Kecskeméti Hiradó, 1917. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1917-01-01 / 1. szám

1­ szám­­ ____ KECSKEMÉTIHÍR­ADÓ ________3 oldal indított arra, hogy a maga élete mel­lett, embertársai élete és vagyonára is gondoljon A ,,Ring színház“ katasztrófájá­nak hatása alatt álló ember teremtette meg a színházak helyes a mai kor igényeinek megfelelő tűzrendészetét A „Párizsi áruház“, az „ököritós“ a „zentai“ tűzvészek által sarkalt gyarló ember fejtörése folytán fejlődött a megelőző tűzrendészet, a mai nívójára. Azonban a mindennapi falatért küzdő embernek még nem jutott eszébe a templomba járók életbizton­ságáról gondoskodni Ezért azután az, hogy a hívek sokasága, különösen ünnepek alkalmá­val, a templomok minden zegét, zugát betöltheti, azokban minden talpalatnyi helyet elfoglalhat. Ezt láttuk, tapasz­taltuk most Karácsony szent ünnepén, mikor a templomok dugig voltak a hívőkkel, mikor a legkisebb riadalom számtalanok életébe kerülhetett volna, mivel a padsorok közti helyeken em­ber ember hátán tolongott, a szabad közlekedést akadályozta. Nincs aki a híveket figyelmeztesse az ebből előálható szerencsétlenségre. Köztudomású, hogy a közönség által látogatott helyeken, a járáskelésre szánt helyet a könnyed mozoghatás biztosítása céljából szabadon kell hagyni. Ily helyeken a rögzített pad­sorok közti térségre, mozgatható szé­keket, tárgyakat rakni, állni, a járás­kelést bármi módon akadályozni tilos Várjon jutott-e már eszébe vala­kinek az, hogy isteni tiszteletekkor a templomok padsorai közt levő terüle­tek szabadon hagyassanak? Történt e intézkedés aziránt, hogy a hívek a templomok üresen álló, tisztán a köz­lekedésre szánt térségeit el ne álják? Nem ! Hiszen ha erre gondoltak volna az intézők, semmi esetre sem enged­nék elállni, székekkel berakni a temp­lomok azon térségeit, azon helyeit amelyek a járás­kelésre lettek már akkor kihagyva, mikor a bölcs elődök oda a rögzített padsorokat beállították. Azok a rövid időközökben elő­fordult szerencsétlenségek, melyek szá­zak életébe kerültek, kell, hogy arra sarkaljanak bennünket, hogy a­meny­nyiben lehetős vészt elhárítsuk ma­gunkról. Itt az ideje, hogy a templomok­ban levő padsorok közti térségnek elállása megszüntettessék. A templom­­bajárók életbiztonsága követeli ezt. Oda kell hatni, hogy azok, kik a tem­plomok földszintjén ülőhelyet nem kapnak, a templomok emeleti karzatait vegyék igénybe, melyek ünnepnapok alkalmával is sokszor üresen állanak. Hisszük, hogy az egyházak vezetői kiknek elsősorban képezi feladatát e kérdésben intézkedni, mindent el fog­nak követni a baj orvoslása, a tem­plomba járók életbiztonságára, ennek felmutatása nélkül a cukorjegy nem adható ki. Hát ez minden jogalap nélkül való vexálása a lakosságnak. A bizonyos igazol­vány felmutatását a cukorhoz jutás feltéte­léül csak akkor szabadna megkívánni, ha az igazolvány kiosztásakor tudatták volna, hogy ezt meg kell őrizni. Vagy ha ez rá lett volna nyomatva. Egyik sem történt s most a cukorjegyet kiosztó alárendelt alkalma­zottak részéről­ újabb ok nélküli gyötrésnek teszik ki a polgárságot. Sürgősen kérjük ez alkalmazottakat utasítani, hogy az igazolványokat a jelent­kezőktől ne kérjék, hanem a különben is meglevő lajstrom alapján állítsák ki a cu­korjegyeket. Hibás a cukorjegybehozatal­ról szóló hirdetmény. A cukorjegyek kiosztása jan. 2-án kez­dődik meg a Sipos-féle üzlethelyiségben, ahova a hirdetmény szerint mindenki, aki Cukorra reflektál, tartozik elhozni az élelmi­szer-bejelentésről nyert igazolványát, mert A Gazdasági Gőzmalomban gazdáink nagy érdeklődése mellett kezdték meg a most múlt héten a kukorica csírát­lanítást. A kukorica csírátlanítása annyira fontos kérdés, hogy a helyi malmok ezirá­­nyú működésének megkezdésének alkalmá­ból újból rámutatunk azokra az előnyökre, amelyekkel a csirátlanítás jár. A kukorica csirájának elvonása a kukoricadara tápérté­két alig befolyásolja, mint ezt tárgyilagos szakközlemények beigazolták, amelyek a tápérték különbözetet 8—9 százalékr­a te­szik. Ezzel szemben a kukorica csirátlani­tása az őröltető félre a következő előnyök­kel jár: a csirátlanitott kukoricadara hosszú ideig eltartható, nem keseredik, illetve nem romlik meg. A csirátlanitott kukoricadará­val hizlalt sertés szalonnája keményebb, te­hát értékesebb lesz. A kormány felhatalma­zása folytán mindenkinek, aki kukoricá­ját csírátlanítással daráltatja, minden 100 kilogramm