Kecskeméti Friss Ujsag, 1900. szeptember (1. évfolyam, 53-77. szám)

1900-09-01 / 53. szám

2. oldal. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 1900. szept. 1. E perekben az első folyamodású büntető bíróságok számos marasztaló ítéletet hoz­tak, most a temesvári kir. Ítélőtábla is foglalkozott egy ilyen ügygyel . Ítéleté­ből az látszik, hogy a felsőbb bíróságaink az alsó bíróságokkal szemben ellentétes álláspontra helyezkednek. Lőwy Jakab réva-ujfalusi gabona-kereskedőt a fehér­templomi büntetőtörvényszék ítélte el gabona-uzsora miatt 14 napi börtönre, nagyobb összegű pénzbüntetésre és több ezer forint kártérítésre. Lőwy felebbezte az ítéletet s igy került az ügy a temes­vári kir. tábla elé, mely azt Jávor András táblai bíró előadása alapján a napokban tárgyalta. A vád- és védbeszédek után a kir. tábla az első biróság ítéletét megsem­misítette s vádlottat a vád- és következ­ményei terhei alól teljesen felmentette. A főügyészi helyettes megfelebbezte a felmentő ítéletet s most már az ügy a kir. Kúria elé kerül, melynek döntését érdek­lődései várják. Tanév kezdete. (Két czikk.) Kecskemét, aug. 31. Néhány nap múltán ismét megnyíl­nak a tudomány csarnokai, az iskolák ■termei megtelnek gyermekek és ifjak egész seregével, gyermek és szülő eltelve egyaránt reménynyel, munkájuk sikeré­vel biztatja őket egy szebb jövő. Azt kérdezzük: várjon a tanulóra nézve annyira bizonytalan-e egy tanév sikeres elvégzése, mint p. o. a magvető aratása? Vájjon nem létezik-e valamely utó­mód, mely különösen a szülők ezen aggodalmát, ha egészen nem is, de leg­alább nagy részben eloszlathatná, hogy biztosítva láthatná gyermeke tanulásának sikerét? Erre a kérdésre azt válaszoljuk : a tanulás sikere nem annyira bizonytalan, mint a magvető aratása; biztosítani lehet ezt először a gyermek kitartó szorgal­mával, azután befolyásolni lehet oly el­járási móddal, melyet nyújtani maguknak a szülőknek áll hatalmában. Feltéve, hogy a gyermekben, az ifjúban, nem hiányzik egyáltalában a tanulásra való rátermett­ség, arra való hajlam. Ez alkalommal kizárólag a tanuló szorgalmának felemlítése mellett egy na­gyon is fontos nevelési tényezőre , a családi körre akarunk pár szóval rámutatni. Meg vagyunk arról győződve, hogy igen sok szülő szintén ugyanegy véle­ményben van azzal a szülővel, a­ki rész tanuló fiáról lévén szó, azt mondta: ott az iskola, hát miért nem képez belőle jó tanulót? Igen, mindenki, a szülők sok része, csak az iskolától vár kizárólag a tanulóra minden jót, azt hívén, hogy ha már egyszer könyvekkel a fiút ellátta, iskolába eleresztette , minden kötelességét megtette fia irányában. Ez igen téves felfogás, mely káros a fiúra, de sokkal inkább káros, mint a­milyennek kezdetben látszik a jövőben magára a szülőre nézve, mert az iskola csak egyik tényező a gyermek, az ifjú lelki életének irányítására, a­mely egy­magában még gyenge, tehetetlen és a legtöbbször haszontalan munkát, fárad­ságot végez, ha különösen, a nevelésben segítségére nem siet a család is és ezzel együtt a társadalom. A gyermek, az ifjú lelki életének jellegzetes alakítása nem egészen oly könnyen és hamar történik, mint például a gyertyának formába öntése és nem is lehet annak megszilárdítását csak az iskolától várni, megkezdődik