Kecskeméti Hiradó, 1916. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1916-01-03 / 1. szám
1 szám. 3. oldal KECSKEMÉTI HÍRADÓ kor a törvény szigorú intézkedései sem képesek az embereket kapzsiságaikban korlátozni. A tisztességes polgári haszonnal most senki sem akarja beérni. A maximális árakkat, melyek pedig a legnagyobb körültekintéssel vannak megállapítva, sem az agráriusok sem a merkantilisták nem tartják kielégítőknek. Ez az oka, hogy a piacon nem lehet kapni tejet, tojást, burgonyát, kását és az Isten tudja mi mindenféle élelmiszert. Miért ? Mert a haszonban tobzódó ember még nagyobb árt akar társa zsebéből kivájni. Ha ez sokáigy tart, éhen kell elpusztulni annak, ki a piacra van utalva és a törvényes rendelkezéseket betartja. A már tarthatlanná váló állapoton segíteni kell mielőbb. A baj egyedüli orvossága az élelmiszerek requirálása, annak utána hatósági felügyelet alatt való árusítása. Kérjük elöljáróinkat, hogy a tarthatatlanná vált bajok orvoslása céljából a napi fogyasztásra szükséges élelmiszerek requirálására mielőbb tegyék meg a szükséges lépéseket. — Hisszük, kérésünk nem fog siket fülekre találni. — Közgyűlési glosszák csütörtökről. (Kiküldött tudósítónk távirata.) Negyedrész ház ; porosz szupőrök a karzaton ; elég élénk viták ; déli harangszóra apostolok oszlása: ez a helyzet képe. Uj a német hallgatóság, a többi mind régi. Érdekesebb tárgyak : Gy. Pap József uramnak, az áldozatkészségéről ismert polgárnak indítványa a hadi rokkantak segítése iránt. Határozat: erős társadalmi gyűjtési akció a törvényhatósági bizottsági tagok égisze alatt. Szegedi Gyuri bátyánk jótékony alapítványa „consummatum est“ : a hadi rokkantak, majd azok után a városi tisztviselők tanuló gyermekei élvezik a kamatokat. Némely városi alkalmazottak lótartási pótlékának emelése: Tóth Zsigmond uram — különben logikus fej — kérdi, hogy miért kap például maguk nem volnának képesek azon az uton haladni, mégis az elért sikerek elkápráztatják őket, irigylik azt s nem egyszer halljuk gyermekeiket így oktatni: ne légy oly mulya, mint apád; látod, élelmesé a világ. Oh milyen irtózatos tévedés tiszta gyermeklelkeket olyanra akarni nevelni, amitől minket visszatartott jobb érzésünk. Ha a világot megrendítő háború után még élni akarunk, annyi százezer fiatal élet elmúlását nem akarjuk, hogy hiába hozott áldozat legyen, új ösvényeken, új csapásokon kell haladnunk. Nincs olyan intézményünk, aminek gyökeres változáson ne kellene átmennie, legyen az hivatal vagy iskola, jótékony vagy tudományos egylet, sőt még, vagy talán elsősorban is, a családi élet — a családi nevelésre várnak a legnagyobb kötelességek, e téren embereket kell nevelni s nem hitvány bábokat.. A nők ne választójogot követeljenek maguknak, hanem tartsák meg az eddig rájuk ruházott legszentebb, legmagasztosabb jogot, a gyermeknevelést. Hiszen ő tőlük függ — az anyáktól, a tanítónőktől, hogy milyen legyen is az ország. Hogy fiai, leányai ép testtel, ép lélekkel egy jövendő nagy Magyarországot építsenek fel közös erővel, megértéssel. Neveljék az új nemzetjdéket erkölcseiben tisztának, gondolataiban emelkedettnek, érzéseiben áldozatkésznek, tetteiben bátornak, de mindenek felett magyarnak. És hogy e célt elérhessük, magunknak is alaposan meg kell változnunk, nekünk is új csapáson kell haladnunk, mert hiszen hogy