Kecskeméti Közlöny, 1919. október (1. évfolyam, 22-43. szám)

1919-10-07 / 22. szám

1919 október 7. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY — A törvényhatósági bizott­sági közgyűlés összehívása küszöbön áll. A virilisek névsorának összeállítása — ami 1918 októberében elmaradt — már megtörtént. A hírt egyelőre minden kommen­tár nélkül közöljük. — Halálozás. Részvéttel vettük a hírt, hogy Oláh Béla matkói uradalmi fő­erdész neje Geiger Erzsébet uradalmi tanítónő Budapesten elhunyt. Temetése október 7-én délután 4 órakor lesz a Szentháromság­temető halottas házából. — T. előfizetőinket kérjük, hogy ha a kihordók nem kézbesítik pontosan a lapot, haladéktalanul jelentsék be a kiadó­­hivatalnak. — A kormány kölcsöne. Miként ismeretes, a kormány a budapesti nagy ban­koktól 500 millió korona kölcsönt vett fel. Ez a kölcsön munkaalkalmak teremtésére, tisztviselők fizetése, rokkantak és hadisegé­lyesek járulékának fedezésére volt szükséges, miután a jelenlegi kormány nem talált teli állampénztárt, miként a Károlyi- és Kun féle kormányok. Mindamellett a nagytőke lapjai támadást intéztek a bankok ellen, hogy miért adnak „el nem ismert“ kormánynak pénzt. Csodálatos, hogy ugyan e lapok mit sem tiltakoztak akkor, midőn Károlyi nyakló nél­kül szórta a pénzt és zsarolta a bankokat. Úgy látszik tehát, hogy a nemzetrontó mun­kához szabad pénzt adni, csak az újjáépí­téshez nem. — Népgyű­lés Kerekegyházán. Kerekegyházának népe vasárnap délután im­pozáns népgyűlést tartott a községháza előtti téren. A gyűlés szónokai Bodócs Gyula és Koszorú Imre, a kecskeméti keresztény-szo­ciális párttitkárság kiküldöttei voltak. A ke­rekegyházi munkások, kisgazdák és kisipa­rosok egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy belépnek a keresztényszociális pártba, megalakítják a helyi szervezetet s minden erővel küzdeni fognak a nemzetközi irány ellen. A szervező munka teljes erővel meg­indult a faluban. — A villanytelep üzemének fen­­tartásához október 15-ig van tüzelőanyag, fa és szén. — Hock János, a kecskeméti alsó­kerület volt képviselője, a Nemzeti Tanács elnöke, a magyar haza és a magyar faj egyik legkiválóbb sírásója, miként régebben megírtuk, a proletárdiktatúra kikiáltása után Checho-Szlovákiába lépett ki. Pozsonyban fülön csipték. Mindössze 400,000 korona kék pénz volt nála, amit mint képviselő, plébá­nos és a Nemzeti Tanács elnöke szerény jövedelméből takarított meg. A csehek inter­nálták, ő azonban Illavával nem igen óhajt­ván megismerkedni, betegség címén szana­tóriumba igyekezett jutni. A vizsgáló orvos azonban nem tudott semmi bajt megállapí­tani, a szanatóriumba utalást nem javasolta, miután, mint mondá, az a lelkiismeretfurda­­lások ellen úgy sem használ semmit. Buda­pesti lapokból értesülünk, hogy Hock Prá­gába került, hol Károlyi Mihálylyal együtt szövik a terveket hazájuk ellen — a csehek jóvoltából ismét szabadlábon. Hiába, a cse­hek tudják, hogy mily hálával tartoznak e két alaknak, kik a csehek és az antant után a legtöbbet tettek Checho-Szlovákia megala­pítása érdekében. — János pap barátunk méltatására még alkalomadtán visszatérünk s úgy véljük, hogy kerületének, a viszonyok változása után, még a választások megejtése előtt kellő ítéletet kell mondani volt képvi­selőjének szereplése fölött. Hock ugyanis diadalittasan beszélte el meghitt választóinak, az októberi forradalom után, hogy mint a Nemzeti Tanács elnöke, bekerült a történe­lembe. Hát ez tény igaz, amin, sajnos, vál­toztatni nem lehet, meg kell azonban min­dent tenni, hogy János