az már a bölcsői ápolással és bele­nyúlik a férfi korba. Ezen időköz alatt sok más tényező, t. i. akivel és a mivel csak a gyermek, a tanuló érintkezik, a kinek beszédét hallja, cselekedeteit naponként látja — mindez befolyásolja a gyermek érzékét és evvel együtt egész felfogását, ítéletét mind­arról, a­mi őt körülveszi az életben. (Vége köv.) HÍREK. — aug. 31. — A városnak birtokot kínálnak. Meg­említettük már, hogy báró Fechtig tisza­­ughi földbirtokos 1050­ hold mentesitet­­len területen lévő földjét fölajánlotta Kecs­kemét városnak 200.000 írtért. A birtokot Kada Elek polgármester, Szegedy György, dr. Nagy Lajos, Tatay Jenő, Muraközy Imre és Jenő, továbbá S. Kovács Gábor a múlt héten megnézték. A kiküldött bi­zottság előterjesztette ma délelőtt tapasz­talatát a mezőgazdasági bizottságnak, a­hol egyértemlűleg abban állapodtak meg, hogy a birtokot 150.000 írtért megvételre ajánlják. A Kikötő Kecskeméten. Ha dédapáink valamiképpen tudomást vehetnének arról, hogy Kecskeméten komolyan tárgyalnak egy hajókikötő létesítése ügyében, nem nyugodnának csontjaikban, mint Pátkai Lajos azt hirdeti, hanem bizonyára ott hagynák nyugalmuk helyét, a csontjaikat is, csakhogy megnézzék ezt a csodát. Pedig nem is csoda, nem is olyan sokára valóság lesz abból. Hoszpotzky Alajos min. osztálytanácsos tegnapelőtt Kecske­méten járt, hogy személyesen szerezzen meggyőződést a földmi­ves iskola környé­kén tervezett kikötő mikénti elhelyezésé­ről Még ha nem létesülne is, már maga az nagy haladás, hogy ilyen tervről komo­lyan lehet beszélni. — Gazdasági tanfolyam. Az állam az elemi iskolai tanítók részére a föld­­míves iskoláknál tanfolyamokat rendez­­tet, hogy megszerezhessék a szükséges ismereteket és az ismétlő iskolai tanfolya­mokon sikeresen taníthassanak. A kecs­keméti gazda­iskolánál rendezett tanfolyam véget ért, tegnapelőtt voltak a vizsgák és a 21 hallgató közül 11-en jeles, 10-en pedig jó oklevelet kaptak. — Párbaj. Abból a hírlapi polémiá­ból, a­mely a lajos­mizsei jegyző és az ottani községi orvos között folyt, komo­lyabb összeütközés is támadt, a­melyet párbajjal intéztek el. Ma, pénteken dél­után 4 órakor volt a párbaj Budapesten, a­melynek kimeneteléről lapunk zártáig értesítést nem nyertünk. — A magyaroknak így is jó. A jövő évi kiállításról esett a szó, Tajcsik Má­tyás aggodalmaskodik mindig, de azért ő a legelső, aki annak idején cselekedni fog. Szóbeszéd közben mondta el ezt a jel­lemző esetet a magyar ipar és az osztrák iparra vonatkozólag. Van egy jó barátom Bécsben — mondá -- akivel együtt ván­doroltam segéd­koromban. Ő Bécsben te­lepedett meg és megvagyonosodott, én haza vágytam és nem igen tudok boldogulni. Pedig ő sem tud többet nálam. Össze­köttetésben vagyunk mai napig, sűrűn ér­tesítjük egymást dolgaink folyásáról. A múlt évben árlejtést hirdettek Ausztriában az összes állami alkalmazottak részére szükséges mérlegek készítésére. Egy gyár olyan potom árért vállalkozott, hogy a szakértők múlhatlanul bekövetkezőnek állították az állam megkárosítását. A­mi­kor készen voltak a mérlegek, a szakértők kijelentették, hogy a szerkezet olyan hogy csak ideig-óráig lehet a mérleget használni, azután semmire sem való. Az lett a vége, hogy visszautasították és — hogy, hogy nem — árverés