Katolikusok Lapja, 1943 (20. évfolyam, 1-20. szám)
1943-01-17 / 2. szám
KATOLIKUSOK LAPJA XX.-IK ÉVFOLYAM Kecskemét 1943. január 17. 2. szám. A szeretet áldozata. 1241-t írtak, mikor a tatár csorda végigszántotta a szegény magyar földet. A királyi családnak menekülnie kellett. S úgy volt, hogy a tatárdúlás után soha fel nem támad a magyar. De IV. Béla királyunk feleségének Máriának szíve alatt új élet dobogott. Az édesanya fogadalmat tett, ha Isten megkönyörül az országon, akkor az újszülöttet Istennek szenteli. A magyar eget borító komor fellegek elvonulni készültek, mikor az Árpádház annyi szentet adó véréből 1242 ben boldog Margit élni kezdett. Három éves korában már a domonkos apácák kolostorába kerül. Ott növekedik Ő, — mint a szeretet áldozata az engesztelés szellemében a magyar vétkekért, — a szenvedő Krisztus követésében, a betegek ápolásában, alázat gyakorlataiban, testi megpróbáltatások közepette, imádságban és virrasztásban. 29 éves korában száll a lelke égi jegyeséhez, akinek már földi életében is szentelte magát. Január 19 én, Boldog Margit ünnepén hozzá száll a mi könyörgésünk. Mert most is sok a magyar vétek. Ma is szükség van Boldog Margit lelkületű engesztelőkre. Szükség van, mert Európa, nemzetek léte folyékony állapotban van. Égő lávatenger. S ki kell érdemelnünk szentül a szebb jövőt. Árpádházi B. Margit, a magyar nemzet hófehér áldozati báránya, ne feledkezzél meg meg magyar hazádról, amely ma is éppen olyan válságos időket él, mint amelyek kigyűjtöttük telkedben az áldozat lángját a te népedért. Életed áldozata vezessen ma is minket, késői magyar testvéreidet a boldogabb jövő hajnala felé. A család imádkozik, Kedves jó Híveim! Anyaszentegyházunk életét figyelő ember nem tagadhatja le, hogy a legnehezebb történelmi időkben a legkiválóbb pápák ültek szent Péter székén. Nem tagadhatja le, hogy prófétai karizmákkal áldott pápa volt XIII. Leó, aki előrelátta a világ nagy veszedelmeit és előre megjelölte azokat a gyógyítási lehetőségeket, amelyekkel a pusztulásba rohanó világot meg lehet menteni. Csak gondoljunk a munkások kérdéséről írt hallhatatlan értékű enciklikájára, amellyel korát jóval megelőzte és ma is egyedül biztos eligazító a munkáskérdés nehéz ügyében. Prófétai tekintetével látta XIII. Leó a család válságát is. 1893-ban az egyházi év kegyelemteljes folyamatába beillesztette a szent Család ünnepét. Tette ezt azzal a szándékkal, hogy a pusztulásnak induló családot, az egyházi és állami élet hordozóját megmentse. Tette ezt azért, mert az Úr Jézus a világ megváltását a család megszentelésével kezdte. Szent Pálnak a szavai jutnak az eszembe: „Ha a gyökér szent, az ágak is azok. (Róm. 11.16.) Krisztus nem felülről a fa ágainál kezdte a megváltást, hanem a gyökérnél, a családnál. Ezt érzi a magyar katolikus élet kormányzó szervezete is, amikor a nemzetmentés nagy munkáját a családmentéssel kezdi. Ha a nemzet életének gyökere, a család erős, egészséges, Isten erejével telített, akkor a nemzet élete is biztosítva van. De ha a család beteg, akkor a nemzet pusztul. A család életerejét, boldogságát csak Krisztus biztosíthatja. A názáreti szent Család nemcsak jámbor példa, amelyen érzelmesen elmerengünk, hanem szent feladat is, amelyet meg kell valósítani. Krisztus legyen otthon minden családban! Hogyan biztosíthatom én Krisztus jelenlétét a családban ? Ez a lelkipásztori írásom csak egy eszközről emlékezik ma meg, amelyek nem egyedüli és kizárólagos, de legfontosabb eszköze annak, hogy Krisztus a családban éljen, a gyökér szent legyen és az ágak is szentekké legyenek. Az Úr Jézus azt mondotta: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott közöttük vagyok.“ (Mté 18. 20) Ahol a családban az Ő nevét hívják..., ahol a családban közösen imádkoznak, ott a Megváltó, az Úr Jézus jelen van. Ezek az ő szavai, amelyekben nincs jogunk kételkedni. Ha pedig jelen van, az