Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. március (4. évfolyam, 44-64. szám)
1903-03-03 / 44. szám
1. «Ida! kozik; ezen emelkedés okai a következők : 1. a számonkérőszék csaknem egy hónappal előbb tartatott, mint az előző évben és igy közelebb esett azon időszakhoz (decemb.—január) amikor munkatorlódás köztudomás szrint a legnagyobb; 2. a vizsgálati időszak közvetlenül a közigazgatási bizottsági ülés előtt van, és így a bizottsági ülés elé tartozó, de különben már feldolgozott ügydarabok hátralékként szerepelnek ; 3. a f. évi január hótén életbe lépett új árvaszéki ügyrend életbeléptetése körül felmerült átmeneti nehézségek viszszamaradást okoztak ; 4. a h. polgármesteri (árvaszéki elnöki) és t. főügyészi állás a vizsgálati időszakban huzamosabb ideig betöltetlen volt, továbbá az árvaszéki jegyző beteg volt, utóbb meghalt; 5. a t. főügyésznek kiadott és megbízást tartalmazó ügyeknél mutatkozó hátralék oka azonfelül az is, hogy ugyanazon ügy több szám alatt is előfordul, továbbá a város telekkönyvi ügyei, amelyek folyamatban vannak, nagy számot tesznek ki. A számonkérőszék mindezeknél fogva megállapítja, hogy a hátralék a nagy ügyforgalomhoz képest elenyészően csekély és a tisztikar tevékenysége a közigazgatás minden terén kielégítő. HÍREK. — márc. 2. — Horváth Döme-serleg. Dr. Horváth Ádám tiszti főügyésznek igen jó gondolata támadt, amikor egy társaságban Horváth Döme érdemeinek megörökítéséről volt szó. A Gazdasági Egyesület fog ünnepséget rendezni,és méltatni fogják érdemeit. Horváth Ádám pedig azt az indítványt tette, hogy készítsenek egy serleget, amely a budapesti Széchényi - serleg módjára arra fog szolgálni, hogy a Gazdasági Egyesület helyiségében mindezt m év március 15 én egy vezéremberünk pohárköszöntőt fog mondani. Az idén, már- cius 15 én, Katta Elek polgármestert fog- tják felkérni a pohárköszöntő elmondására. — Temetés. Vasárnap kísérték ál- ' talános részvét mellett idősb Muraközy Lászlót örök nyugalma helyére. -- Családja következő gyászjelentést adta ki:' Muraközy László, dr. Muraközy Dezsőt, Muraközy Árpád, dr. Muraközy Károly részül. Muraközy Ilonka mint gyermekek a maguk, nejeik, illetve férje, az unokák, a dédunokák és az egész kiterjedt rokonság nevében mély fájdalommal tudatják, hogy szeretett drága jó atyjuk, a szerető nagyapa, dédapa és rokon. Id. Muraközy László ügyvéd, Pest Pilis-Solt Kiskunvármegye egykori tiszti főügyésze, valamint a dunamelléki ev. rof. egyházkor. egykori ügyésze áldás teljes életének 8- ik évében, mindnyájunk mély bánatára, rövvid szenvedés után, szívszélhüdés követ-keztében folyó évi február 27-én délután 1 és fél órakor jobblétre szenderült. A boldogult halt tetemei folyó évi március hó 1 én délután 3 órakor fognak a gyászházból (V. tized, Tehén utca 2551 szám) az ev. ref. egyház szertartása szerint a Budai ut mellett fekvő ev. ref. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Kecskemét, 1903. február 28. Áldott legyen emléke ! Muraközy Lászlóné szül. Nikolaus Jozefini Dr. Muraközy Dezsőné szül. Szibenliszt Ilonka, Muraközy Árpádné szül. Grosch Etelka menyei. Dr. Muraközy Károly veje. Muraközy Gizella férj. Koch Jánosné, Muraközy Margit férj. dr. Gémes Imréné, Muraközy Ilona, ifj. Muraközy László, Muraközy Lenke, Muraközy Olga, Muraközy Béla, ifj. Muraközy Károly, ifj. Muraközy Dezső, Muraközy Gyula, Muraközy Ilonka, Muraközy Józsi, ifj. Muraközy Árpád, Muraközy Emmike, Muraközy Gyuli, Muraközy Tibor, Muraközy Ettika unokái. Koch János, dr. Gémesi Imre az unokák tétjei. Gémesi Margit, Gémesi Ilonka... Koch Vilmike, Koch Józsi dédunokái. özv. Hankovszky Sándorné szül. Muraközy Mária, id. Muraközy Imre testvérei. — Gazdák gyűlése. A Gazdasági Egyesülté választmánya vasárnap délután Grassuk Miklós elnöklete alatt ülést tartott. A gyűlés összehívását az tette szükségessé, hogy Balog János és Dékárny György beszámoltak a szeszgyári trágya vásárlása ügyében tett tanulmányiuikról. A választmány tudomásul vette a jelentést és ennek értelmében többféle intézkedést tett, amelyet azonban még most nyilvánosságra nem hozhatunk. A folyó ügyek elintézése közben elhatározta a választmány, hogy megkeresi a városi tanácsot, tegyen előterjesztést egy nyugati faj bikának beszerzése érdekében, amelyet a belső csordára szántak. Az elnök jelezte, hogy a magyaróvári növény kísérleti állomás tíz holdra való nyúlszapuka magot küldött kísérletezés végett. Tíz gazda mindjárt vállalkozott, hogy a takarmánynak valóval kísérletet tesznek. Az elnök indítványára néhányat szintén kísérletet tesznek lóherének műtrágyával való trágyázásával. — Az Ipartestület közgyűlése. A Kecskeméti Ipartestület március 25 én d. u. 2 órakor saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését, melyre tíz ipartestület i. e. tagjait ez után is tisztelőnél meghívja az elnökség. A közgyűlés tárgyai: Évi jelentés az Ipartestület 1902. évi működéséről. Ennek kapcsán az évi zárszámadás beterjesztése. Elnök választás. Jegyző, segédjegyző, pénztárnok, két alelnök, három számvevő választás. 