Kecskeméti Közlöny, 1920. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-14 / 10. szám

1920 január 14. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY — Csornák Gábor temetése. Vasárnap­­délelőtt helyezték örök nyugalomra Csornák Gábornak, a róm. kath. egyház volt főkán­torának földi maradványait. A ravatal a nagy­templom ajtajában volt felállítva s a temp­lom előtti óriási teret teljesen megtöltötte a kath. híveknek több ezer főre menő gyászoló közönsége. A temetésen testületileg jelent meg az egyháztanács s a ravatalra koszorút helyezett. A temetési szertartást nagy segéd­lettel Révész István praelátus végezte, aki megható gyászbeszédben méltatta az elhunyt 32 esztendős működésének érdemeit. A szer­tartás végeztével a gyászoló közönség be­láthatatlan sorfala között vitték ki az elhuny­tat a Szentháromság temetőbe örök nyuga­lomra, ahova több, mint három évtizedes szolgálata alatt annyi ezer testvért kísért ki utolsó útra. Most megérkezett ő is oda, a­hova minden emberi élet útja vezet. — Felhívás a székelyekhez. Tisztelettel felhívom a Kecskeméten tartózkodó vagy már korábbi idő óta itt lakó székely testvé­reket, hogy pontos lakcímüket és foglalko­zásukat vagy személyes jelentkezés útján vagy levélbelileg velem sürgősen közölni szíveskedjenek. Minden magyar városban a székely testvérek már tömörültek. Mi, Kecs­keméten tartózkodó székelyek sem marad­hatunk tétlenül. Rövidesen megalakítjuk a Székelyek Országos Egyesületének Kecske­méti Csoportját, hogy az Erdély megszentelt bércei közül kiüldözött székely véreink fel­segélyezése céljából Kecskeméten is akciót indíthassunk. A székely hírnév és becsület kérdése, hogy tömörülésünkből egyetlen szé­kely testvérünk se maradjon ki. Székely test­véri üdvözlettel sepsi-zaláni Bodor József h. bankfőnök (Hitelbank.) — A Kecskeméti Athlétikai Club felhívja a volt 1-ső és 2-ik és ifjúsági football csa­patainak játékosait és mindazokat, akik a football iránt érdeklődnek, hogy a szakosz­tály folyó évi január hó 14-én délután 6 órakor tartandó ülésén jelenjenek meg a Royal kistermében. Tárgy: a szakosztály újjá­alakítása, tisztikar választás. — Lapunk múlt évi 17-ik számát pél­dányonként 2 koronáért visszaváltja a ki­adóhivatal. — A földbérleti viszony új rendezése. Az Országos Magyar Földbérlő Egyesület memorandumot nyújtott be a földmivelés­­ügyi kormányhoz a földbérleti rendeletek módosítása iránt. A földbérlők azt kérték, hogy felebbezési fórumot állapítsanak meg,­­a bérfelemelés csak egy évre szóljon, a fel­emelésnél a szenvedett károk és megnöve­kedett üzemi költségek vétessenek figyelembe, az igazolási eljárás precizíroztassék és végül hogy a felemelés értékére a rendelet utasí­tást adjon. A kormány a földbérlőknek eze­ket a kívánságait nagymértékben magáévá tette.­­ A pápa a szibériai hadifoglyokért XV. Benedek pápa, mint az olasz katholi­­kus lapok Írják, a genfi vöröskereszttel kar­öltve azon fáradozik, hogy a magyar és az osztrák vöröskereszt egyesületek támoga­tásával megszerezze azt a pénzösszeget, amely a Szibériában visszatartott magyar és osztrák hadifoglyok hazaszállításához szük­séges. — Merénylet: Füvessy Gyula tüzér­had a­p­ró­d ,1T ~Héjj as­­ kü­­­ö­­ü­­tm­é­ny volt tagja­i ellen csütörtökön este merényletet követtek el, amennyiben a Sarkantyú­ utcában rálőttek. A lövés nem talált, a tettes pedig annak ellenére, hogy Füvessy utána lőtt, elmene­kült. A rendőrség széleskörű nyomozást in­dított a tettes kézrekerítésére. A Keményítő is gyufabehozatal A Gazdasági Tudósító jelenti: Magyarországon búzából és burgonyából keményből feldol­gozni nem lehet és ezért Jugoszláviára va­gyunk utalva, ahonnan tengeri keményítőből nagyobb vételt sikerült eszközölni.