Kecskeméti Közlöny, 1920. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-15 / 11. szám

Kecskemét, 1920. január 15. Csütörtök­­­. évfolyam II. szám?. HECSKEMÉTI KÖZLÖNY Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség : III. ker., Szabadság-tér Egész évre.........................120 kor. . , . o o 1. szám, II. emelet 3 ajtó. o . Fél évre...............................60 „ Egyes szám­ára 50 fillér - Megjelenik minden nap Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Oktatásügyi reformok. (Két közlemény.) II. A középiskolai reform előkészítésére vo­natkozó rendeletben a miniszter 8 főkérdés útján igyekszik a tanárságnak nézeteit és közfelfogását megismerni. Igen helyesen ! Mert ily módon minden iskola és minden tanár kénytelen lesz a nemzetnek ezen élet­bevágó ügyével foglalkozni. Reméljük, hogy a tanárság javaslataiban a magyar nemzet géniusza fog megnyilatkozni és nem kapnak helyet sem a szoba­tudósok ködös elméletei, sem az „intellektüellek“, „modernek" és egyéb nemzetköziek világboldogító (!) eszméi. El­végre a szellemi táplálkozás terén is áll az, ami az anyagin, hogy t. i. bár az emberi táplálékokat valamennyi műveit nemzet ugyan­azon anyagokból készíti és kapja, mégis a magyar konyha más, mint bármely másik nemzeté. A 8 főkérdés között vannak olyanok is, amelyekre nézve a nagyközönség, a tanuttató szülők véleményét — ha ugyan van ilyen is — kívánatos volna ismerni. Mert pl. nem csupán közérdekből, hanem az illető szülőkre nézve is igen fontos, vájjon a gyermek jö­vendő pályájáról 10 avagy 14 éves korában kell-e dönteni s a megfelelő iskolafajt­asze­rint választani? Evvel kapcsolatos és min­den szülőt igen közelről érdekel az a másik kérdés, várjon „helyes és szükséges-e, hogy a nemzet serdülő tagjai annyiféle iskolában tanuljanak nem egyféleképen oly ismereteket, amelyekre minden polgárnak egyaránt szük­sége van ?“ Ami más szóval azt a kérdést is magában foglalja, nem volna-e helyesebb­, ha a középfokú oktatás a 14-ik életévig egy­séges lenne és csak azután tagozódnék több­felé a különböző foglalkozások és életpályák szerint, — avagy nem volna-e jobb az álta­lános népoktatást a 14-ik életévig kitolni és a középiskolai oktatást a 14—18-ik évekre áttenni ? Ezek a kérdések nem csupán a magyar közművelődés és a keresztény nemzeti szel­lem erőteljes megalapozása szempontjából fontosak, hanem a taníttatással járó anyagi terhek miatt is minden szülőt igen közelről érdekelnek. Nem kevésbé közérdekű a mi­niszternek az a kérdése, indokolt és célszerű-e annyira különböző fejlettségű (10—18 éves) tanulóknak együtttartása, mint ez a gimná­ziumban és reáliskolában történik ? Mert bizonyos, hogy máskép kell fegyelmezni és nevelni a 10—14 éves gyermeket, mint a 14—18 éves ifjút. Amott alighanem több családiasságra és atyai szigorra, emitt pedig több megértésre, bizalomra és atyai jó ta­nácsra volna szükség. Tekintettel a proletárdiktatúra alatt tör­téntekre, de még általános nemzetnevelési szempontból is igen fontos és találó az a kérdés, hogy „van-e érezhető különbség a gimnáziumi és reáliskolai tanfolyamot vég­zettek között értelmiség, jellem, hagyomá­nyainkhoz való ragaszkodó és haladásunk tudatos akarása tekintetében?“ Csakhogy erre a kérdésre a tanárságon kívül a nagy­közönség, kivált a különböző hivatalok ve­zetőinek véleményét és tapasztalatát is jó volna ismerni. Igen valószínű, hogy a középiskolai re­form ezen kérdéseivel kapcsolatban a tanár­ság körében felújul a küzdelem a latin és görög nyelvnek, mint középiskolai tantárgyak­nak, barátai és ellenzői között. De ez nem baj. Sajnálni lehet, hogy a miniszter a heti tanórák számára nézve is meg nem kérdezte a tanárságot. Mert az bizonyos, hogy közép­­iskolai ifjúságunk túlságos sok időt tölt az iskolában, sokszor fáradtan, kimerülten és