Magyar Hírnök, 1882. január-július (2. évfolyam, 1-27. szám)
1882-01-29 / 5. szám
II. évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Kecskeméten, Korona-utca 101. sz. Ide cimzendő minden írásbeli küldemény. 5. szám. Kecskemét, 1882. Január 29. IPAR ÉS KERESKEDELMI SZAKKÖZLÖNY. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Befizetési díj: Mindennemű Epészérre - - 4 írt — kihirdetések, melléklések és Kiadótulajdonos: NAGY IMRE. Félévre - - - - 2 frt — kr- Negyedévre - - 1 frt — kr- Egyes számára - 10 kr. nyilttéri közlemények jutányos áron számíttatnak. PEKÁRIK JÁNOS. Kiadóhivatal: Kecskeméten, Korona utca 101. se. Ide címzendő minden pénzbeli küldemény Felelős szerkesztő: A párisi krach. Nem ám olyan, mint a milyen volt Bécsben 1873-ban, midőn a túlcsigázott speculation alapult vállalatok mint a szappan buborék önmaguktól összeestek és megrendítve a közhiteit végtelen sok kárt okoztak úgy az egyeseknek mint az álladalomnak. A bécsi krach természetes következménye volt az elkövetett visszaéléseknek. Ez nem olyan, mert bár itt sem hiányzottak visszaélések, melyek a válság súlyosbítására befolytak, előzmény is volt a lyoni tőzsdebukás képében, de a fő okot nem ezek képezték, ezek csak mellékes szerepet játszottak; ezen válságot, mely csak magában Párisban 7 milliárd franckal verte le az értékpapirok árát s a berlini, bécsi és budapesti tőzsdéken is milliókra menő veszteségeket okozott, előre el volt tervezve, az útja szépen elkészítve s egyszerre a legalkalmasabbnak látszó pillanatban oly módon színre hozva, mely legalkalmasabbnak látszott a közönség kétségbeesésig való megijesztésére. A világszerte ismretes és különösen Európában már régóta uralkodó Rotschild és társai név alatt ismeretes pénzfejedelmek már rég megszokták, hogy minden nagyobb nyereséggel kecsegtető vállalat s különösen az európai államok háztartásaiban mind inkább nagyobb fontosságra emelkedő államkölcsönök csakis az ő hozzájárulásukkal történhessék. Elsősorban az államkölcsönök közvetítésével szerezték meg maguknak az európai államkormányok jóbarátságát, ezeket kisebb nagyobb ideiglenes szükségletükben folytonosan segítvén mégpedig akként, hogy először a tisztességes szín alatt is az államokat csak uzsorakölcsönben részesítették, másodszor csak annyit adtak és oly feltételek mellett, hogy a kielégítendő szükséglet ki ne elégittethessék s a kölcsönt kérő állam ismét kénytelen legyen hozzájuk folyamodni újabb kölcsönért, melyeknek árát aztán ők szabták meg kétszeres kamat, vasúti concessiók és tudja isten még minek a képében; közbe-közbe egy kis ajándékkal is megtisztelték ezt vagy amazt a préda fejedelmet, főherczeget, ministert, államtitkárt és ki tudná végét és ki tudna mindent. így, ily úton-módon jutottak oda, hogy a nagy pénzemberek már az államokat kezdték olyan birtoknak tekinteni, melyből az árendás zsidó gazdáját a sok előleges árenda és kölcsön fejében idestova kitudja s bár a nagyságos urnák még bókol és hizeleg sőt még az inasaival szemben is igen alázatosan viseli magát, mégis érzi, hogy maholnap ő lesz, ki a birtoknak gazdája marad s ezt csak azért rejti és titkolja meg, nehogy az úr valamit gyanítva kellő segítség után lásson és körmei közül idejekorán kiszabaduljon. Mennyire megrémültek tehát Rotschildék, midőn Bontoux ismeretlen pénzekkel Párisban az Union generálét alapította, szövetséget hozott létre több keresztény bank és pénzintézet között, az európai államok fővárosaiban több pénzintézetet alapított és az államkölcsönök közvetítését Rotschildéknál sokkal olcsóbban elvállalta s általában mindenütt, hol az előtt Rotschildék magukat nélkülözhetleneknek hitték. Bontoux az Union generale pénzeivel befészkelte magát, az előbb Rotschildék zsebébe befolyt hasznot és előnyöket a maga részére megszerezte s helyzetét minden képzelhető eszközzel úgy erősítette s közben ügyes börze játékával Rotschildéknak annyi kárt okozott, hogy érte Rotschild James érdemesnek tartotta magát főbe lőni, s Rotschildék bosszút forraltak ellene, ki az európai népek zsebeire képzelt kizárólagos jogaikat ekként confiskálni merészli s őket az istentől választott népének ígért s régóta nagy kitartással és ügyességgel megszerzett uralomtól megfosztani