­­ Mióta a gyufaárusító iroda feloszlott és a gyufát a kormány szabadkereskedelem tárgyává tette, a gyufa közvetlenül külföldről importálható. Értesülésünk szerint nagyobb külföldi tételek fognak érkezni Magyarországba január má­sodik felében, részben Svédországból, rész­­ben Ausztriából.­­ A tőkekamat- és járadékadó alá tar­tozó jövedelmek bevallása. Az 1920. évi ja­nuár 20-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.­­ Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-, kere­setadó, bányaadó, valamint a nyilvános szá­madásra kötelezett vállalatok adója által köz­vetve, vagy közvetlenül nem érintetik; ké­pezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely­­­kosa (egyén vagy erkölcsi személy) a kö­vetkező jövedelemforrásokból húz, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékból özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi jára­dékból ; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kötvényekre, bel , vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkékből; c) belföldi földbir­tokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványok bérbeadásából; d) a bányahaszonbérből és a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) fejében élvez; e) külföldön fekvő föld- vagy házbir­tokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezett alatt értendő külföldi részvényekből; f) ál­lam vagy g) törvényhatóságok által kibocsá­tott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvények­ből ; végre h) a hitelüzlettel foglalkozó és alapszabályok értelmében pénzbetétek átvé­telére jogosított pénzintézeteknél, továbbá ta­karékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van össze­kötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyószámla mellett gyü­mölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem. Mindazok az adózók, kik a tőke­kamat és járadékadó alá tartozó jövedelem­­forrásokat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szó­val, akár írásban valótlanul mondják be, jö­vedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (az 1913 . 50000. sz. hiv. összeállitás 201.) §-a értelmében bűntetteinek. — A IV osztályú keresetadó alá t­ar­tozó jövedelmek beválása. Az 1920. év jan. hónapjában az állandó fizetést, nyug , kegy-, vagy tiszteletdíjat hozó állami, tör­vényható­sági, közalapítványi, községi, egyházi, társu­lati és magánisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydíjat hozó özve­gyek, állandó alkalmazásban levő üzletveze­tők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénz­tárnokok s általában a 80 koronánál több havi díjat hozó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, ta­nítók, nevelők, írók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tar­tozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgál­tatandó bevallási íveken január 20 ig (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöl­járóság, pénztár, földbirtokos, vagy üzlettu­lajdonos, akitől, vagy amelytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezve van arra, hogy a nála, illetve üzemében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név és fizetés­jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járan­­dóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemon­dása, (1875: XXIX. tc. 31. §) jövedéki kihágás, melynek bú­rsága 1—8 szor annyi, mint az az összeg, mellyel az államkincstár meg­­kárositatott. Kárösszegnek vétetik az az ösz­­szeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tisztviselői e vállalatoktól húzott járandósá­gaikról bevallást nem adnak, ezeknek illet­ményeit az illető vállalatok kötelesek beval­lani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenként beszol­gáltatni. Ha valaki a IV. osztályú kereset­adó tárgyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú kereset­adó az illetmények összevont összege után vettetik ki. — ítélet a nagykőrösi forradalmi tör­vényszék ügyében. Mint előre jeleztük, ked­den délelőtt hirdették ki a nagykőrösi forra­dalmi törvényszék ügyében hozott ítéletet. Az ítélet értelmében Bándi Andrást 3 hónapra, Harsányi Ferencet 3 hónapra, Bene Lászlót 6 hónapra, ifj. Szőke Ferencet 1 évre és 3 évi hivatalvesztésre, Derzbach Pált 9 hónapra és 3 évi hivatalvesztésre, Szabó Ambrust 3 hónapra, dr. Horváth Mártont 8 hónapra, Sudarovics Ferencet 4 hónapra, dr. Kovács Imrét 5 hónapra, B. Szabó Lászlót pedig 3 hónapra ítélték. Tok­i Irént és M. Kiss Jó­zsefet az ellenök emelt vád alól felmentették. — Elitélt csempészek. Az államrendőr­ség büntető bírája csempészésért a náluk talált élelmiszerek elkobzása mellett fejenként 25 korona pénzbüntetésre ítélte az alább megnevezett egyéneket: Szabados Lajost, ki 13 kg. lisztet, Karácsonyi Józsefet ki 25 kg. lisztet, özv. Bélák Miklósnét, ki 13 kg. lisz­tet és 400 drb. zsemlét, Kovács Józsefet, ki 12 kenyeret, Gulden Jánosnét, ki 10 kilogr. lisztet és 200 darab zsemlét, Kovács Imrénét, ki 20 kilogr. lisztet és 300 darab zsemlét, Szmilkó Istvánt, ki 10 kg. lisztet és 250 drb. zsemlét, Kovács Máriát, ki 15 darab kenyeret, Sárközi Istvánnét, ki 200 darab zsemlét, Lacy Jánost, ki 200 darab zsemlét és Sebők Ist­vánt, ki 140 darab süteményt akart Buda­pestre szállítani. A büntetések kiszabásánál enyhítő körülményül szolgált, hogy valameny­­nyien szegények és büntetlen előéletűek. * Elveszett folyó hó 6-án este a szín­háztól a Népbankig egy sötétkék női kézi bőrtáska (ridikül), benne apróbb tárgyak, zsebkendő és körülbelül 130 korona kék­pénz. Kéretik a becsületes megtaláló, adja be a kiadóhivatalunkba, ahol illő jutalomban részesül. A katonák egy része már kapott fehérneműt, de még igen sokan várják a magyar asszonyok gyűjtését. Ada­kozzatok tehát! SZÍNHÁZ. „Ünnepi előadások“ a színházban. Több vásár- és más vörösbetűs napon ellátogattunk a színházba, de ilyen alkalom­mal bizony csak leverő tapasztalatokkal let­tünk gazdagabbak. Mit láttunk? Zsúfolt ház, unalomig elcsépelt darab és olyan előadás, amely jobbizlésű embert csak mély megbot­ránkozással tölthet el. Az ilyen esték kima­gasló pontja, különösen a­­Pillangó főhad­nagyiban, Halmay szokott lenni. Émelyítő túlzásai, sokszor sikamlós tréfái olyan viha­ros tetszést váltanak ki, hogy a közönség egy része gyakran percekig elnevetgél és el­beszélget a hallottak fölött, úgy hogy az, aki magát a darabot akarja élvezni, ezen idő alatt semmit sem hallhat. Pedig így a színház egyáltalán nem teljesítheti eredeti misszióját és jelen formájában óriási távol­ságban áll azon magasztos hivatástól, ame­lyet minden előadásnak szolgálnia kellene. A színháznak elsőrangú kötelessége a neve­lés és mire tanítanak az ilyen „ünnepi elő­adások“ ? Magától jön a felelet: Léhaságra, könnyelműségre szoktatják a közönséget, különösen az ifjúságot, amely ezek hatása alatt az igazi szépségek iránt semmi fogé­konyságot sem érez és azokat egyáltalán nem tudja értékelni. Az ilyen visszás neve­lés természetszerűleg nem lehet célja egy színháznak, különösen nem Katona József szín­házának. Itt csak olyan munkát illene vé­gezni, amely méltó a nagy névhez. Több alkalommal felemeltük már tiltakozó szavun­kat és megmutattuk a társulatnak azt az irányt, amelyen haladnia kell. Azonban — hiába — a viszonyok ugyanazok maradtak. Ezek következtében tiltakozunk most ismét, annál is inkább, mert színházlátogató közön­ségünk igen széles rétege szintén ezt a né­zetet vallja és éppen úgy óhajtja és követeli a gyökeres változást, mint mi. H. Ö. Heti műsor: Pénteken „Lili bárónő.* Szombaton „Cigány rimás.“ Vasárnap délután „Pillangó főhadnagy.* — Este „Sztambul rózsája.* 3

Next