alá került. Tajcsiknak a barátja vette meg közel tíz­ezer íztért. Azt kérdezte Tajcsik, hogy mit fog csinálni ezzel a sok használha­tatlan mérleggel ? Nevetett a barátja és azt mondta: elküldöm Magyarországra, ott azok a bolond magyarok minden ostobaságot megvesznek, ha­­ olcsón kapják. Igaza volt. Elkelt mind. Majdnem ötezer fztor nyert a hasznavehetetlen por­tékán. — Uj tanár. Balthazár Gábor, a reif, főgimnáziumhoz kinevezett uj tanár Kés­márkról megérkezett és a tanári karnak, az egyházi vezetőségnek bemutatkozott.­­ Az ipartestületek ujászervezése dol­gában felterjesztéssel élt a soproni keresk. iparkamara a keresk. miniszterhez, aki augusztus 22-én kelt leiratában értesítette a kamarát, hogy ebben az ügyben még az ősz folyamán értekezletre fogja a ka­marákat egybehívni. — A csemegeszőlő értékesítése. A földmivelésügyi minisztériumban értekez­letet tartottak a csemegeszőlő értékesítése dolgában. Az értekezlet alkalmával ter­melők és szakférfiak különböző javaslato­kat és észrevételeket tettek. A kereske­delemügyi miniszter behatóan kíván fog­lalkozni ezekkel a javaslatokkal, amennyi­ben a szállítást érintik és ezért felkérte a Magyar Államvasutak igazgatóságát, hogy a kérdést tanulmányozza és az eredmény­hez képest tegyen előterjesztést.­­ A vásárügy szabályozása dolgában beadványt intézett a soproni ipartestület a soproni keresk. kamarához, a­melyben többek között azt kívánja, hogy a vásá­rokat egy napra szorítsák, az eladók kö­telesek legyenek adóíveiket bemutatni, a házalást pedig a vásár tartama alatt tel­jesen tiltsák el. Mint értesülünk, a kamara az indítványon egyszerűen napirendre akar térni, mert a kereskedelmi miniszter a­ vásárok fokozatos beszüntetését úgyis meg­ígérte. Ettől azonban — azt hiszszük — még bátran lehet foglalkozni a felvett kér­déssel, ha egyébként van benne megfon­tolásra érdemes dolog. — Vérengzés egy korcsmában. Több­szörös gyilkosság hírét jelentik Félegy­házáról. Egy csapat garázda legény három embert összeszurkált úgy, hogy egyikük meghalt, a többi pedig életveszedelmesen megsebesült. Az eset részletei ezek: Özv. Sanda Mátyásné nagy utczai korcsmájá­ban pálinkázt­ak, mulattak Sánta Márton, Dávid János, Szili Sándor és Tímár István fiatal legények. — A czigányok, kikkel előbb más vendég hozatott nótát, nem játszottak a hetyke legények kedvére s­ ennek harag lett a vége. Csakhamar aztán verekedésre került a sor. A legények föl­ugráltak s legelőször Borsi József czigányt fogták körül. Két helyen úgy megszűrték, hogy nyomban meghalt. Azalatt mindenki menekülni igyekezett a korcsmából. Egye­dül Margó András, a korcsmárosné sógora és Mérei László sietett a Borsi segítsé­gére, de pórul jártak, mivel az első öt, a második három helyen kapott szórást. A vérengzés után a gyilkosok eltávoztak, de később újból visszatértek és a korcsmá­ban mindent összezúztak, az ablakokat is betörték. A garázda legényeket még az éjszaka folyamán elfogták a csendőrök, másnap reggel pedig elszállították a kecs­keméti ügyészség fogházába. — Dézsát foldozó oláhok. Oda arra a Tiszamentén már évek óta falut, várost bejárnak az oláhok és dézsát javítanak. Itt Kecskeméten csak most mutatkoznak meg. Itt is csapatostól vannak. Néhány abroncs, egy pár gyalu, olyan két kéz­

Next