Testvériség, 1887 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1887-09-04 / 1. szám

1 -ső szám, násmód épen azért, tört ki a keresztények ellen, mert a zsidókkal összetéveszt 1 tétének. Ugyanazon időszakok, melyek nyugaton a zsidók egét vészes felhőkkel borították be, keleten sem hoztak vigabb esztendőket rájuk. Klímában a háromnál rosszabb bánásmódban részesültek és részesülnek most is. Bockarában annyira megvetik vala őket, hogy még rabszolgák gyanánt sem vásárolják meg; irtóztak leheletektől, sőt még árnyékjuktől; és hogy valamikép megismerhessék e népet, bizonyos megkülönböztető ruházatban kellett járniok. Marokkóban még az is megvonatott tőlök, hogy a nemes hátán ülhessenek, vándorlásaikban szanáron kellett útjukat végezniük. Az orosz így irtózik tőle, mint az ördög a töménytől. Ilyen volt állapotjuk az ókorban Tudjuk, hogy a középkornak általános elleme a gyakran rajongásig vitt valláosság. Ezen vallásosságnak voltak köetkezményei ama sok embervért áldozaul kívánó, s vajmi csekély anyagi kazonnal egybekötött keresztes hadjáratok, melyekben Európának majdnem mindenkor létezett nemzete részt vett. A vallsosságból folyt ki a középkori zsidóülözés is. A keresztény népek, visszaemkezve azon szenvedésekre, melyeket az iteni mester a zsidók kegyetlensége mitt elszenvedni volt kénytelen, olthatalm gyűlöletet éreztek keblökben e nép ánt; s eme gyűlöletüknek kifejezést itak, s szabad folyást is engedtek akszor hajmeresztő vérengzéssel végheztt üldözésekben. Ekkor lett a zsidó nem lakásból, hanem törvényileg is a polgári ítelékekből kitiltva. Az V. századtól zdve pedig a Talmud parancsolta tanokiatt tört be nem egy zsidónak a feje, ért e tanok olyneműek, melyek a fáradalom által felállított kölcsönösség és bizonyosság nyílt szabályaiba a fanatiztis vakmerőségével ütköznek bele. Mertit is mondanak azon elvek ? Nem art-e, így a fennálló társadalmi rend és törültek ellenében ki-ki saját vagyonát abadon, háborítatlanul nem élvezheti, ért a Talmud szerint ahhoz senkinek ásnak nincsen joga, csak a zsidónak ? vájjon áll-e józanul gondolkozva ezen ? Soha, sohasem! Nem csoda, ha almud utasítása szerint csak uzsorára és dig magas uzsorára kölcsönző zsidóság omása és elhatalmasodása ellen felkelt a franczia parasztok, s volt a zsidóknak „ne mulass.” Német és Spanyolszágban 1346-ban kemény bánásmódn részesültek, mert a zsidó szivtelem miatt fölingerelt nép a pestis kitöréi is nekik tulajdonitá, a mennyiben a tak megmérgezésével vádolta őket, mi történelmünkből emlékezhetünk N.dre zavaros korára, midőn az országos edelmek zsidók és izmaelitáknak adaták haszonbérbe, s a sokat nyerni író kapzsi nép tűrhetetlen zsarolásai itt fölháborodott magyarság a zsidó- t bizony több helyen agyonverte. Itt keltezhetők ama szigorú rend- és iszabályok is, melyek a zsidó uzsora mében hozattak. A középkornak végső századában lábrazott humanismus behatása alatt itt is is a zsidók elnyomott helyzetét fülílni iparkodó törekvésekkel találkozunk, őek azonban korántsem zárják ki azt, hy az üldöztetés szele teljesen lecsillat volna, így épen a zsidóság emanláczióját szülő franczia forradalom klise előtt és alatt a zsidóság hátát megssimogatták az elszászi