12 elöljárósági rendes és 6 póttag választása. A Betegsegélyző Pénztár közgyűlésébe 33 kiküldött megválasztása. Jegyzőkönyv hitelesítő bizottság megválasztása. Netán indítványok. — A Bob herceg szerzője nálunk. Bob hercegnek, a budapesti Népszínház kedvelt operettjének szombaton volt bemutatása a mi színházunkban. Jó hir előzte meg a darabot és a színház teljesen megtelt. A közönség közé kiszivárgott a hite, hogy Huszka Jenő, a fiatal és nagy tehetségű szerző jelen van a színházban, tapsolták és addig hívták a függöny elé, amíg megjelent a rokonszenves szerző. Ismételten kitapsolták és lelkesen megéljenezte a közönség. A nagy jövőjű szerzőt rokonsági kötelék is lűzi 1 Á hí O . -'te* Az állomáson. — Irta: Szőllösi Zsigmond. — (Folyt, és vége.) IV. A következő pillanatban a nyurga kis méltóságos szőke feje bukkant föl az ajtó előtt. A mint a leányt meglátta, tüstént be is libbent a kocsiba. — Hát maga itt van ? — Itt vagyok, — mondta csöndesen a leány. A fiatal úr gyors, fürkésző és éles tekintetett vetett Hadacy Sándorra. — Ha megengedi — fordult a lányhoz, — én is itt maradok. — De a báró urnak elsőosztályú jegye van. — Szívesebben utazom magával akár a negyediken, — felelte a gavallér, és tüzes tekintettel nézett a leány arcába. — De nini, milyen vörös a szeme, hisz maga sirt. 1 — 0 dehogy ! — tiltakozott a lány. — De bizony sirt, hiszen meglátszik. A leány mosolyogni próbált. — Most vagyok először hazulról, — mondta halkan. — No hallja! Látja, én már bejártam egész Európát, az őszszel megyek Afrikába,. . . — Én boldog volnék, ha otthon maradhatnék az édesanyám mellett. — Hát akkor miért hagyta ott? A leány arca lángvörös lett. Nem válaszolt. A bárócska is észrevette, hogy ez a kérdése nem volt valami tapintatos. — Azért kár sírni, — mondta. — Mindenütt lehet mulatni. Én ugyan még most járok először erre, az apám csak tavaly vette ezt a birtokot, de azért gondolom, itt se laknak emberevők. Maga már volt ezen a vidéken? — Nem én soha, de tízért tudok róla. — A földrajzból persze. Hisz maga egy kis tudós. Tanítónő. — Nemcsak a földrajzból. A családom erről a vidékről való. A dédapám, Hadócy Barnabás még itt született. A túlsó sarokban ülő férfi megmozdult és előrehajolt, de amint észrevette, hogy a leány feléje pillant, meginthátrahúzódott. A báró úr meglepetve kiáltott föl : Igazán?! Hisz akkor — haza jön. Bizonyosan vannak itt rokonai? — Nem tudok róluk, — felelt a lány. — Hát ismerősei? — Egy lelket se ismerek. A fiatal úr vállat vont. — Szóval idegen. Én is idegen vajgyok. Mind a kettőn idegenek vagyunk, hát tudja mit, tartsunk össze! Én ugyan csak egy pár napra jöttem, de a maga kedvéért szivesen maradok továbbra is. A leány arca megint lángba borult. Egy darabig szólni se tudott, azután elfúló hangon mondta: — Kérem, én . . . én dolgozni, jöttem ide. Én nekem lesz elfoglaltságom . . . Miattam a báró úr ne áldozza föl az idejét. A túlsó sarokban ülő úr mozgatta a karját, mint aki unalmában nyújtózkodik, azután kidugta a fejét az ablakon, Jay nem hallotta tovább a beszélgetést. Már szürkült az alkony, egy kis friss szél is támadt, de az arca tüzelt, a szemét is forróság égette. Mintha láza volna. .. A vonat keskeny, emeletes épület előtt állt meg. — Gáborfalva! — kiáltott be tíz ajtón a kalauz. A gavallér kiugrott a kocsiból és a kezét szolgálatkészen nyújtotta a lánynak. — Reméltem, kisasszony, megtisztel azzal, hogy a kocsimon jön. A leány karját azonban hevesen, szinte durván markolta meg egy erős kéz és Hadócy Sándor mint a villám termett a báró előtt. — Hadócy Sándor vagyok ! — mondotta kemény, energikus, szinte fenyegető hangon. — A húgom köszöni a báró úr szívességét, de őt is várja a kocsija. Különben is nem egy felé megyünk ! A gavallér önkéntelenül hátralépett. A leány, mint akit egyszerre elhagyott az eszmélete, csak annyit érzett, hogy valaki átkatolja a derekát, és leemeli könnyedén, mint egy gyermekes, egyszerre ott van egy szolid nézésű szép öregasszony előtt és hallja, amint egy hang, amély erős és mély, mint a harangszó, mondja: — Édes anyám, ez itt Hadócy Klára. Idejött hozzánk haza. Úgy öleld meg, mintha a tulajdon édes lányod volna. . . . Egy szédület volt az egész. Csak a gőzös fújta a füstöt közömbösen. KECSKEMÉTI FR15? P K J .*? A G 1903 mátersa 3