Kecskeméti Friss Ujsag, 1900. augusztus (1. évfolyam, 27-52. szám)

1900-08-01 / 27. szám

2. oldal KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1900. augusztus 1. sággal, hogy a Durando hadosztály meg­mentése neki volt köszönhető. Ezentúl egész életében nem szerepelt többé, mint hadvezér. Umberto nemes szive. Umberto király rendkívül vakmerő ember volt s nem egyszer került olyan helyzetbe, hogy valósággal koczkára tette az életét. Ilyen vakmerőség volt híres látogatása a nápolyi kolerások között 1894 októberében. Mikor értesült róla, hogy Nápolyban mennyire pusztítja a lakosságot a kolera, azonnal visszautasí­totta a pordenonei ünnepségre való meghívást és ezt írta a pordenonei­­aknak. — Pordenoneban mulatnak, Nápoly­ban halnak az emberek. Én Nápolyba megyek. Nagy lett erre a rémület az udvar körében, — valaki meg is jegyezte a ki­rály előtt: — Szükség volna olyan törvényt alkotni, mely megtiltaná a királyoknak életük koczkáztatását. — Ez volna az első törvény, amelyet nem szentesítenék, — terelte rá Um­berto. Csakugyan elment a kolerások közé. Minden kórházat meglátogatott s órákat töltött a betegek körében, vigasztalva, biztatgatva őket. Elutazása napján pedig háromszázezer frankot ajándékozott a nyomorúságba jutott lakosság­­ segélye­zésére. Hasonló módon viselkedett a casa­­miccolai földrengés alkalmával is, 1883- ban. Két ízben látogatta meg szerencsét­lenül járt alattvalóit s vigasztaló szavával reményt öntött beléjük, dús adományaival pedig segített a nyomorúságukon. Meg­ható jelenetek történtek e látogatása al­kalmával. Mikor az egyik kórházban meg­szemlélte a sebesülteket, egyszerre fel­­emelkedett ágyáról egy öreg asszony és összetett kézzel fordult feléje: — Felség, leányom még a romok alatt van. Oh, ásassa ki! A király szemeit ellepte a köny, szinte zokogó hangon mondotta : — Megkísértjük, jó asszonyt Parancsot adott nyomban, hogy tel­jesítsék az öreg asszony kérését. Egy má­sik ágyról meg egy megsebesült rendőr fordult feléje, mondván : — Felség, habár egészségesen távoz­nám is a kórházból, többé sohasem szolgál­hatom felségedet, mert elvesztettem az egyik lábamat. — Majd gondoskodni fogok rólad, fiam, — vigasztalta a szerencsétlent az­­ uralkodó. Mindenkin szeretett volna segíteni s nagy volt a fájdalma, mikor az egyik se­besült igy felelt a kérdésére: A romok alatt holtan fekszik a fele­ségem is, a leányom is, meg az apám is. — Oh, Istenem! — kiáltott fel a király, — mennyire fáj nekem, hogy ezen már lehetetlen segíteni! III. Viktor Emánuel — az új király. Az új olasz király , III. Viktor Emá­nuel útjáról csak három nap múlva ér­­kezhetik vissza Olaszországba. Az olasz alkotmány szerint, ha az új király 48 órán belül nem érkezik vissza az országba, távollétében a kormányzást régensség fogja vezetni. Hir szerint a régensséget az özvegy királyné fogja vezetni. Az olasz parlamentet csak az új király ünnepi eskütételére hívják össz­e. Az ünnepi aktus csütörtökön, vagy szomba­ton fog végbemenni. Umberto király magánlakosztályának ajtóit a Kvirinálban lepecsételik. A Kviri­­nál összes kapui, egynek a kivételével, zárva vannak. A diplomácziai kar tagjai a külügyminisztériumba mentek, a­hol kormányaik nevében legbensőbb rész­vétüknek adtak kifejezést. A hivatalos lap III. Viktor Emánuel király nevében a következő proklamácziót közli: A trónra hivatva, azt a fájdalmas kötelességet teljesítjük, hogy az ország­nak hírt adunk arról az óriási szeren­csétlenségről, amely Umberto király drága életét hirtelen megsemmisítette. A nemzet a felséges halott iránt érzett őszinte szeretetében és a dinasztia iránt táplált odaadás és együvétartozás élénk érzelmeiben találva, az iszonyú bűntettet kárhoztatva, mély részvéttől lesz áthatva a jó, nemes és nagylelkű király tiszteleteméltó emléke iránt, aki nemzetének büszkesége volt és a sa­­voyai ház tradíczióit méltóan folytatta. Rendületlen hittel a felséges utód körül sorakozva, tettel fogják bebizonyítani az olaszok, hogy az alkotmány nem hal meg. A Stefáni-ügynökség jelentése szerint a szárazföldi és tengeri haderő csapatai holnap délelőtt esküsznek hűséget III. Viktor Emánuel királynak. A parlamen­tet csütörtökre hívják egybe, hogy az új király előtte ünnepies esküjét az alkot­mányra letehesse. Umberto király és Kossuth Lajos. Umberto király épen úgy, mint egész Olaszország soha nem halványuló tiszte­­­lettel, sőt csodálattal nézte Kossuth Lajost, a nagy száműzöttet, s boldog volt annak a tudatában, hogy az ő országa adhat hazát a nagy férfiúnak. Mikor Kossuth Lajos betegen feküdt, minden időben nagy érdeklődéssel kísérte állapotának változásait, s meghagyta a turini polgármesternek, hogy naponta reg­gel és este táviratilag értesítse őt a kor­mányzó hogylétéről. Mikor aztán 1894. márcziusában a magyar szabadságnak ez a halhatatlan harc­osa meghalt, Umberto király megbí­zásából Crispi, az­ akkori miniszterelnök a következő táviratot intézte Turin város polgármesteréhez: „Ő felsége, a király meghagyta nekem, hogy bízzam meg önt azzal, hogy személyes részvétnyilatkozatát vigye meg a Kossuth testvéreknek dicső atyjok halála alkalmából.