Kecskeméti Közlöny, 1920. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-14 / 10. szám
2 s ha azt nem találták meg, úgy ezeket a szabadkőművességen belül maguk akarták megvalósítani. Ezek tehát mindig hajlandók voltak belső ellenzéki front alakítására is. Végletekig való kitartásukra számítani nem lehetett. A stréberek csak addig dolgoztak, ameddig saját egyéni céljaik érdekében szükséges volt. A harmadik típus volt a szabadkőművesség legmegbízhatóbb harcos serege, akik a symbolikus nagy páholy intézkedéseit sohasem vizsgálták, hogy hova céloznak, azt mindenkoron parancsnak, szentírásnak vették és a megtévesztésül hangoztatott szabadkőműves célokat:az emberszeretet,fölvilágosodást mindenkoron készpénznek tartották. Szűklátkörük, amely egyszer bepillantást nyert a szabadkőműves horizontba, többé az igazság meglátására képességet nem őrzött meg magában. Konokul meg voltak győződve a szervezet mindenhatóságában, azt elhagyni sohsem próbálták, s a szövetség céljait minden erővel szolgálták. 4. Olyanok, akiket a fejős tehenek osztályához sorozhatunk. Nagy vagyonok birtokosai, különösen ha az a vagyon kicsit rossz szagu volt és épen ezért birtokosát a társadalmi érvényesülésben gátolta, szintén sévesen látott tagjai a szabadkőművességnek. Ezek szolgáltatták a pénzt, mint ők mondják, a téglát és kavicsot. Szívesen áldoztak, szívesen mentek keresztül a hókuszpókuszokon, mert ezek által társadalmi érvényesüléshez jutottak. (Vége köv.) A fővezért fogadó bizottság közleményei. A központi bizottság és az alakult számos különböző bizottságok állandó működésben vannak. Közleményeik számára a fenti rovatot nyitottuk. — A központi bizottság hivatalos helyisége a városháza I. emeletén a régi bizottsági teremben — jelenleg polgármesteri jegyzői iroda — van, ahol a központi bizottság elnöke, Katona József, vagy helyettese délelőtt 9—12 30-ig és délután 3—5-ig mindennemű felvilágosítást megad. Ugyancsak ez irodához forduljanak az egyes albizottságok vezetői a bizottsági ülések összehívása tárgyában. — A nemzeti hadsereg céljaira szánt adományokat átvesz a bizottság pénztárnoka, Tantó Sándor hivatalos helyiségében és a hivatalos órák alatt, továbbá a Kecskeméti Közlöny szerkesztősége és a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület, ahol e célra folyószámlát nyitottak. A bizottság elhatározta, hogy a nemzeti hadsereg céljaira hadikölcsön-kötvényeket is elfogad. E téren Kecskemét példát mutathatna az egész országnak, ha az itt elhelyezett hadikölcsön-kötvényeket viszszajuttatná az államnak s ezáltal az állam terheit csökkentené. Ez persze nem azt jelenti, hogy most már mindenki csak hadikölcsön-kötvényt adjon, hanem azt, hogy a vagyonához mért készpénz adományon felül még hadikölcsön-kötvénnyel is emelje adományának nagyságát. A fogadtatás alkalmával rendezendő ünnepségnek, valamint a nemzeti hadsereg tagjainak megvendégelésére készpénzbeli adományokat átvesz Tantó Sándor és a Kecskeméti Közlöny szerkesztősége. Természetbeni adományok ugyanott ajánlhatók fel. .Ezek beszolgáltatásának helyét és idejét később közöljük. — A központi bizottság mi, kedden délután 5 órakor a városháza tanácstermében ülést tart. * 12 — A Vadásztársaság tagjaihoz. Az enyhe idő és utóbbi esőzések miatt a f. hó 17. és 18-ára kitűzött bugaci vadászat nem lesz megtartva, helyette 18 án Szikrában lesz társasvadászat, melyre jelentkezni 15-én déli 12 óráig lehet, találkozás reggel 8 órakor a lakiteleki állomásnál. Vendégét a meghívó személyesen köteles az elnöknél bejelenteni, különben a vadászaton részt nem vehet. — Rendező bizottság. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1920. január 14. Oktatásügyi reformok. (Két közlemény.) I. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium mostanában két fontos rendeletet adott ki: egyet a közgazdasági és társadalmi ismeretek tanítása, egyet pedig a középiskola reformjának előkészítése tárgyában. E rendeletekről, az érdekelt iskolákon kívül, tudomást sem vett senki, ami az ország jelenlegi helyzetében talán értheti és talán menthető is. De vajon más, boldogabb időben másként történt volna e ? Aligha! Nálunk a közoktatásügy a nagyközönséget általánosságban csak azon a ponton érdekli, jó-e vagy rossz a tanuló fiú és leány bizonyítványa ? De az igazság okáért tegyük mindjárt hozzá, hogy néha-néha a nagy hírlapokban is jelenik meg egy egy cikk az oktatásügyről, különösen, ha valami erkölcsi baj járványszerűleg kezd elharapózni, vagy a gazdasági élet terén merülnek föl szembeötlőbb hibák, hiányok és károk. Nos, ilyenkor az iskola a bűnbak, amennyiben a mindent kimagyarázó igazság abban az egy tételben csúcsosodik ki, hogy „az iskola csak tanít, de nem nevel“ és hogy „az iskola nem az életre nevel.“ Arról azonban, hogy volna egy erőteljes nevelési és oktatási közvélemény, mely elemi erővel követelné az államtól és valamennyi iskolafenntartótól a hiányok pótlását, az indokolt reformokat és a haladó élet gyakorlati kívánalmainak megfelelő új kultúrintézmények szervezését s ekkép az ifjúságnak a jelen és jövő feladataira való előkészítését, sajnos, szó sincs. Mindenkép örvendetes tehát a fönt jelzett első rendelet annál is inkább, mert, valljuk csak be őszintén, a magyar közoktatásügy több szerve, több iskolafajtánk csakugyan alaposan elmaradt a haladó élettől. Elmaradt pedig, állapítsuk meg ezt is mindjárt, legfőképen a közoktatásügyi minisztériumnak az elmúlt évtizedekben tanúsított maradi és csökönyös szelleme miatt. Elég e tekintetben csak rámutatnunk arra a küzdelemre, melyet az Országos Polgári Iskolai Egyesület évtizedeken át folytatott a minisztériummal avégből, hogy a polgári fiúiskolák gazdasági élet szülte követelményeknek és a polgárság gyakorlati szükségleteinek megfelelően bővíttessenek és fejlesztessenek a nagy alapítók — dr. Eötvös J. és Csengery A. — terveinek és szándékainak irányában. Nem és nem! Jóllehet a népiskolán kívül a polgári fiúiskolákat látogatta legnagyobb számban a magyar ifjúság. A minisztérium minden reformot elutasított egész 1918- ig és kényszerítette a polgári iskolát, ezt a legnagyobb tanuló létszámú iskolafajt, hogy a 40 év előtt kiadott tanterve szerint tanítsor vagy inkább nyűglődjék. 40 év! Mekkorát változott ez alatt a világ és a közgazdasági élet és hány tízezer tanuló — épen a polgári osztályból — került ki ezen iskolákból azon gyakorlati ismeretek és ügyességek nélkül, melyeket okos, előrelátó tanügyi politika és reformok mellett kényelmesen elsajátíthatott volna! Most végre — úgy látszik — más szellem kezd uralkodni a közoktatásügyi minisztériumban. Az említett első rendelet intézkedik, hogy a közgazdasági és társadalmi ismeretek legáltalánosabb és legfontosabb részei minden fajta iskolában már a folyó iskolai évben taníttassanak; kijelöli az iskola fokához mért tananyagot, megszabja a tanításra fordítandó órák számát (egyes más tantárgyak óráinak csökkentésével), utasításokat ad a tanítás módjára, továbbá a miniszter szándékainak megfelelő végrehajtás ellenőrzésére nézve. A miniszter azzal indokolja rendeletét, hogy „csakis így világosíthatja föl az állam leendő polgárait azokról a kérdésekről, amelyeknek meg nem értése, meg nem emésztése a legközelebbi múltban végzetes bonyodalmakat okozott.