Kecskeméti Ellenőr, 1938. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

Kecskemét, 1938. május 1. ________Ára 6 fillér._______ Vasárnap II. évf. 97. szám. KECSKEMÉTI/' |P|A tffe (BP* Wbe IHp Ep llliyHV Etfr Ur% VttCCCTifN POLITIKAI z > * p l> •9 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6. Kát. átjáró udvar, félemelet. Telefon: 745. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Előfizetési árak: egv hóra 1.40 P, negyed évre 4.20 P, félévre A P. A tanyaiak Más vidékek lakói sokszor csodálkoz­nak. sokan egészségtelen fejlődésnek is gondolják, hogy városunk nagy határa a lá­mákkal, azokban kint lakókkal olyan nagy mértékben benépesedett. Pedig e tanya- rendszer természetes fejlődés eredménye. Ks hogy egészséges fejlődésé, semmi sem bizonyítja jobban, mint e fejlődés gyor­sasága. Hiszen a mi tanyarendszerünk alig töbli mint száz éves. És ma már több em­ber lakik a tanyákon, mint bent a vá­rosban. Bár már előbb is voltak szétszórt, sok­szor elhagyott, másutt újraépült külső la­kások : a tanyarendszer komoly kezdete ösz- szeesik Borbás, Szentkirály, Felsőalpár pusz­ták kiosztásával, ahol a kecskeméti lakos­ság örökáron, törlesztésre aránylag nagy földdarabokat \ »súrolhatott. \ tanya-építés és oda való kiköltözés olyan mértékű volt, hogy a város már 1854-ben 10 tanyai is­kola építését határozta cl. A külső területek gyors és sűrű bené­pesülésének a második lendületet az a nagy íehetőség nyújtotta, melyet a filoxéra pusz­títása a homoki szőlőültetés, vele a gyü­mölcstermelés — akkor már nagyarányú gyümölcskiviteli kereskedelmünkkel együtt — nagyarányú kifejlesztésére szolgáltatott. A \ áros vezetősége felismerve a helyzetet, a múlt évszázad 90-es éveitől kezdve egy­más után építtette a helyiérdekű vasutakat, így könnyen megközelíthetővé tett homok­pusztáit kedvező feltételek mellett kis par­cellákban eladogatta. Az élelmes kecskeméti ember nyomban felismerte a nyújtott új vagyonszerzési lehetőségeket, vásárolta a parcellákat, telepítette a gyümölcsös sző­lőket. Fs mert a szőlőt gyümölcsöt állan­dóan gondozni kellett s védeni az akkor már erősen hanyatló legelőgazdálkodás és a pásztorok gyakori kártételeivel szemben és az olcsó tanyai építkezés könnyűszerrel lehetővé tette saját lakóház szerzést is: kiköltözködött új kis birtokára, a tehető­sebbek pedig kintiaké kapások alkalma­zásával gondoskodtak gyümölcsös szőlőjük állandó gondozásáról és őrzéséről. Ezzel és mert a gazdaközönség látta a kint lakosok jobb gazdasági eredményeit és olcsóbb megélhetését és mert a nagyobb birtok­parcellák a családtagok szaporodásával ki­sebb és kisebb birtoktestekre osztódtak s azokon is új és új tanyák épültek, új csa­ládok telepedtek meg: rohamosan szaporod­tak a tanyák és azok lakosai. A kintlakásnak azonban hátrányai is voltak és vannak. A gyerekek iskolázta­tása eleinte nehéz volt. A szülő nőkről, a betegek gyógyításáról is gondoskodni kel­lett. Nehéz volt az érintkezés a tanyai és a városi lakosság között, Eleinte templom­ba is csak a városba, vagy valamelyik kö­zeli községbe mehettek. Társas és szellemi szükségleteit a tanyai lakosság nehezen elé­gíthette ki. Apró-cseprő bevásárlásokért a városba kellett jönni. Születést, házasság- kötést. halálesetet* csak a városban lehetett bejelenteni. Munkásokat a városból kellett kivinni. Nem volt helv és alkalom, ahol a külső lakosság a maga gazdasági és egyéb ügyeit megbeszélhette volna. Ezeknek és más hátrányoknak úgy a tanyai lakosság, Itnint a város vezetősége egyre jobban tu­datára jött s azokon segíteni igyekezett. A benépesedés. a fejlődés azonban olyan gyors, a szükséges intézkedések olyan költségesek voltak, hogy a szükségletet soha sem tud­ták utolérni. A város vezetősége folyton javítgatott, most is sokat javítgat a helyzeten. A vi­lágháború előtti években is sok akció kez­dődött vagy volt előkészítés alatt, melyet a