unottan tér onnan haza. Ez pedig semmi­képpen sem hasznos és kívánatos. Egyéb­iránt a tanárság e tekintetben is megteheti, ha szükségesnek látja, észrevételeit és javas­latait. Végezetül megjegyezzük, hogy óhaj­tandó volna, ha a helybeli középiskolák ta­nári testületei a középiskolai reformra vonat­kozó javaslataik lényegét nyilvánosságra bo­­csátanák. Ezzel bizonyára érdeklődést kelte­nének városunk lakossága körében az ügy iránt és hozzájárulnának némi oktatásügyi közvélemény kialakulásához. Pásthy Károly. A fővezért fogadó bizottság közleményei. A központi bizottság és az alakult szá­mos különböző bizottságok állandó működés­ben vannak. Közleményeik számára a fenti rovatot nyitottuk. — Kérjük a tanyán lakó magyar leá­nyainkat, hogy árvalányhajat gyűjtsenek s mihamarább szolgáltassák be a Kath. Leány­klub, vagy a Prot. Egyesület helyiségébe.­­ A fogadtatást rendező bizottság fel­kéri a közönséget, hogy akinek esetleg még karácsonyfa van birtokában, ezeknek ágait őrizze meg, mert a fogadtatásnál szükség lesz rájuk. Az ágak összegyűjtéséről a bi­zottság később fog intézkedni.­­ A propaganda bizottság tagjai csü­törtökön délu­tn 4 órakor a városháza bi­zottsági termében közgyűlést tartanak. Lapunk útján befolyt hazafias adományok A Nemzeti Hadseregnek­ 100 koronát kaptunk a következő lelkes hangú őszinte igaz magyar lélekből fakadó sorok kísére­tében : „Kényezik szemem, hogy többet nem ad­hatok Nemzeti Hadseregünk részére csekély 100 K. Deresedik már a fejem, mert 51 tavasz múlt el fe­lette, de ereimben még ifjú vér forr s ha kell, me­gyek! Néked adom hazám, amim még van : az éle­tem!“ Kelet és aláírás. Szőlősgazda ifjak az 1920. jan. 11-én tartott mulatságának tiszta jövedelme 1500 kor., Tóth Zsig­­mond gyümölcskereskedő 500 kor., Búza Kiss Pál 50 kor., Ifj. Lutus László 200 kor., Széchenyi N. János kereskedő 200 kor., dr. Dömötör István 1000 korona. Oroszországi foglyaink hazaszállittatására: aranyat—ezüstöt: Uffholz Józsefné 10 db egy koronás ezüst­pénz, 1 db arany 10 koronás, 1 db aranygyűrű, 1 db ezüst lánc, Tóth Zsigmond gyümölcskereskedő 1 db aranylánc, Joó Sárika 5 koronás ezüstpénz és 20 kor., Széchenyi N. János kereskedő 100 kor. és 16 kor. ezüst pénz, Kemény Pálné 100 kor., Du­­dogh Imréné urréti lakos 90 db ezüst 1 koronás, 1 darab arany 10 koronás ­ Az olaszoknál hadifogságban lévő magyarok száma az olasz kormány legutóbbi közlése szerint összesen 82,000-et tett ki, ezek közül 1919. szeptember 23-ig hazabo­­csájtottak megszökött és elhalt 6500 em­ber, 1919. szeptember 23-tól december 2-ig hazabocsájtottak 73,500 embert, úgy, hogy a még elszállításra váró magyarok száma kb. 2(X)0-re tehető. Miután ezen hír­adás a dec. 2 iki adatokat tartalmazza, a hazaszállítás pedig azóta is folyik, igen valószínű, hogy már minden foglyunk haza­ért, avagy legrövidebb idő alatt visszatér. Az alsó (n­-ik) kerület szavazatszedő bizottságai: II. A szavazásra vonatkozó tudnivalók: A kecskeméti 11. (alsó) választókerületben 16 szavazatszedő küldöttség fog működni a következő beosztás szerint: 1. Az első szavazatszedő küldöttség elnöke Faragó Béla, (lakása III. ker., Árvaház), helyettes elnöke dr. Farkas Béla, lakása 111., Szabadság-tér 1.), jegyzője Sárkány Pál tanító, (lakása 111., Széchenyi­­körút 52.), helyettes jegyzője Biró Gyula városi er­dőhivatali tisztviselő, (lakása Sétatér­ utca 6.), akik a 111. ker. Koháry-utca, 8. sz. alatt levő városi zá­logintézetben fognak működni. 2. A második szavazatszedő küldöttség el­nöke Gazsó Rezső, az Osztrák Magyar­ Bank főnöke, (lakása I, Katona-tér 1.), helyettes elnöke Pólyák János birtokos, (lakása 11., Mária-körút 20.), jegy­zője Virágh László pénzintézeti tisztviselő, (lakása II. ker., Téglagyár­ utca 1.), helyettes jegyzője Domokos Ferenc építőiparos, (lakása 11., Mária-körút 17.), akik a 11., (Máriaváros), máriavárosi iskolában fognak működni. 