Kecskeméti Friss Ujsag, 1900. augusztus (1. évfolyam, 27-52. szám)
1900-08-01 / 27. szám
2. oldal KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1900. augusztus 1. sággal, hogy a Durando hadosztály megmentése neki volt köszönhető. Ezentúl egész életében nem szerepelt többé, mint hadvezér. Umberto nemes szive. Umberto király rendkívül vakmerő ember volt s nem egyszer került olyan helyzetbe, hogy valósággal koczkára tette az életét. Ilyen vakmerőség volt híres látogatása a nápolyi kolerások között 1894 októberében. Mikor értesült róla, hogy Nápolyban mennyire pusztítja a lakosságot a kolera, azonnal visszautasította a pordenonei ünnepségre való meghívást és ezt írta a pordenoneiaknak. — Pordenoneban mulatnak, Nápolyban halnak az emberek. Én Nápolyba megyek. Nagy lett erre a rémület az udvar körében, — valaki meg is jegyezte a király előtt: — Szükség volna olyan törvényt alkotni, mely megtiltaná a királyoknak életük koczkáztatását. — Ez volna az első törvény, amelyet nem szentesítenék, — terelte rá Umberto. Csakugyan elment a kolerások közé. Minden kórházat meglátogatott s órákat töltött a betegek körében, vigasztalva, biztatgatva őket. Elutazása napján pedig háromszázezer frankot ajándékozott a nyomorúságba jutott lakosság segélyezésére. Hasonló módon viselkedett a casamiccolai földrengés alkalmával is, 1883- ban. Két ízben látogatta meg szerencsétlenül járt alattvalóit s vigasztaló szavával reményt öntött beléjük, dús adományaival pedig segített a nyomorúságukon. Megható jelenetek történtek e látogatása alkalmával. Mikor az egyik kórházban megszemlélte a sebesülteket, egyszerre felemelkedett ágyáról egy öreg asszony és összetett kézzel fordult feléje: — Felség, leányom még a romok alatt van. Oh, ásassa ki! A király szemeit ellepte a köny, szinte zokogó hangon mondotta : — Megkísértjük, jó asszonyt Parancsot adott nyomban, hogy teljesítsék az öreg asszony kérését. Egy másik ágyról meg egy megsebesült rendőr fordult feléje, mondván : — Felség, habár egészségesen távoznám is a kórházból, többé sohasem szolgálhatom felségedet, mert elvesztettem az egyik lábamat. — Majd gondoskodni fogok rólad, fiam, — vigasztalta a szerencsétlent az uralkodó. Mindenkin szeretett volna segíteni s nagy volt a fájdalma, mikor az egyik sebesült igy felelt a kérdésére: A romok alatt holtan fekszik a feleségem is, a leányom is, meg az apám is. — Oh, Istenem! — kiáltott fel a király, — mennyire fáj nekem, hogy ezen már lehetetlen segíteni! III. Viktor Emánuel — az új király. Az új olasz király , III. Viktor Emánuel útjáról csak három nap múlva érkezhetik vissza Olaszországba. Az olasz alkotmány szerint, ha az új király 48 órán belül nem érkezik vissza az országba, távollétében a kormányzást régensség fogja vezetni. Hir szerint a régensséget az özvegy királyné fogja vezetni. Az olasz parlamentet csak az új király ünnepi eskütételére hívják össze. Az ünnepi aktus csütörtökön, vagy szombaton fog végbemenni. Umberto király magánlakosztályának ajtóit a Kvirinálban lepecsételik. A Kvirinál összes kapui, egynek a kivételével, zárva vannak. A diplomácziai kar tagjai a külügyminisztériumba mentek, ahol kormányaik nevében legbensőbb részvétüknek adtak kifejezést. A hivatalos lap III. Viktor Emánuel király nevében a következő proklamácziót közli: A trónra hivatva, azt a fájdalmas kötelességet teljesítjük, hogy az országnak hírt adunk arról az óriási szerencsétlenségről, amely Umberto király drága életét hirtelen megsemmisítette. A nemzet a felséges halott iránt érzett őszinte szeretetében és a dinasztia iránt táplált odaadás és együvétartozás élénk érzelmeiben találva, az iszonyú bűntettet kárhoztatva, mély részvéttől lesz áthatva a jó, nemes és nagylelkű király tiszteleteméltó emléke iránt, aki nemzetének büszkesége volt és a savoyai ház tradíczióit méltóan folytatta. Rendületlen hittel a felséges utód körül sorakozva, tettel fogják bebizonyítani az olaszok, hogy az alkotmány nem hal meg. A Stefáni-ügynökség jelentése szerint a szárazföldi és tengeri haderő csapatai holnap délelőtt esküsznek hűséget III. Viktor Emánuel királynak. A parlamentet csütörtökre hívják egybe, hogy az új király előtte ünnepies esküjét az alkotmányra letehesse. Umberto király és Kossuth Lajos. Umberto király épen úgy, mint egész Olaszország soha nem halványuló tisztelettel, sőt csodálattal nézte Kossuth Lajost, a nagy száműzöttet, s boldog volt annak a tudatában, hogy az ő országa adhat hazát a nagy férfiúnak. Mikor Kossuth Lajos betegen feküdt, minden időben nagy érdeklődéssel kísérte állapotának változásait, s meghagyta a turini polgármesternek, hogy naponta reggel és este táviratilag értesítse őt a kormányzó hogylétéről. Mikor aztán 1894. márcziusában a magyar szabadságnak ez a halhatatlan harcosa meghalt, Umberto király megbízásából Crispi, az akkori miniszterelnök a következő táviratot intézte Turin város polgármesteréhez: „Ő felsége, a király meghagyta nekem, hogy bízzam meg önt azzal, hogy személyes részvétnyilatkozatát vigye meg a Kossuth testvéreknek dicső atyjok halála alkalmából.