Kecskeméti Közlöny, 1920. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-23 / 118. szám

2 KECSKEMÉTI KÖZLŐIÉT 1920. május 23. még lehet beszélni, de a valuta beszolgál­tatás végtelenül fontos. Jól tudjuk, hogy a küszöbön álló hadinyereség adó alól a nagy­tőke menekülni szeretne, sőt bízvást mond­hatjuk, hogy már csak töredékei vannak az országban. Ha most már a kormány elállaná a bor árának idegen valutában való köve­telésétől, úgy a zsidó tőke bor alakjában örökre elhagyná az országot. A valuta beszolgáltatás ellen nagy saj­tóhadjárat indult meg a borkereskedők or­gánumaiban, viszont a közönséget, aki az okokat nem látja és a sok szomorú tapasz­talat után sem néz az orránál tovább, vidé­kenként a bor árának eséséről az itthoniak mindenféle rémhírekkel traktálják. Megoldás. A kérdés mindenesetre igen súlyos, a helyes megoldás pedig Kecskemétre és kör­nyékére életkérdést képez. Sürgős kormány­intézkedést kell követelni, ami a borkivitelt megkönnyebbíti. De az intézkedést ölhetett kézzel várni nem szabad. Elvégre nem csak a hordóban lévő borról, de egész bortermelésünk jövő­jéről van szó. Azonkívül számolni kell az­zal is, hogy a kérdést a liberális zsidó-kom­munista agitáció politikai célokra mérhetet­len kiaknázhatja. Nem lehet tehát a megoldást azoktól várni, akik a borpiacon uralkodtak. Van hál’ Istennek tőkeerős magyar borkereske­dőnk, szövetkezetünk szép számmal, akik­nek azon tőkéjüket, amit a kecskeméti bo­ron szereztek, a kecskeméti bor érdekében harcba kell állítani. Helyzetüket lényegesen megkönnyíti, hogy világhírű kiviteli cikkről van szó és nagy mennyiség áll rendelke­zésre. E célért munkát és áldozatot kell hozni, a borkereskedő sztrájkal szemben. A kivitel szervezése az első teendő. A kér­ borkereskedők ne hordóbérbeadásra fektessék az üzleti célo­kat, egy tál biztos lencséért eladván a tíz­szeres nyereséget. A nagy feladat talán meg­haladja az egyesek erejét. Egyesülni kell tehát. Kecskemét város, mint egyik legna­gyobb szőlőbirtokos indítson mozgalmat a Szőlősgazdák Egyesületével. Vonják be a magyar borkereskedőket. Itt már nincs ér­dekellentét termelő és borkereskedő között. Közösen szervezzék a kecskeméti bor kül­földi képviseletét. Meg kell kísérelni Svájcot, is oda talán legkönnyebb a hozzáférés. — De intézkedni kell, mert az óra elérkezett. — A folyó évi termés érdekében még sokat, mindent meg lehet tenni. A szőlőértékesítés nem fog oly akadályokba ütközni mint a bor. Itt inkább a kosárhiány szabhat gátat, arra kell azonban törekedni, hogy a ter­més nagy részét szőlő alakjában exportál­juk. Ebben azt hisszük, a gyümölcskereske­dők maguk is segítenek. S azután — ne mosolyogjanak — rendezkedjék be a kon­zervgyár most konzervek gyártására, nagy mértékben. A mai óriási cukorárak mellett, amelyek még évekig fennállanak, s a cu­korhiány miatt, amely rövidesen nem eny­hülhet, világcikket lehetne nem nagy befek­tetéssel csinálni, amely termésünk egy te­kintélyes töredékét mégis csak felszívhatná. Komoly szó a szőlősgazdákhoz. A borárak csökkenésének hírére ne ve­szítse el fejét senki sem. Az új termés meny­­nyiségét ma megmondani csak a jó ég tudja. Vessen számot mindenki saját viszo­nyaival. Van e elég üres hordója az új ter­méshez. Mennyi pénzre van szüksége jövő télig. Akinek igazán jó bora van, különö­sen abor, inkább várhat. De ne dobjon min­dent a piacra egyszerre. Egyszer már értünk egy borkatasztrófát, a bulgár fegyverletétel idején. Ugyan kinek lett igaza. Ugye, hogy nem annak, aki megszökött a bortól. Aki azonban borát megtartja, annak erős hittel kell tűrni -- talán jó darabig — s jól eszébe * 10 vésni, a fentebb mondottakat. _____ — Vasárnap és hétfőn is három három előadás lesz a moziban 4, 6 és 8 órai kezdettel. Minden előadásra más-más szinű jegyek adatnak ki, melyek elővételben kaphatók lesznek: szombaton délután 5 órától 8 óráig, vasárnap és hétfőn délelőtt 10 órától 12 óráig. Pénztárnyitás