Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. február (2. évfolyam, 24-43. szám)

1901-02-01 / 24. szám

1901. február 1. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG B. oldal. a termelőközönségnek, hogy tegyen kísér­letet. Akik 1/2 vagy csak 1 holddal tesz­nek kísérletet, azok öten írtak alá egy szerződést; akik több holdra is vállalkoz­nak, azok külön köthetnek szerződést, a­melyet aláírhatnak Csilléry Benőnél, a Gazda­kör alelnökénél. — Megjegyezzük még, hogy a nyárra a hatóság közremű­ködésével felvidéki munkásokat hoznak ide, akik felényi napszám mellett dolgoz­nak. Igaz, hogy nem is ér többet a mun­kájuk, de hát csak munkáskéz azoké is. — A bugaczi ménes. Miután a bugaczi ménes létszáma a múlt évben már nagyon leapadt s a folyó évben még nagyobb apadásra van kilátás, úgy, hogy kérdé­sessé vált, hogy a ménest fent lehet e tartani. A mezőgazdasági bizottság hatá­rozata folytán fölhivatnak a jószágtartó gazdák, hogy f. évi február 15-ig a gazda­sági hivatalban jelentse be mindenki, hogy a bugaczi ménesbe hány lovat szán­dékozik kiverni. Egyszersmind felkérem azokat, kik a monostori zabos-csikó - ménesbe csikókat akarnak kihajtani, ebbéli szándékukat a gazdasági hivatalban a fentebbi határidőig jelentsék be. Kecske­mét 1901. jan. 28-án. Szegedi György, tanácsnok. — Kecskemét-vidéki kiállítás. A ki­állítás végrehajtó­ bizottsága ma délután Kada Elek polgármester, kiállítási elnök vezetése alatt ülést tartott és elfogadta az előkészítő bizottság javaslatait — kimon­datott, hogy­­ a kiállítás augusztus hóban tar­­tatik meg. II. az ipari programot véglegesen megállapíttatott és elhatároztatott, hogy a) térdíjak nem szedetnek ; b) vasúti kedvezmény a kiállítóknak kieszközöltetik ; c) arany-, ezüst- és elismerő okleve­lek adatnak ki; d) Kecskemét város által adott 200 koronából és a még e czímen begyűlő összegekből törekvő iparosoknak jutalom­dijak osztatnak ki. Felhivatnak az iparosok, hogy a kiállításon készítményeikkel minél számo­sabban vegyenek részt és a ki felvilágo­sítást óhajt, alulírott bizottsághoz szíves­kedjék fordulni. Kecskemét, 1901. jan. 31. A végrehajtó-bizottság. — A konzervgyár. A Gazdakör elnök­ségének kezdeményezésére az úgynevezett német kertészek értekezletre hivattak össze, ismertették előttük azokat a módokat és feltételeket, a­melyek mellett a konzerv­gyár részére czukorborsót és zöldbabot termelni lehet. Egyik-másik nem tartotta előnyösnek magára nézve a feltételeket, de a nagyobb rész kijelentette, hogy kísérletet tesz a termesztéssel. — Dicsérjük. A régebbi lapokban böngésztünk és a többek között szemünkbe ötlött az a kifogás, hogy a ferenczrendi barátok havazások alkalmával sohasem tisztíttatják le az óriási területű portájuk előtt lévő járdáról a havat. Mi ma az ellenkezőt tapasztaltuk. Ugyanezért hát dicsérjük az urakat, a barátokat. — Czipészek mulatsága. A helybeli czipész-szakosztály február hó 16-án, az Ipartestület vendéglő helyiségében társas­vacsorával egybekötött tánczmulatságot rendez. Belépődíj: férfiak részére 2 korona 40 fillér, nők részére 2 korona. Jegyek előre válthatók : az Ipartestület helyi­ségében, Szabó Lajos, Deák Sándor, Lövi Soma üzletében