Kecskeméti Ellenőr, 1937. november (1. évfolyam, 27-50. szám)

1937-11-03 / 27. szám

1937. november 3. Kecskeméti Ellenőr Siessen! Még csak pár napig! Hó- és sárcipők nagy Olcsó cipők árusítása Nagykőrös­ u. 2., udvarban ,aia,retek*van OTTHON HOZITelefon: 222. Nov. 1­2. Hétfőn 3, 6, 7, 9. Kedden fél 6, fél 7, fél 9 órakor Közkívánatra ! A múlt évi legnagyobb magyar filmsiker! Dunaparti randevú Zenés vígjáték. Főszerepben: Perczel Zita, Kabos Gyula, Gsortos, Balla Lici és Ráday. X X X X X X IFloncel­égzett g'37-TD-320Lölcsfa­ls: fajtiszták kaphatók a Ref. Egyház faiskolájában. Érdeklődni: Ref. Egyház­pénztár. Telep: Kisfái 140. szám. Lerakat: Ref. temetőben és Szél János kertintézőnél, Fráter­ u. 10. X X­X . November 6-7: Bíboros A Katolikus Legényegylet nov. 6-7-én este 8 órakor a színházban előadást rendez. Előadásra kerül Luis Napoleon Parker világ­hírű, vallásos 4 felvonásos színműve, a Bíboros. A darabban szerepelnek: Ginder Károly, Morvai János, Kapocsi János, Varga Zoltán, Fehér Mihály, Jäger Mihály, D. Kalics Károly, Jávorka Géza, Kasza Mihály, Bús Nándor, Gróf Alajos, Kelő Erzsi, Szekeres Ilus, Walter Erzsi, Mészáros Teréz, Mészáros Mária, Virág Mária. Rendező Jávor Antal. Jegyek elővételben a Kordában kaphatók. 78 esküvő volt októberben Az anyakönyvi hivatalban egymást érik a házasságkötések. Különösen a szombati napok túlzsúfoltak. Dr. Wiszkidenszky Dénes anyakönyvezető állandó készenlétben áll és egész nap nem kerül le róla a hivatalos jel­vény a nemzetiszinti várszalag. Az utolsó négy hónapban összesen 140 házasságot kötöttek, tehát hónaponként átlag 35-öt. Az októberi házasságkötések száma 78, tehát a többi hó­napokénak a dupláját is meghaladja.­­ —— Árverési hirdetmény A városi zálogintézet 1937. november hó 13-án árverést tart. Az árverés alá kerül­nek az 1937. április 16 tól július 16-ig elzá­logosított 493 sorszámtól 710 sorszámig ter­jedő számok közé eső ékszer, valamint a 8242 számtól 13989 számig terjedő számok közé eső vegyesingó tárgyak. Az árverés előtti 3 napon át hosszabbí­tani már nem lehet. Az árverés 13-án reggel 8 órakor kezdődik az ékszertárgyak árvere­zésével, utána közvetlenül a vegyesingók ke­rülnek árverésre. Bővebb tájékoztatást a zálogintézetben és a hirdetőoszlopokon kifüggesztett hirdet­mény nyújt. Kecskemét, 1937. október hó 28. V­árosi Zálogintézet. Drogéria áthelyezés! A Hornyai- drogéria értesíti igen tisztelt vevőközönségét, hogy drogériáját a Wesselényi­ utca IV. szám alá,­­ Heg­edüs ügyvéd úr húsába­­ helyezte át és teljesen új árokkal­­ feszerelve megnyitotta.­­ Elsőrendű munka modern bútorok legolcsóbb ár! * *I. Szabó István­­ műbútorasztalos - mester a Bocskay utca 12. Újabb csorbítását jelenti az önkor­mányzatnak a városi számvevőség államosítása Sándor István beszéde a Házban Sándor István országi képviselő a kép­­viselőház pénteki ülésén felszólalt a városi számvevőségek államosítását célzó törvényja­vaslat tárgyalásán. Beszédét a parlamenti gyorsírók feljegyzései alapján az alábbiakban közöljük: A beszéd a törvényjavaslat indokolásá­nak ismertetésével kezdődött, mely szerint a városok vagyonkezelése körül súlyos bajok mutatkoztak, mert helytelen az ellenőrzés rendszere.­­ Ezért nem ezt a törvényjavaslatot, hanem egy új számviteli törvényjavaslatot kellett volna előterjeszteni, amelyben figye­lembe veszik például az önkormányzatokra nézve azt a sok különbö­ző üzemet és gazda­ságot (így van! — balfelől), amelyeknek más és más könyvelés és számvitele kell, hogy le­gyen és figyelembe veszik azt, hogy ezek ho­gyan kapcsolódjanak bele a rendezésbe. Hogy azonban amit eddig­i szabályok miatt nem lehetett jól végezniük az önkormányzati tiszt­viselőknek, végezzék ezután majd az állami tisztviselők, ettől — azt hiszem — logikusan nem lehet valami nagy eredményt várni az ellenőrzés terén. (Ügy van! Ügy van! — bal­felöl.) — De nemcsak az önkormányzatnál, az állami kezelésben is éppen elég a baj. Ezen helyzetben egyszerű államosítástól, személyek államivá tételétől várni