Magyar Hírnök, 1882. január-július (2. évfolyam, 1-27. szám)
1882-01-01 / 1. szám
II. évfolyam. — 1. szám. MAGYAR HÍRNÖK, 1882. január 1. szükségesekről gondoskodni és nem kell mindent a kormánytól várni. Alakuljon egy külkereskedő társaság, mely feladatának tekintse, tanulmányozni a külföldi piaczokat a hazai export és import szempontjából, hogy ennek alapján aztán, termelőink a külföldi fogyasztókkal s gyarmatárú kereskedőink a külföldi termelőkkel az Adria hajóin direct összeköttetésbe léphessenek. Mudrony Pál, Romániából. — Eredeti tudósítás. — Bukarest, deczember 25. A sajtó nemcsak a hálátlan politikai, de az áldásos ipari és kereskedelmi téren is valóságos nagy hatalom. Egy jól szerkesztett „ipar és kereskedelmi szaklap“ nagy, kimondhatatlan nagy szolgálatot tehet a magyar iparnak, a magyar kereskedelemnek. És egy ily jól szerkesztett szaklapnak ígérkezik a Kecskeméten megjelenő „Magyar Hírnök.“ Ürömmel ragadok tehát én is tollat, hogy távol az édesanyai tűzhelytől a Dimbovicza partja mellől elmondhassam néha-néha azt, amit itt az ipar és kereskedelmi téren tapasztalok, hogy elmondhassam azt, hogy miféle magyar iparczikkek azok, amelyek itt piaczra találhatnak.*) Tagadhatatlan, hogy báró Kemény Gábor minisztersége alatt Kelet felé a magyar kereskedelem és a magyar ipar rendkívüli lendületet nyert. És ha mégis, még mindig annyi kivánni valónk van, ezért ne a magyar kereskedelmi miniszert kárhoztassuk, hanem — bocsánat az őszinteségért — saját kereskedőinket és iparosainkat egyrészt, és másrészt — itt már bocsánatkérés nélkül is kimondom a szót — a 67-diki kiegyezésnek azt a pontját, amely még a consulatusokat, ezeket a tisztán administratív intézményeket is közössé tette, Bécsből kormányoztatja. Én magyar kereskedőinket és iparosainkat azért kárhoztatom — tisztelet a kivételeknek, — mert nem eléggé pontosak, nem azt szállítják, amit eladnak, nincs meg az a kellő kereskedelmi élénkség párosulva a kereskedői finom routinnal. Meglehet, sőt hiszem is, hogy a hazában másként van, de itt, fájdalom, személyes meggyőződésből tudom, hogy így van. Ha tehát azt akarjuk, hogy mi domináljuk a román piacot, úgy a kereskedők és iparosok példás pontosság, jó kiszolgálás által igyekezzenek megnyerni az itteni köröket. A 67-diki kiegyezésnek azt a pontját pedig, amely még a consulatusokat, ezeket a tisztán administratív intézményeket is közössé tette és Bécsből kormányoztatja, azért kárhoztatom, mert ez épen annyit árt a magyar iparnak és a magyar kereskedelemnek, mint a rosz kiszolgáltatás. A consulok 90°/o-ja osztrák, ezek tagadják elsősorban Magyarország önállóságát, tagadják azt, hogy Magyarországnak ipara és kereskedelme volna, azt az egyet, hogy liszt iparunk első helyet foglal el a világon, csak isten kegyelméből engedik meg. Ezek az osztrák-osztrák-magyar consulok a legelkeseredettebb ellenségei a magyar kereskedelemnek, a magyar iparnak. Romániában a bukaresti consul osztrák, a galaczi consul osztrák, a ploesti, a románi, a gurgevoi és turnseverini alconsulok osztrákok, csak az egy craiovai alconsul születésre nézve magyar, de mint régi osztrák tiszt, nagyon sok osztrák fogalmakkal bír. Mi a consulok dolga, hivatása ? 1- ször az útlevelek láttartozása. 2- szor útlevelek kieszközlése. 3- szor nyilvántartás vezetés a deponált úlevelekről. 4- szer matriculák kiszolgáltatása. 5- ször az ingó hagyatékok kezelése. 6- szor polgári ügyekbeni bíráskodás (az állam alattvalók közt.) 7- szer. A hazai bíróságok által beküldött végzések, vagy megidézések kézbesítése. 