és este a pénztárnál. Aki tévedésből meghívást nem kapott, jelent­kezzék Mányoki vendéglősnél. — Meghívás közgyűlésre. A Polgári­ Körnek f. évi január hó 27 re egybehívott közgyűlését nem lehetett megtartani, mert a tagok egyharmad része nem jelent meg. Ebből kifolyólag az új közgyűlést — az alapszabályok intenzióihoz képest nyolc­ napon belül — február hó 2-ára, Gyer­tyaszentelő napján d. u. 4 órára hívom össze azzal, hogy alapszabályaink 31. §-a értelmében a megjelent tagok fognak — tekintet nélkül a számra — minden kér­désben, tehát a tisztújításban is végérvé­nyesen határozni. A tárgysorozat ugyanaz. Ez úton kérem a kör­t. tagjaié, hogy a mondott időben minél nagyobb számban szíveskedjenek megjelenni. Kecskemét 1901. évi január hó 31. Kiváló tisztelettel Tormási Sándor elnök, — Munkások és munkásnők. Az a bolond nagy kazán, a melyet a konzerv­gyár részére hoztak, a helyszínére is sokakat kicsődített. A napokban beállított két fiatal lány a gazdasági osztályba és azt kérdezték, lehet-e már jelentkezni a konzervgyárhoz ? Hát honnan jut eszükbe ez? kérdé a hivatalnok. Azt mondták, hogy ha már a kazán itt van, akkor már igazán készülődnek a gyárban dologhoz fogni, hát azért jelentkeznek. Beírták a neveiket. Másnap megint jött vagy négy munkás­lány. Harmadnapra meg húsznál is több. Egyik a másikat biztatta. Mai nap már 117-en jegyeztették elő magukat. Munkások és munkásnők egyaránt. Egy azonban feltűnt nekünk. A munkáslányok közül mind csak a szépe jelentkezik. Vagy a többi kecskeméti lány is mind ilyen, a­kik rendes cselédnek el nem szegődnek? — A kisebb polgári perek éppen úgy, mint a nagyok, egyformán szaporodnak. A 20 trtod­almi perek száma a múlt év II. felében 3051 volt. Vidéki megkeresés érkezett 204, ítélettel elláttatott 1514, egyezséggel elintéztetett 177, megszűnt 1997; folyamatban van 246. Járásbíróság­hoz áttétetett 309, végrehajtónak kiadatott 1190. — „Egészséggel“. A kisebb polgári perekre vonatkozó fentebbi újdonságunk­ban az is foglaltatik, hogy hány pör intéztetett el egyezséggel. A nyomdász­inas e helyett azt szedte: egészséggel. Most bizony egészséggel nem intéztetik el egy kisebb polgári per sem, mert Szabó Mihály kapitány régóta betegeskedik. Lelkiismeretesen eleget akarna tenni kö­telességének, de kénytelen lesz szabad­ságot kérni, mert teljesen alá­ássa egész­ségi állapotát az izgalom. — Az uzsorás­király végrendelete. Furcsa élettörténete van Lewis Samu lon­doni uzsorásnak, a­ki pár nap előtt egy emeletes háznak kis padlásszobájában hunyta be örök álomra szemét. Lewis Samu uzsorás volt, de a java fajtájából, a­mi nem csak úgy értelmezendő, hogy kitűnően értette a mesterségét, hanem olyanformán, hogy a foglalkozásával járó gonoszság páratlan jószívűséggel párosult benne. A híres uzsorás mindössze vagy 120 millió koronát szerzett pénzügyietek­kel s ilyenformán alaposan apasztotta a könnyelmű és költekező gazdag fiatal emberek vagyonát. Az igy szerzett pénzt pedig részben életében, de túlnyomórészt testamentumában a szegényeknek adomá­nyozta. Elve, melynek alapján mindezt cselekedte, igy hangzik: Kölcsönözzünk a gazdagoknak és adakozzunk a szegé­nyeknek. Hogy az utóbbit kellő mérték­ben