Kecskeméti Friss Ujsag, 1902. június (3. évfolyam, 108-127. szám)
1902-06-03 / 108. szám
iil. évfolyam. 168 szám. 1902. kedd, junius 31 krajczár (2 állér.) Egyet szán ért 2 fillér. Előfizetési ár: lelyb«, IMm b«rév 4*ty»cérm... t I koros*. *ilém ....... 4 korosa. Vlécktm pmHa WMtt Rii7«d6«w... » kor. MOL filén*............7 kor.sa. KTICHKEMTITI ! FRISS ÚJSÁG (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. Megjele* mmdea Mp, SvrtevtA«* Gm kiadóhivatal: ■adal-aagTótosa 1M. ■, kova a Up inBirt em papsgj fenen mnattose Ihm 4»«^.!. |~*J__.A**. BsSS9ICIB5Sm Kitti: • Rée»Tény«ay—aSa. A gazdasági ébredés. — május 31. Ennek az esztendőnek uralkodó planétája a gazdasági kiegyezés. Ez iránt folyton nagyobb mértékben növekedik az érdeklődés. A törvényhozás terméből a társadalomba kicsaptak a gazdasági kérdések által felszínre hozott mozgalmak hullámai. Apponyi Albert gróf leszállva a képviselőházi elnöki emelvényről, választói előtt nyilatkozott a gazdasági helyzetről. Szükségesnek tartotta a nemes gróf, hogy ezekben a válságos pillanatokban az ő magatartásának okai-ról tájékoztassa választóit. Vigaszt és kitartást, bizalmat akarván önteni választóiba, midőn előttük feltárta a helyzetet. Mindenesetre nagy megnyugvást kelt gróf Apponyi Albertnak azon kijelentése, hogy egy oly kormányt, a mely a mostani állapotnál is rosszabb gazdasági helyzetet teremtene az uj kiegyezés által, semmi esetre sem tűrne meg az ország, hanem elkergetné azt a helyéről az ország felzúdult, jogos haragja. A Széll kormány gazdasági politikájában eddig csakugyan nem csalódtunk és nincs okunk eddig a legcsekélyebb bizalmatlanságra. Ellenben Ausztria kiegyezési mozgalmai annyira ellenünk zúdultak, hogy ezzel szemben a jogos önvédelem szempontjából sorakozni kényszerülünk, nehogy az osztrákok hallgatásukból azt a téves következtetést vonhassák le, hogy nekik van igazuk és mi hallgatagon elismerjük. Körber úr legújabb, immár harmadszori kirohanása pedig éppenséggel kötelességünkké teszi a részünkről való bizalmatlankodást. Ez a bizalmatlanság azonban csak egyik oka nemzetgazdasági tényezőink ébredésének. Van ennek egy másik oka is, mely azonban már saját belső viszonyainkban keresendő. A nagyobb és általánosabb jelszavak után indulva, az úgynevezett merkantilisták és agrárius gazdasági felekezetek harcai, torzsalkodásai napirenden vannak előttünk. Mivel a gazdasági élet fejlődése szoros összefüggésben van az általános politikai irányzattal, az általános politikai helyzettel, úgy ezen gazdasági mozgalmak is némely értelemben, a politikai rendszer változásával, igazabban szólva a politikai rendszer ingadozásával állanak kapcsolatban. Ismételjük, hogy változásról még nem lehet szó, csak ingadozásról. A Széll kormányig az intranszigens, alkuvás nélkül szabadelvű irány uralkodott. Ez az általános politikai irány a gazdasági életben az egyéni szabad mozgás elvének érvényesülését jelenti. Ennek tere pedig az ipar és kereskedelem. Minden politikai alkotás tehát, mely ezen intranszigens szabadelvű aerában a gazdasági tevékenység terén történt, mind-mind ezt az ipari és kereskedelmi érdeket szolgálja. Ez pedig indokolva volt az által, mivel nekünk ipart és kereskedelmet újból, jóformán semmiből kellett teremtenünk. Ezen a célon csüngött az egész ország. Kedveznünk kellett tehát az ingó tőkének, a mozgó vagyonnak, mert a nélkül nincs ipar, nincs kereskedelem. Az iparnak és kereskedelemnek, a tőkének adott nagyobb kedvezmények által akartunk bizalmat önteni a nagyobb ipari vállalkozásokba. Egy ideig látszólag elég szépen is ment a dolog. Bár az irigy szemek már akkor mindjárt észrevették, hogy ipar és kereskedelmi fejlődésünk nem egészséges és épen nem nyugszik szilárd alapon. A siker tulajdonképen tovább nem terjed, mint némely ipari vállalkozók által élvezett állami segély és kedvezmény kihasználásáig. Tehát tulajdonképpen ebből a