Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. május (2. évfolyam, 86-106. szám)
1901-05-01 / 86. szám
1901. május 1. KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 3. oldal. április hó 29-én történt gyászos elhunytál A szeretett kolléga porrészei folyó évi május hó 1 én, délután 3 órakor fognak, a III. tized 66 ik számú házból, a róm. kath. egyház szertartásai szerint, a Budai-uti temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Kecskemét, 1901. évi április hó 29 én. Nyugodjál csendesen ! Mi tiszteljük emlékedet!“ — Hangverseny. Mint értesülünk, Feketéim Fehér Irén úrnő, a román királyné udvari czimbalom művésznője, május hó folyamán Kecskeméten egy nagyobb szabású czimbalom-hangversenyt fog rendezni a következő műsorral: 1. Rákóczyinduló, czimbalomra átírta: Fejér Gyula. 2. Magyar népdalok. 3. „Renard Vicomte“ belépője a Kis alamuszi cz. operettéből. Szerző: ifj. Bokor József. 4. Magyar népdalok. 5. Változatok a „Velenczei Carneval“ thémája fölött. Paganinitől. 6. „Repülj fecském“, magyar ábránd. Reményitől. 7. Intermezzo a „Paraszt becsület“ cz. operából. Mascagnitól. 8. Marsaillese. — F. Fejér Irén czimbalom-művésznő Európai körútján, u. m. London, Paris, Berlin, Brüsszel, Amsterdam, Koppenhága stb. hangverseny-termeiben nemcsak a nagyérdemű közönség elismerését vívta ki teljes mértékben, de szerencsés volt kitüntető okmányokat nyerni, u. m. a román királyné Ő Felsége, Frigyes főherczeg, Schamburg Lippe herczeg, Hohenlohe Klodvigné herczegnőtől stb. Az érdekes hangversenyre előre is fölhívjuk közönségünk figyelmét. — Bontják a Kozmanégyszöget. Annyi balszerencse, oly sok viszály után mégis csak megértük ime, hogy bontják a Kozmanégyszöget. A tanács nyilvános árverésen egyeseknek eladta a sok rész épületnek anyagát és ott, honnan a lakók kiharczolkodtak, a bontáshoz hozzá is fogtak. Csütörtökön pedig mindenütt csákányt vetnek az épületeknek és nemcsak földig, de fundamentumig lerontják az épületeket. Mikor majd eltakarították a romokat és szabadon marad a tér, néhány megjegyzésünk fog lenni. — Emlékek. Ha a múlt század elején élt nagyjaink ma látnák Kecskemétet, bizony nagyot néznének, ha ugyan rég „megüresedett“ szemeikkel látni tudnának. De a most élő nemzedék is sok újítást láthatott és az utánunk következő ifjúságnak mesélgetni fogjuk, hogy ezen a röket, csatornákat, halmokat ugrált át, az ne beszéljen száguldó harczparipáról ! — Ott van! Csípd meg, fogd meg ! — hangzott minden ajakról. Magam is olyan ordítást vittem véghez, mint egy szillidián, mikor az ellenre veti magát. E pillanatban azt hittem, hogy létezik kamcsatkai kuvasz . . . Ilyen a képzelet heve, az insagináczió . . . Végre elcsíptük a kutyát. Mit mondjak? Nem az eltűnt volt. Egy közönséges kóbor kutya . . . Anyósom méltósággal tűrte a balsors ez újabb csapását. Egy szóval sem panaszkodott azokról a horzsolásokról, zúzásokról, miket arczán, karján és lábain szenvedett a dühös hajszában. De a kutyát nem képes elfelejteni. Ha nemesi koronájából egy ágat kitörtek volna, talán nem fájlalná úgy, mint a kamcsatkai kuvaszt. Ismerősei előtt máig is emlegeti, — néha minden apropó nélkül. —Milyen előkelő állat volt az, de milyen egyszer könyeket is láttam szemében csillogni. Szegény anyósom! Ha tudná, hogy egy közönséges basztardról van