“ A magyar kormány részvéte. Széll Kálmán miniszterelnök Saracco olasz miniszterelnökhöz az olasz király meggyilkolása alkalmából a következő részvéttáviratot intézte : „Mély megilletődéssel és nagy fájdalommal értesült Magyarország azon felháborító bűntényről, amelynek Olaszország dicsőségesen uralkodó királya, a mi felséges királyunk hű barátja és szövetségese áldozatul esett. Az a hagyományos rokonszenv és igaz barátság, amelyet Magyarország Olaszország iránt érez, csak még fokozza ezen fájdalom nagyságát. Fogadja exczellencziád a magyar nemzet legfájdalmasabb érzéseinek kifejezését. Széll Kálmán, vangy. kir. miniszterelnök.“ HÍREK. — július 31. — A váczi püspök bevonulása. Gróf Csáky Károly, az uj váczi püspök, aug. ötödikére tűzte ki bevonulását székvárosába. Váczon már is nagy az élénkség. Az utczák diszitéséhez, a diadalkapuk felállításához már most hozzáfogtak, a püspöki palota átalakítását befejezték s megérkeztek az uj püspök ezreket érő bútorai hatalmas butorszállitó kocsikban. Gróf Csáky már elhagyta az esztergomi kanonoki lakását és Sujánszky Antal nagyprépost vendége. Váczon pedig az ünnepélyt rendező nagybizottság tegnap tartotta utolsó ülését, amelyen a részletes programmal egybeállitották. Városunk törvényhatósága részéről megjelennek az ünnepségen : Kada Elek polgármester, dr. Nagy Mihály orsz. képviselő, Bagi László, Dékány László, Rapcsányi István. Az egyház részéről pedig Bogyó Pál apátplébános. — Szemle a honvédhuszároknál. Ma, kedden délelőtt Klebzusár altábornagy, a honvéd-lovasság felügyelője, szemlét tartott a honvéd lovasság fölött. A tapasztalt, rend és tisztaság fölött teljes megelégedését fejezte ki. — A magyar országos kath. körök országos szövetségének aug. 17—20-ig tartandó kongresszusára a helybeli kath. egylet a következőket küldte ki: Kada Elek polgármester vezetése alatt dr. Nagy Mihály, Bagi László, 1. Szabó László, S. Kovács Gábor, Gazdag Sándor, Máté József, Rapcsányi István, Csabai János, Kovács János, D. Gyenes János. — A nagytemplom boltozata. A mikor a róm. kath. egyháztanács foglalkozott a nagytemplom kifestetésével, szakértők ajánlották, hogy a bolthajtások vakolatait is szedessék le és ha többe kerül is, jó munkát végezzenek. A többség akkor — költségkímélés szempontjából — ellenezte ezt; azt hozták föl indokul, hogy a régi időkben sokkal jobb vakolatot tudtak készíteni, mint most, kár lenne tehát azt megbolygatni. Amint a munkálatokhoz hozzáfogtak, mégis csak szükségét látták, hogy a bomladozó vakolatot leszedjék, nehogy a költséges festés alatt hulljon le és az újra javítás kétszer annyiba kerüljön. Jó, hogy ezt cselekedték, mert csak így jöttek rá, hogy a boltozat több helyen megrogyott. Szakértők mélhatlanul szükségesnek mondták annak kijavítását, mert évek múlva ott nagyobb szerencsétlenség fordulhatott volna elő. Öt helyen javítják ki a boltozatot. — A könyvtárbizottság tegnap ülést tartott, a mely alkalommal több folyóügy nyert elintézést. Javasolja a bizottság, hogy a főrendiház Évkönyve beszereztessék és Eötvös József báró munkái a könyvtár részére megrendeltessenek. — Idegen ajkú tanulók a kecskeméti főreáliskolában. A németek 263%-ot, a szerbek 16%-ot, a románok 13%-ot tettek a legközelebbi iskolaévben. Az iskola első 25 évében (1870—1895) igaz, hogy a németek 30,3%-ig voltak, de fogy a cserék száma, mert ahol csak 10 év előtt is a kecskeméti gyerek meg bírt németül tanulni, ott már az utczákon is magyar szó hallik, a nagyban űzött csereviszony folytán. A szerbek azelőtt 2%-ot, a románok 1’85%-ot tettek; a románok azóta fogynak, mióta a nemzetiségi izgatás átcsapott Krassó-Szörénybe is, aminek alig több, mint 5 éve. Belejátszik az idegen ajkúak százalékbeli fogyásába az is, hogy épen a legmagyarabb elem, a reformátusság szépen izmosodik a reáliskolában, az első 25 évben 119% volt, ma pedig 147%. Bizalom a magyarság részéről az iskola iránt. — Itt a fertály. Költözködés házbérfizetés, miegymás, de ha még csak ez lenne! Hanem az adófertály van itt, az adó részletének harmadik negyede válik esedékessé augusztus 15. napján, ami