földmivelők. Napóleon sem volt kíméletesebb tyúkban, miután átlátta ama vészárét, melyek a zsidó uzsoráskodásból elett népére háramlottak. Azért is 7-ben a zsidók polgári jogát, melyet a forradalom alatt csikartak ki a tet, nagylelkűségétől, de arra magukat később érde illetleneknek bizonyiták, tiz évre fölfüggesztette. Napoleon halála után pedig Európának majdnem összes tartó- Hiányaiban kitört a zsidóüldözés, és a ha- talmaknak fegyveres erőre volt szükségük, hogy a véres jelenetek ismétlődésének véget vessenek. S említsem-e a mi szabadságharczunk idején a városokban mindenütt föltűnt zsidópáholásokat ? Hiszen erre még számosan emlékeznek, nem volt olyan nagy régen! S kinek ne jutna eszébe a legújabb oroszországi mozgalom, mely tettleg fejezte ki gyűlöletét a zsidóság ellen, s a Német-, Franczia- és Magyarországban megindult szellemi tevékenység arra nézve, hogy ezen irtózatos társadalmi rabbilincset lerázhassák nyakukról s új életre kelve mutathassák s mutathassuk meg mi is a világnak ezredéves múltúnkhoz méltó életünket. íme a zsidóüldözés történeti folytonossága!! De hogy a folytonosság meg ne szakadjon, hanem tartson továbbra is, erre nézve tömörülnünk, vállat vetve tevékenykednünk, s ha kell, kissé nélkülöznünk is kötelesség! A zsidó uralkodás már mindenütt nagyon-nagyon érezhető; a felső körök ép úgy meg vannak a zsidók részére nyerve, mint a hivatalnokok óriási serege. Már pedig kétségtelen igazság, „a hol a hatalom, ott a jog!” Én pedig Trithemiussal azt kérdem: „Váljon a hozzánk betolakodott idegenek uralkodjanak-e fölöttünk ? Mégpedig nem is a hősiesség vagy egyéb erénynél fogva, hanem összehalmozott kincseik következtében. Vájjon ezen nép tovább is hizlalódjék-e, a mi földműveseink és iparosaink verejtékén!?“ Ezt csak az teheti meg, ki megtagadta nemzeti múltját, megtagadta jelen létezési jogosultságát s kivetkőzve a nemzetiség legszebb, legfölemelőbb érzetéből, zsoldos hadba megy szolgálni s meghajtja szolgafejét az aranyborjú járma alatt!!... Jó, ha valaki lehet annyira hígvelejű, annyira bárgyú, hogy tétlenkedik, ha valakinek lelkiismereti szózata elnémulva pihen, ez az ő dolga; de az ne is tartson számot az erélyes honpolgár nevezetre, hanem a kiben még él a jövendő nagyság eszménye, kinek egy nagyszerű küldetési pálya bevégzéséhez még van reménye, az sorainkba áll s szellemileg, anyagilag megmutatja a világnak azt, hogy hű magyar, jó honfi, felvilágosult polgár!! Dr. Nyéky Antal: Felhívás a budapesti kereskedelmi Múzeum időleges gyümölcskiállítására. 1. A budapesti kereskedelmi múzeum, helyiségeinek (nagy iparcsarnok) időleges kiállítások számára fentartott részében gyümölcskiállítást, illetve gyümölcsvásárt rendez, mely 1. évi október hó első napjaiban megnyittatik és ugyan e hó 31-én bezáratik. 2. A gyümölcsvásár czélja: a közönséget Magyarország téli gyümölcsfajaival és beszerzési forrásaival megismertetni, a hazai gyümölcs kelendőségét előmozdítani és annak új piaczokat szerezni 3. A kiállítás tárgyai: alma, körte, birs, lasponya stb.; dió, mogyoró, mandola és gesztenye ; gyümölcsfák, gyümölcscsomagolási eszközök.