Kecskeméti Ellenőr, 1939. július (3. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

• • ,0­0 m­n •A• !L ! m j,­hg' L­I J rí k ríL 't okb­ól: r, í, m­ ik 1 'k­,: leti­lt S katasztrófa! 2 fillért sem adtak ma az uborkáért - 20 fillérért vették a lelke barackot - Még mindig nincsenek kivitel engedélyek Az alacsony árak után sok a panasz a magas helypénzekre — A Kecskeméti Ellenőr piaci tudósítása — A kecskeméti exportpiac a legszomo­rúbb képet mutatja, bár a felhozatal igen nagy. A mai gyümölcspiacra a termelők még csak az először szedett, lelkes barackot hozták fel, de máris több mint ezer mázsa volt ebből a gyönyörű, válogatott, sima, mosolygó gyümölcsből a piacon. A keres­kedők rendkívül lanyhán vásároltak, mert nem tudják, mi lesz a felvásárolt áruval a kiviteli engedélyek megérkezésének to­vábbi késése,­­miatt. A kereskedők csak a hűtőházi raktározás céljaira vásároltak, a közhűtőház pedig csaknem teljesen zsúfolt. Máskor a kereskedők keresik fel a Ter­melők kocsijait és írják rendbe a cédulákat, ma viszont a termelők könyörögtek a keres­kedőknek, hogy »van gyönyörű barackom, tessék ugyan megvenni!» Rendkívül von­tatott volt a piac, először 25 fillérért v­et­ték a Svájcnak szánt árut, sőt lengyelországi exportra két óriási kocsi kajszi 26 fillérért is elkelt, később azonban a Hangya 20 fil­lérért kezdte vetni az elsőrendű árat, mire a 25 filléres kereskedők is leszálltak 20 fil­lérre. Ez az ár igen alacsony, érthető a ter­melők elkeseredése. A zöldségpiacon hasonló a helyzet. A kereskedők egyáltalán, nem vásároltak, csak reggel tűnt fel egy budapesti kereskedő, aki egy kocsira való uborkát vett meg zsá­konként egy pengőért. Tekintve, hogy egy zsákban 50—60 kiló uborka van, ez az ár még 2 filléres kilónkénti árnak sem felel meg. A termelők az uborkát, amit 1 pen­gőért nem tudtak eladni, ismét v­isszavitték. Nagy az elkeseredés a piacon a magas helypénzek miatt. A zöldségpiacon élénk összetűzés volt amiatt, hogy egy zsák ubor­ka után 10 fillér helypénzt szedtek. Ugyan­így panaszkodnak a gyümölcspiacon ,s ahol a 4-6 pengős kocsinkén­ti helypénz napirenden van. A kecskeméti piacon nem a hely díját kell megfizetni, hanem egye­nesen vámot szednek a felhozott áru súlya szerint, ami még nem volna különösebb baj, ha a »vámot« a napi árhoz igazíta­nák. Mindenesetre az a helyzet, hogy a ter­melő a többszörösét fizeti annak, mint a legdrágább Nagykőrösi­ utcai kereskedő az üzletéért. Hogy mi lesz a kecskeméti barack sorsa, nem tudhatni, sok jóval nem lehet biztatni a termelőket. A Beretvás szálló más esztendőkben ilyenkor már zsúfolva volt külföldi kereskedőkkel, ma egyetlen egy sincs. Nincs itt az a svájci kereskedő sem, akinek megjelenése eddig mindig 10 fillér­rel emelte fel a barack árát és hiányoznak a lengyelek is. Pedig a kecskeméti és általában a ma­gyar baracknak az idén nyitva lenne az útja. Olaszországban nagyon gyenge a ter­més, az ára ezért magas, így nem konkur­­rálhat a magyar barackkal, elsősorban a svájci piacon. Svájcba azonban nehéz a szállítás (kevés a kiviteli engedély is,­ mert A tegnap délután megtartott tb­. köz­gyűlés tagjai részvételével ünnepélyes ke­retek között leplezték le a kormányzó űr őfőméltósága arcképét a városházán. A közgyűlés tagjai átvonultak a villanyfény­ben úszó főispáni fogadóterembe, hol a két ablak közötti falrészre felfüggesztett, lelep­lezésre váró kormányzói arcok függött. Az Arckép két oldalánál díszhajdúk ált­ak dísz­­őrséget, a kép előtti asztalon pedig szép mezei virágcsokor díszlett. A Városi Dalárda Rcsay Vilmos kar­nagy dirigálásával elénekelte a Magyar Hiszekegyet, majd Pásthy János ref. gimn. igazgató, th. bizottsági