Kecskeméti Közlöny, 1920. november (2. évfolyam, 252-275. szám)

1920-11-25 / 271. szám

Kecskemét, 1920. November 25.___________Csütörtök_____________________al. «»folyam, 271. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖN) '• * ELŐFIZETÉSI Amt I II II II Falelős mark. i Dp. KISS ENDRE. Szerkesztőség­i III. ker., Szabadság-tér H 7 ~ ~ *ev korona! Egyan szám­ára I korona. I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 1200 hóra — _ _ _ — 20 korona! Megjelenik minden nap. Kiadóhivatal­­ Széchenyi - tér S. Befalazott Petőfi. Petőfi Sándor pozsonyi szobrát be­falazták a csehek. A legnagyobb magyar költő emlékét akarták meggyalázni ezzel a merénylettel. A gyalázat megesett, de Petőfi géniusza széttöri a cseh korlátoltságot és amerre művelt népek laknak a világon, ott mindenütt méltó megvetéssel sújtják a pozsonyi gazságot.­­ A világszabadság lánglelkű prófétáján nem vehetnek erőt a pokolbeli sátánok sem. Életét adta oda Segesvár csataterén azért az eszméért, mely­nek diadalmaskodásában a magyarságnak is szebb hajnalt remélt és nevét kitörölhe­tetlen betűkkel véste be a történelem min­den emberi nagyságok legelsői közé. Azok a falak, melyeket most a csehek pozsonyi szobra köré raktak, csak addig állhatnak fönn, ameddig a hitványság tort lakik az igazság fölött, de ha eljön a feltámadás napja, akkor legelőször e kőkockáknak kell leomolniok. Most az egész magyarság olyan be­falazott állapotban van, mint a pozsonyi Petőfi szobor. Nemzetünk, melyről a leg­­nagyobb francia historikus, Michelet, úgy emlékezett, hogy Nyugateurópa sohasem lehet eléggé hálás iránta és mely Petőfivel az élen lobogtatta meg a szabadság lobo­góját Keleten, most szolgák konca, marta­léka és szabad prédája lett. Kifosztva, té­petten, koldusán járjuk kálváriánkat és mint a nagy időkben, most is világeszméket te­remtünk, mert a magunk esettsége mögött az emberhistória legnagyobb válságát lát­juk fölfesteni és a magunk megváltását messze ragyogó fáklya gyanánt akarjuk föl­mutatni a nagy úttévesztésben. Ezért kell nekünk az elvek politiká­ját folytatni, mint ahogy Petőfi is azt foly­tatta. A kiegyezéstől kezdve mindig az op­­portunitás politikáját játszottuk. Az elvek kíméletlen következtetéseit nem vontuk le, megálltunk félutakon, egyezkedtünk, alku­doztunk. Petőfi szellemét kizártuk a te­remtő életből és márciusi handa-bandázássá, pohárköszöntőkké, poharazásokká alacsonyí­totta. Nagy árat fizettünk érte, de tanul­hattunk. Tanultunk is. Ezért nem lehet ben­nünket eltemetni. Velünk áll vagy bukik Kelet nyuga­ta és békéje. Reánk hivatás bízatott akkor, midőn ezt a földet a Kár­p­átoktól az Adriáig elfoglaltuk és ezt a­ivatásunkat híven szolgáltuk ezer éven ke­resztül. Leszoríthattak bennünket arról a magaslatról, melyre karddal és ésszel utat nyitottunk, de nem tagadhatják meg kard­tól és észtől azt a jogot, hogy a csorbát kiköszörülje. A mi küldetésünket nem tudja körülöttünk senki sem betölteni. Csonka­­m­agyarország sziklaszilárdan áll, de körös­­körül remegnek ropognak az úgynevezett utódállamok. Jugoszlávia egy belső és külső konfliktus küszöbén áll. Csehszlovákiában láncát tépi a rabok serege és Románia sem tudja legyűrni az erdélyi magyarságot. A befalazott magyarság is szabad levegőt akar, mint Petőfi pozsonyi szobra és ha akar, nem lesz ki vágyának szárnyát