készpénzből, az állami szubvencióból élt az ipar- és kereskedelmi vállalkozás, holott ez a szubvenció csak előleg, mintegy előleges segély lett volna csupán arra nézve, hogy az ipari és kereskedelmi vállalkozás új jövedelmi forrásokat nyisson, oly kereseti ágakat teremtvén és honosítván meg, melyek itt nem léteztek eddig. Ezáltal a honpolgárok keresete, jóléte, adózó képessége természetesen emelkedett volna. Könnyű belátni, hogy az állam rézéről az iparnak adandó minden kedvezménynek csak ez lehet az egyetlen célja, nem pedig az, hogy ipari vállalkozás cégére alatt az állami kedvezményekből élősködjenek. Miután a cél el nem éretett, szükségképpen feltámadt a gazdasági polt- TÁRCZ A. -15gSAz igazság esernyője. Angolból átírta: a IP. Az öreg biró fáradtan támaszkodott asztalára, mialatt a védő ügyvéd beszédének szenvedélyes összefoglaló részét hallgatta. Ámbár gyilkossági esetről volt szó, a vádlott ellen nem voltak közvetlen bizonyítékok. És védője lelkiismeretesen sorolta fel az összetett bizonyítékok alapján való ítélkezés ellen felhozható és lomtárba való érveket,melyeket a bölcsbíró valószínűleg nem először hallott életében. A védő beszédét hallgatva, a bíró előre kiszámította, hogy a védőügyvéd melyik pillanatban fogja az esküdteket figyelmeztetni, hogy inkább szabaduljon kilencvenkilenc bűnös, mint szenvedjen egy ártatlan és mikor fogja figyelmeztetni őket, hogy ha a legparányibb kétségük van, esküjük kötelezi őket a vádlott felmentésére. A megszokás eltompította a biró érzelmeit, de a vádlott szemeiben volt valami bűvös erő, mely nagyon hatott a bíróra. A vádlottak padján ülő szerencsétlen ember„tiszta szemeiben volt valami zavaró. Ártatlan-e? A bíró e gondolatot mint figyelmet nem érdemlőt, csakhamar elűzte, mert mindig bízott az összetett bizonyítékok csalhatatlanságában. Arca a megszokott birói szigoruságot öltötte magára, mikor a védő emelkedett és érzelmes hangon fejezte be a beszédét. A tárgyalóterem csendjét zsivaj váltotta fel, mihelyt a hallgatóság a kénytelen hallgatás nyűgét a védőbeszéde után lerázhatta. A biró az órára nézett és megkönynyebbülve tapasztalta, hogy a délelőtti tárgyalást elhalaszthatja. — Uraim — mondá a tárgyalást elhalasztóm. Fél háromkor pontosan jelenjenek meg. Egy óra volt s a szünet rendesen egy óráig tartott, de a biró megnyujtotta az időt, hogy feleségének néhány megbízását elvégezhesse. Esős idő volt és a biróné ő nagysága úgy gondolkodott, hogy nem megy a városba, hanem inkább a férjére bízza a bevásárlásokat a villásreggeli alatt. A biró felesége korához képest túlságosan kacér volt és szentül meg volt győződve, hogy a hajfodoritóval elengedhetetlen kelléke az ő pipereasztalának és a hatalmas eszköz bájainak növeléséhez. A bíró arra kapott megbízást, hogy új hajfodoritót vegyen. Most már nagyon sajnálta, hogy a megbízást elfogadta, mert olykor szörnyen szórakozott volt és a hajfodorítóra gondolva, megfeledkezett az esernyőjéről, melynek védelme nélkül méltóságteljes selyemkalapját sohasem akarta kitenni az időjárás viszontagságainak. Gyalog ment a fodrászterembe, vagy hogy a fodrászokat meg ne sértsem, a fodrász műtermébe, ahová különbén kopaszsága miatt csak igen ritkán járt és megvette a fajfodorítót. Hogy a zuhogó esőt elkerülje, elhatározta, hogy a legközelebbi vendéglőben fog reggelizni abban bizakodva, hogy a reggelizés ideje alatt az eső el fog állni. Nemsokára egy szerény vendéglőt pillantott meg, mely teljesen megnyerte a tetszését. Belépett és a terem hátulsó részébe vonult, ahol egy üres asztalhoz ült. Falatozás közben az esze a tárgyalt eseten járt és újra összeállította az esküdtek elé terjesztendő kérdéseket. Számláját ezután kifizette, de borravalót elfelejtett adni és felvette a felöltőjét. Körülnézve, vájjon nem felejt-e el valamit, a biró szeme egy esernyőn akadt meg, mely a falhoz volt támasztva. Csinos, uj, fekete selyem, szórosan