atya a történelem ítélete elé kellő világításba kerüljön. S akkor úgy véljük, hogy sem neki, sem családjának nem lesz nagy öröme a történelemben. — Szent-Gály Gyula meghalt. Meghatva vettük a szomorú hírt, hogy Szent- Gály Gyula, országos hírű zeneszerző, a kecskeméti zenekultúra egykori megalapítója, büszkesége, hosszas betegség után Miskol­con 56 éves korában meghalt. A nagynevű zeneszerző érdemeiről részletesen fogunk megemlékezni. — Az első kommunista bűn­ügyek tárgyalása. A mai napon a törvényszéknek a gyorsított büntető eljárás­ról szóló minisztertanácsi rendelet alapján összeállított tanácsa Rág Miklós törvény­­széki tanácselnök vezetése mellett megkezd­ték a kommunista bűnügyek tárgyalását. Tanácstagok: Daróczy János, Póka Kálmán, Pásthy Sándor és Orbán János törvény­­széki bírák, jegyző Fodor János. Az első vádlott Borbás Pál kadalalvi lakos izgatá­sért került a bíróság elé. A vádat Homoki Nagy László államügyész képviselte, a vé­delmet dr. Lestár Albert ügyvéd látta el. A bíróság Borbás Pált bűnösnek mondotta ki több rendbeli izgatás bűntettében s az enyhítő körülmények figyelembe vételével 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélte. Ugyan­csak ma került volna tárgyalásra Hrobár János 28 éves futő az első számú tábori rendészet politikai megbízottjának ügye, aki pedig huszonhét rendbeli gyilkosságra való felbujtás, kilenc rendbeli gyilkosság kísérletére való felbujtás, két rendbeli rab­lásban való bűnrészességgel van vádolva. Nevezett ugyanis 1. évi június havában a Fülöpszállás községhez tartozó Teleky-féle pusztán a tőrbe csalt ellenforradalmárok közül a terroristák által 27-et kivégeztetett és 9-et megsebesíítetett. Ezenkívül Páhin­ község határában egy 9—10 éves gyermek meggyilkolására adott utasítást a terroristák­nak. A főtárgyalást, mivel több fontos tanú nem jelenhetett meg, a bíróság elhalasztotta.­­ A szenzációs tárgyalásokról állandóan részletes tudósítást közlünk. — Husinség Bécsben. Német- Ausztria, illetve osztrák köztársaság, mint a békekonferencia elnevezte s különösen Bécs rengeteg nélkülözésen ment keresztül a mon­archia összeomlása óta. Az olcsó magyar élelmiszerek kimaradtak s ma úgy áll a do­log, hogy nov. 1-én túl egy falat hús sincs Bécs számára biztosítva, pedig egykoron a 17-ik században a mi virágzó marhakeres­kedelmünket és tenyésztésünket tették tönkre csak azért, hogy Bécs olcsó húst kapjon, megtiltották, hogy a magyar marhát Lengyel­­országba, Németországba kivigyék. Mit volt tehát mit tenni, két századon át szállították Bécsnek a kecskeméti híres marhatőzséreket és a vágót s az alárendeltségnek csak a vasúthálózat kifejlődése vetett véget. Bécs is éhezni fog tehát, ami ugyan reánk nézve nem vigasztalás, meg kell azonban jegyez­nünk, hogy Bécsnek van már aláírt béke­­szerződése, nemzetgyűlése, elismert kormánya s a dolog még sem megy sehogy. — Népmozgalmi adatok aug. hónapban. Az elmúlt aug. hónapban Kecskemét területén 194 születés (104 fiú és 90 leány) történt. Az újszülöttek közül róm. kath. volt 153 (85 fiú, 68 leány), ref. 36 (17 fiú, 19 leány), ág. h. ev. 5 (2 fiú, 3 leány). Törvénytelen születésű volt 7.­­ Ugyanezen idő alatt 147 halálozás történt. Elhalt 75 férfi és 72 nő. Valllásra nézve róm. kath. volt 102, ref. 35, ág. h. ev. 7, zsidó 3. Kor szerint volt 1 éven aluli 40, ami szomorú jele a nagyarányú csecsemő­­halálozásoknak. 