3. A harmadik szavazatszedő küldöttség el­nöke Pásthy Károly nyug. isk. igazgató, (lakása 111., Hosszú-utca 24.), helyettes elnöke Csősz József ip. test. jegyző, (lakása Kádár-utca 3.), jegyzője Révay László h. igazgató, (lakása 111., Széchényi-tér 1.), helyettes jegyzője O. Gyenes János gazdálkodó, (lakása 1., Burga-utca 8.), akik az 1., Kisfaludy­ utca 6. sz. háznak, a keresk. ifjak által birt lakrészében fognak működni. 4. A negyedik szavazatszedő küldöttség el­nöke Farkas Ignác gyógyszerész, (lakása Szabadság­tér 1. sz.), helyettes elnöke Tassy Péter birtokos, (lakása VII., Rávágy­ tér 8.), jegyzője Bérczy József népisk. igazgató , (lakása 1., Ladányi-utca 8.), he­lyettes jegyzője D. Kovács János kovácsmester (la­kása VII., Batthyányi­ utca 28.), akik a Vll., Szegedi­­út 1. sz. házban fognak működni. 5. Az ötödik szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Jámbor József ügyvéd, (lakása 1., Kádár-u. 3.), he­lyettes elnöke Sándor Miklós birtokos, (lakása Vll., Szegedi-ut 18.), jegyzője Szinnyai Mihály tanító, (lakása Vll., Tizedes-utca 9.), helyettes jegyzője Nyúl István birtokos, (lakása Vll., Szegedi-ut 1.), akik a muszáji iskolában fognak működni. 6. A hatodik szavazatszedő küldöttség elnöke Kiss József községi tanító, (lakása Miklóstelepi is­kola), helyettes elnöke Rág Béla birtokos, (lakása Szarkás), jegyzője Darida József tanító, (lakása He­­tényegyházai iskola), helyettes jegyzője Sántha An­dor birtokos, (lakása Hetényegyháza), akik a Mik­lóstelepi iskolában működnek. 7. A hetedik szavazatszedő küldöttség elnöke Gönczy Gyula, siketű. int. tanár, (lakása 111., Lo­­sonczy­ utca 17.), helyettes elnöke C. Kovács László birtok­os, (lakása Szarkás), jegyzője dr. Muraközy István birtokos, (lakása 111., Belső Széchenyi-u.) — helyettes jegyzője Dragoslovich Gyula birtokos, (la­kása Kisfaludy-u. 30.), akik Felső-Csalánosban, a Szemere-féle 22. sz. házban működnek. 8. A nyolcadik szavazatszedő küldöttség el­nöke dr­ B. KisS György árvaszéki ülnök, (lakása III. , Báthory­ utca 8.), helyettes elnöke Beretvás Ist­ván birtokos, (lakása Katona-tér 3.), jegyzője Búzás József községi tanító, (lakása Kadafalva 56.), he­lyettes jegyzője Zaboretzky Antal építész, (lakása Sétatér­ u.), akik az izsáki-úti iskolában működnek. 9. A kilencedik szavazatszedő küldöttség el­nöke Fazekas Ferenc főgimn. tanár, (lakása 111., Gyeness­ tér 12.), helyettes elnöke Csorba János gyógyszerész, (lakása 111., Gáspár András­ utca 15), jegyzője Virág László nyug. tanító, (lakása Belső- Ballószög.), helyettes jegyzője Gyulai Lajos birtokos (lakása Belsőballószög), akik a felső-ballószögi is­kolában működnek. 10. A tizedik szavazatszedő küldöttség elnöke Véber Aladár birtokos, (lakása Helvécia, Külső Bal­lószög), helyettes elnöke Karácsonyi Gyula községi tanító, (lakása Haleszi iskola), jegyzője Lendvai Mi­hály tanító, (lakása Fekete erdői iskola), helyettes jegyzője ifj. Sörös Károly birtokos, (lakása Helvé­cia, 310.), akik a fekete erdői iskolában működnek. 11. A tizenegyedik szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Zombory László ügyvéd, (111., Hornyik János­ u.), helyettes elnöke dr. Zombory János bir­tokos, (lakása Ágasegyháza), jegyzője Firtling Endre tanító, (lakása Ágasegyházi iskola), helyettes jegy­zője Szinnyay Sándor birtokos, (lakása Ágasegyháza) akik az ágasegyházai iskolában fognak működni. 12. A tizenkettedik szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Sárközy Jenő ügyvéd, (lakása III., Széché­nyi-tér .6.), helyettes elnöke Zombory Imre birtokos, (lakása Köncsög 10.), jegyző Császár István iroda­főtiszt, (lakása Vll. Forrás­ u. 23. sz.), helyettes jegy­zője Felföldi Gyula gazdálkodó, (lakása Köncsög).

Next