Kecskeméti Közlöny, 1919. október (1. évfolyam, 22-43. szám)

1919-10-09 / 24. szám

2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1919 október 9. Seregszemle iskoláink felett... Nagy szén-vakáció fenyeget. A kommunista rémuralom s a hosszú háború pusztításai után az iskolákra óriási feladatok várnak. Ezeknek kell felnevelni az uj magyar generációt, egy jobb, tanultabb, hazafiasabb s áldozatkészebb uj nemzedéket, mely a komoly tudás mellett a hazafiság, erkölcsi érzés, igaz keresztyéni lelkületet, a munka igaz szeretet magasztos értékeit szívja magába s ezekből valóban áthatott, tetterős férfiakat nevel a m­egujhódás jövendő évti­zedeit élő. Oly nagy és oly sok munka, a közért való annyi áldozatkészség adhat csak reményt ennek a szerencsétlen ország boldog jövőjének megalapozásához, hogy minden erőnket latba kell venni az iskolák minél teljesebb munkájának elősegítéséhez, mert csak így lehet eredményes a magyar társa­dalom nevelő munkája az iskolákból kikerülő fiatalságra. Ezekből az indokokból tartjuk helyén­valónak a seregszemlét a megnyílt iskolák felett. Az az alább közölt adatokat az isko­lák igazgatóságaitól szereztük be. Az elemi iskolákban — mint a középiskolákban is — a tanügy a kommunizmus bukása után nagy lendületet nyert. Az egészséges szellemmel együtt visz­­szaállt a régi szigorú fegyelem, amelynek jótékony hatását mutatja a tanulás iránt megnövekedett kedv és ambíció, amiket való­sággal elzüllesztett a kommunista nevelés. Beiratkozott 3326 gyermek, 240-nel több, mint tavaly. Mindazáltal szomorú szá­mok ezek, mert körülbelül 10 és félezer tankötelesnek ez alig 40 százaléka. Az első osztályba beiratkozók száma szokatlanul nagy, úgy, hogy 389 nem volt közülök el­helyezhető. Kerekes József felügyelő igazgató ezért 5 új első osztály felállítását kérte a városi tanácstól, aminek az helyt is adott. Ily új osztályokhoz szükséges tanerőket me­nekült tanítókból állítottak be. A háború alatt lefoglalt épületek közül hetet visszakaptak az iskolák s igy nem szorulnak ma kölcsönhelyiségre. A hittanta­­nítás szervezése folyamatban van. A polgári leányiskola 22-én kezdte meg a tanítást 398 beiratko­­zóval. Ugyanez a létszám volt tavaly is. Fűtőanyaggal az iskola egyáltalán nem rendelkezik s nincs is remény rá. Maga a kultuszminisztérium adott utasítást, hogy minden percet használjanak fel, mert a fűtő­anyagot nem képes biztosítani. A kegyesrendi főgimnáziumba 201 diák iratkozott be, 30-al több, mint a múlt évben. A régi intézet visszaszerzésére nincs sok remény, bár nevelési szempontok­ból égetően szükséges volna s minden kö­vet megmozgatnak érte, így a tanítás a re­formátus egyház szives készségéből az uj kollégiumban s részben a rendházban folyik. A ref. kollégium növendékeinek száma 324 (tavaly 350). A tanítás az intézet visszaadása folytán most már zavartalanul folyik. Nagy gondot okoz a hatalmas kollégium fűtésének ügye. A szá­mos iskolát magában foglaló épület nincsen ellátva fűtőanyaggal. A lelkes diákság vál­lalkozott most arra, hogy a városi erdőkből saját maguk teremtsék elő a szükséges fát. A régi magyar kollégiumok kedves családias romantikájának s az életre nevelésének oly szükséges visszatérését jelzi a tény. A reform, tanítónőképző intézetben szeptember 19-én kezdődött a rendes taní­tás. Az eddig beírt rendes tanulók száma: az I. osztályban 10, a II. osztályban 20. Ezeken kívül a II. osztályba még 7 tanuló van fölvéve, akik a fenforgó körülmények miatt mindezideig nem jelenhettek meg. Az I. osztály növendékeinek száma azért cseké­lyebb, mert a postaforgalom szünetelése mi­att a vidéket nem lehetett értesíteni arról, hogy I. osztály is lesz, amelyet tudvalevőleg a tanácsköztársaság be akart szüntetni. Az Angolkisasszonyok intézetében a felső leányiskola és tanító­képző működik. A leányiskola 1—V. osztálya 161 növendékkel bir, ebből az V. osztályra 20 esik. A tanítóképzőnek 3 évfolyama van 53 növendékkel. A múlt évben mindkét is­kolán­ak 2—2 évfolyama volt csak 73, illetve 33 növendékkel. A fűtőanyagot a fenntartó r kath. egyház valószínűleg biztosítani tudja. A főreáliskola meglepően sok tanulóval, 320-al dicsekedhetik (20 főnyi létszám emelkedés a múlt évihez) úgy hogy az első osztálból párhuzamos osz­tályt kellett felállítani. A régi, szűk intézeti helyiség igy nem felel meg, az uj reáliskola átadását azonban mindezideig eredmény nél­kül kérelmezték. A fűtőanyag szükségletet 6­7 vagyon­ra fedezné, de erre nincsen kilátás. A felsőkereskedelmi iskolának az idén 80 tanulója van, szemben a múlt évi 100-zal. Legnagyobb részük helybeli, mivel a messzebb vidékiek nem jöhettek. Az intézetnek helyisége abszolút nincs, a tavalyi helyiséget az uj kollégium­ban másik intézet foglalta el s igy ideigle­nesen