Mari. Három erkölcsös, Szigorú vén kisasszony. Pamutgombolyag az ölükben. Kötőtűk sercegése. A szobában álmodozó nagy csend, a falakon csupa régiség, Watteau és Rembrant képek, értékes gobelinek, egy párisi muzsikáló óra kis amorettekkel. Mélyöblü karosszékek ala XIV. Lajos, a kandallóban pattogva ég a száraz cser s kellemes meleget áraszt, mert odakint tél van, szél fütyörész az álmos fák között. — Szeretetlek! . . . Magdolna kezében a kötőtű megremeg, s ijedten három szemet ejt le. A három testvér összenéz s kérdőjelekké görbülve tekintenek az egyik sarokasztalra, hol egy papagály, egy pirosbóbitás papagály gubbaszt csendben, aranyozott kalitka mélyén. S az rikácsolja: — Szerzetlek! . . . Ölükbe ejtik a kötést, kezük lelankad -s előre lendülve kiegyenesednek, nem bírnak szóhoz jutni, vagy talán a nyakukon keresztül kötött bársonyszallag akadályozza őket a szólásban. Csak felegyenesednek, a kötést leteszik s mint három felkiáltójel, úgy állnak ott. A papagály is kerek szemeivel kíváncsian nézegeti őket, felüti a csőrét: — Birri, szerezetlek Birri! — Jaj, de csúnya szavak — riadozik Márta, a legöregebb, az 50 éves s rosszat sejtve kérdi: — Kitől tanultad ezt Sári? A Sári makacsul hallgat, majd megszólja : — Magdolnától. Magdolna elpirul, vagy csak szeretne elpirulni, apró ráncok vibrálnak szeme körül. — Szemtelen vagy, hazudsz Sári. .. S hogy többet nem szól a papagály, ők is leülnek s tovább serceg a nagy csendben 15 kötőtű. Hallgatnak, három világbolond, három „Párka.“ Fantasztikus esetet gondolnak ki s valakire, egy idegen, egy ismeretlen kalandorra gyanakodnak, ki megejtette, ki elrabolta Birike szivét. Mert Birike az ő nevelt leányuk. Birike csak 17 esztendős, naiv kisleány s most jelenleg zongoraórára ment az akadémiára, remélhetőleg ott is van, ha már eddig meg nem szökött a kalandorral. Mari, a legfiatalabb mondja is : — Ugye, mindig mondtam, vigyázzunk reá jobban. — Oh, a te nevelési rendszered — s élesen gúnyolódik Márta — ... Nem is csoda ha megszökött. — Megszökött, ugyan hova szökött volna ? — álmodozik Magdolna s kicsiny fejét ide-oda ingatja. — Csend ! . . . hallgassatok csak, úgy hallom mintha már jönne. Négy óra — tekint az órára — ilyen időtájon szokott haza térni . . . Lélekzet visszafojtva hallgatódznak. Odakint pedig, csak a szél dudorász s meg-meg zörgeti az ablakokat. Csend. Hosszú-hosszu csend, csak a papagály rikácsol néha. Ilyenkor riadtan s vadolan nézek Lórira. Lóri berzenkedik, kinyújtja a nyakát s okos szemével a három testvérre pislog s mintha érezné, hogy megbántotta őket engesztelően szólal meg: — Ah ! az udvari bál ... a fenséges asszony . . .! Megbocsájtanak Lórinak s feledve a jelent gondolatban visszatekintenek a múltba. Sóhajtanak , Istenem ! Odamennek a p . ragályhoz és simogatják. Milyen jó, hogy van valaki, aki eszékbe juttatja a múltat, a régi jó időket, a békét. Mert most háború dúl, szörnyű nagy háború, ilyen még nem volt, ilyet még nem ért az emberiség ... A múlt! . . . Miért is nem vigyáztak jobban arra a leányra ! . . . — Magdolna lehajtja fejét, finom lelkével végig libben a múlton . . Szerelmes volt egykor ő is, nem vigyáztak rá s ő se magára. Huszadik életévébe lépett s már ,egy nagy bűn terhelte lelkét: szeretett . . . Lomha ködös téli nap volt, ép mint ma, a kastélyra ráborult a csend, csak néha-néha hagzott fel