kukorica után 3 korona prémiu­mot térítenek meg készpénzben a malmok. Mindenki már első kísérlet után meg fog arról győződni, hogy kukoricájának csirát­lanitása csak előnyére válik. Kivált, ha az OMGE­ kérésének megfelelően, a csirátlani­­tásra beszolgáltatott kukorica minden mé­termázsája után igényt szerez a gazda a megfelelő mennyiségű 6-7 kilogrammnyi kukoricaolajpogácsára, amely igen értékes állattakarmánynak ígérkezik. Emellett ha­zafias kötelességet is teljesít a kukoricáját csírátlanító gazda, amennyiben a hizlalásra is szükségtelen, azonban a mai viszonyok mellett közcélokra szükséges kukoricacsira gyűjtését és olajjá való feldolgozását lehe­tővé teszi­ megalkotni. Hisz ha az egész országban úgy csinálják, akkor nem láthatni be, hogy Kecs­keméten mi indokolja az extra-megoldást. Annak az ellenvetésnek pedig, hogy a szö­vetkezeti megoldás hívei gsejtben akartak utazni, már szemébe néztünk a múltkor is. Hisz itt nem gsejtről, hanem egy egész osz­tály — érdekéről van — illetve lett volna! — szó. Arról, hogy a kisgazdákat, akik a kisüstök megszüntetésével, régi szerzett jo­gaikat minden néven nevezendő kárpótlás nélkül veszítik el, valamikép mégis kártala­nítsuk ! Azzal, hogy azon üzem nyereségé­ből, amely az ő kisüstjét elnyelte s amely megfosztotta őt a kisüstön kifőzött pálinkája értékétől, üzletrésze arányában mégis csak kapjon valamicskét. Mert eddig a szőlős­gazda, ha törkölyéből, cefréjéből pálinkát főzetett, az így nyert annyi meg annyi liter pálinka bizony már 1—2 hold szőlőnél is nem megvetendő értéket képezett. És ez egyszerűen az övé volt! Most pedig elve­szik majd tőle a törkölyt, cefrét a megálla­pított árakon, pálinkája azonban többé nem lesz, pedig annak literjéért még a régi olcsó világban is,csanyűszerrel kapott 4—6 koro­nát. Ez elmaradt jövedelmet pótolhatta volna a szövetkezeti nyereségből az egy-egy gaz­dára eső hányad. Pótolni is fogja az egész országban szerte, csak nálunk nem ! Központi szeszfőzdék szö­vetkezeti alapon — másutt. Egyre-másra kapjuk a híreket a szö­vetkezeti szeszfőzdék megalakulásáról. Újab­ban Félegyházán, Nagykőrösön, Várpalotán, Siófokon, Enyingen, Debrecenben, Makón, Nagybányán, Aranyosgyéresen, Balatonkene­sén, Pakson, Bakonyszilászlón alakultak ily szeszfőzőszövetkezetek, úgyhogy eddig, mint a Magyarorsz. Szövetkezetek szövetségéhez beérkezett­­jelentések mutatják, 25 nagy szövetkezet alakult meg, további 300 pedig most van alakulóban. A tokajhegyaljai sző­lősgazdák Törkölyfőző Szövetkezetébe a na­pokban Andrássy Gyula és Széchenyi Ber­talan grófok is beléptek tagul. Íme­ újabb és újabb dokumentumok arra, hogy a központi szeszfőzdét Kecske­méten is szövetkezeti alapon kellett volna Színház és mozi. * Ünnepi mű­sor a moziban. A Vá­rosi Mozgóképházban az újév első két nap­ján az ítélet napja c. 5 felvonásos művész­­dráma kerül színre. A kisérő-műsorból A legszebb ajándék c. vígjáték emelendő ki. * A szépasszony, Gábor Andor ily című vígjátéka ismét azok közé a darabok közé tartozik, amelyek sikerük, a fővárosi újságírói összetartásnak köszönik. Amely a céhbeliek művei érdekében megütteti a p­est nagylapokban az előnyös szinikritikák dob­jait és cintányérjait. Voltakép pedig unalmas, újnak lenni akaró külsőben régi aphorizmá­­kat föltálaló alkotás ez a Szépasszony, amely­nek már első jeleneteit végignézve, tudhatni, hogy a sovány mese hova fog kilukadni. A direkció igazán kárbaveszőleg pocsékolja pénzét az ily „újdonságok“ megszerzésére, a kecskeméti közönség van annyira önálló, hogy józan bírálatát nem befolyásoltatja a pesti zsurnaliszta-összetartástól. És mégha nem is tudna önálló lenni, akkor is inkább oda kellene törekedni, hogy azzá fejlesszük, — ezt a célt azonban a repertoárban bizo­nyára meglevő egypár szép régi darab elő­adásával inkább szolgálhatni, mint az ily, bár újveretű, de okvetlenül kérészéletű fércek színrehozatalával. A társulat tagjai egyéb­ként derekasan állták meg helyüket: Túrás, Stella, Fodor Szeréna mind jók, Mariházy Baby igen kedves, Spehner Ilona pedig né­­mikép különös toalettjeiben is bájos volt. A magyar állam nem áldozatot, hanem busás kamat ellenében kölcsönt kér polgáraitól. Jegyezzünk az ötödik hadikölcsönre! A hadikölcsön sikere felér egy döntő győzelemmel és közelebb visz az óhajtott békéhez. Tehetségéhez képest járuljon tehát hozzá mindenki a nemzet ötödik pénzügyi diadalához ! Az utolsó aláírási nap január 8.

Next