Kecskeméti Ellenőr, 1939. július (3. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-02 / 148. szám
• • ,00 mn •A• !L ! m j,hg' LI J rí k ríL 't okból: r, í, m ik 1 'k,: letilt S katasztrófa! 2 fillért sem adtak ma az uborkáért - 20 fillérért vették a lelke barackot - Még mindig nincsenek kivitel engedélyek Az alacsony árak után sok a panasz a magas helypénzekre — A Kecskeméti Ellenőr piaci tudósítása — A kecskeméti exportpiac a legszomorúbb képet mutatja, bár a felhozatal igen nagy. A mai gyümölcspiacra a termelők még csak az először szedett, lelkes barackot hozták fel, de máris több mint ezer mázsa volt ebből a gyönyörű, válogatott, sima, mosolygó gyümölcsből a piacon. A kereskedők rendkívül lanyhán vásároltak, mert nem tudják, mi lesz a felvásárolt áruval a kiviteli engedélyek megérkezésének további késése,miatt. A kereskedők csak a hűtőházi raktározás céljaira vásároltak, a közhűtőház pedig csaknem teljesen zsúfolt. Máskor a kereskedők keresik fel a Termelők kocsijait és írják rendbe a cédulákat, ma viszont a termelők könyörögtek a kereskedőknek, hogy »van gyönyörű barackom, tessék ugyan megvenni!» Rendkívül vontatott volt a piac, először 25 fillérért vették a Svájcnak szánt árut, sőt lengyelországi exportra két óriási kocsi kajszi 26 fillérért is elkelt, később azonban a Hangya 20 fillérért kezdte vetni az elsőrendű árat, mire a 25 filléres kereskedők is leszálltak 20 fillérre. Ez az ár igen alacsony, érthető a termelők elkeseredése. A zöldségpiacon hasonló a helyzet. A kereskedők egyáltalán, nem vásároltak, csak reggel tűnt fel egy budapesti kereskedő, aki egy kocsira való uborkát vett meg zsákonként egy pengőért. Tekintve, hogy egy zsákban 50—60 kiló uborka van, ez az ár még 2 filléres kilónkénti árnak sem felel meg. A termelők az uborkát, amit 1 pengőért nem tudtak eladni, ismét visszavitték. Nagy az elkeseredés a piacon a magas helypénzek miatt. A zöldségpiacon élénk összetűzés volt amiatt, hogy egy zsák uborka után 10 fillér helypénzt szedtek. Ugyanígy panaszkodnak a gyümölcspiacon ,s ahol a 4-6 pengős kocsinkénti helypénz napirenden van. A kecskeméti piacon nem a hely díját kell megfizetni, hanem egyenesen vámot szednek a felhozott áru súlya szerint, ami még nem volna különösebb baj, ha a »vámot« a napi árhoz igazítanák. Mindenesetre az a helyzet, hogy a termelő a többszörösét fizeti annak, mint a legdrágább Nagykőrösi utcai kereskedő az üzletéért. Hogy mi lesz a kecskeméti barack sorsa, nem tudhatni, sok jóval nem lehet biztatni a termelőket. A Beretvás szálló más esztendőkben ilyenkor már zsúfolva volt külföldi kereskedőkkel, ma egyetlen egy sincs. Nincs itt az a svájci kereskedő sem, akinek megjelenése eddig mindig 10 fillérrel emelte fel a barack árát és hiányoznak a lengyelek is. Pedig a kecskeméti és általában a magyar baracknak az idén nyitva lenne az útja. Olaszországban nagyon gyenge a termés, az ára ezért magas, így nem konkurrálhat a magyar barackkal, elsősorban a svájci piacon. Svájcba azonban nehéz a szállítás (kevés a kiviteli engedély is, mert A tegnap délután megtartott tb. közgyűlés tagjai részvételével ünnepélyes keretek között leplezték le a kormányzó űr őfőméltósága arcképét a városházán. A közgyűlés tagjai átvonultak a villanyfényben úszó főispáni fogadóterembe, hol a két ablak közötti falrészre felfüggesztett, leleplezésre váró kormányzói arcok függött. Az Arckép két oldalánál díszhajdúk áltak díszőrséget, a kép előtti asztalon pedig szép mezei virágcsokor díszlett. A Városi Dalárda Rcsay Vilmos karnagy dirigálásával elénekelte a Magyar Hiszekegyet, majd Pásthy János