8- szor Jelentések (minden 3 hónapban) a kereskedelem és ipar mozgalmakról, termésről, gabna árakról stb., mely jelentések gyakran oly ferdék, hogy valóban nevetségesek, mert a jó consul és alconsul urak felületes tudakozódás után írják meg felületesen, de szépen írt jelentéseiket. A fent elősorolt pontok teljesítése a consulok feladata, (kivéve a felületes jelentéseket) kérdem, belevág-e ez a diplomácziai teendőkbe ? Nem-e tisztán adminisztratív dolgok ezek ? Minek tehát ezt is közössé tenni és Bécsből kormányoztatni ? Az én szerény véleményem szerint, csakis úgy nyerhetne üdvös lendületet itt a keleten a magyar ipar, hogy ha a magyar kormány és *) Kérjük kedves collega, minél sűrűbben tegye ezt. Szerk. parlament a legbékésebb után elválasztja a tisztán administratív dolgot a diplomácziától és szabaddá, függetlenné teszi a bécsi nyomástól. Magyar consulokat nevezzen ki Romániába a magyar királyi kormány és akkor hiszem hogy kereskedelmünk és iparunk nem fog örökké a bölcsőben szunnyadozni. Radikális gyógyszerre van szükség, ez a radikális gyógyszer az, hogy ha Magyarország független Bécstől, úgy legyen annak kereskedelme is attól független! Örömmel értesültünk, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi ügynökségeket szándékozik felállítani a Keleten. Ez az üdvös eszme nem lehet másé, mint Ráth Károly nagy iparos fáradhatatlan derék hazánkfiáé, kivel a m. év szeptember havában voltam oly szerencsés Odessáig együtt utazni; akkor győződtem meg, hogy mily helyesen fogja fel az itteni viszonyokat. De legyen az az eszme bárkitől is, örömmel üdvözöljük, mert a helyesen szervezett kereskedelmi ügynökségek nagy szolgálatot tehetnek iparunknak és kereskedelmünknek. Vándory Lajos: Levelezések (rendes tudósítóinktól.) Székesfehérvár, 1881. decz. 28. Feiner Soma a székesfehérvári kereskedő ifjak betegápoló egyletének 15 éven át volt igazgatója arczképének leleplezése e hó 25 én délután 5 órakor történt meg Székesfehérvárott, a „Magyar királyihoz czimzett szálloda nagytermében. A ritka és érdekes ünnepélyre nagyszámú közönség jelent meg, ezáltal akarván rokonszenvét és elismerését az ünnepelt férfiú iránt leróni. Schlammadinger Alajos elnök rövid megnyitó beszéde után Braun Ede a kóroda titkára, röviden felsorolta Feiner Soma érdemeit, melyekért a kereskedő ifjak betegápoló egylete ezen megtiszteltetés által akarja hálájának jelét adni. A titkár utolsó szavaira lehullt a lepel és a derék férfiúnak Ellinger pesti festő által jól eltalált arczképe a jelen levők zajos „éljen“ kiáltása mellett láthatóvá lön. Az arczkép leleplezését társas vacsora követte, mely esti 7 órakor vette kezdetét. Szép volt látni azon önzetlen szeretet ésragaszkodást, melylyel a megjelent polgárok az egyszerűség emberét az ünnepeltet körül vették. Egy ember, kit nem a hiúság s feltűnési vágy', s nem az önzés vezetettt cselekedeteinél, oly jutalomba részesült, mely ma már milliók elérhetlen vágyát képezi. Ő nem kereste s megtisztelve lett, tetteiről nem hoztak országra szólló dicséreteket s mégis mindenki ismerte érdemeit. A jótékonyságra való hajlam s a felebráti szeretet voltak azon tényezők, melyek az egyszerű polgárt a közszeretet koszorújával vették körül. Egy jótékony intézménynek a „kereskedő ifjak kórodájának“ megteremtője, illetve virágzó állapotra emelője volt az ünnepelt. Küzdött s fáradozott a mások javára, hogy menhelyet, segélyt s vigaszt nyerhessenek a szenvedők. Nem kért nem remélt jutalmat s mégis megkapta a legszebbet, a polgárok szeretetét s közbecsülését. Őszinte érzelemtől áthatott szavakban sorolta fel Schlammadinger Alajos, mint a kóroda elnöke az ünnepelt érdemeit s felkérte, hogy foglaljon helyet azon vendégkoszorúban, mely elismerést s szivében szeretetet hozott