1—10 éves 17, 10—20 éves 21, 20—30-ig 15, 30—40-ig 6, 40—50-ig 6, 50—60-ig 8, 60—70-ig 16, 70—80-ig 15, 80 éven felüli 3. Erőszakos halállal múlt ki 8 egyén, 4 gyilkosság, 2 önakasztás, 1 vo­­natelgázolás, 1 fulladás által. — Járvány statisztika. A tiszt­orvosi hivatal jelentése szerint augusztus második felében a következő járványos be­tegségek fordultak elő: tífusz 15 esetben 3 halálozással, vörheny 2, egy halálozással, diftéria 2, szamárhurut 4, mindkettő halálo­zás nélkül. — Házasság. Bíró Pál és neje Tóby Erzsébet leánya, Jurcsika és Deskó I. Pál kereskedő, volt szakaszvezető, múlt hó 6-án délelőtt fél 12 órakor tartották esküvőjüket a református templomban. — Öngyilkosság. Bakos Erzsébet 19 éves cselédleány Katonatelepen szubli­­mátot ivott. Meghalt. Tettének oka isme­retlen. SZÍNHÁZ. A nyári szünet után, a változott viszo­nyok folytán, kissé szokatlanul korán, szep­tember 6-án nyíltak meg a színház kapui. Ez alkalommal a társulatról, annak összeál­lításáról és egyes tagjairól külön-külön nem szólunk, csak általában szögezzük le a tényt, hogy eddigi működéséből ítélve, biztató re­ményt nyújt a szezon sikeres folytatására. Mindenesetre elvárjuk, hogy a direkció a vezetés minden irányában s az egész társu­lat működése minden ágában a jelen viszo­nyok között különösen komoly nemzeti és művészi feladatának teljes tudatában, erejé­nek és tudásának legjavával fog közrehatni az egészséges, minden ferde nézettől ment magyar nemzeti társadalom fölépítésének, fentartásának és fejlesztésének reánk váró s a színművészet támogatására is feltétlenül számító munkájában. S ha hivatásának ma­gaslatán áll, méltán tarthat számot úgy a hivatalos körök, mint az egész város kö­zönsége lelkes támogatására. A megnyitó előadásnak, igen szeren­csés választás folytán, a sok magyar nem­zeti vonatkozással telített, örökszép zenéjű „Cigánybáró“ került színre, mely azóta is már több élvezetes estét szerzett a szép­számú színházlátogató közönségnek. Nem szabad örvendetes felemlítés nél­kül hagynunk, hogy az idei színiévadot a nemzeti imádsággal kezdtük el, melynek ak­kordjai magyar érzelmünk áhitatos szár­nyain szálltak a magyarok Urához: „Isten áldd meg a magyart!“ Heti műsor: Hétfő: „Iglói diákok.“ Kedd. ,,A tolvaj.“ Anyakönyvi kivonat. — 1919 okt. 1-6. — Szü­letések: Sallai Magdolna Má­ria rk., Imre Erzsébet rk., T. Nyúl Sándor rk., Bátyai József rk., Fehér Mária Terézia rk., Rácz Béla rk., Miklós Béla rk., Boda Sándor ref., Bodor Erzsébet rk., Csáki Te­rézia rk., Ravasz Erzsébet rk., Berente Er­zsébet rk., Árvai János rk., Bakos (utónevet nem nyert fiú) rk., Illés Sándor rk., Szalai Irén ref., Farkas István rk., Szikora Kálmán rk., Steixner Ferenc rk., Pólyák Margit rk. Halálozások: Fábián István rk. 3 hónapos, özv. Zana Ferencné ref. 84 éves, Juhász Anna rk. 4 éves, Csonka Antalné rk. 72 éves, (Madzag) Gábor Lajosné rk. 62 éves, Jani József rk. 2 éves, Sándor Mária rk. 2 hónapos, Bakos (utónevet nem nyert fiú) rk. fél napos, Balog József rk. 51 éves, Nagy Pál rk. 32 éves, Balanyi Terézia rk. 7 éves. Házasságok: Csille István ref. és Janik Rozália rk., Bőszén László ref. és Somodi Mária rk., Kusztos Károly ref. és Skorka Mária ref., Ujszászi Károly ref. és Nádasdi Etel rk., Kabók István rk. és Kósa Juliánna rk., Kis László ref. és Fazekas Juli­ánna ref., Göbölyös András rk. és Gebei Zsuzsánna rk., Dudás Ferenc rk. és Gyu­­rász Anna rk., Mák József rk. és Gyurász Terézia rk. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok, jóbarátok és isme­rősöknek, kik felejthetetlen édesapánk elhunyta alkalmával részvétükkel és koszorúadomá­­nyukkal fájdalmunkat enyhítették, ezúton is hálás köszönetet mondunk. Prikke­ család. 3

Next