Pestmegyei Hirlap, 1896 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1896-02-01 / 6. szám

6. szám Színház Pénteken, jan. 24-én -az új honpolgá­ron« kac­agtak már az idén negyedszer. Szombaton, jan. 25-én .A gyermek­­rablónő« ment itt először. A darabról le­gyen elég ennyi: a közönség nem vette vol­na rossz néven az igazgató űrtől, ha egyál­talán be sem vette volna a műsorba. Az egész egy ostoba rémdráma, melyet nem is kell végig nézni, hogy immár tisztába legyen az ember e darab becsével. Elég, ha csak az egyes képek czimeit elolvassuk. P. o. »Pár­baj a tolvaj tanyán,« »Gyilkosság az erdőn,« »Menekülés a nyomorba« stb. Vasárnap, jan. 26. Szigligeti népszín­műve: »A Strike« adatot elő. Jó darab, de az előadásához sok díszlet kívántatik. A gyár égésből persze nem volt látható semmi, meg az is különös, hogy István bácsi is, a­ki a gyárba sietett, s Ágnes is, aki meg a halálba ment, a hidat ábrázoló emelvénynek ugyan­azon pontjáról, ugyanabban az irányban ugrot­tak le. Békés a legnagyobb természetességgel játszta végig István bácsi szerepét. Ugyanoly jó sikerrel feleltek meg feladatuknak: Cse­­tényi, Gyurmann, Morvai és Rakodczay. Utób­biról meg kell jegyeznünk, hogy maszkja is kitűnő volt. Kisebb szerepekben: Földváry és Ferenczy tűntek ki. Hétfőn, jan. 27-én a »Bányamester« elő­adását ismételték talán harmadszor, de ezút­tal üres ház előtt. Anday és Torossy, mint rendesen, pompásan megálták helyüket. Úgy­szintén szépen énekelt Torday is. Kedd, jan. 28-án adták másodszor Sar­­dou igen szellemes, némely részeiben kissé sikamlós vígjátékát. Az előadás maga is jó, gördülékeny, fennakadás nélküli volt. A sze­replők kivétel nélkül jól megállták helyüket. Szerdán este a Fekete dominó har­madszor került színre. Andai ma este is el­ragadó szép és kedves volt, remek hangjával brillírozott. Az előadás különben most is olyan összhangzó volt, mint az előző kettő. Csütörtökön este Ruttkai György Hol­tomiglan czimee érdekes vígjátékát adták elő eléggé megtelt nézőtér előtt. Ezen új énekes színmű, jobban mondva bohózat elég hatást keltett. Meséje a következő: Holló Endre egy léha gavallér szerelmes lett egy postás kisasz­­szonyba Erdei Juliskába, szerelmével üldözi és mindent elkövet, hogy a leányt hálójába keríthesse, ígéreteket tesz és bevallja szerel­mét. Erdei Juliska azonban nem sokat törő­dik Hollóval, férjhez megy egy fodrászhoz, a­ki őt igaz szívből szereti és a lutrin nyert összegből virágzó fodrászboltot nyitnak. Holló azonban még ekkor se nyugodott, barátságot kötött Halmossá, Erdei Juliska férjével és kártyakompániával Halmost csakhamar tönk­re juttatja. Ebben a nyomorban fordul Holló ismét Halmosáéhoz, levelet í­­ereki, a­mely­ben ígéretet tesz, hogy megmenti a nyomor­tól és feleségül veszi. Halmosé azonban nem hagyja el férjét, mert ő holtáiglan esküdött hűséget és szerelmet neki, hanem nevetséges­sé teszi Hollót azáltal, hogy maga helyett Varga Tamás szabómesterrel szökteti. Hal­mos pedig abban a hiszem­ben, hogy felesége hűtlen lett, a Dunába akar ugrani, de ebben megakadályozzák és visszaadják feleségének, a­ki őt holtáiglan szereti. Az előadás eléggé összhangzó volt. A