“ Amint látjuk, a miniszter rendelete régi mulasztásokat igyekszik annyira amennyire pótolni. Bizonyos azonban, hogy a szóbanforgó ismeretek alapos tanítását minden iskolában minél előbb tantervszerűleg rendszeressé kell tenni. Még bizonyosabb, hogy a tanítás szellemének szigorú ellenőrzése e tantárgyaknál életbevágó fontosságú. Mert ha az ifjúság az előadott „közgazdasági és társadalmi ismereteket“ bármi oknál fogva — pl. hozzá nem értő vagy felületes, látszatra dolgozó tanítás miatt — meg nem érti vagy félreérti, akkor az orvosság rosszabb lesz a betegségnél. Azután meg az esetleges destruktív szellemű tanítás éppen itt igen könynyen beburkolhatja a maga ártó munkáját a szociológia tetszetős frázisaiba. Az iskolák munkájának eddig szokásos felülvizsgálata és ellenőrzése már ez okból is alighanem alapos reformra szorul. Pásthy Károly. ilAPIJNREK. — Meg lesz a Kecskemétmegye. Városunk régi óhajtása s most megújított mozgalma a Kecskemétmegye felállítása iránt a megvalósulás küszöbén áll. A keresztény kormánynak szándéka, hogy a vidéki tiszta magyar városokat gazdasági és kulturális központokká erősítse a velünk idegen Budapest egészségtelen centralizációjával szemben. — Kecskemét a megcsonkított szerencsétlen hazánknak Szeged után, mely sok tekintetben szintén egyivásu Budapesttel, a második legnagyobb városa maradna s igy a nemzeti erő erős várává kell tenni. Pestvármegyének alsó része teljesen homogén elem Kecskeméttel s minden tekintetben érdeke a kecskeméti központ. Pekár Gyula államtitkár legutóbbi itteni tartózkodása alkalmával kijelentette, hogy a kormány minden körülmények között megvalósítja Kecskemét megyét, amely egyik alkalmas eszköz lesz arra, hogy a vidék erejét növelje a fővárossal szemben. — Alapítvány. Dömötör Pál földbirtokos, a róm. kath. egyház algondnoka és neje 3000 koronás adományt tettek Révész István prelátus-plébános kezeihez, mely összegből 2000 korona, illetőleg annak kamatai az angolkisasszonyok róm. kath. tanítóképzőjének egy jóviseletű és szorgalmas tanulója jutalmazására fordítandók, 1000 korona pedig az intézet támogatását célozza. Az angolkisaszszonyok főnöksége hálás köszönettel adózik a nemes adakozóknak az iskola és az intézet kegyes támogatásáért. — Adomány a Nemzeti hadseregnek. Lukács Menyhért városi tisztviselő 200 koronát adományozott a nemzeti hadseregnek. — A helvéciaiak határozatai. Érdekes s a viharzó lelkű, komoly cselekvésre vágyó magyar nép hangulatának őszinte megnyilvánulását jelentő határozatot hozott Helvécia és Belsőballószög vasárnapi gyűlésre összesereglett népe. Követelik illetékes helyeken, hogy az üzlethelyiségeket csak keresztény, törekvő egyéneknek adják ki s amennyiben ennek lehetőségének útját állják a fennálló miniszteri rendeletek, azoknak haladéktalan nemzeti és keresztény irányban való megváltoztatását követelik. A második határozat sürgősen kéri a kommunisták s a kommunizmust csinálók, elősegítők, tehát általában a zsidók vagyonának a kommunizmus alatt szenvedett állami károsodások fedezésére való lefoglalását. Kecskeméten is vannak a kommunizmusnak elősegitői és harcosai közt gazdag emberek s tűrhetetlen, hogy ők bőségben, vagyonban duskálkodjanak addig, mig az általuk tönkretett magyar állam nyomorban vergődik. — Kecskemét a siketnéma-oktatás központja. Az ország nagy részének elrablása folytán a magyar siketnémák oktatása szomorú helyzetbe jutott. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium minden lehetőt megtesz, hogy ezen, a természettől is legszerencsétlenebb honfitársaink oktatás és nevelésügye továbbra is teljes egészében folytatódjék. Mint értesülünk, a megszállott területek siketnémái részére Kecskeméten fognak egy nagyarányú intézetet felállítani s városunkat általában a siketnéma oktatás központjává teszik. A KAC football-szakosztálya f. hó 13-án, kedden délután fél 5 órakor ülést tart a Royal kistermében. Pontos megjelenést kér a szakosztályvezető.