a Seiler-féle internátusban folyik a tanítás. Az újonnan megnyílt IV. évfolyamra 16-an iratkoztak be. A ref. jogakadémia hallgatóinak létszáma 68 (tavaly 224). A ka­tonaviselt növendékek közül 60-an várják a miniszteri engedélyt vizsgájuk letételére. A létszámcsökkenés oka a zavaros viszonyok miatt a délvidéki s tiszántúli ifjúság elma­radása. A vizsgálatok egyébként zavartala­nul folynak és a jogakadémiai élet egyre élénkül. A jogakadémia különben az egyetlen szerencsés kecskeméti intézet, ahol szénszü­netre nincsen kilátás. A fentartó református egyház mindent elkövet, hogy külön kály­hák beállításával és saját erdeinek kiterme­lésével a tanítás folytonosságát biztosítsa. A budapesti egyetem bezárása folytán nagyon fontos is akadémiánk zavartalan mű­ködése.* A háborús esztendők szénszünetei, a spanyolvakáció­s helyiségelfoglalások, késői tanévnyitások, korai tanévzárások, bizony nagyon hiányossá, mondhatni silánnyá tet­ték a gyermekek ismereteit. Nagyon ráférne a tanulóifjúságra egy komoly esztendő vé­­gigtanulása. Sajnos — a jogakadémiát kivéve — minden iskolánál nagy szénszünetre van kilátás, ami megakadályozza, hogy az idén a háború előtti rendes mederbe folyhasson végre a féltett, drága magyar ifjúság neve­lése és tanítása. Jét ideje s nagyon súlyos csapás volna a magyarság jövőjére, ha e közönséges bűn­tetteseket az elfojtott nemzeti indulat ki­törése a forradalom mártírjaivá avatná. Hi­tünket, meggyőződésünket az események igazolták. Tegnap kelt hire annak, hogy a magyar kormány átvizsgáltatta a Károlyi-éra pénzkezelését. Megállapították, hogy Károlyi olvasatlan milliókat utaltatott át a rendelke­zési alapba, abból többek közt Tisza István gyilkosának félmillió koronát utalt ki s óriási összegre megy az, amit tisztán saját céljaira fordított az államkasszából s amiből most Prágában főúri módon él. Az elfogatási pa­rancsot a napokban adják ki ellene. Nem mártír lesz tehát Károlyi Mihályból, hanem oda fog kerülni, ahova való, a fegyházba, mint közönséges bűntettes, a szélhámos, hülye nemzetrontó. Elfogató parancs Károlyi Mihály ellen. Mikor a novemberi forradalom után testben és lélekben összetörve hazaértünk a vert, züllött sereg becsületes maradványai­val Kecskemétre s átéltük a monarchia és Magyarország összeomlásának fájdalmas kín­jait, éreztük azt a rettenetes bűnt, amit Ká­rolyi Mihály hazájával és népével szemben elkövetett, előre láttuk a bukást az anarchia és bolsevizmus felé, láttuk a nyomorúságot, amely az ország egész lakosságára fog sza­kadni ; sokat tépelődtünk, hogy vájjon lesz-e ennek a temérdek bűnnek büntetése. Lesz-e még egyszer jogrend, amely Károlyi Mihály és társainak üzelmeit kideríti, őket bíróság elé állítja s kérlelhetetlen szigorú büntetést szab. Lázas tépelődések között erős hit fej­lődött ki bennünk, hogy igenis eljő az íté­ A diktatúra egy rendelete kötelezte a gazdát, hogy háztartási alkalmazottját vagy cselédjét a munkabiztosítónál bejelentse és a bér után magas biztosítási járulékot fizet­tek. Egyben a béreket egy helybeli szovjet­rendelet alaposan felsrófolta. A terror hatása alatt igen sokan meg­tették a bejelentést, a járulék befizetését azonban legnagyobb részük mindezideig nem teljesítette. A kommün bukása után mind­annyian úgy véltük, hogy a jogfolytonosság helyreállván, a diktatúra fenti rendelete sem­mis és a törvénytelen kényszer alatt teljesí­tett bejelentésből eredő követelések töröl­tetnek. Ámde egy plakát jelent meg a napok­ban a helybeli munkásbiztosító hivatal fize­tési felhívásával, mely egy kormányrendeletre hivatkozik. Miután úgy tudjuk, hogy a kormány a járulékokat legalább is lényegesen le fogja szállítani, az eddig kivetett járulékok befi­zetésével igen helyes lesz, ha várnak a gazdák, — akik a törvény értelmében cse­lédjeik gyógykezeltetésére úgy is kötelesek, azokat tehát sérelem nem éri — mert a munkásbiztosító végrehajtási­ lépéseket úgy sem tehet. NAPI HÍREK. Szüret* Olyan régen, valamikor víg mu­zsika, hangos nóta járta ilyenkor . . . Enyhe, ragyogó őszi napsugár táncolt a hervadó őszi tájon, a sárga-piros hulló leveleken. Fehér ökörnyálak úsz­tak a tiszta levegőben s az azúrkék ég csendes mosolygása örök békes­ségről beszélt . . . Ősz volt. Magyar ősz. Nem a bánatos hervadásé, virághullásé, ha­nem a gyümölcs­szedő, dús szőlő­gerezdet érlelő, verejtéket jutalmazó, drága magyar ősz, mely hozta be ál­dását a homokot túró, ugart törő, kér­ges magyar kéz sok-sok nehéz mun­kájára . . . ősz volt, az örömök de­rűs, kacagó ősze s a hervadás tündére csak mint csintalan nemző táncolt a rőt lombok között s jókedvében lenge pókhálót szőtt a napsugár tüköréül. Azt hittük akkor, hogy ez nem is lehet máskép, hogy a természet bölcs rendje egy szent örökkévalóság.

Next