“ A magyar kormány részvéte. Széll Kálmán miniszterelnök Saracco olasz miniszterelnökhöz az olasz király meggyilkolása alkalmából a következő részvéttáviratot intézte : „Mély megilletődéssel és nagy fáj­dalommal értesült Magyarország azon felháborító bűntényről, a­melynek Olasz­ország dicsőségesen uralkodó királya, a mi felséges királyunk hű barátja és szövetségese áldozatul esett. Az a ha­gyományos rokonszenv és igaz barátság, a­melyet Magyarország Olaszország iránt érez, csak még fokozza ezen fájdalom nagyságát. Fogadja exczellencziád a magyar nemzet legfájdalmasabb érzé­seinek kifejezését. Széll Kálmán, vangy. kir. miniszterelnök.“ HÍREK. — július 31. — A váczi püspök bevonulása. Gróf Csáky Károly, az uj váczi püspök, aug. ötödikére tűzte ki bevonulását székváro­sába. Váczon már is nagy az élénkség. Az utczák diszitéséhez, a diadalkapuk felállításához már most hozzáfogtak, a püspöki palota átalakítását befejezték s megérkeztek az uj püspök ezreket érő bútorai hatalmas butorszállitó kocsikban. Gróf Csáky már elhagyta az esztergomi kanonoki lakását és Sujánszky Antal nagyprépost vendége. Váczon pedig az ünnepélyt rendező nagybizottság tegnap tartotta utolsó ülését, a­melyen a részle­tes programmal egybeállitották. Városunk törvényhatósága részéről megjelennek az ünnepségen : Kada Elek polgármester, dr. Nagy Mihály orsz. képviselő, Bagi László, Dékány László,­­ Rapcsányi István. Az egyház részéről pedig Bogyó Pál apát­plébános. — Szemle a honvédhuszároknál. Ma, kedden délelőtt Klebzusár altábornagy, a honvéd-lovasság felügyelője, szemlét tar­tott a honvéd lovasság fölött. A tapasztalt, rend és tisztaság fölött teljes megelége­dését fejezte ki. — A magyar országos kath. körök országos szövetségének aug. 17—20-ig tartandó kongresszusára a helybeli kath. egylet a következőket küldte ki: Kada Elek polgármester vezetése alatt dr. Nagy Mihály, Bagi László, 1. Szabó László, S. Kovács Gábor, Gazdag Sándor, Máté József, Rapcsányi István, Csabai János, Kovács János, D. Gyenes János. — A nagytemplom boltozata. A mikor a róm. kath. egyháztanács foglalkozott a nagytemplom kifestetésével, szakértők ajánlották, hogy a bolthajtások vakola­tait is szedessék le és ha többe kerül is, jó munkát végezzenek. A többség akkor — költségkímélés szempontjából — elle­nezte ezt; azt hozták föl indokul, hogy a régi időkben sokkal jobb vakolatot tud­tak készíteni, mint most, kár lenne tehát azt megbolygatni. A­mint a munkálatok­hoz hozzáfogtak, mégis csak szükségét látták, hogy a bomladozó vakolatot le­szedjék, nehogy a költséges festés alatt hulljon le és az újra javítás kétszer annyiba kerüljön. Jó, hogy ezt cseleked­­ték, mert csak így jöttek rá, hogy a boltozat több helyen megrogyott. Szak­értők mélhatlanul szükségesnek mondták annak kijavítását, mert évek múlva ott nagyobb szerencsétlenség fordulhatott volna elő. Öt helyen javítják ki a bol­tozatot. — A könyvtárbizottság tegnap ülést tartott, a mely alkalommal több folyó­ügy nyert elintézést. Javasolja a bizott­ság, hogy a főrendiház Évkönyve be­szereztessék és Eötvös József báró munkái a könyvtár részére megrendeltessenek. — Idegen ajkú tanulók a kecskeméti főreáliskolában. A németek 26­3%-ot, a szerbek 1­6%-ot, a románok 1­3%-ot tet­tek a legközelebbi iskolaévben. Az iskola első 25 évében (1870—1895) igaz, hogy a németek 30,3%-ig voltak,­­ de fogy a cserék száma, mert a­hol csak 10 év előtt is a kecskeméti gyerek meg bírt németül tanulni, ott már az utczákon is magyar szó hallik, a nagyban űzött csereviszony folytán. A szerbek azelőtt 2%-ot, a románok 1’85%-ot tettek; a románok azóta fogynak, mióta a nemzeti­ségi izgatás átcsapott Krassó-Szörénybe is, a­minek alig több, mint 5 éve. Bele­játszik az idegen ajkúak százalékbeli fogyásába az is, hogy épen a legmagya­­rabb elem, a reformátusság szépen izmo­sodik a reáliskolában, az első 25 évben 119% volt, ma pedig 14­7%. Bizalom a magyarság részéről az iskola iránt. — Itt a fertály. Költözködés házbér­fizetés, mi­egymás, de ha még csak ez lenne! Hanem az adófertály van itt, az adó részletének harmadik negyede válik esedékessé augusztus 15. napján, ami

Next