teljesíthesse, nagyon természetes, hogy bőséges kamatot kellett szednie, a­mi némiképpen ekszkuzálja mesterségesen nemtelen voltát. A testamentummal, mely széles körökben keltett óriás feltűnést, csupán Lewis úr rokonai nem voltak meg­elégedve, mivel a 120 millióból mindössze néhány százezer koronát örököltek­ reá. A személyzet és Almási (mint fősze­­szereplő és rendező) óriási munkát vég­zett, de meglátszott a legjelentéktelenebb közbeszólón is, hogy egész másnak érzi magát e romatikus dráma levegőjében, mint selejtes bohózatok és operettekben. A közel harmadfélszáz lapnyi sugópél­­dányból mi még többet törültünk volna, így az első fölvonásból mindent a színi előadás megkezdéséig (úgy sem lehet e tarka képét jól megcsinálni), a második­ból pedig Cyrano fölléptéig. Igaz, hogy így még jobban összezsugorodnának a többi szerepek, de nem volna kár. Meglepő, hogy Cyranonak orráról tett életes megjegyzései s a ballada nem tették azt a hatást, mit olvasva. Almási a gúny és élezelődés hangját, vátozatos­­ságát nem tudja eléggé színezni; a lírai részekben, a­mig heve el nem ragadja s hangja cserben nem hagyja, annál kitü­­nőbb. A harmadik felvonás szerelmi val­lomásában, (a mikor Cyrano az éj söté­tében végre maga beszél imádott hölgyé­hez, mely rendkívül merész és hatásos jelenet,­ újra nagy sikere volt.­ A csók difiniczióját, mely színesebb a Dócziénál, igazán fuvolahangon szavalta, a mint Rostad-Ábrányi verse is gyöngéd meló­diákban ömlik itt. A „gascongnei legé­nyek“ dalát, (a­kik nem kadétok ám, hanem nemes urfiak, „cadet“ t. i. másod­­szültt fiú, vagyon híján katonáskodva) s az utolsó felvonás haldoklási jelenetét meleg érzéssel adta elő. Szépen és köny­­nyen foly Ábrányi verse ajkáról, de a többieknél is. Ma is sokan gyönyörköd­tek benne. Garai Ilona semmit sem láttat a precieuse-ből, t. i. az igazi érzés helyett szóvirágokat kedvelő negédes kisasszony­ból, a mi akkor divatban volt, mig Moliére nevetségessé nem tette. Pataki nyers katonája jellemzetes alak, úgy szintén Sarkadi Raguenauja. A legtöbb taps és kihívás, természetesen, Almásinak szólt. Hogy díszlet és jelmez dolgában az operette is bele­kontárkodott, azt nem kell nagyon komolyan venni. (ld.) — Január 31. — „ Cyrano de Bergerac“ színrehoza­­tala oly kiváló mozzanata színi évadunk­nak, hogy ma is vissza kell még térnünk Anyakönyvi kivonat. — Január 31-én — Születések: Szabó István ref. — Faragó Pál ref. Halálozások: Tóth Imre rk. 15 hó­napos. — Goldberger Ödön szr. 1 napos. — Kállai Rozália rk. 12 éves. Házasságot kötöttek: Magyar Ist­ván rk. Sós Anna rk. — Bende Mihály rk. Domokos Rozália rk. — Tö­ök József rk. Dukai Kuliánna rk. próságok. — A fogoly huszárok. 1848-ban elfog­tak két huszárt; később valahogy kisza­badulnak s mennek bejelenteni magukat Répásy ezredesnél. — Hát ti hol jártatok, fiaim ? — Elfogtak bennünket, megkövetem a lássan. — Ejnye, majd mit mondok, hát hogy mertétek azt engedni huszár létetekre? — Sokan jöttek ránk, megkövetem. — Mennyi az a sok ? — Száz vasas-német. — Micsoda, száz német? Hisz az éppen egy huszárnak való, s ketten vol­tatok hozzá. Ez többet meg ne történjék rajtatok. — Igenis, nem fogjuk cselekedni többet.

Next