Politikai Ellenőr, 1909 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1909-01-30 / 1. szám
FÜGGETLEN IRÁNYÚ LAP. MEGJELENIK HAVONKINT EGYSZER. VII. évfolyam. Kecskemét, 1909. január 30. —Előfizetési ár — Egész évre kor Félévre . 2 sor. Negyedévre 1 kor. Egyes szám ára 20 fll.POLITIKAI ELLENŐR Hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és FiKITE (Schwarcz) SOITIfl könyvkereskedő Kecskeméten. Egész oldal hirdetés 24 korona. — Fél oldal 15 korona. Negyed oldal 8 korona. — Nyolczad oldal 5 korona. Tizenhatod oldal 3 kor. — Nyilttér soronként é0 fill. Szerkesztő és kiadó Somogyi János. Politikai főmunktárs: Goitein Miksa. Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Kecskeméten, Könyves utca (a törvényszéki palota mellett.) A „Politikai Ellenőr“ és „Országos Ellenőr“ előfizetési ára együtt egész évre 10 korona. Külön a „Politikai Ellenőr" egész évre 4 korona. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kéziratokat nem adunk vissza. 1-ső szám. —Megrendelhető — és számonként kapható a szerkesztőségben és Fekete Soma könyvkereskedésében Izees-piac, Népbank alatt Kecskeméten Balpárti vagyok-e hát ? Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő úr! Becses lapja a „Politikai Ellenőr“ múlt számának vezércikke a kecskeméti Felsőkerületi Függetlenségi és 48-as Körben a múlt év december havában lefolyt s az Andrássy-féle választási törvényjavaslat tárgyában tartott vitaestélyek eredményével foglalkozik s ennek kapcsán igénytelen személyemről is megemlékezve, a következőket mondja: „Dr. Kovács Pál hatpártisága nagy megütközést keltett és nyitott a felsőkerületi függetlenpártiak soraiban.“ Engedje meg itt. Szerkesztő úr mindenekelőtt megjegyezni, hogy beszédem után én ezt a „nagy megütközést“ sem nem láttam, sem nem hallottam. Ellenkezőleg, zajos tapsnak és éljenzésnek voltam hallója. A nagy megütközések pedig tudtommal nem ilyen formában szoktak megnyilatkozni. De ez mellékes. A fődolog az — és ez irányban való nézeteim rövid kifejtésére kérek kevéske helyet b. lapja hasábjain, — hogy az általam mondottak hatpárti álláspontnak felelnek-e meg? Én ugyanis beszédemben azt fejtegettem, amint ezt b. lapja is konstatálja, hogy az Andrássy-féle választási törvényjavaslat nem felel meg a függetlenségi és 48-as párt hivatalosan is proklamált alapelveinek, mert az a szavazati jog, amelyet Andrássy javaslata kontemplált, sem nem titkos, sem nem általános és nem községenkénti. A függetlenségi és 48-as pártnak az 1905 iki nagy választások alkalmával megállapított és proklamált, de a párt létezése óta is folyton hirdetett elvei szerint pedig a párt az általános, egyenlő, titkos, községenkénti szavazati jogot követelte mindig és 1905-ben — de előbb is számtalanszor — a párt idevonatkozó hivatalos proklamációit, a párt elnöke, Kossuth Ferencz maga is aláírta. Aki ebben kételkedik, üsse fel a párt annaleseit és állításom igazságáról (sajnos, hogy ezt ma már bizonyítgatni kell!) minden kétséget kizárólag meg fog győződhetni. Nem én mondottam tehát, hanem az országos függetlenségi és 48-as párt és annak elnöke Kossuth Ferencz, hogy a párt hivatalos álláspontja a választói jog kérdésében, Irányi Dániel nagy hagyományaihoz képest, az általános, egyenlő, titkos, községenkénti szavazati jog csorbítatlan követelése. Az országos függetlenségi és 48-as pártnak idevonatkozó hivatalos párthatározata és programmja újabb országos párthatározattal mindezideig megváltoztatva nem lett, tehát ma is érintetlenül fennáll, érvényes s a függetlenségi és 48 as pát minden tagja által — ha meghall) isítatlanul vallja a párt elveit — tiszteletben tartandó és követendő. Én, a kecskeméti felsőkerületi függetlenségi és 48-as körben lefolyt vitaestélyen nem mondottam és követeltem tehát egyebet, mint azt, hogy az új választási törvény valósítsa meg a maga teljes tisztaságában a függetlenségi és 48-as párt idevonatkozó programmját és elveit. Ha ez balpártoskodás, akkor balpárti maga Kossuth Ferencz is. Mert én azt hirdetem, amit ő hirdetett, csak azt vallom, amit ő vallott az országos függetlenségi és 48-as párt legutóbb 1905-ben közzétett és azóta is változatlanul érvényben lévő