Kecskeméti Közlöny, 1920. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-25 / 45. szám
2 Stafus tárgyalás Unta. A magyar nemzet gyászos sorsa a magyar foglyok keserű tragédiáiban jut igazán kifejezésre. A szibériai orosz fogoly küzd évek óta rokontalanul, tanácstalanul puszta létéért. Egy gondolat: a haza ad neki erőt a szenvedésekhez. Hazajut, már már látja faluja tornyát a Tiszántúlról, amikor az oláhok nem engedik a hídon által és internálják. A másik valahahogy eljut Afganisztánba, s ott hal vértanuságot magyarságáért. A Bajkál tónál a vörösök a magyarokat hadseregükbe kényszerítik. Kolcsak serege az első diadalmas előre nyomulásnál 10,000 számra löveti őket halomra. Még a háború elején Szerbiában pusztultak el hagymázban. Tragédiák ezrei és tízezrei, bármerre tekintünk. De a tragédia itt is folytatódik azoknál, akik valahogy mégis haza verkedtek. Még a Károlyi korszak végén került haza két katona olasz fogságból. Már egy éve bolyonganak az országban s nem tudnak a megszállott területen lakó családjukhoz hazatérni. Lerongyolódva vándorolnak. A fogság, a szenvedések tompították az erkölcsi érzést. Az éhség felkelte az emberben az állatot. Vándorlás közben betérnek egy tanyába, ahol a vendégszerető gazda ellátja őket mindennel, amit a tanya nyújthat. De őnekik pénz is kell, fegyvert szegez az egyik és követel. Majd megbánja tettét, szinte sírva fakad. De mégis, a dolog már megtörtént. Félnek az elárulástól. Öszszekötözik a gazdát, egy csomó ruhaneműt összecsomagolnak s odébb állanak. A gazda nemsokára kiszabadul kötelékeiből, üldözik őket s lefogják. Az egyik a letartóztatás pillanatában öngyilkossági kísérletet követ el. Statárium van. A kecskeméti törvényszék tegnap ítélt felettük. A rablás beigazolást nyert. Ezért halál járna. A bíróság figyelembe vette, hogy Kecskeméten egy halálos ítélet már példát statuált, enyhítő körülménynek tekintették a vádlottak nyomasztó helyzetét, az egész eljárás alatt tanúsított töredelmes megbánást s Rónek Jánost életfogytig tartó, Lányi Józsefet pedig 15 évi fegyházra ítélték. Kis ha a nagpilágimi. A prágai nemzetgyűlésen viharosan tiltakoztak a tótok a cseh leigázás ellen. — Párisban a nagykövetek tanácsa szerdán fogja tárgyalni a magyar válaszjegyzéket. — Franciaország lefoglalja a cseh alattvalók vagyonát. — Németország Olaszországgal, Angliával és Amerikával nagyjelentőségű gazdaságpolitikai tárgyalásokba bocsátkozik. — Nagy mozgalom indult meg, hogy az ínséges és nélkülöző magyar középosztály vézna gyermekeit az olasz ég alá vigyék. — A pápa Deschanelhez abból az alkalomból, hogy a Franciaköztársaság elnökévé választották, üdvözlő táviratot intézett. — Troubridge angol tengernagyot, ki Budapesten meglehetősen engedett a magyar szeretetreméltóságnak, egy ellene induló aknamunka folytán visszahívják Budapestről. Visszautazása a Dunának a francia befolyás alá kerülését vonná maga után. — Hanotaux Gabriel francia miniszter a világháború történetéről most megírt könyvében azt állítja, hogy 1914-ben a marnei csata idején Amerika akadályozta meg Franciaországot abban, hogy megkösse a békét. — Millerand francia miniszterelnök Londonba utazott. — Az amerikai szenátusban Wilson elmozdítását követelik. — Anglia a májusban tartandó nemzetközi kongresszusra meghívta a budapesti ügyvédi kamarát. — Stockholmi hírek szerint Lenin a bolsevista kormányban nacionalista érzésű forradalmárok befolyásának is érvényesülést enged. — Konstantinápoly a törököké, Szmirna a görögöké. — A szerbek Jugoszlávia összeomlásától félnek. — Vajda Vojvoda román miniszterelnök is Londonba utazik, hogy Románia érdekeit megvédje. — Románia fél az orosz bolsevikiek támadásától.