szó, egy silány parasztkutyáról. De szabad-e szólanom? Nem. Az illúziók szentségek, még az anyósok illúziói is. Sokan persze azt fogják mondani, vajha maga az anyós is csak illúzió volna, mint az én kamcsatkai kuvaszom, szép helyen még risz-rosz düledező házak voltak. Fantó fényképész jól teszi, hogy minden egyes lebontás alá kerülő nevezetesebb épületről fölvételt eszközöl, hogy az utódok láthassák a különbséget. A Kozma-négyszögről több fölvételt tett, ma meg az Osztrák-Magyar Bank által emelendő új palota jelenlegi épületeiről, a Kovács László-féle házról vett fölvételeket. Emlékek lesznek ezek, melyeket ismernünk kell. — Diákok majálisa. Az ev. ref. főiskola növendékei június hó 1-én a Műkertben „majálist“ fognak rendezni. Igenis majális ennek az igazi neve, még ha júniusban rendezik is. — Vivóestély. A kecskeméti Torna- és Vivő Egyesület május hó 2., 4. és 7. napjain, mindenkor d. u. 6 órakor saját helyiségében (régi polgári iskola) vivóestélyt rendez. A czímre szóló meghívókat az egyesület elnöksége már szétküldte. — Villámvilágítás Nagy-Körösön. Nagy- Kőrös városi képviselő testülete legutóbb tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a közvilágítást villamfényre óhajtja bevezetni, a világítás tárgyában véglegesen csak a bizottság véleményes jelentésének meghallgatása után fognak határozni. — Táncziskola. Bajlós Bertalan táncztanító lapunk útján is értesíti az érdekletteket, hogy táncziskoláját május hó 1-én a Katona-sétány melletti Pápay vendéglő nagytermébe helyezi át. — A Nagy-Körös—Kécske között létesítendő vicinális vasútra megszavazott 140.000 forintot a villamos üzemre veendő vasútra Nagy Kőrös város képviselőtestülete nem engedélyezte, hanem elhatározta, hogy a koncesszió lejártával a megszavazott összeget közczélokra fogja fordítani, ha a gőzerőre veendő vasút kiépítése nem sikerül. A szúnyog. Lennis, német természettudós szerint Európában tizennégy féle szúnyog van. Bezzeg nálunk, például a Tisza mentén, Csongrádban, van több is. Mindszenten szúnyoghálós nyoszolyában alusznak, a vérszívók miatt. Kecskeméten azt tartja a néphagyomány, hogy Szent István király a mai öreg sétatér helyén, a Délső mocsár partján pihent seregével s midőn a szúnyogok milliárdjai kínozni kezdték, fogadalmat tett, hogy templomot épit a költözetben, ha Isten e csapást elhárítja. Szét is szórta hirtelen támadt vihar a szúnyogokat és hálából, Szent Anna tiszteletére csakugyan épített kápolnát a szent király a mai Széchenyi-utcza végén, a mai Csikay-féle telken, de romjaiból e század elején saját házaikat építették föl a tanácsbeli urak, mondja Kada Elek polgármester. Másutt csakugyan úgy van, hogy keserves védekezni a szúnyogok hada ellen. Dél-Oroszországban, — írja Hamsz főtisztelendő — Taganrog mellett az emberek halzsirral beitatott tüllt hordoznak a fejükön, éjjel pedig a hálóhelyükhöz közel folyton sínylik az ürömféle giz-gaz növény tüze, hogy annak sűrű füstje nyújtson védelmet a tolakodó vérszopók milliói ellen. Éjszaki Oroszországban minden a tengerpartra menekül előlük, akkora menynyiségben költi ki őket a meleg nyár. Számuk elképzelhetetlen ekkor, ha felhőszerű rajaikat leveri az eső, bokán felül lehet bennük gázolni. Lesoványodnak a birkák, és tehenek a folytonos vérvesztés miatt, csak a madarak híznak meg tőlük, mert