mindkét napon dél­után 3 órakor lesz. Kecskemét tiltakozása Hoo­er angol főmegbízott előtt. Az áldozócsütörtöki népgyűlés tilta­kozó határozatát a Kormányzó urnak, a kül­ügyminiszternek s az angol misszió buda­pesti vezetőjének is megküldték. Utóbbihoz hosszabb levél kíséretében, melyet dr. Ko­­váts Andor szerkesztett s melynek magyar szövege a következő: Th. B. Hoo­er tír . excellentiájának, Őfelsége Nagybritannia és K­hon egyesült királysága királyának s India császárjának főmegbizottja s meghatalmazottja Budapes­ten. Kegyelmes Ur! Kecskemét municipiu­­mának lakossága nevében közöljük önnel a határozatot, melyet városunk lakossága f. hó 13 iki népgyűlésén elfogadott. (Követ­kezik a népgyűlés leírása, majd így folyta­tódik.) A népgyűlés az igazságtalan béke ellen tiltakozva azt is elhatározta, hogy til­takozását az angol nemzet budapesti kép­viselőjének is tudomására hozza. Kecskemét municipiuma azt a reményt táplálva, hogy őt az akkori angol katonai misszió főnöke Gorton tábornok úr is előnyösen ismerte meg, abban a meggyőződésben van, hogy az igazságtalan béke elleni tiltakozását fő­leg az a nemzet fogja meghallani, amely és a magyar állam közti vonatkozások a múlt­ban mindig barátságosak és nemesek vol­tak, amelynek mentalitásával az alkotmá­nyos szabadság értékéről mindig, öntudat­lanul is egy vágányban haladt a magyar felfogás. Excellentiád előtt ismeretes, hogy az angolszász királyfiak Eadmond és Eadward az első magyar király, Szent István udvarában nevelkedtek, hogy Vili. Henrik barátja volt az utolsó magyar nemzeti királynak, Zápolya Já­nosnak. Cromwel protektor könnyezett, mi­dőn II. Rákóczi György követét fogadta. Thö­köly Imre fölkelése mindenek felett népszerű volt a whigek előtt. Sohsem volt szeretet­­tebb Magyarországon egy idegen uralkodó, mint III. Vilmos, követét lord Paget-t Er­délyben a karlovici béke után nagy tiszte­lettel fogadták. II. Rákóczi Ferenc Anna királyné rokonszenvét élvezte, Kossuth La­jos az egész angol népét. Viszont a magyar nemzet volt az egyetlen, amely kitartott Anglia mellett, midőn ez a délafrikai há­ború miatt népszerűtlen volt a kontinensen. A magyar nemzet hálával vett tudo­mást arról a pártfogásról melyben igazsá­gos ügyét a lordok házában, mint az alsó­házban a nemes Lordok, Lord Newton, Lord Montagne of Beaulieu, Lord Syden­ham, Lord Weardale, Viscount Bryce, Mar­quess of Crewe s mások is támogatták és reméli, hogy Anglia még az utolsó pilla­natban is módot talál a béke revíziójára s megakadályozza Magyarország balkanizá­­cióját. Fogadja, kegyelmes úr, stb. sebb gazdáktól — akiknek 3 holdnál több gabonavetésük nincs — nem vesznek át semmit sem. A többit a gazdák szabados áruba bocsáthatják. A közszükségletre levont mennyiség után kivitelre kerülő gabona­­mennyiséget csak állami engedéllyel lehet külföldre szállítani, mert ki kell kerülni azt, hogy a lánckereskedelem karjaiba kerülje­nek a termelők. A kivitel a szövetkezetek bevonásával történik, még­pedig a Hangya és az O. K. H. révén, ahol ezek megbízot­tai és intézményei nincsenek, ott keresztény vállalkozók, ha pedig ilyen sem volna, köz­ségi elöljáróságok fogják a munkát kapni. Az erre vonatkozó rendelet a jövő héten kerül kiadásra. A kormány felelősségének teljes tuda­tában azon van, hogy ebben a fontos kér­désben minden lehetőt elkövessen. Hisszük, hogy az új rendszer a háborús és forra­dalmi telek kenyérnyomorúságával szemben jobblétet is hoz magával. A rendelet úgy a munkás népnél, mint a gazdáknál megelégedéssel találkozik, ha­csak a kivitel módja el nem fogja rontani a helyes elvi megállapodást._____________ lőni) iten megjelenik! a termésrendelet. Kis mennyiségű lefoglalás és szabadforgalom­ A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Rubi­­nek Gyula földm­ivelésügyi miniszter tájé­koztatta a képviselőket az idei gabonatermés értékesítése, illetve igénybevétele felől. A felszólalásból általános képet nyertünk az idén megvalósítandó rendszerről, mely lényegében az oly rég kimúlt szabadforgal­mat lépteti háború előtti életébe. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a tisztviselők és munkások, egyszóval a fix fizetésű ellátatlanok nincsenek abban a helyzetben, hogy a szabadforgalom mellett szükségleteikről gondoskodni tudjanak, mert nem rendelkeznek olyan anyagi erővel, hogy a szükséges lisztmennyiséget a szabad for­galomban megfizethessék, gondoskodni kell róluk. Másrészt azonban nem volna helyes az elől elzárkózni, hogy a közepesnek ígér­kező termésből idegen valutáért a külföldre ne szállítsunk, s ne használjuk ki az ebből származó valutáris előnyöket. Az a terv, hogy bizonyos mennyiség leadására fogják kötelezni a birtokosokat, természetesen a helyi viszonyok figyelembe vételével és az a mennyiség, amelyet adószerűen kisebb árért be kell szolgáltatni, holdanként 30 és 250 kilogramm között fog ingadozni. A légis is­ tvedelem előtt áll sertésállományunk. Csősz Péter közigazgatási bizottsági tag az április havi közigazgatási bizottsági ülésen felszólalt amiatt, hogy nincs oltó­anyag az állati betegségek ellen, holott az eddig termelt oltó­anyagok bármily meny­­nyiségben beszerezhetők, csupán a sertés­vész ellen nem. Tájékozásul felhozom, hogy lépfene, sertésorbánc, sercegő­ üszők, tetanus, vér­has, fertőző tüdőláb, mirigykor, baromfi­kolera állati betegségek ellen a gazdaközön­ség rendelkezésére áll védő és gyógyító oltóanyag, sőt egér- és patkányirtó bacil­lus is, de sertésvész ellen csakis azon gaz­dák juthatnak oltóanyaghoz, kik szérumter­melés céljára Phylaxia szérumtermelő rész­vénytársaságnak legalább 45 kg. súlyú, le­hetőleg át nem vészelt sertéseket ajánla­nak fel. Úgy a földmivelésügyi kormány, vala­mint a Phylaxia szérumtermelő részvény­­társaság is ez év elején felhívást bocsájtott ki Magyarország sertéstenyésztőihez, hogy több gazda társuljon s ajánljanak fel köl­csönösen megállapítandó napi árért 45—60 kg. súlyú, egy vagonra való, át nem vé­szelt sertést s ekkor 30 drb sertés után 12 liter, 40 sertés után 15 liter, 50 sertés után pedig 20 liter sertéspestis elleni szérumot biztosít a Phylaxia szérumtermelő részvény­­társaság azok részére, kik a sertéseket fel­ajánlották. Ezen felhívást ismertettem több­­izben a Gazdasági Egyesületben, de — sajnos — a jóindulatú figyelmeztetésemre azt a megjegyzést hallottam, hogy: „Ha döglik kutyának, marad urának.“ Az ilyen megjegyzések elbírálását a nagyközönségre bízom, mert bármily kincsekkel is rendel­kezzék az ily gazda, mégis, ha beüt a „krach", úgy vakargathatja a fejét. A „Köztelek május hó 1-én megjelent 18 ik számában olvastam, hogy K. J. alá­írással egy sertéstenyésztő előadja, hogy az eddigi szépen viruló sertéstenyésztésben fel­lépett a sertéspestis s dacára, hogy „virulens vérsavó“-val o­rva lettek a sertései, mégis 230 darab sertésből csak 19 darab maradt meg, s kára pénzben kifejezve legalább 1 és fél milió korona, mire a rovatvezető a következő felvilágosítást adta neki: „Az ojtóanyag nem a sertéspestisek ragályával immunizált sertések vérsavója volt, mely egyedül hatékony a betegség ellen, hanem nyilvánvalóan a bacillus suisepticus és a bacillus suiseptifer tenyészeteivel kezelt más állatok (lovak?) vérsavója, ez pedig nem véd sertést pestis ellen.“ Tehát kiviláglik ebből, hogy hoznak forgalomba sertésvész ellen ojtóanyagot, mely nem sertés véréből állíttatott elő, ha­nem lóéból , mely azonban nem védi meg az állatokat a sertésvésztől, hanem csak fokozza, növeli a gazda kárát. Régi példabeszéd, de igaz, hogy „bol­dog az az ember, ki más kárán tanul“; okul­jon tehát ezen a gazdaközönség s társuljon ft_ je3frisei.b «jd0»sár s0h g Magyar Újság és Könyvterjesztő tfóllalat l­etiph­erai­eilésében SJK. szegiy jo könyvek kaphatok Ugyanitt van a KÖLCSÖNKÖ­N­Y­VTÁR több mint 4000 köt. Vannak német, francia és angol könyvek. Kölcsöndij 1 hóra 10 K.

Next