az ünnepelt számára. Oly szépek voltak a szavak s bennök az elismerő érdem, hogy pár perez kellett, mig a meghatottság okozta elfogultságából az ünnepelt kibontakozva köszönetét fejezte ki a megtiszteltetés miatt s egyúttal visszautasította a felsorolt s neki tulajdonított érdemeket, mert azok, mondá nem őt illetik, ki a választmány akaratának csak végrehajtója volt, hanem a választmányt, ki oly üdvös szabályokat hozott, hogy ezáltal az intézmény felvirágzott, Ő csak kötelességét teljesítette. Az ünnepelt szavai után az általános éljenzés lecsillapultával kezdetét vette az étkezés. Megeredtek a szokásos felköszöntések. Sikerült felköszöntőt mondottak: Feiner Soma, Dietrich Szilárd, Dr. Fanta Adolf, Wertheim Salamon Heinrich Lajos, Dr. Neumann Armin, Pongrác Gyula Faludi Miksa, Mautner Adolf, Barna Izidor, Hübner Rudolf, Weisz Adolf, Braun Ede, a kóroda titkára sat. Különösen sikerült volt Heinrich Lajos élet és felköszöntője, mely általános derültséget s zajos tetszést idézett elő. A társaságot Radics Bernát zenekarának válogatott darabjai s az általános jó kedv éjfél utáni 2 óráig tartotta együtt. A társas vacsorán 110-en vettek részt. 1 1. gazd. gép- és eszköz-kiállitás rendeztessék. Ez eszmét a fehérmegyei anya-egyesület is melegen karolta föl s a kört erkölcsi és anyagi segélyezéséről biztosította, sőt ígérte, hogy úgy a földmminisztériumnál, mint az orszlótenyész bizottmánynál oda fog működni, hogy előbbi helyről megfelelő segély adassák, utóbbi részről pedig megengedtessék, hogy az eddig Székesfehérvárott tartani szokott lótenyésztési jutalomdíj-osztás, a gazdasági kör területe (vaáli járás) részéről B. Bicskén, a kiállítás megnyitásakor tartassák meg. Egyszersmind az anyaegyesület magát a segélyzés mérve felől tájékozandó, a kiállítás részletesprogrammját és a költségvetést is bekérette. E végett tartatott decz. hó 11-én Bicskén egy igazgató választ, ülés, melyen a kiállítási végrehajtó bizottság elnöke főtiszt, Laudisz Lőrincz úr elnökölt. Ez alkalommal kimondatott, hogy miután e kiállítás rendezésével, a gazdakör egyrészt buzdításul kíván hatni a kisbirtokos termelőkre, másrészt ugyanazok részére alkalmat óhajt nyújtani, hogy egymás termelvényeivel megismerkedhessenek, azoknak kereskedelmi és ipari felhasználása iránti czélszerűségéről meggyőződjenek, s végül, hogy a gazdasági kör iránti érdekeltségük felköltessék s rokonszenvük a körnek megnyeressék, arany és ezüst dijjazásban csak a kisbirtokosok részesüljenek, s kisbirtokosok alatt oly egyének értessenek, kiknek tulajdon birtoka a 100, vagy bérbirtoka a 200 holdat meg nem haladja, a nagyobb birtokosok disz oklevéllel fognak kitüntettetni. A kiállítás 1882. évi sept. 29. 30. és okt. 1. napjain tartatik meg B.-Bicskén, a Brachfeld Arnold úrtól e czélra elkérendő kastély termeiben. Az állat kiállítás a város közepén levő nagy térségen lesz. A kiállítás védnökségének elfogadására mint a gazda kör területén levő legnagyobb birtokos, s a rajongásig szeretett egyén József főherczeg Ő Fensége kéretik fel, egy a Laudis Lörincz úr vezetése mellett Viniss G. Ferencz Berger József, Balogh György s id. Tolnai István urakból álló küldöttség által. A kiállítás elnökségére pedig gr. Zichy Jenő úr. Jeleztetek egyúttal, hogy a megyei anya egyesület a szőlészeti és borászati vándor tanárnak B.Bicske s környékére leendő kiküldése iránt, a minisztériumhoz benyújtott kérelmet meleg pártolás mellett terjesztendi fel. Vasadi Balogh Lajos, a kör h. elnökének buzgólkodása folytán sikerült több megyei nemes gondolkozású birtokos úrtól, egy a gazdakör érdekeit szolgáló, helyi érdekű havi folyóiratra 100 frtot meghaladó összeget gyűjteni, de mivel e lapot, a kör tagjainak, tagsági példány gyanánt ingyen, illetve az 1 frtnyi tagdíjba óhajtja küldeni, a választmányi ülés minden egyes tagdijából 50 krt engedélyezett a lap fentartására. A lap czime „Magyar Földműves“ megjelenik még ez év folyamán, r. 1. Alcsúth-Acsa, 1881. Decz. hó. „A Vaál-vidéki gazdasági kör“ f. é. aug. 14-én B.