Magyar Alföld, 1912. július-december (2. évfolyam, 29-54. szám)
1912-07-07 / 29. szám
2. oldal. Magyar Alföld 29. szám. Kizárólagos óra, ékszer és vésnöki műhely GYENES LÁSZLÓ (Itcés-piac.) Csak uraknak! Pásthy — az erkölcsös. Van Kecskeméten egy előkelő iskola. Nem olyan közönséges, mint a többi komisz iskola, ahova minden ember beküldheti a gyermekét. Ebbe az előkelő iskolába holmi nyavalyás iparos vagy munkás gyermeke ugyan be ne tolakodjon, mert az nem az ő számára készült. Előkelő gyermekek részére való nevelő intézet biz a m és az úri szülőktől, akik oda gyermekeiket beadják, családi címert és nemességet csak azért nem követelnek, mert ilyen Kecskeméten az úgynevezett úri családoknál alig akad. Öt vagy hat kimutatható őst pedig azért nem kívánnak, mert ezekről a mai világban, amikor a mezei munkás annyira lenézett, jobb nem beszélni. A nőnemű alapon álló kecskeméti Ferenc József intézet, a polgári leányiskola. Ide küldik az úri leánykákat, akiket mérsékelten úgy kell oktatni, hogy a butaságon innen és a tudatlanságon túl maradjanak. Itt nevelik azokat a leánykákat, akik ugyan sohasem fogják a nők szavazati jogát követelni, de főzni sem tudnak. Mintaiskola, igazán a helybeli igényekhez alakított amolyan magasabbrendű óvoda. Ennek a kitűnő intézetnek kormányzója Básthy Károly, aki állítólag elsőrendű himnes ariscsillag a pedagógia egén, legalább már évek óta ezt írják róla a helybeli lapok. Hogy mikor és miképen szerezte ezeket a nagy érdemeket, arról mi édes keveset tudunk. Azt tudjuk, hogy a párhuza...mos osztályokat A. B. C. osztályoknak nevezte el, nér fiá Tugya Trézt" előtte már Perlátérszi "és Seidel is megtették. J .különben is érthet a nőneveléshez,mert valaha piarista korában maga is szokványában járt, csakhogy nagyon csintalan lefizetett, mert kiugrott a szoknyából és egyelenesen beugrott a polgári leányiskolába. Azóta forog azután változatlan kitartással a pedagógiai bolygók körül. Pásthy úrral abból az alkalomból foglalkozunk ilyen körülményesen, hogy egyik elvtársunkat, aki meggondolatlanul a polgári leányiskolába íratta be kis leányát, behivatta és közölte vele abbeli kívánságát, hogy kisleányát, aki állítólag a többi tanulóknak erkölcstelen dolgokat mondott és mesélt, vegye ki onnan az iskolából. Nosza ne, itt a nagy pedagógus, Commemus és Naturp ide csöppent kivonata. Hát kérem, ha egy évig jár valaki az ön iskolájába, akkor már erkölcstelen dolgokat beszél ? Mert föltéve, de meg nem engedve, hogy nem az iskolában tanulta a rettenetes dolgokat, akkor is ki kellett volna a jó iskolának belőle irtani. Ha meg önök nem tudják a kis gyermeklelkekből kigyomlálni az erkölcstelen képzeteket, akkor bizony nincs kizárva, hogy nem önöknél bent tanulták, mert hiszen egy kutya akár kint, akár bent kapaszkodik a gyermekagyba a rossz, a gonosz polipkarmaival, ha onnan többé kiradírozni önök úgy sem tudják. No Pásthy mester, mi lesz a világgal, ha ilyen nehezen megy a gyermekkertészet ? Ha ön olyan nagyon begyullad attól az erkölcstelen mondásoktól, amit kisleányok mondanak, akkor legyen olyan zseni is, hogy találja ki azt az oktatási módszert, amelynek nyomán ,csak jót tegyenek az emberek. De mi öntől, nemes pedagógus, ennyit nem is követelünk, megelégszünk azzal is, ha egyáltalán meg tudná határozni, hogy mi az erkölcs, mégpedig úgy, hogy azzal mindenki egyformán meg legyen elégedve. Mondja csak édes igazgató úr, ön még sohasem cselekedett erkölcstelenül, ön olyan zseni, hogy ura minden cselekedetének, olyan zseniális, hogy mindig csak szépet ésjót mondott. Tudja a fene miért, de mi tamáskodunk egy csekélykét. Kitűnő pedagógus, már magában véve nem erkölcstelen gondolat-e az, hogy a népiskolába küldi azt, aki ön szerint erkölcstelen ? Hát annyira lenézi ön a népiskolákat ? Vagy talán olyan rossznak tartja az iskoláját, hogy aki ön szerint nevelhetetlen, azt a népiskolába kell küldeni? Ez szegénységi bizonyítvány az iskolája részére. Furcsa dolgok történhetnek az iskolájában, ha onnan ilyen újságok szivárognak ki. Majd utánanézünk mit csinál itt ön pedagógiai főmufti és megírjuk a valóságot. Bizony nem zsenirozzuk magunkat. san bekapcsolná a városok közelébe, ami a kereskedelemnek, iparnak és a gazdasági életnek nagyarányú fellendülését vonná maga után. Mi a magunk részéről teljesen szimpatizálunk a polgárság mozgalmával s ha követelésre,kiküzdésre kerül a sor, ott fogunk állni a polgárság oldala mellett, hogy számunk súlyával