Kecskeméti Ellenőr, 1939. szeptember (3. évfolyam, 197-222. szám)

1939-09-01 / 197. szám

4. oldal KECSKEMÉTI ELLENŐR 1939 szeptember 1. egész belső berendezését. De nemcsak Bu­gac pusztán, hanem az ország határain kí­vül is ismertté vált neve, különös művészete révén. Karikás ostort senki olyant nem készített széles e hazában, mint a Pali bácsi. Próbálták utánozni, de nyomába sem értek az öreg csikós művészetének. Egy Raffka-Farkas-féle karikás ostort a berlini múzeumban őriznek. Nagy természetű ember volt a Pali bácsi. Bagariabőr ábrázatára mély baráz­dákat szántott az élet. Sok ügyes-bajos dolga akadt csendőrrel, rendőrrel, tör­vénnyel. A leghirdettebb csikós betyárja volt az egész Alföldnek. Utolsó mohikánja egy letűnt, romantikus világnak. Nagy- Boldogasszony napján valami iga­zítani valót talált a gémes kúton. Balkezével megmarkolta a kút káváját, jobbjában az ostorfát tartotta és nem is engedte el töb­bet. Ott érte utól a halál. Kint temették el a pusztán. Egyszerű, durván ácsolt fa­kereszt jelzi a sírját, emlékét csak a pusz­tai szájhagyomány őrzi, meg az a harminc­­kétágú karikás ostor, amelyet a berlini múzeumnak készített ajándékba ... Történeti események MOHÁCS Augusztus 29-én volt a mohácsi ütkö­zet évfordulója. Nemzeti nagy létünk na­gy temetője Mohács, mondja Kisfaludy Ká­roly a Mohács c. elégiájában. Ebben tizen-­ két költői képet fűz össze s valamennyit Mohácsra vonatkoztatja. Köztük a legki­emelkedőbb s a világirodalomnak is ékes­sége ez a mondat: Hollósszárnyaival lebe­gett a zordon enyészet s pusztító erejét rád viharozta dühe. Egyik költői kép a má­sikat idézi föl s már-már a kétségbeesés szélér­e sodor, mikor a végén hirtelen, mint a villámsujtás egy derült képet iktat a költő a komor képek közé. El ti komoly képek, ti sötétség rajzait félre, új nap fényig ránk, él íj magyar, áll Buda még. Ez különben az elégia törvénye, de egyúttal egy élet­erős nemzet talpraugrása is. Minthogy az élet szüntelen talpraugrás. Hazánkat három nagy csapás érte: a tatárjárás, Mohács és Trianon, de mind­­három­szor talpra ugrottunk, jeléül, hogy életerős nemzet vagyunk. Három nagy tör­téneti hullámverés kellett ahhoz, h­ogy nem­zeti. Öntudatunk megvilágosodjék. Az em­ber úgy van alkotva, hogy nagy konflik­tusok váltják ki igazi értékeit. Ha baj van, akkor tűnik ki, hogy ki a legény a gáton. A gyenge elbukik, az erős megmarad, mint szikla a történelem tovamorajló árjában. Azért mondják, hogy egy nemzet saját tör­ténelmén keresztül találja meg önmagát. A történelem tehát nem vak sors, mely nem enged választást a cselekvésben, hanem feladat, melynek megoldására hívatva va­gyunk. Mi magyarok pedig háromszor ol­dottuk meg nagy feladatainkat azzal, hogy megmentettük a m­agyar Hazát. Ilyet meg­vakulva sem találnánk pl. az oláh népnél, mert egyetlen egy feladatot sem oldott meg. Az ilyen népnek nem is volna helye a népek nagy családjában. Nem ismeri azt a legnagyobb történeti csodát, hogy eltört formákat újra alakítson önmagából. Egy bölcsész mondja, hogy az a nagy, ami már egyszer megvolt, az előbb csak le­hetőség volt és csak azután valósult meg. S ha egyszer lehetőség volt, még egyszer le­hetőség lesz. S aki így gondolkodik, báto­rabban járja útját, mert vége a kétségnek, ami gyenge óráiban megszállotta, így gon­dolkodtunk mi is már háromszor a törté­nelem folyamán. Nem azt érezzük, hogy a sors véletlenül csak idevetett minket, mint teszem az oláhokat Erdélybe, hanem mint a jogos örökösök sarjadunk ki a múltból, mint a fa a gyökérből. Mi jól tudjuk, hogy a történelemnek kevesebb a fölemelő em­léke és több a lehangoló benne. Sok az elpusztított érték emberben és vagyonban, de tudjuk azt is, hogy következő korok mindig kárpótlást nyújtottak mindaddig, míg fel nem emelkedtünk. Mohácsnál sok minden elveszett, de rájöttünk a­jfcra, hogy ezt is ki lehet bírni. És bírtuk. Trianonnál is sokat vesztettünk, de ma már magasabb síkon állunk s na­gyobb értékekhez jutottunk, mint pl. az önálló magyar nemzeti hadsereg. Aki két­ségbevonja, hogy haladás van­ a történe­lemben, azt meggyőzzük kételyei felől a nemzeti hadsereggel. A történelem tova­haladó hullámai között mind több és több értékhez fogunk jutni, mert nemzetünkben életfakasztó erő van. Kisfaludy Mohácsá­ban az enyészet képei sorakoznak fel, de megcsillan köztük az életfakasztó csíra: »El, ti komoly képek, új nap fényle reánk.