bátortalanul egy puska vagy ágyulövés a messzeségből... Téli „nagy gyakorlat“ zajlott le a Kárpátokban. Erik Hamme német-ulánus hadnagy otthon maradt, kínos fejfájás gyötörte, s Magdolna rakta fejére a jeges borogatást. Erik az ő vendégük volt s akkor történt, hogy egymásnak örökfoga- KÖZGAZDASÁG. A zöldtrágyázásról. (Folytatás.) Ott tehát, hol ugarrendszerrel gazdálkodunk, előbb felsorolt előnyös tulajdonságainál fogva elsősorban a laposmagvú fehér csillagfürt jön figyelembe ; másodsorban a nyúlszapuka és a homoki borsó. A nyúlszapuka egyéb előnyei mellett azon nem kicsinylendő előnyt is nyújtja, hogy a vetés évében ősszel, midőn már jól megerősödött, kitűnő legelőt szolgáltat. Esős időben azonban óvakodjunk legeltetésétől valamint a rákövetkező tavasszal sem legeltethető. A homoki borsó (Németországban, Peluschke név alatt ismeretes) szintén kitűnő zöldtrágyanövény: talajban nem válogatós s nagyobb termést ad, mint a zabosbükköny, vagy bármely más borsófajta. Mindhárom zöldtrágya növény tavasszal vetendő, a csillagfürt és homoki borsó magában, a nyulszapuka védnövénnyel. Utóbbinak a termelési költsége csekélyebb, mint az előbbieké. A nyár végén és ősszel vetendő zöldtrágya növény a szöszösbükköny és a bíborhere. Az előbbi biztosabb, mert teljesen fagyálló s még a szeptember végi vetés is sikerülhet, talaj tekintetében pedig egyike legigénytelenebb növényeinknek; utóbbi olcsóbb, de hátránya, hogy főleg futóhomokon könnyen kifagy, egyébként és csak jobb homokra ajánlható. Mindkettőnek akkor van inkább jelentősége, h tavasszal, teljes virágzásuk idején alé szántva, utána korai tengerit, vagy ma kései vetést megtűrő növényt vetünk. Nem lehet eléggé hangoztatni, hogy homoktalajon nagy eredménye csak akko érünk el zöldtrágyázással, ha azt káli foszfát műtrágyával kapcsolatosan végezzük. Foszfortrágyának a jobb homokra szuperfoszfát, a lazább homokra Thomas salak ajánlható, káli trágyának pedig 4 százalék kálit tartalmazó Strassfurti Kális, mely utóbbinak azon előnyös tulajdonsága is figyelembe veendő, hogy a foszforsav feloldását nagy mértékben mozdítja elő. _________ ______(Folytatjuk.) HÍREK. Kecskemét, 1920. március 2. — Országos vásárok. Püspökladány községben az országos vásár március hó 17-én tartatik meg. Vész miatt csak szarvasmarha-, juh- és sertésvásár tartatik. Soroksáron március 6-án, Kunszentmiklóson március 13-ém Dömösdön március 7. és 8-án és Akasztó községben március 7-én lesz országos vásár. Valamennyire mindenféle állat felhajtható. a Menekültek figyelmébe. A Menekültek Egyesülete kéri azon menekülteket, akik igényt tartanak a tavalyi kis kertjükre, hogy ezt március 8-ig közöljék Bende János egyesületi pénztárossal és ugyanott fizessék le a rájuk eső bérleti összeget. A március 8-ig nem jelentkezők kiskertjei másoknak fognak kiadatni. A tavaly óta érkezett menekültek kiskertre való igényüket szíveskedjenek közölni. — Március 15 a pusztákon. A Protestáns Ifjak Egyesülete március 15-én a pusztákon is rendez hazafias ünnepélyt, hogy a tanyai lakosságot is emlékeztesse a magyar nemzet szent ünnepének évfordulójára. Az ünnepélyek Méntelek, Ballószög és Szentkirály pusztákon lesznek megtartva. A szükséglakások közül 18—20 lakás már be van töltve a helybeli vagonlakó családokkal. Alig 2—3 lakás áll még üresen, melyet rövid időn belül szintén be fognak tölteni.