Országos Ellenőr, 1912 (11. évfolyam, 1-49. szám)

1912-01-06 / 1. szám

2. oldal. Hogy ezek az utóbbi túlmagasztaló sorok, miként érvényesültek olyan dicséret után, melytől bizonyára Kacsóh Pongrácz akkor valószínűleg maga is megrettent,­­ látszik a szocialisták higgadtan bíráló cik­kéből, ahova Ady Endre, a nagy Szenvedő vá­gyakozik . . . És ilyenféle Ady-dalokat zenésítene Kacsoh Pongrácz? . . . Nem hisszük el. Csak már aztán egyszer ő maga til­takozna azok ellen az őt dicsérő , világ­rengető hírek ellen! * Egyben leadunk a „Pesti Hírlap“ ka­rácsonyi számából egy verset, bizonysá­gául annak, hogy van még szép érzés és igazi, egészséges magyar poézis a világon: Szivek tik-tak-ja. Hajh csend van most, halálos, néma ! Két mell pihen, két szív dobog . . . Sápadtan néz a hold karéja S megroppannak a bútorok. Árnyak kígyóznak. — Künn az égen Titkos betűk, csillag jelek, S az ablakomon át fehéren Fáradt felhők beintenek Két mell piheg . . . Négy csukott szemre Száz szinű fátylat sző az álom. — A kályhában már rőt a pernye, Lankadt láng ég hunyó parázson. Csittt! Csend legyen ! — Te szél ne sírj hát! Te tűz, ne búgj ! Csitt! Csendesen, Csillagbetüknek rejtett titkát, Szivek tik tak-ját hadd lesem. Tik-tak ! Tik-tak! . . . lüktetve dobban. Tik-tak ... a másik ráfelel. Szivek szavára négy sarokban Az éj zokogva énekel. Az asszonyom puhán elomlott . . . Fehér ágyon piros virág. Sötét hajsátor, tiszta homlok . . . Ölelve tartja kis fiát, Szivük ritmusban összedobban, Csukott szemükre csók pereg. Szép álmok csókja. — Boldogabban Nem alhatik el két gyerek. Jaj! Csitt! Tik-tak ... Ne búgj te kályha!­ra megállj ! Ne menj tova. — Sohse sírjon a baba szája, Ne legyen borús a homloka. Szép asszonyom rózsás arcára Barázdát jaj ne húzz te bánat! . . . Halk nesz suhog az éjszakába’, Mintha virágok hullanának. Árnyak kígyóznak. — Künn az égen Titkos betűk, csillag­jelek S az ablakomon át fehéren Fáradt felhők beintenek. Szivek tik-tak-ja, értem, értem. Álmodni jó! Csitt! Csendesen. Csillagbetűk titkát az égen Tétlenül többé nem lesem. Aludjatok csak, tente, tente! Virrasztók én, ébren vagyok. — Gyáva, rongy könny ne szökj szemembe, Aludjatok szép csillagok. Szép álmotok maradjon álom. Való ne törjön rá soha. Mosoly legyen a csókos szájon S rózsás a baba homloka. Virrasztók én ! Hajd csönd van néma, Tollam serceg . .. Két szív dobog, sápadtan néz a hold karéja, Énekelnek a bútorok. Két mell piheg . . . Sötét sereggel Harcos betűk bús sora sarjad. Kenyér terem, ha jön a­ reggel. — Én két virágom nyugodtan alhat! Hangay Sándor.* A modern örjöngők. Ady Endre versei. (3.) Most következnek az Ady-versek . . . Kecskeméten még nem igen túlsá­gosan ismerik (hála a magyarok Istené­nek !) az Ady-verseket . . . De, hogy megismerjék azokat, hát bemutatunk belőlük néhányat: Hortobágy poétája. Kulifajta nagyszemű legény volt, Kinzettja sok-sok méla vágynak. Csordát őrzött és neki vágott: A­ hires magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szivében: A csorda­ népek lelegelték! Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak : Szent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s csordára nézett: Eltemette rögtön a nótát . . . Káromkodott és fütyürészett! Lássátok, kedves buta magyar paraszt atyámfiai! Itt nincs ihlettség, nincs szent érzés és fönséges gondolat a poéta-szívben, mert honunkban a csorda-nép és piszkos, gatyásnép kiveri a tündéri gondolatot a költő fejéből . . . De gyerünk tovább, beljebb­­ Tiszaparton. Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szivem egy nagy harangvirág. Finom rengések: az erőm. Gémes kút. . . malom alja . . . fokos . . . Sivatag . . . lárma . . . durva kezek . . . Vad csikók . . . bambák . . . álom bakók . . . A Tiszaparton mit keresek ? . . . Tetszik látni! Méltóságos Ady urat a Tiszapartra nem köti le. Neki az nem imponál, mert ő Gangesz­ről jött! Szegény Petőfi! Csoda, hogy meg nem fordul a sírjában . . . Igen, mert Ady úr, a jeles magyar poéta, Párisban járt már és csak Párisért rajong. Be is vallja ezt most mindjárt: Óh az élet nem nagy vigalom .. . Sehol. De ámulni lehet, Szép ámulások szent városa : Páris . . . Isten veled! Koldus zsivaját a magyar Ég : Óh küldi már felém ! Fagyos lehelet és hullaszag Száll ott minden virág felett: Elátkozott hely .. Nekem hazám: A naptalan Kelet! És mi az istennyiláért nem viszik ki innen, szép Magyarországból az ilyen szelíd örjöngőt és károgó szent poétát — Kelet felé ? ! Most azonban bír nyilai át a ha­zán ... Egy hírt olvasunk, melyre fentebb hivatkoztunk, hogy: „Budapesten több jeles magyar író meggyűlölte és megutálta az Ady féle irányzatot és szépirodalmi újságot akarnak kiadni az Ady-féle irányokkal szemben a fővárosban.