világháború kitörése kettévágott. Köz­vetlen a világháború kitörése előtt már a kormány figyelme is reá terelődött a ta­nyai lakosság szükségletére. Az utóbbi években már város és kor­tmány egykép igyekezett a hiányokat pó­tolni. Ma már törvény útján is készülnek a tanyai lakosság helyzetét, közigazgatását rendezni. Időszerű tehát, hogy e kérdések­kel behatóbban foglalkozzunk. Időnként külön cikkekben kívánunk foglalkozni azzal is. mi történt eddig a tanyai lakosság érdekében és azzal is, sür­gősebben és kevésbbé sürgősen mire vau még szükség? Bár e szükségletekkel álta­lában tisztában vagyunk, mégis szívesen látjuk, ha tanyai olvasóközönségünk a ma­ga kívánságait velünk közli. Mert mégis csak az tudja legjobban, hol szorít a csiz­ma. aki azt viseli. De rendszeres munkát óhajtunk végezni. Ne vegye tehát senki rossznéven, ha az általa felvetendő kérdés megbeszélése esetleg későbbre marad. Ak­korra. amikor a kérdések ama csoportjáról írunk, melybe az ő kívánsága tartozik. Október 1-én az államé lesz a város pusztaszeri birtoka Az 1077 hold szántóföldért 616,393 pengőt fizet — Ölvén hold földet adott el a város 70 ezer pengőért Gar zó Lajos tanácsnok a kisgyűlésnek bejelentette, hogy a város eredményesen tárgyalt a földművelésügyi minisztériumban a pusztaszeri városi birtok eladása tárgyá­ban. A földművelésügyi kormány hajlandó a város tulajdonában lévő pusztaszeri föl­dekből 1077 kát. hold szántóföldet telepí­tés céljára átvenni kát. holdanként 572 pen­gős áron, összesen 616.393 pengő értékben. A város a magánbecslők jelentése alap­ján 658 ezer pengőt kért a minisztériumtól, ile ott kijelentették, hogy 620 ezer pengőn felül semmi esetre sem lehet megkötni a vételt. A vétel megkötése esetén a föld­művelésügyi minisztérium 310 ezer pengőt ez év október elsején, a birtok átvételekor fizet. 90 ezer pengőt 1939. év január el­sején, a hátralévő összeget pedig két tétel­ben két év leforgása alatt. A kisgyűlés a jelentést örömmel vette tudomásul, valamint azt is. hogy a pol­gármester a vételárral szeretné rendezni a \ árosházi tisztviselők fizetésének súlyos, az egész város gazdasági életére kiható, ma­rasztaló kérdését. Ugyancsak Garzó Sándor tanácsnak je­lentette be, hogy a város Szabó Imre és Ist­ván gazdáknak eladja a Szegedi-úton lévő 20 és 30 holdas földparcelláit 1400 pengős vételáron összesen 70 ezer pengőért. Az ajánlattevők a vételárat azonnal kifizetik, viszont a földet csak október elsején veszik birtokba és így a jelenlegi bérlőkön nem történik sérelem. 105 százalék a pótadó! A város múlt évi zárszámadása a kis- gyűlés előtt - Polgármesteri Jelentés a fagykárról A kisgyűlésnek Garzó Sándor tanács­nok 35 percig tartó, tömör és mégis min­den legkisebb részletéig áttekinthető, amel­lett élvezetes előadásban ismertette a vá­ros 1937. évi zárszámadását, mely az 1928. év óta először zárul, nyereséggel. A zár­számadás a pénzügyi bizottságot is meg­járta. mely annak megszerkesztéséért kö­szönetét mondott Soós Gyula, már nyug­díjba ment főszámvevőnek és a Pécsre he­lyezett Fehér Sándor számvevőnek, vala­mint a számvevőség minden tagjának. Dr. Horváth Ödön bizottsági tag szó- kasa szerint örömmel vette tudomásul a kisgyűlés nevében a felesleggel záruló zár­számadást és a kisgyűlés köszönetét tolmá­csolta a város tisztviselőkarának kötelesség- feletti munkateljesítéséért, azonkívül a név­telen kecskeméti adófizetőnek is. Hangoz­tatta azonban, hogy ez az örvendetes zár- számadási jelentés még nem adja meg a lehetőséget a városfejlesztés fellendülésére, mert az az adófizető rovására menne, aki­nek a jelenlegi 105 percentcs pótadón kí­vül most a milliárdos államberuházásban is a vagyondézsma alakjában ki kell a meg­felelő részét venni. Szükségesnek tartotta, hogy a városi tisztviselők fizetésének kér­dését sürgősen rendezzék. A polgármester a tisztviselőkar névé-

Next

/
Thumbnails
Contents