Kecskeméti Ellenőr, 1904 (3. évfolyam, 79-155. szám)

1904-01-03 / 79. szám

4. oldal. KECSKEMÉTI ELLENŐR 1904. január 3. repben pompásak voltak Nagy Dezső, Almássy és Pesti, a három Sas. Latabár Bukics Juliánját kell még különösen ki­emelnünk, aki igaz élvezetre alakított és a legszebb sikerét aratta úgyszólván ez idény alatt idáig. Szerdán a „Delila“ került színre másodszor s ma páros bérletben. Szinte szánalomraméltó képet nyújtott, hogy oly kevés közönség jelent meg s nem csoda, hogy ez sem tudott érdeklődni ez iránt a túlságosan érzelgős és már nem a mai reális világba való darab iránt. A súgó annyira indiskrét hangosan beszélt, hogy a szerepeket kétszer hallottuk. Elő­ször a súgótól, azután a szereplőktől. Valóban ideje már, hogy a próbákra több gond fordíttassék. Hangulatnélküli este volt ez a mai s a szereplők is alig kap­tak egy kis tapsot. A hatszor lemenő függöny elé csupán egyszer hívták He­­vessy Mariskát az elájulási jelenése után és Almássyt, akikről már e darab múlt­kori előadásakor írtunk. És ma ők sem voltak a régiek. Cs­ü­t­ö­r­tö­k­ö­n az év utolsó nap­ján, félárakkal a »Menyecskék“ - et ad­ták Hevessy Gusztika sikerével. Pénteken Frizzó Fregoli a vi­lághírű átváltozó művész, mesébe illő káprázatos csodáival töltötte be a szín­házi estét a közönség óriási érdeklődé­sére és tetszésére. s Sólyom: ÚJDONSÁGOK. Diszközgyűlés. A nagy városok között Kecskemét is méltó részt kért magának, hogy törté­nelmünk dicső nagy alakja II. Rákóczi Ferenc születésének két századik évfor­dulóját hazafias kegyelettel megünnepel­hesse. A szabadság szent zászlójának lel­kes hordozója születésének két századik évfordulóját, hogy Kecskemét is méltón megünnepelhesse, maga a városi törvény­­hatóság vette kezébe a hazafias ünnep­ség rendezését. A hazafias ünnepség tartásának napját a múlt hó 28. napjára tűzte volt ki, mely alkalommal délelőtt díszközgyű­lést tartott a városi székház közgyűlési termében. A díszközgyűlés délelőtt 11 órakor vette kezdetét. A díszes nagy terem egészen megtelt a meghívott bizottsági ta­gokkal és vendégekkel. A megállapított sorrend szerint, Kada Elek városunk szeretett polgármes­tere megnyitván a díszközgyűlést, melyre a városi tanács tagjai ünnepi díszmagyar ruhában jelentek meg, háromnegyed óráig tartó ünnepi beszédet mondott II. Rákóczi Ferenc emlékezetére. Kada Elek polgármester ünnepi be­széde egyike volt azoknak a remek be­szédeknek, melyek kiváló nagy tudással és történelmünk alapos ismerésével, igaz magyar hazafi szívéből­,­jövő érzelmekkel vannak gazdagon megírva. A remek és fenséges beszéd oly mély hatást keltett a jelenvoltak szívében, hogy sokan köny­­nyeket hullattak. Mély áhítattal hallgat­ták a magas szárnyalású ékes beszédet és a végén hatalmas éljenezéssel és tap­sal üdvözölték szeretett polgármesterün­ket, kinek kiváló szónoki tehetséggel előadott gyönyörű beszédéhez hasonló még nem hallatszott a közgyűlési terem díszes falai között. Az ünnepi beszéd elhangzása után id. Szappanos István a függetlenségiek örök ifjú elnöke indítványozta, hogy a gyönyörű ünnepi beszédet nyomassa ki a közgyűlés és hordassa azt el minden házba a kecskeméti lakosokhoz, hogy lássák és olvassák, milyen remek beszéd­ben méltatta Kada Elek történelmünk nagy alakjának dicső emlékezetét. Egy­hangúlag elfogadták az indítványt. Mészáros János indítványára pedig, szintén egyhangú lelkesedéssel, elrendelte a közgyűlés, hogy az ünnepi beszéd egész terjedelemben, örök idők emléke­zetére, jegyzőkönyvbe vétessék. Sándor István főjegyző pedig felol­vasta aztán a városi tanács három pont­ból álló javaslatát. Egyhangúlag elfogad­ták a három javaslatot. Melyek a követ­kezők voltak egyébbiránt. A Kassán fölálítandó II. Rákóczi Ferenc szobor költségeihez a törvényha­tóság 1000 koronával hozzájárul. Évenként 100 korona jutalom ada­tik a helybeli középiskolák azon tanuló­jának, aki II. Rákóczi Ferenc történeti múltját legszebben és legjobban megírja. A helyben fölállítandó Rákóczi szo­borra 50000 korona megszavaztatott, mely összeg kamataival együt mind addig, mig a szobor