“ Végre ! Felébredt a becsületes, jó ma­gyar ízlés és kezd derengeni. . . Kelet felől, nem komoly magaviseletét,­ végtelen gyű­lölöm, támadom és ostorozom! Igen sajnálom, hogy most az én rossz, gonosz természetem, élő kritikám miatt megbántom a derék Kacsoh Pongráczot.. . De minek hagyta magát abba a rengeteg „sokoldalú áramlatba“ belesodortatni?! És ki akarom onnan húzni, ugratni...! Hiszem, hogy most szívesen agyon­ütne ezért (ha tényleg agyon nem üt?) de később más világításban látja ő az én „modern szellem iránt való kirohaná­saimat. És hátha még használok cikkem­mel városomnak és hazámnak, Kacsoh Pongrácot pedig megmentem — a sokol­dalúság hínárjából kirántva — a csöndes, lármanélküli nagy alkotások dicsőségének?! Somogyi János: HÍREK. Elmélkedések az elmúlt évről. Városunkra az 1911-ik esztendő elég jól köszöntött be, az év közepe azonban a július 8 iki földrengés révén szomorú em­léke lesz Kecskemét város történelmében. De meglehetős rosszul is végződött az 1911 ik év. Társadalmunk több kiváló tagja dőlt ki az élők sorából, így Vágó László ügyvéd, aki hosszú ideig kapitány volt városunkban és közéletünkben jelen­tékeny részt vett Súlyos csapás érte ugyancsak a kecskeméti kereskedők karát, Gyenes Gyula elhunyta alkalmából, aki szakértelme és személyes kiválósága révén Kecskemétnek úgyszólván legrégibb üzle­tét, még atyja keze alatt hatalmas, virágzó vállalattá fejlesztette, melynek párját bi­zony keresni kell. Az üzletet az elhunyt özvegye, ki férje munkásságának szin­tén részese , folytatni fogja. A veszte­ség azonban, mely kereskedelmünket, ér­te, hosszú ideig nehezen lesz pótolható, s Gyenes Gyula emlékét sokáig meg fogja őrizni polgárságunk, mint olyan ember emlékét, kinek nevét mindenki becsülés­sel említi. Kitüntetés. A vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter Mikó Ernő ref. kántor föl­­dinket a ceglédi Liszt ünnepély sikeres rendezése alkalmából a Liszt emlékérem­mel tüntette ki. Az Ipartestület Szilveszter-es­télye. Pompásan sikerült Szilveszter-estélyt rendezett vasárnap este az Ipartestület az Iparos Otthon dísztermében Az estélyt Mayerffy Zoltán ipartestületi elnök a fel­ruházott iparostanoncokhoz intézett szép beszéddel vezette be, majd hangverseny következett, melyen Sztojákovics Szilárd nagyhatású humoros monológgal, Váry István szavalattal, Molitórisz János pedig mesteri hegedűjátékkal vett részt. Molito­­riszt,­­ ezt a művészvérű zseniális fiút ez alkalommal babérággal lepték meg. Részt vett a hangversenyen Nádasi Miki is, szín­társulatunk egyik tehetséges szubrettje, ki bájos megjelenésével, megkapó közvetlen­séggel előadott szavalatával frenetikus ha­tást keltett. A hangversenyt tánc követte, mely csak a hajnali órákban ért véget. Az estély, melyen mintegy négyszázan vettek részt, jelentős összeget hozott össze a szegénysorsú iparostanoncok ruhaalapja javára. (F) Leszállított államsegély. A kor­mány Cegléd város államsegélyét 8000 ko­ronáról 5000 koronára szállította le. Eljegyzés. Neu Jakab nagykőrösi kereskedő kedves és művelt leányát, Er­zsikét, eljegyezte Fehér Dezső lajosmizsei gyógyszerész, kizárólagos rak­tára Kecskemét és vidéke részérePollik Nándornál Nagykőrösi­ utcza 12. szám (Wersitz-féle sarok­házban)Kecskeméten Ajánlja a nagyközönség figyelmébe dúsan felszerelt raktárát: a legjobb minőségű úri, női és gyermek cipőkben! Valamint tiszti, vadász, báli, színházi és orosz­ sárcipők állandóan nagy választékban! — A szabott árak minden cipőben feltüntetve ! Ugyanitt javítások is elfogadtatnak ! 10—1 Ugyanitt javítások is elfogadtatnak ! árakr mén. kép telbe mint t Gran Leg lek Ré Kec. és te nag­yo­bé tűzi rok stb. 1 Szi kész Szi Csek kisbi ff fel' F­ ei. épült szerk kés a lep Kecst egyhe­lyezte kabátt bitása készitt manty értelei tett­e Tatai szén 3 kői sza­fa-­én Kecsk ros, E A tata, Telefo- Országos Ellenőr 1911. január 6. * * Mi célja e közleménynek ? (4.) Nem tudom, hogy végzem életem pályafutását. Lehet, hogy még agyon is ütnek kötözködő természetemért. De én, mihelyt egy idegen nagy garral törekedik be városunk társadalmába és látom rajta, hogy túlbecsülik, elkapatják és Bleriot­­szárnyakra ültetik , rettenetesen meggyű­lölöm. Lehet, hogy azért, mert „maradi“ vagyok, lehet, hogy azért, mert én a lassú haladásnak és alapos tapasztalatoknak embere vagyok, de én ... a nem magyar irányt, a nem higgadt és nem várakozó.

Next