Kecskeméti Közlöny, 1920. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1920-05-23 / 118. szám
2 KECSKEMÉTI KÖZLŐIÉT 1920. május 23. még lehet beszélni, de a valuta beszolgáltatás végtelenül fontos. Jól tudjuk, hogy a küszöbön álló hadinyereség adó alól a nagytőke menekülni szeretne, sőt bízvást mondhatjuk, hogy már csak töredékei vannak az országban. Ha most már a kormány elállaná a bor árának idegen valutában való követelésétől, úgy a zsidó tőke bor alakjában örökre elhagyná az országot. A valuta beszolgáltatás ellen nagy sajtóhadjárat indult meg a borkereskedők orgánumaiban, viszont a közönséget, aki az okokat nem látja és a sok szomorú tapasztalat után sem néz az orránál tovább, vidékenként a bor árának eséséről az itthoniak mindenféle rémhírekkel traktálják. Megoldás. A kérdés mindenesetre igen súlyos, a helyes megoldás pedig Kecskemétre és környékére életkérdést képez. Sürgős kormányintézkedést kell követelni, ami a borkivitelt megkönnyebbíti. De az intézkedést ölhetett kézzel várni nem szabad. Elvégre nem csak a hordóban lévő borról, de egész bortermelésünk jövőjéről van szó. Azonkívül számolni kell azzal is, hogy a kérdést a liberális zsidó-kommunista agitáció politikai célokra mérhetetlen kiaknázhatja. Nem lehet tehát a megoldást azoktól várni, akik a borpiacon uralkodtak. Van hál’ Istennek tőkeerős magyar borkereskedőnk, szövetkezetünk szép számmal, akiknek azon tőkéjüket, amit a kecskeméti boron szereztek, a kecskeméti bor érdekében harcba kell állítani. Helyzetüket lényegesen megkönnyíti, hogy világhírű kiviteli cikkről van szó és nagy mennyiség áll rendelkezésre. E célért munkát és áldozatot kell hozni, a borkereskedő sztrájkal szemben. A kivitel szervezése az első teendő. A kér borkereskedők ne hordóbérbeadásra fektessék az üzleti célokat, egy tál biztos lencséért eladván a tízszeres nyereséget. A nagy feladat talán meghaladja az egyesek erejét. Egyesülni kell tehát. Kecskemét város, mint egyik legnagyobb szőlőbirtokos indítson mozgalmat a Szőlősgazdák Egyesületével. Vonják be a magyar borkereskedőket. Itt már nincs érdekellentét termelő és borkereskedő között. Közösen szervezzék a kecskeméti bor külföldi képviseletét. Meg kell kísérelni Svájcot, is oda talán legkönnyebb a hozzáférés. — De intézkedni kell, mert az óra elérkezett. — A folyó évi termés érdekében még sokat, mindent meg lehet tenni. A szőlőértékesítés nem fog oly akadályokba ütközni mint a bor. Itt inkább a kosárhiány szabhat gátat, arra kell azonban törekedni, hogy a termés nagy részét szőlő alakjában exportáljuk. Ebben azt hisszük, a gyümölcskereskedők maguk is segítenek. S azután — ne mosolyogjanak — rendezkedjék be a konzervgyár most konzervek gyártására, nagy mértékben. A mai óriási cukorárak mellett, amelyek még évekig fennállanak, s a cukorhiány miatt, amely rövidesen nem enyhülhet, világcikket lehetne nem nagy befektetéssel csinálni, amely termésünk egy tekintélyes töredékét mégis csak felszívhatná. Komoly szó a szőlősgazdákhoz. A borárak csökkenésének hírére ne veszítse el fejét senki sem. Az új termés menynyiségét ma megmondani csak a jó ég tudja. Vessen számot mindenki saját viszonyaival. Van e elég üres hordója az új terméshez. Mennyi pénzre van szüksége jövő télig. Akinek igazán jó bora van, különösen abor, inkább várhat. De ne dobjon mindent a piacra egyszerre. Egyszer már értünk egy borkatasztrófát, a bulgár fegyverletétel idején. Ugyan kinek lett igaza. Ugye, hogy nem annak, aki megszökött a bortól. Aki azonban borát megtartja, annak erős hittel kell tűrni -- talán jó darabig — s jól eszébe * 10 vésni, a fentebb mondottakat. _____ — Vasárnap és hétfőn is három három előadás lesz a moziban 4, 6 és 8 órai kezdettel. Minden előadásra más-más szinű jegyek adatnak ki, melyek elővételben kaphatók lesznek: szombaton délután 5 órától 8 óráig, vasárnap és hétfőn délelőtt 