• A múzeum igazgatósága kizárólag gyakorlati czélokat tartván szem előtt, csupán oly gyümölcs beküldését óhajtja, mely minőségénél, vagy a termelés mennyiségénél fogva nagyban eladásra és kivitelre alkalmas. Ennélfogva felkéretnek a termelők, hogy csak oly gyümölcsöt jelentsenek be, melyből nagyobb készlet felett „Testvériség“ rendelkeznek és amelyre nagyobb megrendeléseket elfogadhatnak. A legkisebb mennyiség, mely beküld- hető: almából, körtéből, birsalmából 100 darab, a többi gyümölcsfajokból 10 kiló. Az igazgatóság további felszólításáig az első küldemény amazoknál ne haladja meg az 5000 darabot, az utóbbiaknál a 100 kilót. Kivételt képeznek oly gyümölcspéldányok, melyek hazai gyümölcsfatenyésztők által a gyümölcsfákat venni óhajtó közönségnek bemutattatni szándékoltatnak és a melyekből egyes példányok is mintakép beküldhetők. Ez esetben az eladó gyümölcsfacsemeték száma közlendő. 5. A bejelentés az ide mellékelt bejelentési ív egyes rovatainak pontos kitöltése mellett f. évi szeptember 20-áig eszközlendő. A bejelentett gyümölcs legkésőbb f. évi szeptember hó 25-éig beküldendő. A gyümölcs kosarakban vagy hordókban szállítandó. Minden kosárba vagy hordóba a kiállító nevét, a gyümölcsfal elnevezését és a darabszámot vagy súlyt magában foglaló jegyzék csatolandó. A kiállítók vasúti igazolványt nyernek, melynek alapján a vasúti szállítási díj 50 perczentnek elengedésére tarthatnak igényt. 6. Térd nem fizetendő; a szükséges állványokat és asztalokat a múzeum igazgatósága díjtalanul szolgáltatja; hasonlókép a gyümölcskiállítására szolgáló tányérok is ingyen bocsáttatnak a kiállító rendelkezésére. A múzeum által eszközölt eladások és megrendelések után 10 százalék jutalék fizetendő. 7. A múzeum igazgatósága a beküldött gyümölcs elromlása esetében nem nyújthat ugyan kártérítést, mindazonáltal megteendi mindazon intézkedéseket, melyek a gyümölcs jó karban tartására nézve szükségesek. 7. Azon gyümölcs, mely a kiállítás befejeztéig el nem adatott és a mely felett a kiállító november hó 3-áig nem rendelkezett, elárvereztetni és a befolyó összeg 10 százalék levonásával a kiállító rendelkezésére bocsáttatni fog. Budapest, 1887. augusztus hó 25-én. Matlekovits Sándor elnök, Németh Imre igazgató, ottani birtokos kedves leányát, Zsuzsikát. Biró Ádám kecskeméti községi tanító eljegyezte Bán István kecskeméti községi tanító leányát, az iskolaszék által múlt hó 21-én egyhangúlag községi tanítónővé megválasztott, szép készültségül és szeretetre méltó Bán Juliskát. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk mind a két fiatal párnak. — A kecskemétvidéki gazdasági egyesület által a folyó hóban megtartani szándékolt terménytárlat a silány gyümölcstermés miatt ez évről elhalászhatott. Mi újság? — Harkai József úr piacztéri kereskedésében a „Testvériség” egyes számonként megvehető 10 krajczárjával. Ugyanott aláírási áv is van elhelyezve, s ott a ki akar lapunkra előfizethet. Az előfizetési ár a mai naptól újévig írt 50 kr. Kérjük ismerőseinket, lapunk barátait és minden érdeklődőt, hogy szíveskedjenek mielőbb minél többen megrendelni lapunkat, mert csak úgy leszünk abban a helyzetben, hogy feladatunknak sikeresen megfelelhessünk, ha minél szélesebb körben elterjed az. Mai számunkat több olyanoknak is megküldöttük áttekintés végett, akik sem