Kecskeméti Ellenőr, 1939. szeptember (3. évfolyam, 197-222. szám)
1939-09-01 / 197. szám
4. oldal KECSKEMÉTI ELLENŐR 1939 szeptember 1. egész belső berendezését. De nemcsak Bugac pusztán, hanem az ország határain kívül is ismertté vált neve, különös művészete révén. Karikás ostort senki olyant nem készített széles e hazában, mint a Pali bácsi. Próbálták utánozni, de nyomába sem értek az öreg csikós művészetének. Egy Raffka-Farkas-féle karikás ostort a berlini múzeumban őriznek. Nagy természetű ember volt a Pali bácsi. Bagariabőr ábrázatára mély barázdákat szántott az élet. Sok ügyes-bajos dolga akadt csendőrrel, rendőrrel, törvénnyel. A leghirdettebb csikós betyárja volt az egész Alföldnek. Utolsó mohikánja egy letűnt, romantikus világnak. Nagy- Boldogasszony napján valami igazítani valót talált a gémes kúton. Balkezével megmarkolta a kút káváját, jobbjában az ostorfát tartotta és nem is engedte el többet. Ott érte utól a halál. Kint temették el a pusztán. Egyszerű, durván ácsolt fakereszt jelzi a sírját, emlékét csak a pusztai szájhagyomány őrzi, meg az a harminckétágú karikás ostor, amelyet a berlini múzeumnak készített ajándékba ... Történeti események MOHÁCS Augusztus 29-én volt a mohácsi ütközet évfordulója. Nemzeti nagy létünk nagy temetője Mohács, mondja Kisfaludy Károly a Mohács c. elégiájában. Ebben tizen- két költői képet fűz össze s valamennyit Mohácsra vonatkoztatja. Köztük a legkiemelkedőbb s a világirodalomnak is ékessége ez a mondat: Hollósszárnyaival lebegett a zordon enyészet s pusztító erejét rád viharozta dühe. Egyik költői kép a másikat idézi föl s már-már a kétségbeesés szélére sodor, mikor a végén hirtelen, mint a villámsujtás egy derült képet iktat a költő a komor képek közé. El ti komoly képek, ti sötétség rajzait félre, új nap fényig ránk, él íj magyar, áll Buda még. Ez különben az elégia törvénye, de egyúttal egy életerős nemzet talpraugrása is. Minthogy az élet szüntelen talpraugrás. Hazánkat három nagy csapás érte: a tatárjárás, Mohács és Trianon, de mindháromszor talpra ugrottunk, jeléül, hogy életerős nemzet vagyunk. Három nagy történeti hullámverés kellett ahhoz, hogy nemzeti. Öntudatunk megvilágosodjék. Az ember úgy van alkotva, hogy nagy konfliktusok váltják ki igazi értékeit. Ha baj van, akkor tűnik ki, hogy ki a legény a gáton. A gyenge elbukik, az erős megmarad, mint szikla a történelem tovamorajló árjában. Azért mondják, hogy egy nemzet saját történelmén keresztül találja meg önmagát. A történelem tehát nem vak sors, mely nem enged választást a cselekvésben, hanem feladat, melynek megoldására hívatva vagyunk. Mi magyarok pedig háromszor oldottuk meg nagy feladatainkat azzal, hogy megmentettük a magyar Hazát. Ilyet megvakulva sem találnánk pl. az oláh népnél, mert egyetlen egy feladatot sem oldott meg. Az ilyen népnek nem is volna helye a népek nagy családjában. Nem ismeri azt a legnagyobb történeti csodát, hogy eltört formákat újra alakítson önmagából. Egy bölcsész mondja, hogy az a nagy, ami már egyszer megvolt, az előbb csak lehetőség volt és csak azután valósult meg. S ha egyszer lehetőség volt, még egyszer lehetőség lesz. S aki így gondolkodik, bátorabban járja útját, mert vége a kétségnek, ami gyenge óráiban megszállotta, így gondolkodtunk mi is már háromszor a történelem folyamán. Nem azt érezzük, hogy a sors véletlenül csak idevetett minket, mint teszem az oláhokat Erdélybe, hanem mint a jogos örökösök sarjadunk ki a múltból, mint a fa a gyökérből. Mi jól tudjuk, hogy a történelemnek kevesebb a fölemelő emléke és több a lehangoló benne. Sok az elpusztított érték emberben és vagyonban, de tudjuk azt is, hogy következő korok mindig kárpótlást nyújtottak mindaddig, míg fel nem emelkedtünk. Mohácsnál sok minden elveszett, de rájöttünk ajfcra, hogy ezt is ki lehet bírni. És bírtuk. Trianonnál is sokat vesztettünk, de ma már magasabb síkon állunk s nagyobb értékekhez jutottunk, mint pl. az önálló magyar nemzeti hadsereg. Aki kétségbevonja, hogy haladás van a történelemben, azt meggyőzzük kételyei felől a nemzeti hadsereggel. A történelem tovahaladó hullámai között mind több és több értékhez fogunk jutni, mert nemzetünkben életfakasztó erő van. Kisfaludy Mohácsában az enyészet képei sorakoznak fel, de megcsillan köztük az életfakasztó csíra: »El, ti komoly képek, új nap fényle reánk.