tör­hesse. Azt csak nem gondolják odakünn, hogy megvárjuk az utolsó útszéli fa kivá­gását, az utolsó deka só és szén elfogyá­sát és az utolsó rab magyar halálragyötré­­sét, hogy aztán végelgyengülésben ma­gunk is összeroskadjunk ? ! A befalazott Petőfi hív bennünket. A város pénzügyi helyzete: Közel 4 millió korona a bevételi többlet. Rendkívüli nagy érdeklődés mellett kezdte meg a pénzügyi bizottság tegnap délelőtt 10 órakor tartott ülését. Napirendre térve Tormássy Ferenc főszámvevő ismer­tette részletes jelentésben a város pénzügyi helyzetét. A háztartási számvevőség a folyó év 10 hónapjának tényleges bevételeiről és kiadásairól összehasonlító kimutatást készí­tett. E kimutatás fontosabb és érdekesebb tételeit a következőkben ismertetjük: A háztartási alapnál a bevételre elő­irányzott 32 211,571 koronával szemben tény­leg befolyt 20.836,027 kor. 70 fillér. Hátra­lékban van 11.375,143 kor. 30 fillér. A ki­adásra előirányzott 32.211,571 koronából ki­fizettek 23 622,684 kor. 15 fillért, rendelke­zésre áll még 8 588,886 kor. 85 fillér. Fel­tűnően javította a költség­vetést a szikrai szőlőtelep. A bevételre előirányzott 3,033,000 koronából ezideig ugyan még csak 2,048,660 kor. 70 fillér folyt be s igy az előirányzott tétellel szemben is 984,340 kor. 30 fillér hátralék mutatkozik, a bortermés szerencsés eladása folytán azonban itt 4,450,659 kor. 70 fillér bevételi többletre számíthatunk. Az erdők jövedelménél az előirányzott bevétel 3 914,320 kor. Ezzel szemben tény­leg befolyt 1.692,252 kor. 10 fill., hátralék­ban van tehát 2.227,067 kor. 90 fillér. Lendített még a költségvetésen a köz­ponti szeszfőzde is, ahol a bevételre elő­irányzott 820,000 kor.-val szemben 1 800,000 korona folyt be, a bevételi többlet tehát 980,000 korona. A vigalmi adó előirányzat­nélküli bevétele 152,154 kor. 60 fillért tesz ki. A közvágóhíd is meglepő eredménnyel működött. Az előirányzott 35,000 koronával szemben itt 116,000 korona folyt be, a be­vételi többlet tehát 81,874 kor. 20 fillér. Viszont a jéggyártásnál közel 350,000 kor, a bevételi elmaradás A helypénzszedés szin­tén jelentős jövedelmi forrása a városnak. A költségvetésben előirányzott 1.500,000 koronával szemben november­­­ig több mint 2.900.000 korona folyt be, a bevételi több­let tehát meghaladja az 1.400.000 koronát. Érdekes még megemlíteni, hogy az ágas­egyházai nádtermésre vételként 7.000 koro­nát irányoztak elő s az a nemrégiben meg­tartott árverésen 169.160 koronáért kelt el. Nagyobb deficit mutatkozik a villany­telepnél. Az áramdíjakra 3.841,939 koronát irányoztak elő s ezzel szemben csak 2.268 711 kor. folyt be, a hátralék tehát 1 573,218 korona. A mutatkozó deficit, mely kb. 1 mil­lió 200 ezer kor., az áramfejlesztési költsé­gek tetemes növekedésének eredménye. A bizottság a villanytelepnek így még 780.000 korona póthitelt javasol. Hasonlóképen pót­hitelt javasolnak még a személyi illetmé­nyekre : 900.000 koronát, a papír és nyom­tatványbeszerzésre 100.000 koronát. A hitelnyilvántartás tehát a költségve­téssel szemben 13 millió kor. bevételi több­letet és 9 millió 500 ezer korona kiadási többletet mutat ki, így 3759,256 kor. 30 fillér a tiszta bevételi többlet. A főszámvevő megjegyzése szerint a hitelnyilvántartás tel­jesen reális, sőt a kiadási tételek behelye­zése kissé túlzó pesszimizmussal