tag lépett az arc­kép elé. — A főispáni fogadószoba most a hála és a köszönet szent templomává ala­kult át. Lelki szemeimmel itt látom Kecs­kemét hazafias, vezéréért életét is felál­dozó polgárságát, mely, őszinte tisztelet és szeretet honolván keblében, meghajtja fejét eme arckép előtt, — mondotta Pasthy Já­nos. — majd költői szavakkal vázolta vitéz nagybányai Horthy Miklós fővezér fellé­pését a szomorú, őszi magyar földön. Rá­mutatott arra, hogy a kormányzó bölcs előrelátással felépítette a romokat és az országépítő munkásságában ez­ért minden­kor a magyar néphez fordult. Büszkén mondhatjuk el, mi kecskemétiek, hogy legelőször, 18 évvel ezelőtt hozzánk jött, azóta is számtalanszor tanújelét adta, hogy szereti a kecskeméti népet, megbecsüli a kecskeméti munkáskezet és ha az ország­­kormányzásban szabad ideje akad, akkor a legrégibb, legnemesebb magyar sport tíze­séért a polgármester vadászterületét meg­látogatja. — Bölcs kormányzásának 20. évfor­dulóját ünnepeljük a közeljövőben, ami­kor szerteszét a magyar földön a hálaadás a svájci kereskedőnek kötelezni kell ma­gát ugyanannyi belföldi áru eladására, mint amennyit külföldről behozott. Wells kör­nyékén ugyanis jó baracktermés mutatko­zik, ami azonban csak jóval később kerül piacra. Igen károsan befolyásolja a piacot az a körülmény, hogy az exportőrök szerv­ezete az eddigi 1,5 százalékon kívül július 5-től még 5 százalékot levon a gyümölcs árából, így nem áll rendelkezésre az a kiviteli ke­ret, amiben az export eredetileg lebonyolít­ható lett volna. Ebből az 5 százalékból fedezik az intervenciós vásárlásokat. Az intervenciós vásárlásokkal kapcso­latban egyébként ismét közöljük, hogy a 13 filléres, fáról szedett érett barack szesz­főzdéi értékesítésére szerződést kell kötni, a Városi Szeszfőzdével. A konzervgyár szer­ződés nélkül vásárolja a háromnegyed rész­ben érett, exportminőségű barackot, örömtüzei­­gyulnak majd meg. Hiába volt a trianoni acélgyűrű, az öntudatra ébredt és vezetett magyar nemzet bebizonyította, hogy joga van helyre a nap alatt. — Mélységes hódolatunk és törhetet­len hitünk, hűségünk kifejezője ez a portré, mely az első látogatásának megörökítését szolgálja. Adja meg a magyarok Istene, hogy e képről ránkszegeződő acélos tekin­tet lássa meg a minden magyarok álmának megtestesülését: az integer Magyarország ezeréves határait. Mi pedig most egy szív­­vel és lélekkel kiáltsuk: Isten éltesse a kor­mányzó Urunkat! Fény nevére, áldás életére! A városatyák lelkes ünneplésbe törtek ki, amit a Himnusz fenséges akkordjai zár­tak le. Leleplezték a kormányzó arcképét ,,Mélységes hódolatunk, törhetetlen hitünk és hűségünk kifejezője a kép“ itt k­t reb­őL ÉL j­­­ aban­a T­dé tél Bar­ is. A Kecskemét, 1939. július 2 Ab­l 6 fillér. Vasárnap III. évf. 148. szám ~ KECSKEMÉTI/' IULCCITIEN PO­LITIKAS MAV.ill.Af. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János­ utca 6 sz., hát. átjáró udvar, félemelet. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. RÁDIÓRIPORT KECSKEMÉTRŐL Hétfőn a gyümölcs körüli munkát, kedden a gyümölcspiacot ismertetik Ismeretes, hogy a magyar rádió »Ma­gyar hétköznapok« címen rádióriportsoro­zatot iktatott műsorába. A riportsorozat ke­retében a v­idéki magy­ar városok hétköznapi életéről, szorgos munkájáról adnak színes beszámolót. A ráidó a riportsorozatba be­iktatta Kecskemétet is. A magyar rádió munkatársai pénteken jártak városunkban és elvégezték az elő­készítő munkálatokat. Dr. Ortutay Gyula, Erdey Ferenc szakírók, majd Szabó Sándor rádió-hangmérnök tartottak terepszemlét dr. Szabó Ambrus városi könyvtáros kala­uzolása mellett. A rádió hétfőn és kedden a helyszínen

Next