hivatalos programmjában. Ha ezek az elvek Andrássy gróf belügyminiszternek opportunitásból ma már nem kellenek : ez a dolog lényegén nem változtat és az elvhű függetlenségi és 48-as polgárságot nem menti fel szerintem ezen elvek hirdetésének és megvalósításuk követelésének hazafias kötelessége alól. A tek. Szerkesztő urnak kiváló tisztelettel kész hive: Kecskemét, 1909. január hó Dr. Kovács Pál megkérésére megjelentek helyette Nagy Emil és képviselőtársai. A díszközgyűlést a Cegléd város egyik legnagyobb hazafia B. Molnár Sámuel nyitotta meg, aki a szívből fakadó szavakkal üdvözölte a megjelenteket, röviden vázolta a nagy nap jelentőségét és végül sajnálkozásának adott kifejezést, hogy Kossuth Ferenc betegsége miatt nem jelenhetett meg. Majd Takács József ref. lelkész hatalmas ünnepi beszédet mondott, amelynek vezérfonala Kossuth Lajos nagyságának kitüntetése körül forgott. Nagy Emil képviselő üdvözölte Kossuth Ferenc nevében Cegléd város hazafias polgárságát, majd széles mederben folyó, gazdag beszédével valósággal elragadta a hallgatóságot. A hatásos beszéd után B. Molnár Sámuel felolvasta Kossuth üdvözlő táviratát, melyben szeretettel üdvözli Cegléd város polgárságát s áldását kéri arra a szent emlékre, amely a százas küldöttség még élő tagjait e napon összehozta. Végül a dalárda énekelt hazafias dalokat. A díszközgyűlés után a százas bizottságnak még életben lévő 86 tagja tartott értekezletet. Egy órakor a Polgári Körben bankett volt, amelyen dr. Dombos Lajos polgármester Kossuth Ferenczet, Nagy Emil pedig Cegléd város hazafias polgárait, Takács József a megjelent képviselőket éltette. Számos felköszöntő hangzott el ezeken kívül és a bankettről táviratot küldöttek Kossuth Lajos nagy fiához, amelyben erőt, egészséget kívánnak neki, hogy apjának szellemében élhessen még nagyon soká . Nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy az emlékünnep tervezői és éltető elemei B. Molnár Sámuel és B- Molnár Albert voltak, kik minden alkalmat megragadnak, hogy a Kossuth kultuszért való törhetlen rajongásuknak kifejezést adhassanak. Ilyen lelkes, ügybuzgó és hazaszeretettől áthatott vezetőkkel megáldott város haladhat csak a köznép javára, oly mértékben, amilyenben azt Cegléd teszi pár rövid évtized óta! (ld.) A turinti zarándokút emlékünnepe Czegléden. Harminckét esztendeje volt január 26-án, hogy Cegléd város lelkes polgárai közül százan áthatva a hazaszeretetet izzó tüzétől, elzarándokoltak Magyarország legnagyobb fiához, a bujdosó Kossuth Lajoshoz, hogy reábírják a hazájába való viszszatérésre és Cegléd város mandátumának elvállalására. E zarándokút, mint tudjuk, nem sikerült, mert Kossuth Lajos nem tudott visszatérni abba a hazába, ahol mindenki imádta, ahol nevének hallatára is sebesebben lüktet minden honfivére s ahonnan csak egy ember tartotta vissza! Ezt a napot ünnepük meg a ceglédiek minden évben, nem mulasztják el felgyújtani sziveikben a megemlékezés fáklyáját s örömmámorban, hazafias felbuzdulás közepette dicsőítik a Kossuthkultuszt. Már a hajnali órákban megdördültek az ágyúk s jelezték az évforduló elérkeztét. A délelőtt folyamán hálaadó isteni tisztelet volt az ev. ref. templomban, majd pedig a városháza nagytermében ünnepi közgyűlés volt, amelyen — Kossuth Ferenc betegsége folytán nem jelenhetvén HÍREK. Justh Gyula a királynál! A magyar politikai helyzet néhány nap óta rendkívül válságost.) fordult. A nemzet évtizedekig való várakozás és hitegetés után ma végre egész határozott formában kezdi követelni az ígéretek beváltását. Ezek egyike az önálló bank. A bankkérdés ,most a magyar politikai élet uralkodó momentuma. Ennek a kérdésnek a felmerülése rendkívül bonyolulttá tette a politikai helyzetet és a helyes megoldás ma még csak nem is gyanítható. Az osztrák kormány most is, mint mindig , valahányszor a magyar nemzet jogos érdekeiről van szó megtesz mindent, hogy minél nagyobb akadályokat támaszon. A magyar kormány minden lehetőt elkövet, hogy az ország érdekeit úgy a külső, mint a belső ellenségtől megóvja. Mert sajnos, a kormánynak rendkívül sok ellensége és irigye van az ország határain belül is, akik most mindent elkövetnek, hogy a hely-