Kecskeméti Ellenőr, 1902 (1. évfolyam, 1-26. szám)
1902-06-29 / 1. szám
4. oldal nek Dr. Horváth Ádámot, aki oly nagy előnynyel rendelkezett, hogy míg a másik két jelöltnek (Dr. Mészáros Ferencz ügyvéd és Dr. Tóth József ügyvéd) összesen csak 34 szavazatot adtak, addig Dr. Horváthnak magának 105 szavazat jutott. Gratulálunk a jól megérdemelt választásokhoz ! A közgyűlés Fekete István h. polgármester özvegyének 1020 korona nyugdíjat, gyermekeinek pedig fejenként 170 korona neveltetési illetéket adott. Bartha Kálmán özvegyének 818 koronát, gyermekeinek fejenként 165 koronát, Feuerman József zálogházi becsüs végkielégítése 1600 korona. A közgyűlés több tárgyáról helyszűke miatt csak jövőre szólunk. — A városi dalárda vendég szereplése. Amint értesülünk, derék dalárdánk jövő hó Július 6-án vendégszereplésre rándul át Czeglédre, ahol a református egyház által rendezendő hangversenyen fog közreműködni. Dalárdánk eme vendégszereplésére czeglédi szomszédaink nagyban készülődnek s amint a hangulatból kivesszük, sokat ígérő szereplésük iránt óriási az érdeklődés s mindenki reményteljes várakozással tekint az egész hangverseny elé, melynek főpontját bizonyára a mi jeles dalárdánk vendégszereplése fogja képezni. Tőlünk is sokan szándékoznak átrándulni, hogy meggyőződjenek az igaz valóságról, amely szerint a szép reményű várakozás — Kecskemét városának és jeles dalárdájának dicsőségére — egészen teljesülésbe megy. — A pajkosság áldozata. Meglehetősen megadta az árát pajkosságának Kecskeméten Kardos János 12 éves fiú. F. hó 24-én kint játszott a kaszapkuti téren s egyszer csak az jutott eszébe, hogy felmegy egy nagy fűzfára sípnak valót tördelni. Ez elhatározását a gyors tett követte és sietett felkúszni a fára. Már a legtetején járhatott, mikor egyszerre — síptördelés közben — óriási sikoltást hallottak a környékbeli lakosok. A sikoltást hatalmas zuhanás követte. Az történt ugyanis, hogy Kardos Jancsi megszédült a gyors mászás és ugrálás közben a fán, azután úgy hullott alá, mint egy óriási érett gyümölcs. Pedig tulajdonképp szegény Jancsi, nem is annyira érett gyümölcs lett, mire lepotyant a fáról, hanem inkább összetört gyümölcs. Mert teljesen eszméletlen állapotban szedték össze és vitték be a szomszédok ápolás végett. — A Kecskeméti Ellenőr szerkesztősége a kiadóhivatalban, Fekete Mihály könyvkereskedőnél kéziratgyűjtő szekrényt helyezett el azért, hogy munkatársainkat megkíméljük a központtól kissé távoleső szerkesztőségbe való fáradságtól. — Halálozás. Kaptuk és teljes részvéttel közreadjuk az alábbi gyászsorokat: „Alulírottak, az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelentik, hogy a felejthetetlen jó testvér, sógornő és kedves rokon özv. Bebők Mihályné, szül. Mészáros Terézia folyó hó 23-án délután 3 órakor, életének 65-ik, boldog házasságának 43-ik özvegységének 9-ik napjában hoszszas szenvedés után jobblétre szenderült. A boldogult földi maradványa folyó hó 25-én szerdán d. u. 4 órakor fog az V. tized, Tehén utcza, 250. számú gyászháztól, a róm. kath. egyház szertartása szerint, a Szentháromságról nevezett temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Lelki üdvéért az engesztelő szent miseáldozat junius 25-én reggel 71/2 órakor fog a Czollner téri Szent Erzsébet templomban az egek urának Urának bemutattatni. Kecskeméten, 1902. junius hó 24-én. Áldás és béke poraira! Id. Mészáros Ferencz és neje Gavallér Jusztina, mint testvére és sógornője. Dr. Mészáros Ferencz és neje Falta Ilona, Mészáros Mária és férje Virágh Ferencz, Mészáros József és neje Borbás Róza, Mészáros Erzsébet és férje Horváth József, Mészáros Ilona és férje Bálint József, Mészáros Jusztina és férje Mindák János, Mészáros Margit.