* difc KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1920. február 25. Kis M Marországinís. A Magyar Tanítók és Tanárok Nemzeti Szövetsége impozáns nagygyűlést tartott a budapesti újvárosháza nagytermében, melyen a területi integritás mellett tüntetett. A gyűlésen József főherceg is megjelent. Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét vasárnap délután temették el Budapesten. — Fridrich István két mandátuma közül a belvárosit tartja meg. — A lipótvárosi orvosok az orvosi kamara felállítását akarják. — A nemzetgyűlés a tisztviselők nyomorát és a földreformot tárgyalta. — A hadügyminiszter rendeletet adott ki, melynek értelmében katonák a MOVE-n kívül semmiféle egyesületbe, így a Magyar Nemzeti Szövetségbe sem léphetnek be. — Az oláhok a legbarbárabb rablásokkal fokozzák Európa Ínségét. Hódmezővásárhelyt is teljesen kirabolták bucsuzásképen. — Felül fogják vizsgálni a rokkantak nyilvántartását, mert sok olyan zsidó kap rokkantsegélyt, aki harcteret sem látott soha. A Szent István társulatot teljesen a magyar nemzeti eszme szolgálatába állítják s az iskolakönyvektől kezdve a legkisebb népiratig mindennel a területi épség ügyének szolgálatába fogják állítani. A vasutasok, postások, hajósok, villamosalkalmazottak megalakították a keresztényszocialista közlekedési blokkot. Lapunk útján befolyt hazafias adományok A Nemzeti Hadseregnek : A csendőrtartalék 3. századánál adakoztak: Szalontai Mihály 86, Balanyi István 40, Szabó Károly 25, Farkas András 20, Sváb Kovács József 1290 koronát. A menekült tisztviselők részére: Tóth Mariska és Szőllősy Imre esküvője alkalmával az összegyűlt vendégek 1000 koronát adományoztak. Egy juhsztori a birkatenyésztésről Tekintetes Szerkesztő Úr! Engedelmet kérek, hogy hozzászólok ezen cikkírásom által. Olvastam becses lapjából a múltkor, kicsit későn írom ezen cikket, de betegség uián hamarább nem bírtam. A juhtenyésztésre méltóztatott felhívni a mi kecskeméti gazdáink figyelmét, de— sajnos — a mi gazdáink igen kevesen pártolják a birkát, holott a mai időben igen szépen jövedelmezne nekik. Talán, ha azt állítom is, hogy más faj jószágon jóval felül áll haszonadásban, akkor se túlzók, kik a maguk birtokán ki bírnák tartani. Példa erre Félegyháza és a velünk határos községek, ahol alig akad olyan tanya, melyben ne lenne 15 vagy 20 darab birka, szóval : hol több, hol kevesebb. Itt nálunk száz tanyát is találni, mégsem lehet egy darab birkát sem látni. Itt nem pártolják a birkát, csak a bográcsban a mi gazdáink. Szóval gyűlölik a birkát, talán megérezték évekkel ezelőtt ezt a nagy világégést és rámondták: „Na, Isten báránya, hát véssz el a világ bűneiért!“ Pedig vannak azon gazdacsaládokból, kiknek apjuk híres birkatartó gazdák voltak, kiknél suttyó juhászbojtár koromban szolgáltam évtizedekkel ezelőtt. Node igaz, hogy még akkor Kecskemétnek volt közös birkalegelője elég darabon, ahol szájbér mellett legeltethettünk, de ma már igazán egy hold sincs. Igaz, hogy a többtermeléshez is szigorúan kell ragaszkodnunk, mert rá vagyunk szorulva. De hát mégis a golyófogói birkajárásból lehetett volna erre a célra is hagyni, holott háború előtt járt hét vagy nyolcszáz darab birka. Jómagamnak is 170 vagy 180 járt évente, ma már igazán csak ötven darabbal kell kínlódni, mint a vándorcigánynak, egyik határból a másikba. Sajnos, vagyunk még ilyenek egynéhányan, kik a háború viharából hazakerültünk és ezzel keressük kenyerünket, de már odajutunk, hogy idehaza nem tudunk velük megélni. így a tejtermék