Reformátusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-48. szám)

1924-04-27 / 18. szám

V. évfolyam Kecskemét, 1924. április 27. 18. szám Reformátusok Lapja Előfizetési ára: Negyed évre ..............3 kg búza Egy hónapra...............1 kg. búza Egyes szám ára .... 800 korona Megjelenik minden vasárnap. EGYHÁZTÁRSADALMI, BEZMISSZIÓS HETILAP. ♦ ♦ ♦ Szerkesztőség: a református lelkészi hivatalban Kiadóhivatal : a református egyházi pénztárban, hol előfizetések és mindennemű reklamációk felvétetnek. SZERKESZTIK: DR. HETESSY KÁLMÁN, MURAKÖZY GYULA, ILLYÉS KÁLMÁN. Dr. Cairns Dávid, a Skót Egyesült Szabad Egyházak elnökének a debreceni Lelkésztestület gyűlésében április 1-én tartott beszédéből. Mi hisszük, hogy a reformáció kiaknázhatatlan szellemi forrás az emberiség történetében, hogy azok az értékek, amelyekért az ősök áldoztak, az emberiség értékei maradnak. Igazán, aki olvassa azt a csodálatos erőfeszítést, amellyel a hit megtartá­sáért az Önök elődei küzdöttek, csodálkoznom kell. Nekünk is vannak hasonló küzdelmeink: a kove­­vantok küzdelme. A mi hegyeink és zsombékos helyeink alkalmas tér voltak a küzdelemre. Ilyen sík terület mellett hogyan tudták a küzdelmet foly­tatni, ez maga köteteket beszél a fajtájuk és hitük erejéről. E közös emlékek hatnak. A dicsőség kö­zös. Mi büszkék vagyunk, hogy reánk ilyen osztály­rész jutott. Közös probléma, hogyan használjuk ezt az örökséget. Amilyen dicső volt a múlt, a jövő még dicsőségesebbnek ígérkezik. A mi Wesley-nk (a XVIII. században) mondotta: »mindenekfelett leg­főbb javunk az, hogy Isten velünk van«. Ha szembenézünk a jövendő problémáival, érezzük, hogy Isten velünk van. Minden, amire szükségünk van, ez a hit. Kérdezzük végig a bibliát, másról sem beszél, a genezistől a jelenések könyve végéig fokozatosan ezt a hitet követeli az ember számára. Amikor Urunk, Jézus Krisztus tanításához fordulunk, ő is erre helyezi a súlyt. Mindenkit, akivel találko­zik, kér, hogy több hite legyen. Úgy érzem, hogy ahol megjelentem és beszélek bizalmasan, nincs elég hitünk. Krisztus ma is itt van velünk, és abban, hogy itt van, egy nagyszerű ígéret is van. És minél inkább mélyebben merülünk bele ennek elgondolá­sába,­ érezzük, hogy Isten mindig közelebb van magához, mindig hatalmasabbá válik, mindig kétség­telenül nagyobbá lesz a szeretete, mint valaha is gondoltuk, hogy Isten ilyenné tudna lenni. Úgy teremtettünk, hogy, mindig szorosabb viszonyban éljünk Istennel. Bennünk kincsek, féltett kincsek várják a felfedezést, állítsuk használatba a mi egy­házunkért. Ha ezt a tényt minél jobban megértjük, annál alkalmasabbak leszünk az előttünk levő pro­blémák megoldására. Amire az én egyházamnak szüksége van, arra Önöknak is szüksége van , hogy megújítsuk Istenbe vetett hitünket. Ebből váltódik ki új és új szeretet felebarátaink és az egész embe­riség iránt. Ez fogja elfedezni az egész tragédiát. Hiszem, hogy a föld megművelése volt, ami történt egy nagy vetésre. Arról kellett beszélnem, ami szorongásban tartja az Önök lelkét. Hiszem, hogy meg fogjuk oldani az Önök problémáját. Meg fog­juk oldani lelkileg. A megoldás lehet olyan állam­formában, amiről eddig nem is álmodott a világ, mert Istennek mindenek lehetségesek. Mikor zárni akarom beszédemet, ismét azt kell mondanom, ahol kezdettem, szívem telve van szimpátiával és egyúttal telve hálával és tisztelettel a lovagias tettért, amit Önök végeztek a hitért, egyházért és emberiségért. Örökölhetik-e a gyermekek szüleik beteg­ségét, vagy betegségre való hajlamát? Legnagyobb örökség, amit szülő a gyermekre hagyhat: az egészséges szervezet. A földműves, ha gabonát vet, a jó gazdasszony, ha palántát ültet, e célra a legegészségesebb magot, a legszebb növényszálat válogatja ki, mert jól tudja, hogy ép magnak lehet csak egészséges, gazdag ter­mése. S ez így van az emberi életben is A gyer­mek testi, szellemi és lelki mineműsége, mintegy fundamentumra, a szülőkre van építve, akiknek egészséges vagy beteges szervezetét, friss, mozgé­kony vagy terhelt szellemi és lelki életét örökségül kapják. Egy ilyen beteg fundamentumon épült csa­ládi élet a késő utódokon is érezteti káros hatását, mert kiindulópontjává válhat egy egész nemzedék elcsenevészesedésének, kipusztulásának. De nézzük csak meg, mi az, ami a szülőkön keresztül különösen veszélyezteti a család sokra hivatott várományosait. 1. Egészségtelen életmód, amely gyengíti a szervezetet, a legyengült szervezet pedig igen fogé­kony mindenféle megbetegedéssel szemben. Mérték­telen szeszivás, túlerőltetett testi és szellemi munka, éjjelezés úgy hat az emberi szervezetre, mint a nö­vényzetre a gaz, szárazság, elszívja az éltetőerőt s csenevésszé, aszottá teszi a termést . Egyes betegségeket örökölnek a gyermekek, mások megszerzésére pedig születésüknél fogva különös fogékonyságot tanúsítanak, így vérbajos embernek az utódai, ha már születésük előtt el nem pusztulnak, e veszedelmes beteg­séggel terhelten jönnek a világra s csak a legpon­tosabb orvosi kezeléssel menthetők meg az egész­ségnek. Mértéktelen szülői szeszélyezés sok utód Erzsiké. Mikor meghalt az álma Erzsikének És férjhez adták durván, szívtelen, Szomorú, halvány asszony lett belőle... És Irigykedve suttogák felőle: — Milyen szerencsés, boldog, Istenem ! . .. S mikor a lelke elszállt Erzsikének S — (amit nem láttak rajta életén) — Fakó arcára békés, lágy mosoly szállt. Csöndes részvéttel búslakodva mondták: — Fényben élt volna és meghalt — szegény!

Next