« Ez a költemény nemcsak Mohács rajza, hanem a magyar fajé is, aki nagy kataklizmákban hirtelen erejére ébred s magasabb síkon új életet kezd, mint most Trianon után. Iratról, akiig csak kísérletnek számít és ennek tapaszta­latai alapján haladnak majd tovább a jövő­ben is az illetékes tényezők, bét első hetében nyilvánosságra kerülnek a mezőgazdasági termelés átállítására vonat­kozó tervei és konkrét intézkedései. Ter­mészetesen az 1939—40. termelési év még Fotókópiát készít 2 óra alattFanto Szeptember elején nyilvánosságra kerülnek a mezőgazdasági termelés átállítására vonatkozó hivatalos tervek A legfontosabb agrárkérdések egyike a mezőgazdasági termelés átállítása. A föld­művelésügyi minisztériumban elkészültek a végleges tervek, amelyeket már az e heti minisztertanács is tárgyal, de az elkövet­kező minisztertanácsok anyagában is sze­repelnek. A tervek mind arra vonatkoznak, hogy az egyoldalú búzatermelésről szélesebb ter­melésre térjünk át. Ennek egyik első lé­pése már meg is történt, amennyiben le­hetővé vált, hogy az olajoismagvak termelése az eddigi mintegy 35.000 holdról körül­belül 70.175, esetleg 80 ezer holdra legyen megnövelhető, mégpedig termelési szerző­dések útján. Ez a legkedvezőbb megoldás, mert a termelési szerződések biztosítják az értékesítési lehetőségeket s a gazda így előre tud számolni. Az illetékes tényezőknek az a szándé­kuk, hogy még az őszi munkálatok meg­kezdése előtt nyilvánosságra kerüljenek az intézkedések, mert különben újból­ hiába­valók volnának az átállításra irányuló tö­rekvések, így tehát döntésre érlelődött meg a helyzet és ez rövidesen meg is történik. Változatlanul az a kormány szándéka, hogy a búzavetésterület számottevően csökkenjen s helyébe főleg a takarmányneműek terme­lése kerüljön, így első helyen a zabterme­­lés növelése áll, de jelentős szerep vár a tengerire is. A tengeri és általában a takarmányne­műek termelési lehetőségének növelésével kapcsolatban általában az a felfogás alakult ki, hogy ezt az állatárak megjavításán ke­­resztül kell elérni. Abban az esetben ugyan­is, ha az állatértékesítő lehetőségek meg­felelőek, akkor természetesen a kereslet a takarmányneműek iránt megnövekszik és az állattenyésztő gazdák hajlandók jobb árakat is fizetni. A takarmányneműek ter­mesztésének növelésénél tehát a kulcs az állatárakban van és ilyen megoldásra gon­dolnak az illetékes tényezők. Mindez azonban csak az egyik oldal, a másik oldal az, hogy mikép lehetne még elősegíteni a búza vetésterületek önkéntes csökkentését. Az egyik megoldás a gazdák figyelmének felkeltetése. Ez megfelelő irá­nyítással meg is fog történni. A kérdés má­sik oldala az, hogy a gazda a vetésterület csökkentéséért vagy bizonyos kárpótlást kapjon. Vagy pedig biztosítva érezze magát arra vonatkozólag, hogy ha búza helyett mást termel, akkor is ugyanazzal a rentabi­litással számolhat. Erre vonatkozó tervek is elkészültek. Több javaslat került a minisztertanács elé, de valószínű, hogy olyan megoldást fogad­nak el, amely legegyszerűbben old­­ja meg a kárpótlás kérdését. Az eddigi tervek szerint már szeptem­ ÁRPÁP-MOZGÓ (Hosszú­ utca 22. sz.) Augusztus hó 31., szeptember „hó 1. csütörtök és pénteken rendkívül mulatságos magyar film! Ketten egy jeggyel! PÓKHÁLÓ Gsathó Kálmán regénye. Filmre írta és rendezte: Balázs Mária. Főszereplők: Ráday Imre, Szakáts Zoltán, Petheő Attila, Lévay Béla, Gombaszögi Ella, Erdélyi Maci, Eszterházy Ilona. Kisérő műsor: Hír a vadon, Híradó. Kezdete fél 8, fél 10 órakor. RADIO MŰSOR. BUDAPEST I. CSÜTÖRTÖK, AUG. 31. 4.15: Háztartás. 4.45: Időjárás, hírek. 5.10: Természetrajzi előadás. 5.40: Horti Lajos magyar nótákat éne­kel, közben­­ 6.00: Légoltalmi előadás. 6.50: Hunyadi Sándor csevegése. 7.15: Hírek. 7.15: Szalonzene. 8.30: »A lőcsei bíró lánya« — vidám hangját­ék. 10.00: Janina Hupert lengyel opera­énekes énekel. 10.25: Tánclemezek. 11.30: Cigányzene. BUDAPEST II.­ 7.30: Művészeti elő­adás. 8.00: Hírek, ügetőversenyeredmények. 8.20: Katonazene. 9.35: Időjárás. 9.40: Hanglemez. 10—10.40: Cigányzene. PÉNTEK. AUG. 1. BUDAPEST I. 6.45: Torna, idő­járás, hírek, étrend. 10: Hírek. 10.20: Vas megyéről. 10.45: »Nyaralás vagy üdü­lés?« — előadás. 12.10: Cigányzene, köz­ben 12.40: Hírek. 1.30: Korponay Valéria énekel. A GYOMOR-, BÉL-, MÁJ-, EPE- ÉS ANYAGCSEREBEGSÉGEK KEZELÉSÉ­BEN, a tápcsatorna tartalmát reggel fel­keléskor egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvíz csakhamar felhígítja és levezeti s az emésztés további folyamatát igen hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát!

Next