és bárány máshol kallódik el. Szeretnénk, ha tekintetes Szerkesztő úr felhívná a hatóságunk figyelmét, hogy ennek az egynéhány szegény juhász birkájának legelőt engedélyeznének. Maradok Szerkesztő úr tisztelője, becses lapjának olvasója: Egy juhpásztor. Ha Eddig a juhpásztor írása, mint szakértőé. Mindenesetre meglepő kerekséggel s tiszta észjárással mondja el a magáét s van is több dologban igaza. Majd szólnak hozzá a más pápaszemen nézők is. Neki is bizonyára épugy joga van beleírni az újságba az igazát, mint másoknak. Ennek a levélnek kedves epizódja is volt. Termetes, juhászos kinézésű magyar ember köszönt be illemtudóan a kiadóhivatalunkba. Egy levelet tesz le az asztalra s mielőtt szólni lehetett volna hozzá, már el is surrant. A levélben a fentiek mellett egy papírdarabon a következők állanak: „Mellékelve 50 koronát a Nemzeti Hadsereg részére adom, 50 koronát pedig a tekintetes úr fáradtságáért ajánlok. Ezt a csekély 5 korona ezüstöt az Oroszországban sínylődő hadifogoly testvéreim részére adom. Sajnos, hogy csak ily kis összeget tudok adni, de nincs több, ezt is emléknek tartogattam eddig, de hát ez se legyen, inkább odaadom. Aláírás: Egy juhpásztor.“ Úgylátszik, azért lógott el oly gyorsan a derék magyar, hogy az 50 %-át ne adhassuk vissza, gondolván, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Hogy a gavallérossága csorbát ne szenvedjen, tisztelettel elfogadjuk hát az 50 koronáját s mindjárt oda is adjuk szegény szibériai testvéreink hazaszállítására. NAP! HÍREK. — A Területvédő Liga lelkes csapata a tegnap déli budapesti személyvonattal hagyta el városunkat. Az állomáson Marton Sándor reform, főgimn, tanár és Kauzler főispáni titkár búcsúztatták a küldöttséget. — Tiszteletbeli tisztviselői kinevezések. Dr. Zsitvay Tibor kormánybiztos a mai napon 8 érdemes hosszabb szolgálattal biró városi tisztviselőt nevezett ki tiszteletbeli állásokra. És pedig: Tormássy Istvánkapitányt tb. tanácsnokká, Soós Gyula főszámvevő helyettest tb. főszámvevővé, Szabó Mihály all. alszámvevőt tb. főszámvevővé, dr. Jeszenszky Lajos törzs, bírót tb. árvaszéki ülnökké, Egó Lajos adópénztári ellenőrt tb. alszámvevővé, Biró Gyula számellenőrt tb. alszámvevővé, Szabó Jenő nyugd. fogalmazót tb. fogalmazóvá, Salamon Henrik árv. írnokot tb. árv. irodatisztté. Az előléptetéseket a városházán is és a közönség körében ,s őszinte örömmel fogadták. — A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja holnap, f. hó 25-én, délután 3 órakor rendes helyiségben választmányi ülést tart. — Jótékonycélu előadások. Három napon egymásután, március elsején, másodikán és harmadikán jótékonycélú előadás lesz a színházban, melynek jövedelmét a tisztviselői konyha segélyezésére fordítják. A nívós műsorú előadások iránt máris nagy az érdeklődés. A készülődés lázasan folyik. A KAC műsoros estélyét szombaton este 7 órakor tartotta meg az Otthonban, szép számú közönség érdeklődése mellett. A művészi gonddal összeállított műsor egyes számait Szabó Ambrus szellemes konferanszai vezették be, amelyek állandó derültségben tartották a közönséget. Herédy Szabó Imre művészi zeneszámainak műsorán Schubert, Wéber örökszép alkotásai szerepeltek. Dunszt Jenő meglepő ügyességgel szavalta el Poe Edgar, „Holló“ c. drámai erejű költeményét és Végvárinak, a bujdosó székely költőnek „Eredj, ha tudsz“ c. hazafias versét. Haydn hatalmas vonósnégyese zárta be a műsort, amelyet Herédy Szabó Imre, Kremán Sámuel, Farkas Kálmán és dr. Garzó Béla adtak elő kitűnő összjátékban. A jól sikerült műsor után megkezdődött a tánc, amely a késő éjjeli órákig tartott.