Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-24 / 44. szám
2 anyának. A haszon itt sem marad el megtérítetlenül, mert a jobban táplált anya erősebb, fejlettebb magzatot nevel. A mai nagy jószágárak mellett nem szabadna elhanyagolnunk jószágaink beoltatását a fertőző betegségek ellen, küönösen amikor a múlt évben is sertésállományunk nagy százaléka hullott el. Az igaz, hogy az oltás most tetemes kiadással jár, de bizalmatlannak nem szabad vele szemben lennünk, annál is inkább nem, mert vannak már ismét oly oltóanyagaink, amelyeket kellő időben véve igénybe, föltétlen megmenthetjük vele állományunk nagy részét. Az értékelveszés még inkább szembetűnő apaállatainknál, azok takarmányozásánál s kiválasztásánál. Itt is takarmányoznunk, gondolunk kell apaállatainkat, bármiféle egyedek is vagy bármilyen törzsből származottak legyenek azok. Ha egy a vele járó gondozás és takarmányozás, akkor válasszunk olyan apaállatokat a lehetőség szerint, amelyeknek utódaihoz bízhatunk, hogy állományunkat előbbre viszik, a célnak kitűzött feladatokat azok utódai minden valószínűség szerint teljesíteni képesek lesznek. Ezzel csak fokozzuk állományunk megkövetelhető jó tulajdonságait, tehát értékét emeljük s nem hagyjuk elveszni azokat az értékeket, amelyek a kiválasztás és természetszerű tartás mellőzésével elvesznének. Nekünk magyar gazdáknak arra kell törekednünk, hogy mindezeket a vesznidóba menő, illetve ki nem használt értékeket ne hagyjuk a termőföldben, jószágtetyésztésünkben elveszni, mert ez nem csupán a saját érdekünk, hanem a nemzeté is. Ha a magyar gazdáé a föld, legyen az övé mindaz az érték is, amelyet a földből vasszorgalmával elő tud teremteni, amely értékeket fölhasználhasson a földre s az ország megtartására, mert akié a föld, azé marad az ország is. A juhtenyésztés pusztulása. A múlt év folyamán lapunkban több ízben is szó esett arról, hogy városunk határain a juhtenyésztés kiveszőben van. 1920. febr. 25 iki számunkban közöltük „egy jutipásztor“ levelét, mely hozzáértően és zamatos magyarsággal fejtegeti e kérdést. Elmondja, hogy alig van Kecskeméten már néhány juhtartó juhász, ezeknek is, mint a vándorcigánynak, egyik határból a másikba kell kínlódni a birkákkal, mert nincs már közös birkalegelője a városnak, ahol száj bér mellett legeltethetnének. Azt tartaná tehát szükségesnek, hogy a hatóság közös birkalegelőt engedélyezzen. Ebben az értelemben folyamodtak most a városi tanácshoz Fekete Pál és társai juhtartó juhászok. Azt kérik, hogy a bugaci legelőt szájbér mellett ők is használhassák, inkább tiltsák le az idegen marhákat. Fekete Pálék kérését természetesen minden erővel támogatni kell. A juhtenyésztés pusztulásának ezzel talán még útját lehetne állni. Eltekintve attól, hogy ez gazdasági okokból elsőrendű érdeke a városnak, meg kell fontolnunk aztis, hogy a hajdan virágzó kecskeméti juhtenyésztést nem engedhetjük nyom nélkül kipusztulni. Erre a virágzó juhtenyésztésre vonatkozólag néhány igen érdekes adatot említhetünk meg. Kecskemét a XIV. század végéig „királynő birtoka“ volt. Lakosai főként állattenyésztéssel foglalkoztak. Nagyobb arányu lótenyésztőre mutat a „Csodör Homoka“ név, melyet a város ősi területének észak felé eső része viselt. A XIII. sz. ban dúlt tatárjárás elpusztította a város mellett fekvő Juhászegyház községet is öt más községgel együtt. Az elpusztított községek lakosai Kecskemétre vonultak, területük birtkában Mátyás király erősítette meg vára .Juhászegyházán mindenesetre virágzó ijesztésnek kellett lennie. Az állatálló valószínűleg kikerülte a fardulást, lakosság ezzel a rétségekben és láp i-ben jól meghúzódhatott. A tejlődésével együttjárt a keresked. Mindkettő a török világ idemagasabbra Ez időben már a tenyésztés virágzott különösebb 1 fö£@s*Khsranrt khwa 1921 február 24 ben, de még mindig hatalmas nyájai voltak amarhász gazdáknak, az u. n. zahin gazdáknak. 