Kecskeméti Ellenőr, 1905. április (4. évfolyam, 193-197. szám)

1905-04-02 / 193. szám

4. oldal KECSKEMÉTI ELLENÜK 1905. április. 2. — Választók névjegyzéke. Az 1906. évre választói jogosultsággal biró polgárok összeírását f. hó 31 én fejezte be a központi választmány által kiküldött két bizottság. A bizottság munkálatainak kifüggesztésétől számított 15 napon belül felszólamlásokat elfogad a központi ál­landó választmány. — Személyi hír. Hock János or­szággyűlési képviselőnk kedden Szikszay Ferenc festőművész társaságában váro­sunkban időzött. — Uj helyiérdekű vasút. Irányadó körökben mozgalom indult meg egy Kecs­kemét és Palas között létesítendő helyi­érdekű vasút építésére. A mozgalom már a legközelebbi napokban positív alakot fog ölteni. — Az Ipartestület közgyűlése. A kecskeméti Ipartestület f. hó 2-án, va­sárnap tartja meg ez idei évi rendes köz­gyűlését. — A szabósegédek sztrájkja. A kecskeméti szabómunkások (a segédek és a műhelyben dolgozó kisiparosok, streek) még a múlt hetekben helyzetük javítása végett szakgyűlést tartottak, amelyen kö­veteléseiket megállapították és memoran­dumba foglalva az ipartestület útján a szabóiparosok elé terjesztették azzal a hozzáadással, hogy ha a mesterek ked­vező válasza 6 napon belül meg nem ér­kezik, az összes műhelyekben beszüntetik a munkát. Követeléseink főbb pontjai kö­vetkezők : 1. 30 százalék béremelés. 2. A létszám-munkabérrendszer helyett az óra­bérrendszer életbeléptetése. 3. Különórák a rendes bér másfélszeresével este 10 órán túl a rendes bér kétszeresével díja­­zandók. 4. Vasárnap munkaszünet betar­tása és végül azt is felállították követe­lésül, hogy jelen bérmozgalomból kifolyó­lag 3 hón belül senki el nem bocsájt­­ható. A kecskeméti Ipartestület a memo­­randum folytán a szabóiparosokat már­cius 2- án értekezletre hívta össze, a­mely értekezleten az iparosok a következő ha­tározatot hozták: „A szabóiparosok, bár a munkások jogos követelései elől elzár­kózni nem akarnak, a beadott munkarend és kérelem érdemleges tárgyalásába nem bocsátkoztak, mivel a kérelem aláíróit munkásoknak el nem ismerték, mivel az ipartestületnél, mint alkalmazottak beje­lentve nincsenek, a kérelmezők pedig a kérvényben megnevezve nincsenek. Azon­kívül a szabóiparosok azon óhajtása ju­tott az értekezleten kifejezésre, hogy az alkalmazottak elsősorban munkaadójuk­hoz forduljanak helyzetük javítása végett.“ A mozgalom vezetői, hogy a mesterek válaszát a munkások tudomására hozzák, hétfőn este gyűlésbe hívták a szabókat, amely gyűlésen a budapesti központ ré­széről Saly Em­re munkásvezér jelent meg. Mindenekelőtt felolvasták a meste­rek föntebbi átiratát s azután Saly Endre , mások hozzászólása után elhatározták, hogy, miután a mesterek követeléseik teljesítése elől kitértek, sztrájkba lépnek és az összes műhelyekben beszüntetik a munkát, mindaddig, míg a szabóiparosok követeléseiket nem teljesítik. E határozat alapján tényleg keddtől fogva az összes szabóműhelyekben szünetel a munka: a sztrájkolók, akiknek száma körülbelül 100-ra tehető, a Petőfi-utcai Klátik-féle ütötték fel a sztrájktanyát, ott tartózkod­nak egész nap s várják a döntést. A