akarja. E bosszúnak kifolyása a párisi krach. Bosszú tervük kivitelére fölcsigázták az Union generale vagy mint ők nevezik — mert keresztény és főként katholikus pénzekkel rendelkezik — a katholikus Unió részvényeit 3000 francra, s midőn neszét vették, hogy a Banque de Lyone de la Loire megbukott — mely különben az Union generáléval nem is állott összeköttetésben, s tudták azt is hogy az Union generálénak nagy vállalatai folytán óriási kötelezettségei vannak, melyeknek egy válság eseténi készpénzbeli kiegyenlítésére hosszas előkészület nélkül nem képes, hogy ezt megbuktassák az előbb fölcsigázott részvényeket roppant mennyiségben féláron áruba bocsátották a tőzsdén, mi az ily részvények s az ezen pénzintézettel összeköttetésben álló pénzintézetek részvényeinek birtokosai közt oly rémületet idézett elő, melyhez foghatót ritkán szülnek a századok. Ezek maguk után vonták a többi értékek rohamos hanyatlását is, úgy, hogy a legszilárdabb alapokon álló intézetek részvényei, kötvényei s az államkötvények is roppant sokat vesztettek értékükből, úgy hogy sokan, kik előbb az értékpapírok birtokában milliósoknak tartották magukat, vagyonukat teljesen elveszítették, sokan főbe lőtték magukat és egész Páris, melynek népe az értékpapírokkal való üzérkedést kiválólag kedvelte — siratta a bukást s az óriási veszteséget, mely felülhaladja a porosz-franczia háború költségeit s melyhez hasonló még Európában nem történt. Ez óriási rázkódás alatt sok szédelgő vállalat megbukott, de Rotschildék bár jól kiválasztották az időpontot, mert Bontoux az Union generale feje távol Magyarországban volt s igy a kellő intézkedések megtételére legilletékesebb s ily körülmények közt nélkülözhetlen egyén nem volt jelen, — még sem érhettek ezért, mert az Union generale meg nem bukott, a kiküldőt bizottság a társulat ügyeit jó rendben találta s Bontoux maga is haza érkezvén — mint Parisból jelentik — már a hó végével esedékes tartozások kiegyenlítését biztosította is. Nemcsak Európa államaira , melyek hiányaikat pénzkölcsönök által fedezik, nemcsak Magyarországra és andiak népeire általában, hanem különösen a kereskedelemre és iparra felette nagy fontosságú eseményt képez a két pénzhatalomnak fent vázolt s a jóhiszemű pénzeiket értékpapírokba fektető embereket háborúknál jobban károsító irtózatos harcra. Nem áll érdekünkben, hogy bármelyik félnek is győzelmét óhajtsuk, de érdekünkben áll, hogy egymást véglegesen le ne győzzék. Ismerjük a Rotschild ház működését Magyarországon, tudjuk, hogy mily keveset tett eddig a közjó érdekében, mennyire fukar volt ott, hol valami közhasznú intézmény létesítésére kellett volna a pénz és mennyire tudott áldozni ott, hol a saját érdeke kívánta, tudjuk azt is, hogy a Bontoux által képviselt pénzcsoport mily kedvező fordulatot adott állami hitelünknek az általa alapított magyar országos bank által, hogy a Budapest Zimonyi vasút kiépítése s a „Magyar tenger hajózási társulat“ létesítése s egyéb közhasznú vállalatai által mennyire jelét adta saját nemzeti közgazdasági érdekeink iránti fogékonyságának és jóakaratának. Ez okból csak sajnálni tudnánk, ha a közgazdaságra, de különösen az iparés kereskedelemre jótékony hatású tőkeverseny az Union generale még sokaktól félt folyó hó 31-ben lehető bukásával megszűnnék s elfoglalná helyét ama kegyetlen csak saját hasznát szem előtt tartó egyeduralom, melynek neve Rotschild et Comp. Visszapillantás a mult évi közgazdasági viszonyainkra, különös tekintettel az iparra. Amidőn újból szerencsés lehetek a 1. szakosztály előtt egy előadást tartani, tudatával bírok annak, hogy hosszas , kiterjedtebb mérvben ezt annál kevésbé tehetem , amennyiben egyrészt a jelen ülésnek szánt különben is rövid időtartamát nem vehetem igénybe, másrészt a t. tagok türelmét és figyelmét sem akarván fárasztani, s ennélfogva rövidre kellett terjeszkedni az egyes kérdések fejtegetésénél, amíg bizonyos tételeknél nem akarván ismétlésekbe bocsátkozni, csak futólag tehetek említést, amelyek különben megérdemelnék, hogy tárgyukkal behatóbban is foglalkozzam, — tehát a közgazdasági viszonyok ismertetésénél leginkább azon tételeknél idézhetem, melyek iparukkal szorosabb összefüggésben vannak, és bennünket e helyütt