1673 ban alkották Kecskemét Kőrös és Halas városok előkelői a juhászok képviselőivel együtt a juhászrendet. „Mint hogy az kecskeméti juhászoknak... Tolvajlások és mód nélkül való pecsetézésekkel való károsítások származik az Juhoss Gazdások ellen, mindezeknek eltávoztatására ilyen rendek szabatott az Juhászoknak. 1 mp Elsőbbenis ... ha az Juhász magának pecsenyét mettsz, az Juhoss Gazda szabadon megvehesse az orrát az Juhászon. 200 Az Juhász csak katonával ne okozzon, hanem az beőrt füllel szarvval és pofáján való béilyeggel együtt adgya és küldgya számon haza... Továbbiakban a „tagja“ kü!dés, az Eile teőrő!“ való kihajtás, az „hősi Báráni bőrökreöl“ való számadás és „az Juhokat hajtogató Juhászok várossá vagy Faluja“ levelével való átléthatása a dolognak szabályoztatik." Látjuk ebből, hogy a juhászoknak igen szigorú rendje volt, de nem maraduak mégsem szegényül. Két három nemzedék múlva az ő családjuk is juhtartó volt. Kis hírek a Nagyvilágból. Wilos lengyel miniszterelnök nyilatkozata szerint a lengyel-orosz békét tizennégy napon belül aláírják. — Nyugatmagyarországon csak határkiigazításra hajlandók az osztrákok. — A londoni konferencián módositani fogják a török békeszerződést, Lloyd Gorge és Buand e kérdésben már megegyeztek: Törökország visszakapja Cinciát, Észak-Líbiát és Kurdisztánt. — Ausztria az antant által nyújtandó hitel fedezete gyanánt kész zálogba adni az osztrák erdőket, vasutakat és vízi erőket. — Foche tábornok szabadkezet kér Németországgal szemben. — Megkezdődött a bécsi ántáni bizotság feloszlatása. — A jugoszláv republikánusok köztársasággá akarják kikiáltani az SHS királyságot. — A francia bolgár szerződésben Bulgária arra kötelezte magát, hogy Romániát bolsevik támadás esetére fegyverrel segíti. — Bécsben új internacionálét akarnak alapítani a szocialista kongresszuson. — Bratianu ötmillió lej kincstári jegyet adott ki jogosulatlanul. — Egész Besszarábiában ostromállapotot hirdetettek ki az oláhok. — A belga király a katolikus országok egyesülését akarja. Kis hírek Magyarországból. Tomcsányi Vilmos Pál lett az ideiglenes belügyminiszter. — Vasvá megye utólag ünnepélyesen tiltakozott az elszakitás ellen. — Az OVIGE megkezdte a pénzügyminiszternek azundus instruktusról szóló javalatának tárgyalását. — Andrássy bejelentette a nemzetgyűlésen, hogy belépett a keresztény pártba. — Pestvármegye közgyűlése egyhangúlag a vármegyei reform ellen foglalt állást. — A fővárosban csak március közepén nyilnak meg az iskolák. — Budapesten megtűnt a kórházak gyógyszerhiánya. — A Polgárok és Munkások Szövetsége holnap tartja formális megalakulását Budapesten. — A felvidéki tót légiók visszavándorolnak Amerikába. — özv. gróf Nádasdy Tamásné 100 000 koronát adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának. — Pozsonyban letartóztatták a cseh propaganda főnököt. — A kormányzó Dorogon megtekintette a szénbányát s a munkásokhoz intézett beszédében örömmel állapította meg, hogy a régi fegyelem és munkakedv visszatért. — Baltazár püspök amerikai pénzzel jutalmazza elvbarátait. — A magyar és az osztrák pénz közötti viszony mindinkább a magyar korona javára tolódik el. A tegnapi zürichi jegyzősnél a magyar korona 1171/2 en, az osztrák pedig csak 0 90-en állott -a budapesti tőzsdén 100 ozták koronáért csak 73 magyar koronát fizettek Pénzünk javulása az osztrákokéval szemben nagyobb gazdasági erőnket s viszonyaink konszolidáltabbságát mutatja. Az osztrák pénz hrányatlása a borpiacot