történt, úgy, hogy a város pénzügyi helyzete a va­lóságban ennél még kedvezőbb. A bizott­ság így a kiadási többletek fölött napirendre tért. A hosszúra nyúlt ülésen tárgyalt egyéb ügyekről lapunk más helyén számolunk be. Olcsóbb lesz a bugaci fa. A jövő hét elején megindul a szállítás. A pénzügyi bizottság tegnapi ülésén ismét felvetődött a városi lakosság faellátá­sának kérdése. Bakkay erdőmester ugyanis megemlítette, hogy a bugac galambosi va­sút rövid időn belül várható elkészülése után tekintélyes összeggel fokozza a bugaci er­dők jövedelmét. Az országos tüzelőanyag­­inség ezek után még csak fokozódhatik s rövid időn belül 12000 koronáért lehet ér­tékesíteni egy vagon nyárfát. A város ez idő szerint Sajógalgócról kapja a fát, ahol 300 vagont kötött le, vagononkint 7600 ko­ronáért helyszínen. A fuvarozási és szállí­tási költségek azonban olyan tetemesek, hogy a város­­­ként 164 koronáért kény­telen adni. A főállomástól a Máriavárosi ál­lomásig 500 kor. vagononként a szállítási díj. Ezenkívül több szállítmány megdézs­málva érkezik. Megfontolandó tehát, hogy nem volna e kívánatos újabb árszámítást eszközölni. Bagi László nem javasolja a faárak felemelését, mert ez érzékenyen érintené a lakosságot. A városi fa és szénüzem sze­rinte a mai nyomorúságos időkben nem dolgozhat a még megengedett haszonra sem. Mert nem üzleti vállalkozás, hanem pusztán az a célja, hogy a város lakosságát méltá­nyos áron lássa el a szükséges tüzelővel, még abban az esetben is, ha ráfizet a vá­ros. A bugaci vasút építése már túlhaladta a 6­­k kilométert, ahol 400 vagon kitermelt fa van. A jövő hét elején megindulhat a szállítás. Javasolja, hogy az érkező nyárfát az eddiginél mérsékeltebb áron bocsássák a lakosság rendelkezésére s a faüzem üzleti hasznaként előirányzott 300.000 koronát tö­röljék. A bizottság az indítványt elfogadta s Bakkay erdőmester hozzászólása után ab­ban állapodtak meg, hogy a bugaci fa árát métermázsánként 130—137 koronás árban állapítják meg. A Lakásépítő Biztosságnak nem sürgősek a szükséglakások­­ Másodszor utasította el az ajánlatokat. Megírtuk, hogy a szükséglakások épí­tésére beérkezett ajánlatokat Varga főmér­nök hétfőn mutatta be jóváhagyás végett a Lakásépítő Biztosságnak. A Lakásépítő Biz­tosság ez a már második árlejtésre beérke­zett ajánlatokat sem hagyta jóvá. Állítólag­ azért, mert ezeket is magasaknak találta. Az pedig természetes, hogy minél tovább halasztódik az építkezés megkezdése, annál magasabbak a költségek. Nem tudjuk, hogy számolt-e ezzel a Lakásépítő Biztosság, de e döntéséről nyilvánvaló, hogy egyáltalá­ban nem találja sürgősnek a szükséglaká­sok építését. A jóváhagyás megtagadása mel­lett ugyanis utasította a mérnöki hivatalt, hogy bizonyos százalékú költségengedmé­­nyig egyezkedjen a vállalkozókkal. Az egyez­kedésre azután elég tág teret adott. Meg­engedte ugyanis, hogy amennyiben méltá­nyos feltételekkel egyébként nem sikerül megállapodásra jutni a lakások átadását a jövő év április 15-ig is elhalaszthatják. Ezt a kegyes engedményt pedig ab­ban a reményben tette, hogy tavasszal sok­kal kevesebb költséggel lehet építkezni. Ki­kötötte még a Lakásépítő Biztosság, hogy Kóllbilillitfíf f A kecskeméti festőművészek és rajztanárok képki­állítása megnyílt. llbl'IULUillIUj !­var Látogatható délelőtt 9-12-ig és délután 3-5-ig. TW

Next