“ — Félreértéseit, szemrehányások kikerülése végett tudatjuk a hirdető cégekkel, hogy az újdonságok között külön díjazás nélkül — csak is azokat a hirdetőinket említjük fel, akik vagy mai kezdők, vagy pedig lakás változtatás miatt közlik hirdetésüket. De ezek azután,, úgy vezetjük be hirdetési tarifáinkat,, minden dij nélkül lesznek felemlítve hirdetéseik mellett — az újdonságok rovatában. — Végh Mihály műlakatos és permetező-javító üzletét, e jó nevű kezdő cz ég mai hirdetését, ajánljuk szíves figyelembe. — A kecskeméti városi zeneiskolának évzáró vizsgái lapunk megjelenése napjáig teljesen és kitűnő sikerrel lefolytak. Június hó 22-től — 28-ig, I-től—V-számig terjedtek és minden számot, illetőleg minden, ünnepélyt zsúfolt közönség nézett végig. Érdekesen folyt le az I. II. szám, de különösen feltűnő volt a III-ik. E pontnál majdnem kivétel nélkül a nagyobb tanulók, a felsőbb osztályú növendékek művészkedtek. U. m. Nagy Imre hegedűn, Faragó Mariska zongorán elragadó szépen és ügyesen. Schiber Béla (I év. növ.) hegedűn, Weisz Rózsika szintén, igen kedvesen játszottak. Bátky Margit, Faragó Mariska, valóban bámulatba ejtette a hallgatóságot. Feuermann Juliska és Rosenbaum Ilona népdal egyvelegei valóságos művészi nívóra emelkedtek. Zseniálisan szóllaltatta meg még Kolompay Mihály is a hegedűjét. Sándor Imre és Dékány Imre zongorán játszottak négy kézre, a legnagyobb hatással. A IV-ik hangversenynél (1- hó 26.) kiemelkedtek: Beliczay I., tanította Koller. Sándor Imre, tanította Bordeaux. Nagy Imre, tanította Koller. Bátky Margit, tanította Szent-Gály Gy. Körmöczy Ilonka és Rossenbaum Ilonka, tanította Kádár. Salamon Anna I (hálátlan szerepben gyönyörű igyekezet!) tanította Veres Ks. Vogrincsics Willibald, tanította Bordeaux G. Az V-ik hangverseny (f. hó 28.) változatokban szintén igen gazdag volt és dicséretére válik az, úgy a derék és hivatása magaslatán álló intézet igazgatójának és tanári karának, mint a művészi érzékkel biró, ügyes és igyekező növendékeknek. Itt szabó üzlet. Szántó Károly, a fővárosból ideköltözködött szabó iparos mai hirdetésére felhívjuk a n. é. közönség szives figyelmét. — A megfulladt főhadnagy. Különös módon lejátszódó szerencsétlenséggel múlt ki Kecskemét városában f. hó 26-ikán korán reggel Ádám Rikhárd cs. és kir. főhadnagy. Kedélyes állapotban tért haza hajnali 2 órakor „garzon” lakására. Amint betért a szobába, czigarettára gyújtott és úgy mély mámorba merülve, elkezdett szundikálni. A czigarettától az ágybéli (párna és takaró) tüzet fogott, azután égett az ágynemű tovább, lángra egészen nem kaphatva, de fojtó füst keletkezett. A főhadnagy (a jelek szerint ítélve) észrevette a tüzet, fel is kelt, hogy mjd ablakot nyit, de az ablak alatt, levetkőzött állapotban, leroskadt és a mély mámor, álom, füst és veszély, elvette erejét, azután ott halt meg úgy, a szoba padlózatán. A derék tiszt halála általános részvételt keltett a