eredményt, szinte ért­hetetlen. — Általában a mai kornak egy jellemző tünete nyilvánul meg. Felállítunk elveket, me­lyek jelszóvá, szinte dönthetetlen igazsággá válnak, vérünkbe átmennek. És amikor cse­lekszünk, cselekedjük azoknak éppen az ellen­kezőjét, amelyet az alábbi példák is mutatnak : — Folyton halljuk, valljuk­ és hirdetjük őszinte meggyőződéssel, nem jelszóként, hogy az alkotmányt védeni, fejleszteni, erősíteni kell. Már most jön ez a törvényjavaslat és gyöngíti az önkormányzatot, holott az önkor­mányzat nemcsak alig nélkülözhető előisko­­lája az alkotmányos életnek, hanem minden önkormányzati szerv egyúttal egy támasztó pillére is az alkotmánynak. — Mindig halljuk hirdetni azt is, hogy „a magyar vidék el volt hanyagolva, pedig a magyar vidékben rejlik a nemzet ereje.“ — Ez az elv, a gyakorlat pedig az, hogy, ha egy ilyen rendelkezés történik, először egy újabb terhet rónak annak a vidéknek a vállára, másodszor a jogkörét gyöngítik, de harmadszor még egy adózási igazságtalanság­gal is sújtják. (Bródy Ernő: Jegy van!) Mert a vidéki város lakossága éppen olyan száza­lékkal járul hozzá a rendőrség és a csendőr­­ség általános fenntartásához, mint a gazda­gabb községeknek a lakossága; ennek elle­nére a városokat a saját rendőrségük költsé­geinek, vagy ha esetleg a külterületekre csendőrséget visznek, a csendőrség költségei­nek egy bizonyos hányadával ismét külön megterhelik.­­ Felhozták, hogy a vármegyei számvi­teli rendszer bevált. Lehet. Állítom azonban, hogy a városok sokféle üzemeinél, gazdasá­gánál nem következik, hogy itt is be fog válni. — Ilyen reformnak az a következménye — így volt ez az orvosoknál, igy volt a rend­őrség államosításánál is, hogy az állam a maga terheinek egy részét áttolja az önkor­mányzatok költségvetésébe és akkor ő maga áll oda erkölcsbirónak, mondván, — lehetet­len, hogy az önkormányzati kiadások ilyen óriási arányban emelkednek. Ez is egy eszköz az autonómia népszerűtlenítésére. Az autonó­mia már most is nagyon beteg. — Az önkormányzatoknak hiányzik már a belső erejük, hiányzik az önbizalmuk. Elvet­ték ezt az erőt először azzal, ahogyan a fő önkormányzati testületet összeállítják. Kecs­keméten például 173 törvényhatósági bizottsági tag közül 60-at választ a nép. (Bródy Ernő : 173 közül 60-at! A többit kinevezik! Horváth Fe­renc : Ezt tessék megreformálni!) A többiekből 60 at a virilisek választanak. (Bródy Ernő: Dupla bizalommal a kormány iránt!) A többi bizottsági tag kinevezett és tisztviselő, vagy egy testület képviselője, szakszerűségi és ér­dekképviseleti alapon. Ezeknél nemcsak az a baj, hogy igyekeznek a hatalommal jóba lenni hanem az is, hogy a törvényhatósági bizottságnak ezek a tagjai nem az egész város képviselőinek, hanem annak a testületnek, vagy közületnek a képviselőinek érzik magukat, amelynek ré­széről a törvényhatósági bizottságba, vagy képviselőtestületbe kerültek. (Friedrich István: Meg is mondják.!) Meg nekik is megmondaná a közületük, ha nem úgy viselkednének. Tehát a közgyűlések összetétele is erősen meggyön­­gítette már az autonómiát, de meggyöngítet­­ték azok az intézkedések is, amelyek az auto­nómia működését korlátozzák.­­ A városi költségvetés úgyszólván egy nagy erdő. Ha valaki komolyan akar vele foglalkozni, esetleg napokat, heteket rááldoz­hat, hogy alaposan áttanulmányozza, egyes adatait összehasonlítsa. Ha elvégzi ezt a nagy munkát, akkor azzal a tudattal megy be a közgyűlésre, hogy hiába mondja azt el, a füg­gő elem túlnyomó lévén, már a közgyűlésen leszavazzák. Ha pedig a közgyűlés egyet-mást mégis csak akceptál , az igazságnak akkora ereje van, vagy akkora érdekek fűződnek hoz­zá, hogy a többség váratlanul és véletlenül, — bár ritkán — ellenzéki álláspontra helyez­kednék, akkor az illető megint tudja, hogy ha az ügy felmegy a minisztériumba, a miniszté­rium letárgyalja azokkal, akik kezdeményezték az intézkedést és­ azoknak az információi sze­rint cselekszik. Ő tehát elvégzett egy nagy munkát, amely azelőtt békében amikor mások

Next