szereplők legjobb erejük­kel és jókedvvel játszották szerepeiket, mind a négy felvonáson keresztül. A szereplők kö­zül első helyen kell megemlékeznünk Torossiról, ki fodrászné szerepében ügyes játékával gyújtó dalaival, és kecses tánczával ragadta el a közönséget. Morvai (Halmos) szerepé­től játszotta, különösen a drámai jelenetek­ben tűnt ki. Békés (Gelbgiesser Ármin) zsidó hordár szerepében mindvégig mulattatta a közönséget, első felvonásbeli kupléjával, a­melyet meg kellett újráznia, mindenkit meg­­kac­agtatott. A városligeti czigánybandával való mókázása kisé túlzott volt. Ferenczy (Var­ga Tamás) féltékeny és részeges szabója iga­zi kabinet alak. Iványi (Tollagi) fodrászse­géd szerepében általános derültséget keltett, rímeit ügyesen pattogtatta és mozgékonyabb volt mint bármely fodrászsegéd. Mihálka pe­­­­dig jó midium volt. A többi szereplők is kedv-­­­vel játszottak és hozzájárultak a darab si­­­­keréhez. Perus. Színházi műsor. Most vasárnap: Hol­ !­tomiglan. Hétfőn: 11. Rákóczy Ferencz fogsága. (félhelyárakkal.) Kedden: Madarász. Szerdán:­­ Plumet öröksége (Barriére jeles vígjátéka, először.) Csütörtökön: Két árva. (Aitner Ilka jutalomjátéka) Pénteken: Schlézinger. Szom­baton: Bika (először. ) Miután a hét­fő a far­sangban igen rossz napnak bizonyult, Rakod­czay e napra is féláru előadásokat tervez, a komolyabb színművek­kel. Jászai Mari, va­lószínű hogy a héten fellép az­­Otthoniban. De az a nemzeti színház műsorától függ még. A közönség azonban idejekorán külön falragaszokon nyer bizonyságot a művésznő felléptéről. Szerkesztő és kiadó : Somogyi János. HIRDETÉSEK: Klapka utczán 45. szám alatt Kecske­méten egy nagy, úri LAKÁS, mely áll négy szobából a hozzátartozó mellek-helyiségekkel AZONNAL K­IADÓ. Értekezni lehet ugyanott, vagy e la­pok kiadóhivatalában. PESTMEGYEI HÍRLAP Hintetmént. 11 A »Kecskeméti Kereskedelmi Ipar­hitelintézet és Népbank* 1896. évi január­­hó 18-ik napján tartott rendes közgyűlése elhatározta, hogy 1000 darab új részvény kibocsátása által a­ társaság alaptőkéje 150.000 forinttal felemeltessék s e határozat­nak a következő módozatok szerint leendő végrehajtását rendelte el: 1. A kibocsátandó új részvények dara­bonként 150 forint átvételi árban a régi részvények birtokosainak ajánltatnak fel ak­ként, hogy egy régi részvény birtoka, egy új részvényre elővételi jogot állapit meg. 2. A­z elővételi jog 1896. február 10-től márcz. 31-ig terjedő időközben gyakorolható. A ki átvételi jogával élni kiván, tarto­zik a régi részvényeket, az elővételi jog gya­korlására kitűzött határidőben, a társaság­hoz — a hivatalos órák alatt — lebélyeg­zés végett bemutatni s egyidejűleg az első részletfizetést készpénzben teljesíteni oly ki­jelentéssel, hogy akár a részvények benyúj­tásának, akár az első részlet befizetésé­nek elmulasztása, az elővételi jog meg­szűnését vonja maga után s azon új részvé­nyek felett, melyekre az elővételi jog nem gyakoroltatik, az igazgatóság a társaság ja­vára szabadon fog rendelkezni. A benyújtott régi részvények lebélyeg­zés után visszaadatnak egy ideiglenes elis­mervénynyel együtt, mely elismervényen az összes fizetések nyugtáztatnak. 