támogassuk az olcsó közlekedés érdekében indított mozgalmat, hazánknak az országos bolondok házára, az új vasúti állomásra és a hatmillió koronás állami kölcsönre. Azután meg a koronás érdemkereszt sem kutya ám. Node mindegy. Azért nem fogják megállítani a haladás kerekét, mert az keresztül gázol a tökfejeken. A népet nem lehet már tovább kimiskázni kényelmes, hűvös világnézetekkel és közjogi csodabogarakkal. Majd be fognak még jutni a nép küldöttei is a közgyűlésbe és fölveszik majd a harcot az álhazafiakkal. Szemérmetlenség kell hozzá, hogy a jogtalanok, a községi képviseletből kirekesztettek piruló arcába azt csapják bele, hogy érvényesítsétek politikai felfogástokat a városi közgyűlésben. Csináljunk olcsó közlekedést. A négy város mozgalma. A mungó képviselők összevásárlására elherdált milliókat a kormány úgy akarja bevasalni a polgárságon s az utazó közönség ezrein, hogy fölemelte a vasúti tarifát. A katonai terhekkel s egyéb adókkal agyonsanyargatott nép valósággal elkeseredett azon a horribilis árfelemelésen, mely július 1. óta életbe lépett. Különösen Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös és Félegyháza lakossága van elkeseredve a tarifaemelés miatt, mert a fölemelt árak különösen a mi környékünket sújtja a leginkább. Az eddigi árak, ha nem is olcsók, de legalább elviselhetők voltak, de a mostani díjszabás szerint úgyszólván lehetetlenség, hogy a szegény ember a vidékiekkel személyesen érintkezzen. Ez késztette a négy város polgárságát arra, hogy mozgalmat indítson egy Ceglédtől Félegyházáig húzódó villamos vasút kiépítése iránt. A villamoson, mely naponta sokszor közlekedne, igen olcsó volna a díjszabás. Az új vasút a négy nagy várost összekötné és a községeket szoro s diákok. Ablakbeverés és öngyilkosági kísérlet. A kecskeméti iskolák ügyét — úgy látszik — állandóan napirenden kell tartani a Magyar Alföldnek. Sehol annyi viszásságot, rossz akaratot s a hozzáértés oly nagymérvű hiányát nem lehet tapasztalni, mint a kecskeméti középiskoláknál. A tanárok — csekély kivétellel — valódi és hamisítatlan tanügyi antitalentumok, akik szinte tobzódnak abban a balhitben, hogy nekik az átlagos százalékon felül kell buktatni a diákot. Mi tudjuk, hogy a bukások nagy száma nem annyira a tanulók hanyagságától, mint inkább attól függ, hogy a tanár urak nélkülöznek minden pedagógiai érzéket. A tanár azért pedagógus, azért tanulja a neveléstant és a tanítás irányait, hogy a fiatal lélek közelébe jutva, a tudás megszerzésének magvát elhintse. A mi tanáraink a kongregáció sugárfényében vesznek napfürdőt s minden „Miatyánk“ után egy jó zsíros igazgatói állásra gondolnak. A kecskeméti kereskedelmi iskola vezet a pedagógiai tévnézetek mezején. A tanárok a szaktudás hiányát nem pótolják tanulással, nem tanulják meg azt, amit egy szaktanárnak tanulni kellene, nem járnak ki külföldre, hogy megszerezzék a szükséges kereskedelmi ismereteket, hanem ahelyett nyakra-főre buktatnak. Szinte elrémítő az a százalékszám, melyet a bukások statisztikájában az iskola kimutat. A középső osztály 36 tanulója közül 16-nak ajánlották, hogy maradjon ki vizsgák előtt, nehogy megbukjanak s ezenfelül még a megmaradt tanulók 27°/0-át megbuktatták. Annál jellemzőbb ez a kecskeméti felső kereskedelmi iskolára, mert a szegediben 10°/6, a szabadkaiban 8%, a pozsonyiban pedig, mely az ország legrégibb s legfegyelmezettebb kereskedelmi iskolája, 13% a bukások átlaga. Mindezeket abból az alkalomból mondjuk el, hogy az elkeseredett diákok a múlt héten Eitler tanárnak ablakait beverték. Egy kollegájuk, Hegedűs Sándor, öngyilkossági kísérletet követett el. Sokan pedig az egész életre kiható tanári önkény miatt minden ambíciójukat elvesztették s kénytelenek más pályán keresni a boldogulást. Mi tudjuk, hogy a diáknak tanulni is kell. Nem is védjük mi a hanyag tanulókat. De azt is tudjuk, hogy a tanároknak tanítani is kell, nem pedig félni a felvilágosítás munkájától s csupán a napi lecke bemagolására szorítkozni. Tudjuk továbbá azt is, hogy a kereskedelmi sokkal szabadabb szellemű nevelést követel, mint a többi középiskolák. A kereskedelminek az a rendeltetése, hogy a A Pinceszövetkezet torai palackozva és kimérve kaptatok .•. .•. Szklenár József . . vendéglősnél Rákóczi-utca óta. A Kecskeméti Bortermelők Első Pinceszövetkezete kitűnő minőségű ó- és új boraira felhívja a t. kereskedő és vendéglős urak figyelmét. Kecskeméti Első Bortermelők Pinceszövetkezete. 3