-Bicskén tartott népes közgyűlésén nagy lelkesedéssel elnökévé választotta Kenessey K. miniszt. tanácsos urat, s ugyanekkor pendittetett meg azon eszme, hogy a gazd. kör területéről, egy kisebb szerű gazdasági-, állat-, termény-, gyümölcs-, házi- és iparczik s kisebb Hírek. — Soldog- újévet kíván munkatársainak, olvasóinak, barátainak, ismerőseinek és általában az egész közönségnek a „Magyar Hírnök” szerkesztősége. — Hymen. A kecskeméti fiatal ügyvédek egyik jelese, Dr. Bagi Béla a múlt deczember hó 29-kén váltott jegyet a kedves és kiváló szép Pataki Ida kisasszonnnyal, Pataki Vilmos kecskeméti gazdasági gőzmalmi igazgató úr leányával. Őszinte örömmel gratulálunk a jegyes párnak annyival is inkább, mert kiválólag jól esik egy oly frigyről említést tehetnünk, amelynek alapját a kölcsönösen tiszta és igaz szeretet képezi. Legyenek boldogok hosszantartó földi életen át! — Esküvök. Gelléry Mór, hírlapíró, az országos magyar iparegyesület titkára, lapunk munkatársa, a múlt deczember hó 1- án vezette oltárhoz a kedves és műveit Schön Regina kisasszonyt Budapesten. — Ivóim Lipót kecskeméti fiatal kereskedő pedig deczember hó 25-én esküdött örökhűséget Bloch Jozefina kisasszonynak Bécsben. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk az új pároknak — Öngyilkosság. Deczember hó 28-án a Budapestről hat órakor Kecskemét felé kiinduló vonat utasai rémes jelenetnek voltak szemtanúi. Ugyanis mikor a vonat közel Kőbányához érve megadta a szokásos jelzést, egy kocsiban pisztoly durranás hangzott el s egy csinosan öltözött fiatalember holtan rogyott össze a coupéban ülő utasok nem kis rémületére. A fiatalember kilétét megtudni nem lehetett. Hulláját Kőbányán levették és bonczolás végett a Rókusba szállították. — Érdekes örökösödés. Az egész országban lakó Witz és Leitersdorfer családra nagyszerű örökség vár. Ugyanis San Franciscóban elhalt egy Leitersdorfer, aki hátra hagyott 35 milió dollárt, 6 házat és két aranybányát, s miután gyermekei nem maradtak, egyenes ágoni örökösei a kecskeméti és átalában az egész országban lakó Witz és Leitersdorfer családok. Ez ügyben a múlt hó 26-kán Gyöngyösön családi conferencia hivatott össze, amelyen az említett két család tagjai megjelenvén, kebelükből Schwartz Mózes gyöngyösi lakos elnöklete alatt egy szűkebb körű bizottságot küldtek ki, melynek föladata az örökös vagyon kezelése és annak az örökösök közt leendő felosztása. Szivünkből gratulálunk a szerencse fiainak! Kik áldják Ábrahámot, hogy kebelébe vette a „drága“ rokont. — Czettel Gyula, Lovag Posner Károly Lajos budapesti nagy műiparos üzletvezetője a múlt deczember hóban tartotta nevezett üzletbe lépésének 25 éves jubileumát, mely jubileumnyival is inkább megemlítést érdemel, mert Czettel úr ez alkalommal egy létesítendő munkás-segélyző alapra 200 frtot adományozott. E pénztárnak czélja leend a segélyre szorult munkásoknak kamat nélkül kölcsönt adni. Vajha minél előbb oly összegre szaporodna ez alapítvány, hogy tényleg megkezdhetné azon áldásos működést és betölthetné azon nemes czélt teljes mérvben, amelyet őszinte jó indulattól vezéreltetve óhajtott elérni a nemes keblű adományozó, akinek jubileumát e tette fogja feledhetlenné tenni. Mie helyen szívünk mélyéből kívánunk hosszan tartó boldog életet a