Katolikusok Lapja, 1943 (20. évfolyam, 1-20. szám)

1943-01-03 / 1. szám

JJtUlUW. U u&ma a Moui&i Mit tenne Jézus? Egy alkalommal egy budapesti ügyvédnél volt dolgom. Az ügyvéd telefonált egy ügyfelével s én addig körülnéztem irodájában. Szemem az íróasztalán akadt meg. Egy művésziesen rajzolt táblát láttam ott s rajta azen felírást: „Mit tenne Jézus?“ Elfoglaltsága után megkérdeztem az ügyvédet, hogy mit jelent íróasztalán ez a táblácska? Az ügyvéd meggyőződéssel válaszolta: Amikor nehéz ügyem van, amikor úgy érzem, hogy nehéz valamiben döntést hoznom, amikor valaki kéréssel fordul hozzám, amikor úgy érzem, hogy indulataim erőt vesznek rajtam, amikor valami nemvárt megpróbáltatás, szenvedés, balsiker ér, — akkor csak ránézek e figyelmeztető táblácskára: „Mit tenne Jézus? — és máris tudom, mit és hogyan kell cselekednem! Türelemmel és szeretettel, mindenben alázatosan engedelmeskedve a Mennyei Atyánk szent akaratának! * Ha minden katolikus ember minden cselekedete, szándéka, terve előtt feltenné önmagában a nagy kérdést: „Mit tenne Jézus?“ — akkor nem volna bűn, nem volna szeretetlenség, nem volna gőg, hiúság, kapzsiság, — hanem minden ember kifaragná egyénisége márványából a szelíd, az alázatos, a béketűmor Jézus képmásét s akkor ez a föld sem volna a siralmak völgye, hanem a béke, a szeretet hazája! Akarjuk, kívánjuk azt az újévben? Akkor kezdjük el még ma a nagy munkát, az igazi lelki szabadságharcot! S meglátjuk, hogy máskép alakul az életünk. Több lesz akkor az újévben életünkben a lelki öröm, mint a boldogtalanság, több lesz az erény, mint a bűn. Milyen jó volna, ha az újévben a jóság, szeretet, krisztusi béke, kegyelem járná át a lelkeket. Akarjuk ?! Akkor vessük fel minden cselekedetünk előtt a nagy kérdést: „Mit lenne Jézus?“ !és ha ezt teszszük, amit az Úr Jézus cselekedne, amit és ahogyan súgja nekünk, akkor meglátjuk, hogy jobb, szebb és boldogabb lesz az életünk Felelős szerkesztő ■ KOVÁCS SÁNDOR preláris-plábános. Kiadja a kecskemétiakat. Egyházközség — LAPUNK legközelebbi száma 1943. január 17-én jelenik meg. Az imakönyvek Ez az eset nemrégiben történt meg egyik búcsújáróhelyen Egy vendégpáter gyóntatott a búcsújáróhelyen. Sokan voltak az ájtatoskodók és aránylag kevesen a papok, így aztán a páter gyóntatószéke körül egész csoport várakozott, hogy reá kerüljön a sor. Férfiak, nők, fiatalok és öregek voltak ott vegyesen. Gyóntatás közben megfigyelte a páter a viselkedésüket. Egy ideig összekulcsolt kézzel imádkozgattak, de ezután bizony megunták a Miatyánkok és Üdvözlégyek egymásutánját. Főkép a férfiak nézgelődni kezdtek, de ennek is hamarosan vége lett és unottan bámultak maguk elé vagy a levegőbe. A páter reájuk szólt. Nincs imakönyvük? Jól tennék, ha egy kicsit imádkoznának ! Kissé elfogultan, sőt szégyenkezve néztek a férfiak és fiatalok. Bizony nem volt imakönyvük. Meghallotta ezt a sekrestyés, aki valami dolga végeztével éppen arra járt és néhány pillanat múlva vagy egy tucat imakönyvvel tért vissza Azok a könyvek voltak, amelyeket a vidéki ájtatoskodók ott felejtettek a templomban és többé nem jöttek vissza érte. A sekrestyés kiosztotta az imakönyveket a várakozó férfiak között és mindjárt megváltozott a helyzetkép. Fellapozták az imakönyvben a gyónási ájtatosságot, amikor készen voltak vele, más imákat szedtek elő és látszott, hogy gondolkozva, értelemmel olvassák azokat. Ez a kis történet rátereli a figyelmet az imakönyvek értékére. Az igaz, hogy az imádság módjai közül az elmélkedő és a szív mélyéből jövő ima, melyet az ember maga készít, az a legértékesebb. Ámde hányan képesek erre? Ahhoz, hogy valaki elmélkedő imát tudjon végezni, bizonyos lelki tartalom és valamelyes gyakorlat is szükséges. Ez azonban nincs meg mindenkinek. Azok számára, akikben nincs meg az ilyen készség, feltétlenül szükséges az imakönyv. • Ne hanyagoljuk el tehát az imakönyveket! Sok vallásos ember hasznos segítőt talál bennük és használat közben megtanulja becsülni a jó imakönyvet. A régiek annyira szerették imakönyvüket, hogy kérték hátramaradottjaikat: még a koporsóba is tegyék bele őket. Igaz, hogy ott már nem veszi semmi hasznát a halott. Ámde maga az a kívánság mutatja lelkületüket, amely bizony legjobb előkészítő az Örökkévalóság számára. Nagyvilág $11. Pius pápa, a Vatikánból hír szerint átköltözik Róma város másik részébe, hogy reá való tekintettel ne bombázzák a várost, illetve ha bombáznák ő is kivegye a részt nemzete szenvedéseiből. Kir Goebbels német birodalmi miniszter írta az „Új Európa“ című folyóiratban. Oly világot igyekszünk létrehozni, ahol nem lesz gyűlölködés az ember és ember között... A mi felfogásunk szerint az eszmei közösség eszménye az isten. Csak az ő akarata szerint alakulhat ki a népi eszményi közösség elve elméletben és gyakorlatban. Tízezer olyan község van az Északamerikai Egyesült államokban, ahol nincs templom és fia.T6 ezer falu nem látott már évek óta lelkészt. Tizenhárom miillió 12 éven aluli gyermek van, akik nem részesültek vallásoktatásban. A csodálatos burgonyaárató gép. Ukrajnában az idén már géppel „aratták“ a burgonyát. A szokásos burgonyaszedéshez számtalan dolgos kéz kell. Ez azonban bijján van manapság s a németek máris kiküszöbölték ezt a hiányt. Az ukrajnai burgonyaföldeken sajátságos szedőgép jelent meg s ez fésűszerü karjaival a legkisebb burgonyát is kiveszi bokrából, hogy egy két és fél méter hosszú elővátor utján be is gyűjtse egy tartályba A szedőgép naponta 6—700 mázsa burgonyát tud összegyűjteni akár száraz akár nedves talajból. Kötelező lesz a nasülés Bulgáriában — Egy bolgár lap közt, a sokgyermekes családok támogatásáról és az agglegényadó bevezetéséről szóló törvénytervezetet. A törvény értelmében az agglegényeknek tizennyolc hónapon belül meg kell nősülniük, mert különben elbocsátják őket a szolgálatból Általában a középiskolai végzettségűeknek huszonkétéves korig, a főiskolát végzetteknek harminc éves korukig meg kell nősülniök. A sokgyermekes anyákat külön kitüntetésben részesítik.