lanyhává tette, mert a valutakülönbség miatt hirtelen magadra szökkent Ausztriában a magyar bor ára. MAPI HÍREK. — Mátyás napja. Február 24 ike, Mátyás napja, melyet a földmivelő nép számít fontosabb dátumai közé. Ezen a napon a tavaszi árpa vetéseknek rendes körülmények közt már készen kell lenni, hogy szép és dús legyen az aratásra a gabona. Az előző enyhe időjárással szemben most, ha nem is kemény tél, de csípős, hideg idő jár, ami a gabonavetést késlelteti. Mityás napjáról különben, mint annyi sok hamis időjósról, azt tartja a gazdanép, hogy ha fagy, úgy 40 napos fagyot hoz. — A belügyminiszter felmentése. A hivatalos lap keddi száma közli a kormányzó határozatát, amellyel dr. Fadnándy Gyula belügyminisztert állásától saját kérelmére felmenti és dr. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízza. — Doktorrá avatás: Szabó Márton ügyvédjelölt, »Kinek orosz fogságból való hazatéréséről nemrégiben adtunk hírt, a Budán székelő pozsonyi egyetemen letette a tételes szigorlatot s holnap avatják a jogtudományok doktorává. A Protestáns Asszonykör e hó 26-án, szombaton délután 5 órakor tartandó teazsurja iránt élénk érdeklődés nyilatkozik meg. Bevezetőül dr. Martos Gézáné jogakadémiai tanár neje fog felolvassi a magyar nő jövőben elfoglalandó helyzetéről. Barna Tibor fog felolvasni mély érzésű irredenta költeményeiből. Hampel Léna, a Katona József színháznak legkedveltebb művésznője énekelni fog. A tea-zsúrra jegyek 20 koronáért kaphatók lesznek előre a ref. lelkészi hvatalban. — Munkában a városi kertészek. A tél végén szokták megkezdeni az utcai és parki fák nyesését és tisztítását, hogy a beköszöntő tavaszon újra éledő fák egészségesen fejlődjenek. A városi kertészek a napokban láttak hozzá ezekhez a munkálatokhoz. A Katona park fáin, cserjéin és sövényén kezdték meg. Itt említjük meg, hogy a Szabadság téren lévő japán akácokat, melyek utcák, terek fásítására kiválóan alkalmasak, az egész országban meghonosítják. A terjesztés végett ezért a múlt évi magvakat összegyűjtötték. A törvényhatósági alkalmazottak ingyenes orvosi gyógykezelése és ingyenes gyógyszer ellása végett Sopron vármegye felirt a kormányhoz. A feliratot hasonló állásfoglalás végett Kecskemét törvényhatóságának is megküldte. Enyhítették az államvasutak forgalmi korlátozását. Az államvasutak e hétre jelentősen enyhítették a szigorú forgalmi korlátozásokat, amennyiben minden közszükségleti cikk szállítását szabaddá tették A déli és keleti határokon azonban torlódás miatt a forgalmat beszüntették. A hentesek és a húsárak. „Árhullámzás a sertéspiacon“ című tegnapi cikkünkre egy hentesmeder a hentesek nevében felkért bennünket annak közlésére, hogy a hentesek olcsóbban adják áruikat, mint a kifüggesztett táblákon olvasható. Ezidőszerint a következők a valódi árak: zsir 189 K, zsírszalonna 140 K, hás 150 K, hús 100—104 K, fej 70 K, láb 80 K, füstölt szalonna 180 K, füstölt hús 120 korona. Ezt a tényt örömmel szögezzük le Mindenesetre csak használ a fogyasztó közönség kedélyállapotának, ha ilyen kellemes meglepetésben van része a henteseknél. Kérdés azonban, hogy használnak e a hentesek saját maguknak, jó üzletemberek e, ha magasabb árakat írnak ki a valódi áraknál. Nem riasztját, el várjon ezzel a vásárolni szándékozókat ? Kérdés marad, hogy mi van akkor az árjelző táblák felírása mögött: bibi vagy ártatlan tréfa? — E jegyzés. Laczy Etelka és Palásthy Dezső jegyesek. — Orosz ezredest neveztek ki a zentai járásbíróságra Szabadkáról Írják: A szerb kormány legújabban több birót és jegyzőt nevezett ki a zentai járásbírósághoz. A kinevezett jegyzők között van egy orosz ezredes, Majkochoff Wladimir, Odessza volt kormányzója.