3. A 150 frt átvételi ár három (3) egyen­lő részletben fizetendő a társaság pénztárá­ba és pedig: az 50 frt az elővételi jog gyakorlására kitűzött időben vagyis 1896. február 10-től márczius 31-ig. b) 50 frt 1896. ápril 1-től május 15-ig. c) 50 frt 1896. május 16-tól junius 30-ig, még pedig minden egyes részlet után 1896. január 1-től a befizetés napjáig számí­tott 50/°-os kamatokkal együtt. 6. Szabadságában áll a jogosult részvé­nyesnek az egész átvételi árt a kitűzött hatá­ridők előtt egy összegben is, szintén 50 %-os kamatokkal befizetni. A 2-ik vagy 3-ik részlet befizetésének elmulasztása esetén jogában álland az igaz­gatóságnak azon új részvényeket, melyekre a befizetés nem teljesítt­etik, a társaság javá­ra eladatni, vagy pedig az esedékessé vált összeget 6° 0-os kamatokkal együtt bírói úton behajtatni. I. A régi részvények bevonatnak és korona értékre szóló új részvényekkel cse­réltetnek ki s ennek következtében 2000 drb. egyenként 250 korona névértékű. 1896. ja­nuár 1-től folyó 30 drb. szelvénymel ellátott uj részvény fog kibocsátatni, mely részvé­nyek 1896. január 1-től kezdve az üzleti nyereményben egyenlően részesednek. 5. Az uj részvények kibocsátásával já­ró kincstári bélyegilletéket a társaság fizeti. 6. Mindegyik részlet befizetése után úgy a régi részvények, mint az ideiglenes elis­­mervények, teljesen befizetett új részvények­re átcseréltetnek. Egyben köztudomásra hozzuk, hogy mindazok, kik elővételi jogukat elárusítani, avagy ily jogokat szerezni óhajtanak, ez irány­­bani szándékukat az igazgatóság elnökénél jelentsék be, ki a közvetítést díjmentesen fogja eszközölni. Kecskemét, 1896. január 28-án. Az igazgatóság. Kiadó akácz szőlőkaró. 500 000 h­asított és gömbölyű akácz szőlőkaró eladó, ára ezrenként v­agyon rakományban : 1. rendű ezre .... 20 frt. II. rendű ezre .... 14 frt. III. rendű vegyes karó ezre 10 frt. A karók Háton Antal Örkényi Szt-Ilona­­szőlőtelepen, közvetlen a vasútállomás mellett megtekinthetők, esetleg ugyanott átvehetők.­­ Bővebb felvilágosítás kapható és mintaka­rók láthatók szívességből Révészi János úr czukrász-üzletében Kecskeméten. Megrendeléseket elfogad Szvetlik Ferencz a Szt-Ilona-szőlőtelep kezelője Örkényen. 3—1 Cs. s kir. osztrák-magyar és belga kir. szabadalom ! Kitüntetett Brüsszel 1893 aranyérem s diszokmánynyal. KELETI-féle sérvkötő .orvosi tekintélyek véleménye szerint a legtökéletesebb ezen nemben, nem csúszik, nem gyakorol kellemetlen nyo­mást és eltávolítja czélszerű szerkezeténél fogva az ed­digi sérvkötők hiányait.­­ KELETI-féle gummisérv­kötő idomítható pelettával, szarvasbőrvédővel és bizton­sági övvel. Arak: egyoldalú 6—8 frt. kétoldalú 12—16 frt. Gyáramban készülnek ezen­kívül : Műlábak, műkezek, egyenestartók, (Hessing-féle s*. rendszer­) orthopaediai fűzők, haskötők, görcsér harisnyák és mindenfé- Egale franczia gummiáruk SSv Megrendeléseket isBpj pontosan és discréten ■—S eszközöl Főüzlet és sérvkötésze­ti műhely. BUDAPEST, IV., koronaherceg­ u. 17. Nagy képes ár­jegyzék ingyen és bérmentve. cs. és kir. szab. köt­­szer­ész és orvos-sebészi műszerész. Sebészeti mű­szergyár: Rostély-utcza. (Károly­­laktanya 15.J 10—5

Next