költségei ki nem tel­nek, tőké­sítendő lesz. A szoborra szükséges többi költségek beszerzésére pedig gyűjtést indít a város, melylyel a tanácsot bízta meg a közgyűlés. A szép ünnepség keretében lefolyt díszközgyűlés a déli harangszóval véget­­érvén, a jegyzőkönyvet hitelesítették. Este pedig a színházban volt nagy­szabású ünnepség, melyről lapunk „Színház„ rovatában emlékezünk meg. (—*•) — Kecskeméti Kossuth szo­borra következő adományok folytak be: Legutóbbi kimutatás: 23915 kor. 66 fill. Csereklyei Károly és neje Decsy Anna 10 kor. — fill. Özv. Blajsza Pálné 10 „ — „ 23935 kor. 66 fill. Kecskemét, 1903. dec. 30. G. Fekete Mihály pénztáros. — A Polgári Kör közgyűlése. Miután a folyó hó 26-ára kitűzött köz­gyűlés megtartható nem volt, minden külön értesítés helyett ez után hozom a kör­t. tagjainak tudomására, hogy az alapszabályok értelmében a közgyűlés napjául 1904. január hó 3-ik napját tűzöm ki azon megjegyzéssel, hogy ezen alkalom­mal tekintet nélkül a jelenlevő tagok számára fog mindenben határozat hozatni. Minthogy azonban több oly fontos tárgy kerül megvitatás alá, melyek kívánatossá teszik a tagok tömeges jelenlétét, tiszte­lettel kérem a kör­t. tagjait, hogy a jel­zett napon délután 3 órára a kör helyi­ségében lehetőleg teljes számban szíves­kedjenek megjelenni Tormássy Sándor elnök é — Városatyák választása. A törvényhatósági bizottságból, elhalálozás és kilépés folytán üresedésbe jött tagsági helyek betöltésére múlt vasárna­pon tartották meg a választásokat. A vasárnapi napon szokatlan érdeklődéssel kisérték a választási helyeket, tulajdonké­pen pedig a választás eredménye von­zotta az embereket. Az eredmény kihir­detésekor kitűnt, hogy a választás a függetlenségi polgárok fényes győzelmé­vel végződött. Mind a négy választó­ke­rületben a függetlenségiek győztek és a jelöltjeik mindegyike megválasztatott. Az első kerületben fölléptették G. Fekete Mihályt és dr. Angyal Vidort. Beadatott 320 szavazat, ebből dr. Angyal Vidorra jutott 207, G. Fekete Mihályra 158 sza­vazat. A szabadelvűek jelöltjeire Sándor Lászlóra 151, és dr. Bárány Józsefre 116 szavazat esett. E kerületben két bizottsági tagra volt szükség és így dr. Angyal Vidor ügyvéd és G. Fekete Mihály könyv­­kereskedő és nyomdánk, valamint lapunk tulajdonosa lettek az új bizottsági tagok. A második kerületben egy bizottsági ta­got választottak. Dr. Garzó Béla ellen­jelölt nélkül lett fölléptetve és igy a beadott 156 szavazat mind rája esett. A harmadik kerületben a függetlenségnek jelöltje Kiss Mihály birtokos és a szabad­elvűek jelöltje Graselli Miklós földmive­­lési iskola igazgató lettek jelölve. Graselli Miklós 21 szavazatot kapott, míg Kiss Mihály 88-at. Ebben a kerületben tehát Kiss Mihály lett megválasztva. A negye­dik kerületben a fügetlenségiek jelöltje volt Kovács Ferenc kereskedő, a szabad­­elvűeké H. Kiss László gazdálkodó, a „Keresztény szocialistáké“ pedig dr. Medzihradszky Miksa ügyvéd. Beadatott összesen 218 szavazat. Ebből kapott Ko­vács Ferenc 105-öt, H. Kiss László 70-et dr. Medzihradszky Miksa pedig 43-at. Ebben a kerületben tehát Kovács Ferenc lett az új bizottsági tag.­­ Az Izraelita Jótékony Nő­egylet tegnap szombaton rendezte ez idei téli első hangversenyét, mely vára­kozáson felül sikerült és igen látogatott volt. — Emlékeztető: A kecskeméti Borbélyok és Fodrászok Szakegylete a fodrász ifjak közreműködésével 1904. évi január hó 3-án (Beretvás-Szálloda) Mille­­ker Lajos úr éttermében zártkörű tácmu­­latságot rendez, melyre felhívjuk a mu­latni vágyó közönség figyelmét. — Felügyelő bizottság. Az ál­lami gyermekmenhely felügyelő bizott­ságát a december havi törvényhatósági közgyűlés megválasztotta. A bizottság tagjai a következők : Kada Elek, Bagi László, Dékány László, Vámos Béla, dr. Csabay Géza, dr. Fodor Jenő, dr. Molnár Károly, és dr. Damó Zoltán, hivatalból: Kada Elekné, özv. dr. Falta Lászlóné, Sebastiáni Károlyné, Hornyik Józsefné, dr. Fodor Jenőné, Bleier Ferencné, Fuchs Samuné, Szemző Sándorné, Pataky Im­­réné, Dömötör Sándorné, dr. Kovács Mindent a magyarságért.

Next