legközelebbről érdekelhetnek. Mindenekelőtt fel merem állítani azon problémát, hogy közgazdasági érdekeink e három tényezője u. in. a földművelés, kereskedelem és az ipar egymással oly közeli kapcsolatban állanak, hogy csak is a három együttvéve — akkor virágozhatik, ha ezek elseje a mezőgazdaság jólétnek örvend; mert csak is akkor emelkedhetik a kereskedelem és az ipar, ha a gazdálkodási jövedelmek kielégítők ; más szóval, ha a termelőnek jövedelme van, keletkezik a kereslet, s ha szükség van iparczikkekre nyerhet lendületet az ipar és a kereskedelem. Azon áramlatból és törekvésből ítélve, mely országunkban manapság, az irányadó körök buzgalmát beigazolva — közgazdasági viszonyainkra és állapotainkra jótékony hatást gyakorol, megnyugtatásul szolgálhat állami tételünk amaz alapfeltételének biztosítására, hogy az elmúlt évben kezdeményezett , részben véghezvitt nagyobb eredményeknek elérhetését involválták akkor, amidőn minden alkalom felhasználtatott arra, hogy közgazdaságunk jobbra fordulta lehetőleg előmozdíttassék. Nagy munkának mindenesetre hosszas idő kell, hgy mindjárt a tényleg elért eredmények az elmúlt évben nem is oly jelentékenyek, mint minőket várhattunk volna, mégis ebbeli reményeinkben nagyobb csalódásokat nem tapasztaltunk. Habár a mostoha időjárás miatt kedvező esztendő nem mutatkozott, mégis nagyobb sanyarúságokat vagy ínséget nem constatálhatunk, s egyáltalán sorsunk roszszabbra nem fordult. 1. A törvényhozás terén üdvös intézkedések történtek a kereskedelem előmozdítására, és a pénzügyi helyzet jobbítására. Nevezetesen a csődtörvény, — a kisajátítási törvény, — különösen a kártalanítási eljárás, mely törvény a fő és mellékvasutak tervbe vett kiépítése jelentékeny száma, — és a szabályozási munkálatok tekintetében nagy horderővel bír. A kézizálog-kölcsön ügyről szóló törvény, mely a kézizálog kölcsönügyeknek szakszerű forgalmát, és az elzálogosított tárgyak árverésének szabályozását tartalmazza. A hazai iparnak adandó kedvezményekről szólló törvény mindenesetre a nagy iparnak egy rég óhajtott kérdését elintézte, és ezáltal a gyárak keletkeztetésének módját megkönynyítette. Végre az áruforgalmi statistikára vonatkozó törvény mindmegannyi jótéteményes nemzetgazdaságunk fejlődésére. II. A pénzügyi törvények közül kiemelendők : a magyar 6°/0-ás aranyjáradék kötvények beváltása, és ennek folytán ezen czélra kibocsátott 4%-os kötvényekről szólló törvények. Továbbá a kávé, sör és czukoradóról szólló törvény, mely azonban a gyakorlatban a várakozásoknak meg nem felelt, sőt az érdekeltek között ellenszenves agitatiót szült. III. Közlekedési eszközeink tekintetében fontos határozatok hozattak. Az utóbbi évek folyama alatt kezdeményezett vasút építéseket, nemkülönben a tervbe vett vízi utak szabályozását tekintve azon édes reményre enged következtetni, miszerint közlekedési ügyünk fokozatosan azon tökéletesítésekre vezet, melyek a növekedő igényeknek és szükségleteknek megfelelnek. Elsősorban felemlítésre méltó, hogy a Budapest-zimonyi vasút kiépítése megkezdetett, mely forgalmi politikájuk szerint államköltségen eszközöltetik, s ezzel együtt szerb vasutak építése is tényleg kezdetét vette, mely vonalak által Magyarország a szomszédos déli tartományokkal folytonos és maradandó összeköttetésbe jővén, a gyümölcsöző közvetítési szerep mellett hazai iparterményeinknek újabb és nevezetesebb piaczokat hódítottunk. Az úgynevezett keleti vonalak meghosszabbítása , melyek Konstantinápoly és Szalonik felé — a szerb vasút csatlakozásokat hazánkra nézve ezek értékét fontosságát emelni fogják, — a jelenleg folytatott tárgyalások eddigi menetéből bízvást következtetni lehet, hogy a még fennforgó nehézségek legközelebb megoldatván, az említett vonalak kiépítése is teljesedésbe menendnek. Kívánatos kiegészítést nyeren a vasút, hálózatunk a Budapest-pécsi vasút által, a tengerhez vezető utak olcsóvá tételéről a kormány gondoskodott, s igy a cs. k. szab., déli vasút buda-kanizsai vonalával versenyző, ezen Kelenföld pécsi vonal által közvetlen összeköttetésbe jövünk Fiuméval, a mi bizonyára iparunk, különösen malom iparunk fejlesztése tekintetéből nagy fontossággal bir. Különösen kiemelendő még a legközelebb megnyitandó rákos-újszászi vo