derék munkásnak és nemes szivü emberbarátnak és kívánjuk, hogy az ő cselekménye gyulassza hasonló cselekményekre a jubilánsokat! — Megszökött fegyencz. A kecskeméti törvényszék fogháza udvarán az elmúlt hét egyik napján a fegyenczek napi sétája alkalmával egy 8 évre elitélt fegyencz megszökött, s eddig semmi nyomára sem akadtak. Hogy miként mászhatott át az illető a közel 3 öles meredek kőfalon, az megfoghatatlannak látszik, különben azt hisszük, hogy majd ad az amire erre nézve kellő felvilágosítást, mert hisszük, hogy a megkezdett esélyes nyomozásnak sikerülni fog őt mielőbb kézrekeríteni. — Gőzhajó összeütközés. Smyrnából érkező „Azoff'1 orosz gőzös a Boszporusban horgonyzó “Provencz“ postagőzössel öszszeütközött, mely utóbbi 26 percz alatt a 37 méternyi mélységű vízben elsülyedt. A hajó legénységét megmentették. Az „Azoff“ könnyű sérülést szenvedett. A „Provencz“ mely a „Messquies francaises“ társulat tulajdona, és Marseillebe készült menni és jelentékeny menynyiségű rakomány volt rajta. A levelek még nem voltak a hajón; a postát egy olasz gőzös fogja Brindizibe szállítani. — Az ipartörvény revisiója. Karácsony másnapján a nagyváradi ipartársulatok elnökei minden pártkülönbség nélkül összejöttek az ottani 48-as kör helyiségében és egy kérvényt szerkesztettek a földraívelés,ipar- és kereskedelmi miniszterhez, melyben az említett minisztérium, illetve az országgyűlés sürgősen arra kéretik fel, hogy az ipartörvény revisiója iránt mihamarabb intézkedjen, mégpedig az országos iparos kongressus által elfogadott pontok és elvek alapján. A kérvénynek illetékes helyre juttatása végett Nagyvárad város képviselője Tisza Kálmán fog fölkéretni. — A kecskeméti iparegylet folyó 1882-ik évi január hó 20-án tartja rendes évi tisztújító közgyűlését, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak az elnökség által. Mint biztos kútforrásból értesülünk, Dr. Horváth János úr végleg megválik az iparegyletben több éveken keresztül viselt elnöki állásától, s ebbeli határozatát a legutóbbi választmányi ülésen ki is jelentette. A tagok nagy része Mádi János urat óhajtja elnökül megnyerni, s mi hisszük, hogy Mádi úr nem is fogja visszautasítani az iparegylet megtisztelő bizalmát. — A kecskeméti iparos ifjúsági önképző-egylet 1882-dik év január hó 8-dik napján a „Nádor“ czimű kávéház termeiben, saját könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Miután az ifjúság farsangi tánczvigalma mindig igen szép és csinos szokott lenni, előre is fölhívjuk reá a közönség szíves figyelmét. Továbbá az ifjúsági egylet e folyó hó 1- án délután 3 órakor fogja megtartani rendes évi tisztújító közgyűlését, melyre a tagok és pártolók tisztelettel meghivatnak. Herczeg Károly, jegyző. — A kecskeméti népkor folyó január hó 8-dik napján tartja tisztújító közgyűlését a népkör helyiségében, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. — A kecskeméti asztalos ipartársulat ma, lapunk megjelenésének napján d. u. 3 órakor tartja rendes évi számadási közgyűlését. Közgazdasági hírek. — Új hajózási út megnyitása Amerikába. Az osztrák-magyar Lloyd egyetértve a déli vasúttal Triesztből egyrészt Északamerikába, másrészt Braziliába és a La Plata-államokba kisérletképen hajózási közlekedést nyit. 1882. január 1-jén indul az első hajó Triesztből Északamerikába; útjában Barit, Meseriát Palermot, Barcelonát, Malagát, Cadixot, Lisszabont és New Yorkot fogja érinteni, február 25-én pedig Braziliába és La Plataállamokba indul egy hajó, mely a Bari, Catania, Tunis, Barcelona, Gibraltar, Mogador, St.Vincent, Pernembuco, Bahia, Rio Janeiro Santos, Montevideo és Buenos-Aires kikötőket fogja érinteni.