nekik dús táplálék a töméntelen szúnyog. Megismerkedünk, mondja Chernel István Utazás Norvégia végvidékeire 1893 czimű munkájában azzal a parányi állatkával, mely itt a magas éjszakán valódi istencsapás s az ember alig védekezhetik ellene, oly tömegekben támad rája. A szúnyogok milliárdjai ezek, petéik a tundra mocsaraiban, vízállásai táján teleltek s a nap hevében életre fakadtak. Nemrégiben kelhettek ki, mert csupa zöldes példány lepte testünket s nem is éreztették fájdalmas szúrásaikat. Mellesleg megjegyzem, hogy az öreg szúnyogoknak is csak a tojói csipnek, de azért igen terhünkre voltak, mert szivarfüst, legyezés daczára, mint a sürü por, úgy szálltak ruhánkra, arczunkra, kezünkre s ha ezreit simítottuk le magunkról, más ezer rögtön az elpusztultak nyomára telepedett. Megismerkedtünk Finnmarken átkával, a milliónyi szúnyog elviselhetetlen támadásával, írja két hétre rá, július 21. körül, mikor már az ifjú nemzedék megemberkedett. Valódi Istencsapás ez itt. Ismerem igenis jól a mi mocsaraink szúnyogjait és tűrhetetlen szemtelenségüket, égető szúrásukat, de ezek finmarkeni atyafiaikhoz képest jámbor, szerény állatkák. A lapp szúnyog kegyetlen, kitartó és a végtelenségig erőszakos. Ahova egyszer le akar szállani, oda le is száll, semmi sem riasztja el. Csak ha megöltük, menekedünk meg tőle. Ez pedig gyönge védelem, mert a számuk kifejezhetetlen s ha ezreket ütöttél agyon, ezrek és milliók jönnek az elhullottak nyomába. Tömeges megjelenésüket vadász nagymondással beszéli el egy főerdész: „Mikor, úgymond, Lappországban utaztam, oly sűrű szunyogfelhőbe keveredtem, hogy tíz betűből álló nevemet botommal kényelmesen kiirthattam abban. Annyira olvasható volt az, hogy a kíséretemben levő lappok is el tudták olvasni.“ Erre egyik hallgatója közbevág : „Bizony ez igaz, mert véletlenül Svéziából jövet én is éppen arra a helyre kerültem s a nevet még mindig ott találtam a főerdész ott jártának bizonyságául.“ Tromsö környékén Kvale sziget Tysnaes nevű táján, meg Finnmarkenben hamar eszébe jut az embernek ez a tréfás adoma, mert csakugyan minden képzeletet meghalad a szunyogtömeg. A norvégek erős keztyűvel, fejüket pedig olyanforma finom rostélyos sisakkal védelmezik, mint a méhész, mikor a rajt befogja. Anyakönyvi kivonat. — Április hó 29-én — Születések: Tancsa Mihály rk. — Halász Gábor szr. Halálozások: Szabó Etelka rk. 10 hónapos. — Balla László rk. 13 napos. — Máté János rk. 30 éves. — Úri Kis Imre rk. 10 hónapos... — Czirják Sándor ev. ref. 78 éves. — Özv. Nyúl Györgyné Homoki Juliánna ág. hitv. ev. 69 éves. — Kópiás János rk. 8 napos. — Domokos Erzsébet rk. .6 éves. — Csernus István rk. 7 hónapos. Kihirdettettek: Löscher Ferencz rk. Kaltenbash Antónia rk. Házasságot kötöttek: Szabó Károly Zsigmond rk. Ferenczi Jusztina, Erzsébet rk. — Gyurkó Lajos rk. Túri Verona rk. — Április hó 30-án. — Születések: Gábor Ferencz rk. — Komjáti Gergely rk. — Gedai Ida, Juliánna rk. — Kalapos József rk. — Sárai Szabó Judit ref. — Koczó Margit rk. — Farkas Juliánna rk. Halálozások: Nagy Menyhért rk. 17 éves. — H. Nagy István rk. 21 éves. próság. Becsben. Egy úr (tükörbe nézve): Brávó ! A fogfájástól egészen megdagadt az arcom. Milyen büszkén megyek most sétálni a ringre ! Mindenki azt fogja hinni, hogy képviselő vagyok és most jövök az ülésről.