ref. gimn. igazgató, th. bizottsági tag lépett az arckép elé. — A főispáni fogadószoba most a hála és a köszönet szent templomává alakult át. Lelki szemeimmel itt látom Kecskemét hazafias, vezéréért életét is feláldozó polgárságát, mely, őszinte tisztelet és szeretet honolván keblében, meghajtja fejét eme arckép előtt, — mondotta Pasthy János. — majd költői szavakkal vázolta vitéz nagybányai Horthy Miklós fővezér fellépését a szomorú, őszi magyar földön. Rámutatott arra, hogy a kormányzó bölcs előrelátással felépítette a romokat és az országépítő munkásságában ezért mindenkor a magyar néphez fordult. Büszkén mondhatjuk el, mi kecskemétiek, hogy legelőször, 18 évvel ezelőtt hozzánk jött, azóta is számtalanszor tanújelét adta, hogy szereti a kecskeméti népet, megbecsüli a kecskeméti munkáskezet és ha az országkormányzásban szabad ideje akad, akkor a legrégibb, legnemesebb magyar sport tízeséért a polgármester vadászterületét meglátogatja. — Bölcs kormányzásának 20. évfordulóját ünnepeljük a közeljövőben, amikor szerteszét a magyar földön a hálaadás a svájci kereskedőnek kötelezni kell magát ugyanannyi belföldi áru eladására, mint amennyit külföldről behozott. Wells környékén ugyanis jó baracktermés mutatkozik, ami azonban csak jóval később kerül piacra. Igen károsan befolyásolja a piacot az a körülmény, hogy az exportőrök szervezete az eddigi 1,5 százalékon kívül július 5-től még 5 százalékot levon a gyümölcs árából, így nem áll rendelkezésre az a kiviteli keret, amiben az export eredetileg lebonyolítható lett volna. Ebből az 5 százalékból fedezik az intervenciós vásárlásokat. Az intervenciós vásárlásokkal kapcsolatban egyébként ismét közöljük, hogy a 13 filléres, fáról szedett érett barack szeszfőzdéi értékesítésére szerződést kell kötni, a Városi Szeszfőzdével. A konzervgyár szerződés nélkül vásárolja a háromnegyed részben érett, exportminőségű barackot, örömtüzeigyulnak majd meg. Hiába volt a trianoni acélgyűrű, az öntudatra ébredt és vezetett magyar nemzet bebizonyította, hogy joga van helyre a nap alatt. — Mélységes hódolatunk és törhetetlen hitünk, hűségünk kifejezője ez a portré, mely az első látogatásának megörökítését szolgálja. Adja meg a magyarok Istene, hogy e képről ránkszegeződő acélos tekintet lássa meg a minden magyarok álmának megtestesülését: az integer Magyarország ezeréves határait. Mi pedig most egy szívvel és lélekkel kiáltsuk: Isten éltesse a kormányzó Urunkat! Fény nevére, áldás életére! A városatyák lelkes ünneplésbe törtek ki, amit a Himnusz fenséges akkordjai zártak le. Leleplezték a kormányzó arcképét ,,Mélységes hódolatunk, törhetetlen hitünk és hűségünk kifejezője a kép“ itt kt rebőL ÉL j abana Tdé tél Bar is. A Kecskemét, 1939. július 2 Abl 6 fillér. Vasárnap III. évf. 148. szám ~ KECSKEMÉTI/' IULCCITIEN POLITIKAS MAV.ill.Af. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6 sz., hát. átjáró udvar, félemelet. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. RÁDIÓRIPORT KECSKEMÉTRŐL Hétfőn a gyümölcs körüli munkát, kedden a gyümölcspiacot ismertetik Ismeretes, hogy a magyar rádió »Magyar hétköznapok« címen rádióriportsorozatot iktatott műsorába. A riportsorozat keretében a vidéki magyar városok hétköznapi életéről, szorgos munkájáról adnak színes beszámolót. A ráidó a riportsorozatba beiktatta Kecskemétet is. A magyar rádió munkatársai pénteken jártak városunkban és elvégezték az előkészítő munkálatokat. Dr. Ortutay Gyula, Erdey Ferenc szakírók, majd Szabó Sándor rádió-hangmérnök tartottak terepszemlét dr. Szabó Ambrus városi könyvtáros kalauzolása mellett. A rádió hétfőn és kedden a helyszínen