Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. február (2. évfolyam, 24-43. szám)
1901-02-01 / 24. szám
1901. február 1. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG B. oldal. a termelőközönségnek, hogy tegyen kísérletet. Akik 1/2 vagy csak 1 holddal tesznek kísérletet, azok öten írtak alá egy szerződést; akik több holdra is vállalkoznak, azok külön köthetnek szerződést, amelyet aláírhatnak Csilléry Benőnél, a Gazdakör alelnökénél. — Megjegyezzük még, hogy a nyárra a hatóság közreműködésével felvidéki munkásokat hoznak ide, akik felényi napszám mellett dolgoznak. Igaz, hogy nem is ér többet a munkájuk, de hát csak munkáskéz azoké is. — A bugaczi ménes. Miután a bugaczi ménes létszáma a múlt évben már nagyon leapadt s a folyó évben még nagyobb apadásra van kilátás, úgy, hogy kérdésessé vált, hogy a ménest fent lehet e tartani. A mezőgazdasági bizottság határozata folytán fölhivatnak a jószágtartó gazdák, hogy f. évi február 15-ig a gazdasági hivatalban jelentse be mindenki, hogy a bugaczi ménesbe hány lovat szándékozik kiverni. Egyszersmind felkérem azokat, kik a monostori zabos-csikó - ménesbe csikókat akarnak kihajtani, ebbéli szándékukat a gazdasági hivatalban a fentebbi határidőig jelentsék be. Kecskemét 1901. jan. 28-án. Szegedi György, tanácsnok. — Kecskemét-vidéki kiállítás. A kiállítás végrehajtó bizottsága ma délután Kada Elek polgármester, kiállítási elnök vezetése alatt ülést tartott és elfogadta az előkészítő bizottság javaslatait — kimondatott, hogy a kiállítás augusztus hóban tartatik meg. II. az ipari programot véglegesen megállapíttatott és elhatároztatott, hogy a) térdíjak nem szedetnek ; b) vasúti kedvezmény a kiállítóknak kieszközöltetik ; c) arany-, ezüst- és elismerő oklevelek adatnak ki; d) Kecskemét város által adott 200 koronából és a még e czímen begyűlő összegekből törekvő iparosoknak jutalomdijak osztatnak ki. Felhivatnak az iparosok, hogy a kiállításon készítményeikkel minél számosabban vegyenek részt és a ki felvilágosítást óhajt, alulírott bizottsághoz szíveskedjék fordulni. Kecskemét, 1901. jan. 31. A végrehajtó-bizottság. — A konzervgyár. A Gazdakör elnökségének kezdeményezésére az úgynevezett német kertészek értekezletre hivattak össze, ismertették előttük azokat a módokat és feltételeket, amelyek mellett a konzervgyár részére czukorborsót és zöldbabot termelni lehet. Egyik-másik nem tartotta előnyösnek magára nézve a feltételeket, de a nagyobb rész kijelentette, hogy kísérletet tesz a termesztéssel. — Dicsérjük. A régebbi lapokban böngésztünk és a többek között szemünkbe ötlött az a kifogás, hogy a ferenczrendi barátok havazások alkalmával sohasem tisztíttatják le az óriási területű portájuk előtt lévő járdáról a havat. Mi ma az ellenkezőt tapasztaltuk. Ugyanezért hát dicsérjük az urakat, a barátokat. — Czipészek mulatsága. A helybeli czipész-szakosztály február hó 16-án, az Ipartestület vendéglő helyiségében társasvacsorával egybekötött tánczmulatságot rendez. Belépődíj: férfiak részére 2 korona 40 fillér, nők részére 2 korona. Jegyek előre válthatók : az Ipartestület helyiségében, Szabó Lajos, Deák Sándor, Lövi Soma üzletében és este a pénztárnál. Aki tévedésből meghívást nem kapott, jelentkezzék Mányoki vendéglősnél. — Meghívás közgyűlésre. A Polgári Körnek f. évi január hó 27 re egybehívott közgyűlését nem lehetett megtartani, mert a tagok egyharmad része nem jelent meg. Ebből kifolyólag az új közgyűlést — az alapszabályok intenzióihoz képest nyolc napon belül — február hó 2-ára, Gyertyaszentelő napján d. u. 4 órára hívom össze azzal, hogy alapszabályaink 31. §-a értelmében a megjelent tagok fognak — tekintet nélkül a számra — minden kérdésben, tehát a tisztújításban is végérvényesen határozni. A tárgysorozat ugyanaz. Ez úton kérem a kört. tagjaié, hogy a mondott időben minél nagyobb számban szíveskedjenek megjelenni. Kecskemét 1901. évi január hó 31. Kiváló tisztelettel Tormási Sándor elnök, — Munkások és munkásnők. Az a bolond nagy kazán, a melyet a konzervgyár részére hoztak, a helyszínére is sokakat kicsődített. A napokban beállított két fiatal lány a gazdasági osztályba és azt kérdezték, lehet-e már jelentkezni a konzervgyárhoz ? Hát honnan jut eszükbe ez? kérdé a hivatalnok. Azt mondták, hogy ha már a kazán itt van, akkor már igazán készülődnek a gyárban dologhoz fogni, hát azért jelentkeznek. Beírták a neveiket. Másnap megint jött vagy négy munkáslány. Harmadnapra meg húsznál is több. Egyik a másikat biztatta. Mai nap már 117-en jegyeztették elő magukat. Munkások és munkásnők egyaránt. Egy azonban feltűnt nekünk. A munkáslányok közül mind csak a szépe jelentkezik. Vagy a többi kecskeméti lány is mind ilyen, akik rendes cselédnek el nem szegődnek? — A