mun­kaadók és a sztrájkolók között folynak az egyezkedési tárgyalások s remélhető, hogy mindkét fél megelégedésére ered­ményre is vezetnek. — Építő munkások sztrájkja. A helybeli építő munkások között is sztrájk­mozgalom indult meg. Nyilt összeütkö­zésre azonban még nem került munkások s munkaadók között a dolog s kilátás van arra, hogy az ellentétek békés meg­egyezés útján elintézést fognak nyerni. — Az Iparegylet közgyűlése. A kecskeméti Iparegyesület f. hó 2-án, va­sárnap délelőtt 10 órakor saját egyleti helyiségében tartja ez idei évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat ez úton is meghívja az Iparegylet elnöksége. — Képvásárlás. Kecskemét város képviseletében Kada Elek polgármester megvette Párisban élő hírneves honfitár­sunk, Szikszay Ferenc festőművésznek három kitűnő képét: „Solitude“ „Rem­a Catan­ában” címűeket és egy erős hó­­stádiumot, a­melyeket a fiatal kora dacára már is előnyösen ismert mester budapesti kiállítása alkalmával a fővárosi kritika a legfigyelemreméltóbb elismerésben része­sítette. A 3 kép vételára 2000 korona, mely összeget a törvényhatósági bizottság által a jövő évre megszavazott átalányból fogják födezni. A képeket ideiglenesen a polgármester fogadótermében helyezték el. — Vivóverseny. A kecskeméti Torna és Vivő Egylet saját alapja javára 1905. évi április hó 2-án, vasárnap délu­tán öt órakor a ref. kollégium tornacsar­nokában vivő versenyt és akadémiát rendez. Személy­jegy 1 korona. Tanuló­jegy 50 fillér. Felülfizetések köszönettel nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók: G. Fekete Mihály és Komor Gyula könyv­­kereskedésében, Révészy János cukrászdá­jában és özv. Farkas Ferencné virágcsar­nokában. — A verseny részletes prog­­rammja következő: 1. Kardverseny. Középiskolai tanulók részére. Négy volt­ra. I. dij: díszített nagy ezüst érem s egy pár vivókard. II. dij: kis ezüst érem. III. dij: réz érem. IV. dij: bronz érem. A versenyen a magyar atlétikai szövet­ség szabályai irányadók. Versenybírák: Györffy Balázs ügyvéd, Katona Mihály főgymn. igazgató, Kerekes Ferenc városi főmérnök, dr. Kiss Albert jogakad. tanár, Rauszek Jenő áll. mérnök, Sebessy Sán­dor honvédhuszár őrnagy, dr. Szeless József takarékp. igazgazgató, Zaboretzky Ferenc építész. II. Vivóakadémia. Részt­­vesznek: Appeltner Lajos, Bérczy Oszkár, dr. Garzó Béla, Kiss Endre, dr. Kiss Kálmán, Sátori József, T­okos Gyula, Treutler József. — A szanatórium-egylet hang­versenye. A József főherceg szanatórium­egyesület kecskeméti hölgybizottsága minden lehetőt elkövet a f.­há - án a színházban rendezendő jótéknycélú hangverseny művészi és anyagi sikere érdekében. A műsor érdekességei közül kiemeljük Szamossy Elzának, a hírneves operaénekesnőnek felléptét (Barta Henrik úr kíséri zongorán), a Regécy nővérek he­gedű-számait (Wilier József zongora kísé­rete mellett), Lukács György dr. békés­­megyei főispán felolvasását és 26 bájos kecskeméti lány gavotte-táncát, melyet Bodnár Sándor tanít be. A hangversenyre szóló jegyek már is nagyon kapósak. — Honi bál. A helybeli izr. jóté­kony nőegylet által március 25-én ren­dezett honi bál — mint már jelentettük — erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt fényesen sikerült. A megjelent hölgyek névsora : Behr Hilda, Feuerman Juliska,­­ Fekete Szerén, Krausz Sárika, Krausz nővérek, Markbreiter Irén, Nagy Juliska, Rubin Ibolyka, Schwáb Rózsika, Schwarz Ilonka (Pilis), Szilágyi Ilonka, Weisz Olga kisasszonyok,­­ továbbá Aszódi Sámuelné, Aszódi Zsigmondné, dr. Bá­rány Józsefné, Behr Mórné, Bischitz Dávidné, Faragó Gézéné, Faragó Gyuláné, Fekete Adolfné, özv. Feuerman Józsefné, Fleichmann Sámuelné, Goitein Miksáné, Hevessi Károlyné, Krausz Györgyné, Krausz Józsefné, Hoffmann Lázárné, Markbreiter Mórné, özv. Nagy Sándorné, Schwarc Jakabné, Schwarc Sándorné, (Pilis), Schwáb Karolin, özv. Schwáb Léwyné, Szigeti Sándorné, Szilágyi Zsig­­m­ondné, dr. Szívós Ignácné, Stein La­­josné, Varga Adolfné, Weisz Izidorné. — A táncestély tiszta jövedelme közel 200 korona. — Közgyűlés. A „Kereskedő Ifjak Egyesülete” 1905. április hó 9 én, vasár­nap délután 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését, melyre a tagok ezúton is meg­hivatnak. — Hymen. Bónis Tibor, a kecske­méti honvédhuszárosztály közrokonszenv­­nek örvendő hadnagya f. hó 28-án vezette oltárhoz Leitner Bella kisasszonyt, özv. Leitner Sándorné úrnő leányát. Az esküvő a vőlegény családi gyászára való tekin­tettel a legszűkebb körben folyt le. — Munkás szakgyülések. Vasár­nap délután 3 órakor a helybeli famun­kások a sétatéri Vigadóban, — ugyan­aznap d. u. 4 órakor pedig a helybeli cipészek a szolnoki utcai Králik- féle vendéglőben gyűlést tartanak. — Gyarapodik a széktó vize. A Széktó-fürdő vize tavaly meglehetősen szegény volt, mert szennyvíz levezetése közben teljesen kiapadt a­­fürdő vize. A tanács most új kutat furatott a fürdő köz­vetlen közelében, a­mely biztosítja a fürdő vízszükségletét és így van remény arra, hogy a közönség ez idén szorgalmasan fogja látogatni. — Egy jogász halála. A folyó iskolai tanévben immár harmadik hallga­tóját temeti a kecskeméti fogadémi. A harmadik e szomorú sorban Nagy Balázs joghallgató, a­ki f. hó 29-én reggel húnyt el tüdővészben. Csütörtökön délután te­mették általános mély részvét mellett. — A kórház melletti temető le­zárása. Kecskemét város törvényhatósági bizottságának folyó évi február hó 24. napján a régi városi kórház szomszédsá­gában levő, a régi epreskert melletti te­metőnek lezáratása tárgyában 44. kgy. 1905. szám alatt kelt határozata alapján ezennel közhírré tétetik, hogy: a régi vá­rosi kórház közvetlen szomszédságában fekvő, a régi epreskert melletti közteme­tőbe a f. évi április hó 1-ső napjától kez­­dődőleg temetkezni nem szabad, a lezárt temetőben levő sírok és síremlékek a le­zárás napjától számítva 10 évig érintetle­nül hagyatnak, 10 év elteltével pedig a sírok elegyengettetnek, és a sírok mellett levő el nem vitt síremlékek azon helyen a­hol állottak, a földbe eresztetnek oly mélyen, hogy azokat a föld színe elfödje. A f. évi április hó 1. napjától számítandó 10 év alatt az ott nyugvó holttetemeket és síremlékeket jogában áll a hozzátarto­­­zóknak hidegebb évszakokban az első fo­­lyamodású közegészségügyi hatóságnál történt előzetes bejelentés és annak en­

Next