Kecskeméti kis képes naptár, 1896
vill. Normanapok. a) Melyeket a római katholikus egyház rendel. Hamvazószerdán (február 19.) ; gyümölcsoltó boldogasszony napján (márcz. 25.); a nagyhéten (márcz. 29-től április 4-ig) ; husvét és pünkösd vasárnapján (ápr. 5-én és máj. 24-én) ; űrnapon (jun. 4-én); nagyboldogasszony napján (aug. 15.) ; kisasszony napján (szept. 8.) ; mindszentek napján (nov. 1.); az Úrjövet három utolsó napján (decz. 22., 23., 24.); Magyarországon Szt. István király napján (aug. 20.), és minden ország- és tartományban a védszentje napján. Ezen egyházi normanapoknak meg-, vagy meg nem tartása egyedül a hívek vallásos értelmére és az egyházi szabályok iránti kegyeletre van bizva ; a politikai hatóságok ez ügybe nem avatkoznak, bjmelyeknek megtartását a polgári hatóságok is követelik. Színi előadások és más nyilvános vigalmak és látványos mutatványok tiltják . A nagy hét utolsó három napján, Űrnapon és nagykarácsony előestéjén, Husvét- és pünkösd vasárnapján és nagykarácson ünnepén színi előadások kizárólag csak jótékony czélra és akkor is csak az illetékes polgári hatóságok engedélyével tarthatók. A mely napokon színi előadások teljesen tiltvák vagy csak hatósági engedélylyel tarthatók, a nyilvános bálok és tánczvigalmak tiltva vannak. IX. Törvénykezési szünnapok. 1868. LIV. t. ez. 111. sz. I. fej. 100. §. Sürgős eseteket kivéve, senki sem idéztethetik megjelenésre vallásának ünnepén. Ilyen idézés elrendelése vagy elhalasztása miatt azonban nincs helye perorvoslatnak. V. ez. I. fej. 255. §. Az 1840. XV. t. ez. 11. r. 201. §-ának intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szünnapra esnék, az a legközelebbi köznapig terjed. VIII. sz. I. fej. 357. §. A marasztalt fél vallásának ünnepei a végrehajtásnál is lehetőleg figyelemben tartandók. XI. Országos és tartományi védszentek ■a magyar államban. Erdélyországban, vagyis Magyarország Királyhágón túli részében ; Szt. László király (június 27-én). Horvátországban; Szt. Illés (július 20-án) és Szt. Rókus (augusztus 16-án). Magyarországban; Szt. István király (augusztus 20-án). Tótországban; Szt. Iván (június 24-én), Tengermelléken (a magyar), Szt. József (márczius 19-én) és Szt. Vid (junius 15-én). XII. Országos színek. a) A magyar szt. korona alá tartozó országok és tartományokban. Erdélyországi: kék, veres, arany. Horvátországi: fehér, veres. Magyarországi: veres, fehér, zöld. Tótországi; kék, fehér, zöld. b) A bécsi országos tanácsban képviselt országokban. Alsó-ausztriai : kék, arany. Csehországi: fehér, veres. Dalmátországi: kék, arany. Felső-ausztriai: arany, veres, fehér, fekete. Halicsországi: kék, veres, arany. Karantáni; arany, veres, fehér. Kraini; fehér, kék. Krakói; fehér, veres. Lodomérországi; kék, fehér, veres. Morvaországi; arany, veres, kék. Stájerországi: fehér, zöld. Sziléziai; arany, fekete. Salzburgi; arany, veres, fehér. Tivoli: fehér, veres. Trieszt városi; arany, veres, fehér, fekete. XIII. Az állatkor csillagjegyei. V Kos röp Q Oroszl. £§ /■ Nyilas fár Bikani) Szűz Bak ^ £] Ikrek 1 Mérleg jb Vízöntő ^ аз Rák H05 j np BökölyCfg X Halak ^ Az első három tavaszi, a következő három nyári, a harmadik három őszi, az utolsó három téli jegynek is neveztetik. XIV. A hold fényváltozásának jegyei. © Ujhold ; Első negyed ; © Holdtölte. (£ Utolsó negyed. X. Izraelitát törvénybe idézni tilos. Szombatnapon. — Purimnapon. — A húsvéti ünnepek 1., 2., 7. és 8. napján. — Pünkösd ünnepén. — Templompusztítás napján. — Újév 1-ső és 2-ik napján. — Engesztelés napján. — Sátoros ünnepen. — Gyülekezés és törvényöröm napján.