kisebb polgári perek éppen úgy, mint a nagyok, egyformán szaporodnak. A 20 trtodalmi perek száma a múlt év II. felében 3051 volt. Vidéki megkeresés érkezett 204, ítélettel elláttatott 1514, egyezséggel elintéztetett 177, megszűnt 1997; folyamatban van 246. Járásbírósághoz áttétetett 309, végrehajtónak kiadatott 1190. — „Egészséggel“. A kisebb polgári perekre vonatkozó fentebbi újdonságunkban az is foglaltatik, hogy hány pör intéztetett el egyezséggel. A nyomdászinas e helyett azt szedte: egészséggel. Most bizony egészséggel nem intéztetik el egy kisebb polgári per sem, mert Szabó Mihály kapitány régóta betegeskedik. Lelkiismeretesen eleget akarna tenni kötelességének, de kénytelen lesz szabadságot kérni, mert teljesen aláássa egészségi állapotát az izgalom. — Az uzsoráskirály végrendelete. Furcsa élettörténete van Lewis Samu londoni uzsorásnak, aki pár nap előtt egy emeletes háznak kis padlásszobájában hunyta be örök álomra szemét. Lewis Samu uzsorás volt, de a java fajtájából, ami nem csak úgy értelmezendő, hogy kitűnően értette a mesterségét, hanem olyanformán, hogy a foglalkozásával járó gonoszság páratlan jószívűséggel párosult benne. A híres uzsorás mindössze vagy 120 millió koronát szerzett pénzügyietekkel s ilyenformán alaposan apasztotta a könnyelmű és költekező gazdag fiatal emberek vagyonát. Az igy szerzett pénzt pedig részben életében, de túlnyomórészt testamentumában a szegényeknek adományozta. Elve, melynek alapján mindezt cselekedte, igy hangzik: Kölcsönözzünk a gazdagoknak és adakozzunk a szegényeknek. Hogy az utóbbit kellő mértékben teljesíthesse, nagyon természetes, hogy bőséges kamatot kellett szednie, ami némiképpen ekszkuzálja mesterségesen nemtelen voltát. A testamentummal, mely széles körökben keltett óriás feltűnést, csupán Lewis úr rokonai nem voltak megelégedve, mivel a 120 millióból mindössze néhány százezer koronát örököltek reá. A személyzet és Almási (mint főszeszereplő és rendező) óriási munkát végzett, de meglátszott a legjelentéktelenebb közbeszólón is, hogy egész másnak érzi magát e romatikus dráma levegőjében, mint selejtes bohózatok és operettekben. A közel harmadfélszáz lapnyi sugópéldányból mi még többet törültünk volna, így az első fölvonásból mindent a színi előadás megkezdéséig (úgy sem lehet e tarka képét jól megcsinálni), a másodikból pedig Cyrano fölléptéig. Igaz, hogy így még jobban összezsugorodnának a többi szerepek, de nem volna kár. Meglepő, hogy Cyranonak orráról tett életes megjegyzései s a ballada nem tették azt a hatást, mit olvasva. Almási a gúny és élezelődés hangját, vátozatosságát nem tudja eléggé színezni; a lírai részekben, amig heve el nem ragadja s hangja cserben nem hagyja, annál kitünőbb. A harmadik felvonás szerelmi vallomásában, (a mikor Cyrano az éj sötétében végre maga beszél imádott hölgyéhez, mely rendkívül merész és hatásos jelenet, újra nagy sikere volt. A csók difiniczióját, mely színesebb a Dócziénál, igazán fuvolahangon szavalta, a mint Rostad-Ábrányi verse is gyöngéd melódiákban ömlik itt. A „gascongnei legények“ dalát, (akik nem kadétok ám, hanem nemes urfiak, „cadet“ t. i. másodszültt fiú, vagyon híján katonáskodva) s az utolsó felvonás haldoklási jelenetét meleg érzéssel adta elő. Szépen és könynyen foly Ábrányi verse ajkáról, de a többieknél is. Ma is sokan gyönyörködtek benne. Garai Ilona semmit sem láttat a precieuse-ből, t. i. az igazi érzés helyett szóvirágokat kedvelő negédes kisasszonyból, a mi akkor divatban volt, mig Moliére nevetségessé nem tette. Pataki nyers katonája jellemzetes alak, úgy szintén Sarkadi Raguenauja. A legtöbb taps és kihívás, természetesen, Almásinak szólt. Hogy díszlet és jelmez dolgában az operette is belekontárkodott, azt nem kell nagyon komolyan venni. (ld.) — Január 31. — „ Cyrano de Bergerac“ színrehozatala oly kiváló mozzanata színi évadunknak, hogy ma is vissza kell még térnünk Anyakönyvi kivonat. — Január 31-én — Születések: Szabó István ref. — Faragó Pál ref. Halálozások: Tóth Imre rk. 15 hónapos. — Goldberger Ödön szr. 1 napos. — Kállai Rozália rk. 12 éves. Házasságot kötöttek: Magyar István rk. Sós Anna rk. — Bende Mihály rk. Domokos Rozália rk. — Töök József rk. Dukai Kuliánna rk. próságok. — A fogoly huszárok. 1848-ban elfogtak két huszárt; később valahogy kiszabadulnak s mennek bejelenteni magukat Répásy ezredesnél. — Hát ti hol jártatok, fiaim ? — Elfogtak bennünket, megkövetem a lássan. — Ejnye, majd mit mondok, hát hogy mertétek azt engedni huszár létetekre? — Sokan jöttek ránk, megkövetem. — Mennyi az a sok ? — Száz vasas-német. — Micsoda, száz német? Hisz az éppen egy huszárnak való, s ketten voltatok hozzá. Ez többet meg ne történjék rajtatok. — Igenis, nem fogjuk cselekedni többet.