elő nem fizettek, sem meg nem rendelték, de a jövő számot már csakis tényleges előfizetőink és megrendelőinknek fogjuk megküldeni, miért is kérjük, hogy akiknek szándékuk van előfizetőink közé sorakozni, e jó akarattal ne késlekedjenek, hogy a jövőben nyomtatandó példányok száma felől magunkat némileg tájékozhassuk. — Szives elnézését kérjük olvasóinktól ez egy napi késedelemnek, a mi előállott a nyomda berendezéssel járó kezdetleges nehézségek folytán. — Eljegyzések: Majláth Gyula igyekvő fiatal kereskedő Kecskeméten, eljegyezte Kis-Kun-Félegyházát •! Petróczy Gábor | Hírek. Sátoralja-Ujhelyen a múlt héten oly óriási jégzápor volt, a minőre a legöregebb emberek semigén emlékeznek. A szőllő termését a szó szoros értelmében tönkretette a tojásnyi nagyságú jég, mely egy félóráig esett, s egy félsoknyira ellepte a földet. A cseprei, boglyoskai, kátéi és toronyi híres szőllő hegyek teljesen letarolva a legszomorúbb képét nyúljtják a romlás és pusztulásnak. A Kömpöczön, a Kistelek és Majsa között fekvő pusztán, árokásás közben a munkások egy régi sírra bukkantak, amelyben egy teljesen fölfegyverkezve lévő magyar levente csontváza feküdt lovával együtt. Az egymagában álló sir és fegyverzetből azt vélik az ahhoz értők, hogy az valamely előkelő vezér csontváza és nyugvóhelye lehet és az annyival inkább is föltehető, mert a sir színhelye nem messze esik a történelmi nevezetességis pusztaszerhez. A sirt az uradalmi tisztség őrizteti, mig illetékes faktorok azt meg nem szemlélik és az érdekes leletet a hely- színén át nem veszik. * Szegeden az artézi kutat már 168 méternyire lefúrták és majd minden nem kerülnek ki a földgyomrából érdekes tárgyak, gyöngyházdarabok, kagylók, csigák, csontok, most legutóbb megkövesült tölgyfadarabokat leltek. * Az idők jeleként említjük fel, hogy Budapesten a VIl-ik kerületben a múlt héten volt az iskolaszéki tagok választása, mikor is a busz iskolaszéki tag közé beválasztatott tíz darab zsidó. Tehát fele. Ez is haladás a jogegyenlőség útján. Ezek között 9 nem tud magyarul. * Amerikából érkezett hírek megerősítik, hogy a kaliforniai búza-cornel csakugyan összeomlott és roppant kárt okozott. E hír nyomasztó hatása már a napokban megtartott bécsi nemzetközi gabonavásár alkalmával is észlelhető volt, s nem kis mértékben hozzájárult a nyomott hangulat előidézéséhez. Az orosz czár élete ellen a múlt hó 23-ikán ismét merényletet követtek el. A merénylő egy katonatiszt volt, aki a czárt Krascjevselóról Pétervárra utaztában megtámadta s két lövést tett reá, deegyik sem talált. A merénylőt elfogták, * Szörnyeteget szült a napokban Ácsán egy odavaló kőműves felesége. Egy nyakon két eltorzult feje volt, úgy kezei mint lábai fejletlenek voltak, két füle, két szeme és a két fej érintkező pontján egy orra volt, mely madárcsőr alakkal birt. A szörnyszülött két napig élt, mely idő alatt temérdek bámulója akadt nemcsak Ácsán, de a szomszédos községekből is. * A királyhoz folyamodott Tóth Mihály nagy-lázi lakos szegény ember, hogy mivel 45 éves felesége három ép és egészséges gyermekkel ajándékozta meg, s ezek közül egyet dajkával kénytelen szcepta adatni, hát kegyeskedjék ő felsége a dajka diját fizetni. 1987. Szeptember 1.