Kecskeméti Ellenőr, 1938. június (2. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-02 / 123. szám
it sem itilalom 08 an ter UCD föl, •ne Jósekély, gVO Kecskemét, 1938. június 2. Ára 6 fillér. Csütörtök 11. évf. 123. szám. KECSKEMÉTI^ ✓ lyCCCTMN POLITIKAI NAviaa.Ai. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6. hát. átjáró udvar, félemelet. Telefon: 745. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Előfizetési árak: egy hóra 1.400, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. Eckhardthoz csatlakozott a fiatal magyar írógeneráció A legjelentősebb magyar írók egy táborban A magyar irodalomnak óriási jelentőségű eseménye van. A mai nappal megszűnt a fiatal magyar írógeneráció Kecskeméten készült folyóirata, a Válasz. A szerkesztőség ezt az eseményt az alábbiakban jelenti be: »El kell hallgatnunk anyagi eszközeink fogyatékos volta és szellemi szabadságunk egyre fokozódó korlátozása miatt. Nem szégyéljük megváltani: szegények vagyunk egy igényes lap fenntartására. A magyar középosztály, amely a silány nyilas lapocskák egész tömegét tartja el, csak egy válogatott kis csapatával állt a népi demokrácia magas színvonalon tartott folyóirata mellé,* a parasztság elitjéhez csak egy-egy megnyíló résen át tudtunk eljutni, a szegényparasztság csak úgy olvashatta lapunkat, ha ingyen küldtük a az ipari munkásságnak sem felett a maga lapjain túl másra. Olvasói nem tudták fenntartani a Választ, munkatársainak áldozatkészsége sem, »támogatók« után pedig nem szívesen jártunk volna. Másfelől egyre súlyosabban feküdt ránk a politikai nyomás. Aki a Válasz Hírei című ,igénytelen rovatunkat figyelemmel kísérte, észrevehette, hogy felolvasóestjeinket, megnyilvánulásainkat legtöbb esetben nem engedélyezték, a lap munkatársait és cikkeit pedig a Darányi-kormány fokozott figyelemmel vonta igazságügyi eljárás alá. Hogy a jelenlegi kormányzat alatt az üldözés heve alábbhagyna-e, vagy pedig az új sajtótörvény életbelépése után lapengedélyünket sem újítanák meg, nem tudhatjuk. Úgy látjuk azonban, nincs itt az ideje annak, hogy egy szabad és eszméihez hű írói csapat fedezetlenül és fegyvertelenül szálljon szembe a manden eszközzel rendelkező politikai hatalommal. Ha nem akarunk egyenként elhullani, védelmi állásokba kell húzódnunk. Ezt meg is cselekedjük, nem gyávaságból, hanem éppen a harc érdekéből. A tollat nem tesszük le, makacsul szorítjuk kezünkben, a folytatjuk munkánkat ott, ahol lehet. Maiden igyekvésünk az lesz, hogy mögöttünk és mellettünk a középosztály kiválogatódott legjobbjaival most már azokkal, akikért küzdöttünk, a magyar paraszt- és munkástömegekkel kerüljünk szoros, testvéri kapcsolatba. Velük akarjuk megvívni e sűrített és sürgető percekben küzdelmünket. 1. a radikális, gyorsütemű földreformért; 2. a jövedelemelosztás kiáltó igazságtalanságainak megszüntetéséért; 3. nemzeti függetlenségünk megvédelmezéséért.« Úgy értesülünk, hogy a Válasz kiváló írógárdája a Kelet Népéhez csatlakozik, amely folyóirat tudvalévően Eckhardt Tibor főszerkesztősége alatt áll. Igy egy táborba tömörül a legkiválóbb magyar írógárda. A Kelet Népe rendkívül megerősödik a Válasz íróival, akik közül csak a következő neveket említjük: Erdei Ferenc, Féja Géza, Fodor József, Gulyás Pál, Illyés Gyula, Kerék Mihály, Kodolányi János, Kovács Imre, Németh Imre, Németh László, Sárközy György, Szabó Lőrinc, Szabó Zoltán, Tamási Áron, Veres Péter, Zilahy Lajos. A Válasz szerkesztősége kéri a folyóirat olvasóit, hogy ezentúl a Kelet Népét vásárolják, »amelyhez munkatársaink nagy része csatlakozik.« A fenti díszes névsorból, valamint a Kelet Népe ragyogó nevű írógárdájának névsorából látható, hogy az irodalmi csoportosulásnak nemcsak irodalmi, hanem nagy politikai jelentősége is van. Van már autóbusz! Szombattól már közlekedik a Széktóhoz egy teljesen kifogástalan Lancia gépkocsi . Naponta két járat lesz a Villanegyedbe is Nemcsak mi, hanem a nagyközönség is megelégedéssel könyvelheti el, hogy az autóbusz-ügy, amely nélkül a Széktó fürdőt teljes csőd érte volna, ma megfelelő megoldást nyert. Nem akarunk a magunk részére semmiféle érdemeket sem vindikálni, de leszögezzük, hogy a város azt a megoldást választotta, amit az Ellenőr Füredi Lajos tanácsnok figyelmébe ajánlott. Mindenesetre dicséret illeti a várost, hogy bár hosszas tétovázás után, de most végre gyorsan nyúlt a kérdéshez és annak megoldását sikerre vitte. A mai nappal a város és Reiszmann József vállalkozó között megállapodás jött létre. Reiszmann négyéves koncessziót kap, de mindig csak egy évre adják ki az engedélyt, ha azonban a megállapodás négy éven belül felbomlik, a város penzlét tartozik fizetni. Hozzájárulás címén a város évi 300 pengőt fizet a vállalkozónak. Ez az összeg a Széktó bevételének többletéből bőven megtérül. Reiszmann már a mai napon elutazik, hogy átvegye a Pécs-baranyai válalatnak azon teljesen kifogástalan állapotban levő 29 üléses Lancia autóbuszát, amely a siklósi fürdőhöz vitte eddig a vendégeket. A gépkocsi holnap este már Kecskemétre érkezik és előreláthatólag már szombaton forgalomba kerül. Úgy tudjuk, hogy az autóbusz viteldíja a tavalyi marad. Reggel 8 órától este 7 óráig óránként közlekedik a Széktóhoz és két járatot lebonyolít a Villanegyed!) is. A Pénzintézeti Központ feltűnő levele 70 vidéki bankigazgatóhoz „Ezeknek ez intézeteknek felelős vezetőit tisztségük további betöltésére alkalmatlannak találjuk”” A magyar vidéki pénzéletnek nagy eseménye van. Híre terjedt, hogy 70 vidéki pénzintézet vezetője, amennyire feltűnő, annyira szokatlan és szigorú hangú levelet kapott a Pénzintézeti Központtól és e leveleket maga a vezérigazgató, dr. Pósch Gyula írta alá. Ezek a levelek azt kifogásolják, hogy egyes vidéki pénzintézetek a gazdavédelmi rendeletek kapcsán jogtalanul szedtek kamatokat és az államkincstárt is igen súlyosan megkárosították. A körlevél többek között a következőket mondja: »Tagintézeteknél tartott ismételt revízió alkalmával felvett jelentésekből legnagyobb megütközésemre azt kellett tapasztalnom, hogy egyes intézetek kamat-