10 órától 12 óráig. Pénztárnyitás mindkét napon délután 3 órakor lesz. Kecskemét tiltakozása Hooer angol főmegbízott előtt. Az áldozócsütörtöki népgyűlés tiltakozó határozatát a Kormányzó urnak, a külügyminiszternek s az angol misszió budapesti vezetőjének is megküldték. Utóbbihoz hosszabb levél kíséretében, melyet dr. Kováts Andor szerkesztett s melynek magyar szövege a következő: Th. B. Hooer tír . excellentiájának, Őfelsége Nagybritannia és Khon egyesült királysága királyának s India császárjának főmegbizottja s meghatalmazottja Budapesten. Kegyelmes Ur! Kecskemét municipiumának lakossága nevében közöljük önnel a határozatot, melyet városunk lakossága f. hó 13 iki népgyűlésén elfogadott. (Következik a népgyűlés leírása, majd így folytatódik.) A népgyűlés az igazságtalan béke ellen tiltakozva azt is elhatározta, hogy tiltakozását az angol nemzet budapesti képviselőjének is tudomására hozza. Kecskemét municipiuma azt a reményt táplálva, hogy őt az akkori angol katonai misszió főnöke Gorton tábornok úr is előnyösen ismerte meg, abban a meggyőződésben van, hogy az igazságtalan béke elleni tiltakozását főleg az a nemzet fogja meghallani, amely és a magyar állam közti vonatkozások a múltban mindig barátságosak és nemesek voltak, amelynek mentalitásával az alkotmányos szabadság értékéről mindig, öntudatlanul is egy vágányban haladt a magyar felfogás. Excellentiád előtt ismeretes, hogy az angolszász királyfiak Eadmond és Eadward az első magyar király, Szent István udvarában nevelkedtek, hogy Vili. Henrik barátja volt az utolsó magyar nemzeti királynak, Zápolya Jánosnak. Cromwel protektor könnyezett, midőn II. Rákóczi György követét fogadta. Thököly Imre fölkelése mindenek felett népszerű volt a whigek előtt. Sohsem volt szeretettebb Magyarországon egy idegen uralkodó, mint III. Vilmos, követét lord Paget-t Erdélyben a karlovici béke után nagy tisztelettel fogadták. II. Rákóczi Ferenc Anna királyné rokonszenvét élvezte, Kossuth Lajos az egész angol népét. Viszont a magyar nemzet volt az egyetlen, amely kitartott Anglia mellett, midőn ez a délafrikai háború miatt népszerűtlen volt a kontinensen. A magyar nemzet hálával vett tudomást arról a pártfogásról melyben igazságos ügyét a lordok házában, mint az alsóházban a nemes Lordok, Lord Newton, Lord Montagne of Beaulieu, Lord Sydenham, Lord Weardale, Viscount Bryce, Marquess of Crewe s mások is támogatták és reméli, hogy Anglia még az utolsó pillanatban is módot talál a béke revíziójára s megakadályozza Magyarország balkanizációját. Fogadja, kegyelmes úr, stb. sebb gazdáktól — akiknek 3 holdnál több gabonavetésük nincs — nem vesznek át semmit sem. A többit a gazdák szabados áruba bocsáthatják. A közszükségletre levont mennyiség után kivitelre kerülő gabonamennyiséget csak állami engedéllyel lehet külföldre szállítani, mert ki kell kerülni azt, hogy a lánckereskedelem karjaiba kerüljenek a termelők. A kivitel a szövetkezetek bevonásával történik, mégpedig a Hangya és az O. K. H. révén, ahol ezek megbízottai és intézményei nincsenek, ott keresztény vállalkozók, ha pedig ilyen sem volna, községi elöljáróságok fogják a munkát kapni. Az erre vonatkozó rendelet a jövő héten kerül kiadásra. A kormány felelősségének teljes tudatában azon van, hogy ebben a fontos kérdésben minden lehetőt elkövessen. Hisszük, hogy az új rendszer a háborús és forradalmi telek kenyérnyomorúságával szemben jobblétet is hoz magával. A rendelet úgy a munkás népnél, mint a gazdáknál megelégedéssel találkozik, hacsak a kivitel módja el nem fogja rontani a helyes elvi megállapodást._____________ lőni) iten megjelenik! a termésrendelet. Kis mennyiségű lefoglalás és szabadforgalom A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket az idei gabonatermés értékesítése, illetve igénybevétele felől. A felszólalásból általános képet nyertünk az idén megvalósítandó rendszerről, mely lényegében az oly rég kimúlt szabadforgalmat lépteti háború előtti életébe. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a tisztviselők és munkások, egyszóval a fix fizetésű ellátatlanok nincsenek abban a helyzetben, hogy a szabadforgalom mellett szükségleteikről gondoskodni tudjanak, mert nem rendelkeznek olyan anyagi erővel, hogy a szükséges lisztmennyiséget a szabad forgalomban megfizethessék, gondoskodni kell róluk. Másrészt azonban nem volna helyes az elől elzárkózni, hogy a közepesnek ígérkező termésből idegen valutáért a külföldre ne szállítsunk, s ne használjuk ki az ebből származó valutáris előnyöket. Az a terv, hogy bizonyos mennyiség leadására fogják kötelezni a birtokosokat, természetesen a helyi viszonyok figyelembe vételével és az a mennyiség, amelyet adószerűen kisebb árért be kell szolgáltatni, holdanként 30 és 250 kilogramm között fog ingadozni. A légis is tvedelem előtt áll sertésállományunk. Csősz Péter közigazgatási bizottsági tag az április havi közigazgatási bizottsági ülésen felszólalt amiatt, hogy nincs oltóanyag az állati betegségek ellen, holott az eddig termelt oltóanyagok bármily menynyiségben beszerezhetők, csupán a sertésvész ellen nem. Tájékozásul felhozom, hogy lépfene, sertésorbánc, sercegő üszők, tetanus, vérhas, fertőző tüdőláb, mirigykor, baromfikolera állati betegségek ellen a gazdaközönség rendelkezésére áll védő és gyógyító oltóanyag, sőt egér- és patkányirtó bacillus is, de sertésvész ellen csakis azon gazdák juthatnak oltóanyaghoz, kik szérumtermelés céljára Phylaxia szérumtermelő részvénytársaságnak legalább 45 kg. súlyú, lehetőleg át nem vészelt sertéseket ajánlanak fel. Úgy a földmivelésügyi kormány, valamint a Phylaxia szérumtermelő részvénytársaság is ez év elején felhívást bocsájtott ki Magyarország sertéstenyésztőihez, hogy több gazda társuljon s ajánljanak fel kölcsönösen megállapítandó napi árért 45—60 kg. súlyú, egy vagonra való, át nem vészelt sertést s ekkor 30 drb sertés után 12 liter, 40 sertés után 15 liter, 50 sertés után pedig 20 liter sertéspestis elleni szérumot biztosít a Phylaxia szérumtermelő részvénytársaság azok részére, kik a sertéseket felajánlották. Ezen felhívást ismertettem többizben a Gazdasági Egyesületben, de — sajnos — a jóindulatú figyelmeztetésemre azt a megjegyzést hallottam, hogy: „Ha döglik kutyának, marad urának.“ Az ilyen megjegyzések elbírálását a nagyközönségre bízom, mert bármily kincsekkel is rendelkezzék az ily gazda, mégis, ha beüt a „krach", úgy vakargathatja a fejét. A „Köztelek május hó 1-én megjelent 18 ik számában olvastam, hogy K. J. aláírással egy sertéstenyésztő előadja, hogy az eddigi szépen viruló sertéstenyésztésben fellépett a sertéspestis s dacára, hogy „virulens vérsavó“-val orva lettek a sertései, mégis 230 darab sertésből csak 19 darab maradt meg, s kára pénzben kifejezve legalább 1 és fél milió korona, mire a rovatvezető a következő felvilágosítást adta neki: „Az ojtóanyag nem a sertéspestisek ragályával immunizált sertések vérsavója volt, mely egyedül hatékony a betegség ellen, hanem nyilvánvalóan a bacillus suisepticus és a bacillus suiseptifer tenyészeteivel kezelt más állatok (lovak?) vérsavója, ez pedig nem véd sertést pestis ellen.“ Tehát kiviláglik ebből, hogy hoznak forgalomba sertésvész ellen ojtóanyagot, mely nem sertés véréből állíttatott elő, hanem lóéból , mely azonban nem védi meg az állatokat a sertésvésztől, hanem csak fokozza, növeli a gazda kárát. Régi példabeszéd, de igaz, hogy „boldog az az ember, ki más kárán tanul“; okuljon tehát ezen a gazdaközönség s társuljon ft_ je3frisei.b «jd0»sár s0h g Magyar Újság és Könyvterjesztő tfóllalat letipheraieilésében SJK. szegiy jo könyvek kaphatok Ugyanitt van a KÖLCSÖNKÖNYVTÁR több mint 4000 köt. Vannak német, francia és angol könyvek. Kölcsöndij 1 hóra 10 K.