vezethetjük különben arra gyermekeinket. El kell hagynunk a már szélesre sülyedt, elposványosodott utakat, s keresni, kutatni a jóra vezetőt. El kell hagyni rossz szokásainkat, lemondani önzéseinkről, hiúságinkról, melyek minden közügynek kerékkötői, megölői. Semmi eszközt sem szabad a jó út keresésében kicsinyesnek találni, legyen az a gyermek játéka, a felnőtt szórakozása, tanulmányai, szórakozása; mind a nevelés szolgálatában legyen ; apró porszemekből készül a legszilárdabb épület is; a kicsinyességnek látszó eszközökkel lehet fölnevelni azt az embert is, aki az élet minden változásaiban megállja helyét. .. Ha a jövő nemzedék nem fogja elfeledni, mit köszönhet azoknak, kik most egy boldogabb jövő kivívásáért életöket áldozták föl, de sőt annak tanulságait hazája is a maga javára kamatoztatni tudja, akkor újra elmondhatjuk a költővel: „Ne féltsétek a magyart.“ özv. Pócsy Györgyné, a pusztai „tudós nő“ aránylag sokkal kisebb percentes emelést, mint a főerdőmester. Polgármesterileg felvilágosittatott. A dol . dr. Dömötör Lajos tanácsnok két referádája. Az erdő és legelőterületek rendezéséről szóló elaboratum egy jobb jövő első alapköve. Érette Bakkay főerdőmester nevét több ízben hangoztatták elismerőleg, Málnási gazdasági és Kránosz erdőfelügyelő urak pedig méltán kiérdemelt közgyűlési köszönetet kaptak. A másik referádó a tejkérdés megoldása a tehénbeszerzési 150 koronás jutalmakkal, ennél Grassely Miklós alapos beszédére ült el az ellenvélemény. Egy órakor már minden bizottsági tag ebédnél ült. Alpha. HÍREK. Dr. Kovács Pál emlékezete. Kegyeletes emlékünnep keretében rótta le háláját a függetlenségi párt elhunyt érdemdús vezető tagja, dr. Kovács Pál emléke iránt. Dr. Horváth Mihály ország. képviselő megnyitó szavai után dr. Váry István ügyvéd méltatta Kecskemét korán sírba hanyatlott nagy fiának soha el nem évülő érdemeit, de ismertetést adott munkás életének sokirányú, eredményes működéséről. Az emlékünnepen pártkülönbség nélkül nagyszámú hallgatóság vett részt. Szylveszter est a moziban. Jól sikerült, tombolával egybekötött Szylveszterestet rendezett pénteken a Mozgóképház igazgatósága. Az el nem vitt nyereménytárgyak tombloa számait itt közöljük: 10, 11, 16, 22, 46, 75, 88, 89, 262, 265, 273, 290, 306, 323, 600, 641, 721, 1026, 1027, 1028, 1040, 1057, 1071, 1308, 1317, 1324, 1328, 1332, 1338, 1374, 1602, 1065, 1909, 1614. A fenti számok tulajdonosai a nyereménytárgyakat a moziban vehetik át. A 14 napon belül el nem vitt tárgyakat jótékonycélra adja az igazgatóság. Ma este a tegnap bemutatott és osztatlan tetszést aratott „Rablólovag“ című kalandortörténet szerepel a műsoron, mely minden tekintetben megérdemli, hogy olvasóink figyelmébe ajánljuk. Szerdán „Asta Nielsen“ — a kiváló dán filmszínésznő — ezidei első filmalakítása az „Örök éjszaka“ c. dráma, — mely még Budapestet is megelőzve, Kecskeméten kerül először bemutatásra. Népfelkelők bevonulása, a m. kir. honvédelmi miniszter tegnap érkezett rendelete szerint az 1873—77., azonkívül az 1891., 1895. és 1896. évben született s a legutóbbi pótszemlén alkalmasoknak talált népfölkelők 1916. évi január hó 17-én népi, tényleges szolgálatra bevonulnitartoznak. Az elesettek gyermekei számára mint-egy 200 darab új ruha kiosztása ma délután lesz Sándor István polgármester részvételével s a Városi Cselédszerző intézetben. A