városban, mert igen kedves, okos és barátságos ember volt. A végzetes éjen is víg társaságban vett részt és igy ment haza édes gondtalanul . . . utoljára. — Nemesszeghy István áll. főreálisk. ének és zenetanár zeneconservatoriumának vizsgálati hangversenyét, a külső sétatér városi sörcsarnokát zsúfolásig betöltő díszes közönség — nagy élvezettel hallgatta. A műsor minden egyes száma oly meglepő sikerrel és szabatossággal lett előadva, mely úgy a tanítványok szorgalmát és tehetségét mint kitűnő mesterük türelmét és szakavatottságát egyaránt dicsérik. Zongora, hegedű és fuvolás tanítványok mindnyájan fényes eredményt értek el. Hogy a műsornak olyan számai is voltak, melyek bármely hangveseny keretébe is beillettek volna és hogy olyan fejlett zenei műveltségű tanítványa van az intézetnek, mint Wilier József, aki zongorán Liszt F. II Rhapsodiáját, majd hegedűn Sarasate Zigeunerweisen-jét, nem is számítva a többi kitűnő és tehetséges erőket — ezek a conservatórium magas zenei színvonalának legnagyobb bizonyítékai. — Esküvő. A múlt szombaton, f. hó 21-én volt egybekelési ünnepélye Keresztes Juliskának, Keresztes Imre derék polgártársunk kedves leányának, Jeney István fiatal gazdálkodóval Kecskeméten. A diszes esküvőn igen sokan voltak és a víg lakoma egész másnapig tartott a legkitűnőbb hangulatban. Szivünkből kívánunk az új frigyhez minden jót! — Népmulatság. Mint a lakosság között szétosztott hirdetmények is mutatják, igen érdekesnek ígérkező népünnepélyt rendez f. hó 29-én, azaz Péter- Pál napján ma, amikor lapunk megjelenik, a Kecskeméti Ipartestület több társaskör hozzájárulásával és közreműködésével. Az ünnepély a műkertben lesz és tekintettel a nemes czélra, mely szerint a szegény, elaggott iparosok segítő alapja javára rendeződik, olyan nagy szabású körben folyik le, amilyen még az idén nem volt városunkban. A belépti díj igen csekély: 1 korona személyenként. Gyermekjegy: 40 fillér. A derék vezetőség igen nagy és szépen váltakozó műsorról gondoskodott s aki megnézi e mulatságot, hihetőleg soká és szívesen emlékezik reá vissza! — Felkérjük, olvasóinkat és jóakaróinkat, hogy lapunkat ismerőseik körében ajánlani és terjeszteni szíveskedjenek. „Szegény Goldberger!“ így sóhajtott fel f. hó 25-én és a következő napokon a híres város „adás-vevési” közönsége, mert Goldberger Hermann, aki tulajdonképen virslis, de azért minden mozgatható portékának vevője és eladója, a megszökött hitelezői elől Kecskemétről. Azért történt a felsóhajtás így „szukszeszszive“, mert csak két-három nap alatt jutott a város és a hitelezők nagy serege e szörnyű meggyőződésre. Addig bujkált a titok és végre csak kipattant. Szegény Goldbergert csak azért szerettük, hogy nem volt olyan ócska massza a világon, amit ő meg ne vett volna és amin ő tovább nem adott volna. Ez az élelmesség mégis . . . hogy, hogy nem, a tönk szélére juttatta. Nem sajnálná őt mindenki oly szörnyen nagyon, de hát nemcsak „adott-vett“ ő a híres városban, hanem akitől csak lehetett mostanában — pénzt vett fel kölcsön, így aztán gondoskodtak a hitelezők arról, hogy szegény Goldbergert „hivatalosan“ visszahozzák Kecskemétre, t. i. a hűvösre: időt és virslit tölteni. — Munkatársaink az első számra beküldött közleményekért fogadják ezúton is szívélyes köszönetünket! KECSKEMÉTI ELLENŐR 1902. junius 29.