« Ez a költemény nemcsak Mohács rajza, hanem a magyar fajé is, aki nagy kataklizmákban hirtelen erejére ébred s magasabb síkon új életet kezd, mint most Trianon után. Iratról, akiig csak kísérletnek számít és ennek tapasztalatai alapján haladnak majd tovább a jövőben is az illetékes tényezők, bét első hetében nyilvánosságra kerülnek a mezőgazdasági termelés átállítására vonatkozó tervei és konkrét intézkedései. Természetesen az 1939—40. termelési év még Fotókópiát készít 2 óra alattFanto Szeptember elején nyilvánosságra kerülnek a mezőgazdasági termelés átállítására vonatkozó hivatalos tervek A legfontosabb agrárkérdések egyike a mezőgazdasági termelés átállítása. A földművelésügyi minisztériumban elkészültek a végleges tervek, amelyeket már az e heti minisztertanács is tárgyal, de az elkövetkező minisztertanácsok anyagában is szerepelnek. A tervek mind arra vonatkoznak, hogy az egyoldalú búzatermelésről szélesebb termelésre térjünk át. Ennek egyik első lépése már meg is történt, amennyiben lehetővé vált, hogy az olajoismagvak termelése az eddigi mintegy 35.000 holdról körülbelül 70.175, esetleg 80 ezer holdra legyen megnövelhető, mégpedig termelési szerződések útján. Ez a legkedvezőbb megoldás, mert a termelési szerződések biztosítják az értékesítési lehetőségeket s a gazda így előre tud számolni. Az illetékes tényezőknek az a szándékuk, hogy még az őszi munkálatok megkezdése előtt nyilvánosságra kerüljenek az intézkedések, mert különben újból hiábavalók volnának az átállításra irányuló törekvések, így tehát döntésre érlelődött meg a helyzet és ez rövidesen meg is történik. Változatlanul az a kormány szándéka, hogy a búzavetésterület számottevően csökkenjen s helyébe főleg a takarmányneműek termelése kerüljön, így első helyen a zabtermelés növelése áll, de jelentős szerep vár a tengerire is. A tengeri és általában a takarmányneműek termelési lehetőségének növelésével kapcsolatban általában az a felfogás alakult ki, hogy ezt az állatárak megjavításán keresztül kell elérni. Abban az esetben ugyanis, ha az állatértékesítő lehetőségek megfelelőek, akkor természetesen a kereslet a takarmányneműek iránt megnövekszik és az állattenyésztő gazdák hajlandók jobb árakat is fizetni. A takarmányneműek termesztésének növelésénél tehát a kulcs az állatárakban van és ilyen megoldásra gondolnak az illetékes tényezők. Mindez azonban csak az egyik oldal, a másik oldal az, hogy mikép lehetne még elősegíteni a búza vetésterületek önkéntes csökkentését. Az egyik megoldás a gazdák figyelmének felkeltetése. Ez megfelelő irányítással meg is fog történni. A kérdés másik oldala az, hogy a gazda a vetésterület csökkentéséért vagy bizonyos kárpótlást kapjon. Vagy pedig biztosítva érezze magát arra vonatkozólag, hogy ha búza helyett mást termel, akkor is ugyanazzal a rentabilitással számolhat. Erre vonatkozó tervek is elkészültek. Több javaslat került a minisztertanács elé, de valószínű, hogy olyan megoldást fogadnak el, amely legegyszerűbben oldja meg a kárpótlás kérdését. Az eddigi tervek szerint már szeptem ÁRPÁP-MOZGÓ (Hosszú utca 22. sz.) Augusztus hó 31., szeptember „hó 1. csütörtök és pénteken rendkívül mulatságos magyar film! Ketten egy jeggyel! PÓKHÁLÓ Gsathó Kálmán regénye. Filmre írta és rendezte: Balázs Mária. Főszereplők: Ráday Imre, Szakáts Zoltán, Petheő Attila, Lévay Béla, Gombaszögi Ella, Erdélyi Maci, Eszterházy Ilona. Kisérő műsor: Hír a vadon, Híradó. Kezdete fél 8, fél 10 órakor. RADIO MŰSOR. BUDAPEST I. CSÜTÖRTÖK, AUG. 31. 4.15: Háztartás. 4.45: Időjárás, hírek. 5.10: Természetrajzi előadás. 5.40: Horti Lajos magyar nótákat énekel, közben 6.00: Légoltalmi előadás. 6.50: Hunyadi Sándor csevegése. 7.15: Hírek. 7.15: Szalonzene. 8.30: »A lőcsei bíró lánya« — vidám hangjáték. 10.00: Janina Hupert lengyel operaénekes énekel. 10.25: Tánclemezek. 11.30: Cigányzene. BUDAPEST II. 7.30: Művészeti előadás. 8.00: Hírek, ügetőversenyeredmények. 8.20: Katonazene. 9.35: Időjárás. 9.40: Hanglemez. 10—10.40: Cigányzene. PÉNTEK. AUG. 1. BUDAPEST I. 6.45: Torna, időjárás, hírek, étrend. 10: Hírek. 10.20: Vas megyéről. 10.45: »Nyaralás vagy üdülés?« — előadás. 12.10: Cigányzene, közben 12.40: Hírek. 1.30: Korponay Valéria énekel. A GYOMOR-, BÉL-, MÁJ-, EPE- ÉS ANYAGCSEREBEGSÉGEK KEZELÉSÉBEN, a tápcsatorna tartalmát reggel felkeléskor egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvíz csakhamar felhígítja és levezeti s az emésztés további folyamatát igen hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát!