Politikai Ellenőr, 1913 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1913-01-26 / 4. szám
Ic/5ON #GQ2.~ cozz. ~ŕ v N Kizárólag magyar gyártmány. Pártoljuk a magyar ipart.HŐSKOBRÁK POLLÁK NÁNDORNÁL ---------------| CIPŐK A LEGJOBBAK! ^ Kecskemét és vidéke részére egyedüli raktár : Nagykőrösi utca 12. szám. : Magyar ipar! Javítások saját műhelyemben pontosan és lelkiismeretesen készíttetnek. XII. évfolyam. Kecskemét, 1913. január 26. 4. szám. Politikai Ellenőr Független politikai újság. Megjelenik az „Országos Ellenőr„-rel hetenként egyszer. Képviseli főkép Budapest és Szeged között Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Félegyháza városok érdekeit. Az „Országos Ellenőr“ és „Politikai Ellenőr“ előfizetési ára együtt egész évre 10 korona, félévre ------ 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztő és kiadó: SOMOGYI JÁNOS. Főmunkatársi Révay Gyula és Dallos Kálmán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Werbőczy-utca 4. szám. Régi szám: Könyves-utca 235. A törvényszéki palota mellett-Megrendelhető és számonként kapható a szerkesztőségben, továbbáFekete Soma és Szél Nándor könyvkereskedő uraknál Kecskeméten. Szenzációs ítélet. „Ügyvédek Lapja“, 1913. Január II. 2-ik szám. Végrendeleti meghagyás teljesítése iránt indított pert Somogyi János Kiss Pálné ellen. A kecskeméti kir. tszék a következően ítélt: A kir. tszék kötelezi alperest arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül a kecskeméti ref. temetőben néhai Somodi Lajos sírja felé 10.000 korona értéknek megfelelő sírbotot emeltessen, ennek nem teljesítése esetén pedig arra kötelezi, hogy további 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett 10.000 koronát a kecskeméti kir.tszéknél bírói letétbe helyezzen és az utóbbi esetben feljogosítja felperesi vagy netáni elhalálozása esetén örököseit arra, hogy a fenti sírboltot és síremléket elkészíttesse és az elkészítés befejezésekor az elkészítésnek és annak a vállalkozási szerződés és költségvetés igazolása ellenében, hogy az elkészített sírbolt és sírkő elkésziszítése 10.000 koronába került, a bírói letétbe helyezett összegnek a vállalkozó részére leendő kiutalását kérelmezhesse. Kötelezi továbbá alpereseket arra is, hogy 345 korona perköltséget felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen meg. Indokok: Ha a végrendeleti örökös a végrendeletben neki hagyott örökséget elfogadta, az örökhagyónak a végrendeletben foglalt meghagyását teljesíteni tartozik, amennyiben a meghagyás teljesítése nem lehetetlen vagy a jó erkölcsökbe nem ütközik. Nem védekezhetik a végrendeletbeli örökös az örökség elfogadása után utólagosan azzal sem, hogy az örökség értéke kevesebb, mint amennyi értékű a meghagyás teljesítése, mert az örökség elfogadásakor tartozott e tekintetben nyilatkozni; de különben is alperes a meghagyás teljesítésére irányzott kereseti kérelem ellenében csak azt a kifogást hozta fel, hogy a végrendeleti meghagyást ez időszerint azért nem képes teljesíteni, mert a végrendeletileg neki hagyományozott vagyon legnagyobb részére felperest életfogytiglani haszonélvezeti jog illeti, ennélfogva azok a felperes birtokában és haszonélvezetében vannak s at. A budapesti kir. ítélőtábla felperest keresetével elutasította, a m. kir. Curia azonban a napokban a kecskeméti kir. tszék ítéletét hagyta helyben. Eddig a szenzációs ítélet. S az „Ügyvédek Lapja“, mint kiváló jogi esetet hozza. És ne gondolja senki, hogy ez a fent tárgyalt eset talán magánügy, vagy családi ügy. Korántse! Érdekel ez a világon mindenkit. Mert hányszor hallani, hogy ez, vagy amaz a jómódú polgár, vagy polgárnő úgy rendelkezik vagyona felett, hogy az ő halála után az örökséget (vagyont, pénzt, birtokot) átvevő, köteles neki, az ő emlékére egy síremléket (sírboltot és emlékkövet) készíttetni. És ez, az eddigi — régi, ósdi felfogások és naiv erkölcsök szerint, többé-kevésbé teljesíttetett is. Leginkább lelkiismereti kérdést igyekezett ebből és ilyen — némileg szent érzésből csinálni a régi ember, a régi, kopott kor embere. Most azonban .... az újkori felfogások és pikánsabb erkölcsök szerint, zsebre vágnak az örökösök 30,000 (harmincezer) korona értékű készvagyont, az anyai járandó vagyonból pedig — szintén az örökhagyó illetőségéből eső részt — ismét 30.000 (harmincezer) korona értéket (amin ugyan ezidőszerint még az édes atya haszonélvezeti joga fekszik) a síremlék (sírbolt és emlékkő) darabjain aztán még négy év után is — fütyülnek a madarak,meg a nevető-örökösök! És perrel kell őket,mármint a boldog örökösöket, a kegyeletes érzésű édes atyának megtámadni! A kényelmes kótyavetyélési „idill“ aztán, nemcsak a kecskeméti bíróság, hanem most .... a kúria bölcs ítélete is kénytelen volt megzavarni. De édes Istenkém és Mária lágy kötőcskéje! Nem-e könnyebb mindig ezreket örökölni és azt édes semmitevések között felmártogatni, mint azt előbb, az elődöknek véres verejtékes munkával megszerezni, az ideális könynyű átvétele után pedig a . . . becsületes erkölcsi kötelezettségeknek eleget nem tenni?! így érünk el mindig az élvek szürcsölgetésének rideg határkövéhez, ha e könnyűvérű korral együtt — szívesen táncoltunk is a „jómód“ operettjében. Végig suhan felettünk az igazság szigorú angyala ... és kérlelhetetlenül letűzi a dráma utolsó felvonásának zászlaját. Tíz-tizenegyezer koronácskát ma „kidrukkolni“, — elég súlyos végű dráma! A négyéves „operett“ — sokba került! Az újkor, a tragikomikus újkor azonban .... gazdagabb azzal a tapasztalattal, hogy nem mindenkinek érdemes lelke üdvösségére bízni még 60.000 (hatvanezer) koronát se abban a reményben, hogy majd az örökhagyónak holta után 10.000 koronás siremlék díszeleg a sírján! Fentiek? úgy látszik, még a négy (4) év után is a drága siremlék .... sirkő .... fejfa .... de még egy szerény kis jázminbokorka helyett is, inkább köptek egyet. Prószit! Jogi referens. Végre egy kis oázis! A megjelenése óta érdeklődéssel olvassuk a Kecskeméti Napló rovatait és teljes elismeréssel adózunk jól értesült és jól szerkesztett laptársunknak, különösen midőn a mai ferde társadalmi felfogásokat és bizarr nézeteket kritizálja elfogulatlanul és a legtöbbször helyesen. Többek közt nagyon megnyerte tetszésünket az alábbi színházi kritikája, amelyet Nagy Endre Miniszterelnök c. komédiájáról ír. Íme: „A közönségnek friss csemege kellett, hogy az unalmas menü után érdeklődéssel forduljon a színház felé. A direkció betálalta új fogásnak Nagy Endre 3 felvonásos komédiáját, a Miniszterelnököt s a közönségnek . . . Ízlett. Miért ne, hiszen minden van benne, ami a mai tulfinnyás publikumnak jól esik, pikantéria, quantum satis, néhány sziporkázó ötlet, izgató párbeszédek s többé-kevésbbé jól beállított hatásvadászó jelenet. A darab ügyesen van konstruálva, alakjai csiszoltak, igazi vígjátéki karakterek. A miliő ugyan undorító, de hát ma ez a sikk. Más kifogást nem is tehetünk a darab ellen. Virágjai a szemétdombon nőnnek, de szerencse, hogy Nagy Endre humora érlelte meg őket s adott nekik szint, meg illatot.“ — A mai finnyás