Perocid, mint a rézgálicot pótló védekező anyag. Dr. Bodnár János a m. kir. növényélet és kórtani állomás vegyészének a „Köztelek“ m. é. 44. és 45. számában megjelent cikkéből. A rézgálicnak a mindinkább növekedő kereslete folytán egyre emelkedő s igen nagy ingadozásnak kitett ára, továbbá meglehetősen mérges tulajdonsága — nem is szólva a háború okozta mostani nagy rézgálichiányról —már régebben arra indította a szakköröket hogy a rézgálic helyettesítésének kérdésével behatóan foglalkozzanak. Újabban mind többet lehet hallani és olvasni a Perocid nevű védekezőszerről az mely hivatva volna a szökő peronoszpórája elleni védekezésben a rézgálicot — tekintettel a jelenlegi rézgálic hiányra — nemcsak átmenetileg pótolni, hanem azt végleg ki is szollítani. Ez az elnevezés, hogy Perocid, valószínűleg a „peronoszporacid“ — ami annyit jelent, hogy peronoszporát élő — kifejezés rövidített alakja. A nyers Perocid certartalma 30—32 százalék volna. A nyers Perocid szürke színű több vízben oldhatlan anyagot tartalmaz. A nyers Perocidban még egy, jelenleg is a tudományos és a laikus érdeklődés központjában álló elemnek, — a rádiumnak — a nyomai is feltalálhatók, a rádium így, a nyers Perocidban levő rádium is nemhogy kártékonyan hatna a szőllőre, hanem a rádium által fejtett emanáció még elősegíti a szöllő fejlődését. A perocid gombaölő hatása gyengébb, mint a rézgálicé, ami úgy értendő, hogy az 1 százalékos bordói lé 1.5 százalékos, a 2 százalékos pedig 3 százalékos Perocidoldattal tekinthető egyenértékűnek. A nyers Perocidból mivel az 30—32 százalék cerföldet tartalmaz, 1.5 százalékos Perocidoldat készítéséhez 2 kilót a 3 százalékos oldat készítéséhez 4 kilót mérünk le, 100 liter vízhez. A Perocid feloldásánál legcélszerűbb úgy eljárni, hogy a permetezés megelőző napon a lemért menynyiségű Perocidot megfelelő nagyságú vászonzacskóba tesszük s zsinegre erősítjük a vízbe lógatjuk, ahol ide - oda való mozgatással az oldódást elősegítjük. Meleg vízzel gyorsítani az oldódást — amint azt a rézgálicnál szoktuk—nem lehet, mert a Perocid a meleg vízben sokkal kevésbbé oldódik, mint a hidegben. 1,5 százalékos Perocidoldat közömbösítéséhez lemérünk 1/2 kiló(50 deka) égetett homokmentes meszet, 3—5 liter vízzel megoldjuk s utólag még annyi vizet öntünk hozzá, hogy 20 liter legyen;3 százalékos oldathoz itt is kétszeres mennyiségeket használunk (1 kiló égetett 6—10 liter vízzel oltunk meg s annyi vizet öntünk hozzá, hogy 40 liter legyen). A mésztej s a Perocidoldat összekeverésénél a Perocidoldatot öntjük folytonos kavargatás közben a résztejbe (nem pedig fordítva) s az összekeverés után az oldatot néhány percig erősen keverjük. A kipermetezésre kész Perocidoldat ellentétben a bordói lével, hosszú ideig eltartható annélkül, hogy hatásából valamit veszítene, továbbá a Perocidoldat nem mérges. a helyesen készített Perocidoldat reak,ciója lúgos, amiről az oldatba mártott fenolftalein—papirossal győződhetünk meg; lúgos folyadék a színtelen fenolftáléint papirost megvörösíti. Ha ez nem így volna, akkor még utólag folytonos kavarás közben kevés mésztejet adunk hozzá. 1/2 kiló égetett mész helyett vehetünk friss porrá oltott meszet vagy pedig 1 1/2 szallonás meszet. Arra hivatott tudományos intézetek ezideig végzett szakszerű kísérletei alapján a Perocid különösen a szökő pernoszpórája