Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-24 / 44. szám

2 anyának. A haszon itt sem marad el meg­­térítetlenül, mert a jobban táplált anya erősebb, fejlettebb magzatot nevel. A mai nagy jószágárak mellett nem szabadna elhanyagolnunk jószágaink beol­tatását a fertőző betegségek ellen, kü­önö­sen amikor a múlt évben is sertésállomá­nyunk nagy százaléka hullott el. Az igaz, hogy az oltás most tetemes kiadással jár, de bizalmatlannak nem szabad vele szem­ben lennünk, annál is inkább nem, mert vannak már ismét oly oltóanyagaink, ame­lyeket kellő időben véve igénybe, föltétlen megmenthetjük vele állományunk nagy részét. Az értékelveszés még inkább szembe­tűnő apaállatainknál, azok takarmányozásá­nál s kiválasztásánál. Itt is takarmányoz­­nunk, gondolunk kell apaállatainkat, bár­miféle egyedek is vagy bármilyen törzsből származottak legyenek azok. Ha egy a vele járó gondozás és takarmányozás, akkor vá­lasszunk olyan apaállatokat a lehetőség sze­­rint, amelyeknek utódaihoz bízhatunk, hogy állományunkat előbbre viszik, a célnak ki­tűzött feladatokat azok utódai minden való­­színűség szerint teljesíteni képesek lesznek. Ezzel csak fokozzuk állományunk megkö­vetelhető jó tulajdonságait, tehát értékét emeljük s nem hagyjuk elveszni azokat az értékeket, amelyek a kiválasztás és termé­szetszerű tartás mellőzésével elvesznének. Nekünk magyar gazdáknak arra kell törekednünk, hogy mindezeket a veszni­dóba menő, illetve ki nem használt értéke­ket ne hagyjuk a termőföldben, jószágte­­tyésztésünkben elveszni, mert ez nem csu­­pán a saját érdekünk, hanem a nemzeté is. Ha a magyar gazdáé a föld, legyen az övé mindaz az érték is, amelyet a földből vas­szorgalmával elő tud teremteni, amely ér­tékeket fölhasználhasson a földre s az­ or­szág megtartására, mert akié a föld, azé marad az ország is. A juhtenyésztés pusztulása. A múlt év folyamán lapunkban több ízben is szó esett arról, hogy városunk ha­tárain a juhtenyésztés kiveszőben van. 1920. febr. 25 iki számunkban közöltük „egy juti­­pásztor“ levelét, mely hozzáértően és zama­tos magyarsággal fejtegeti e kérdést. El­mondja, hogy alig van Kecskeméten már néhány juhtartó juhász, ezeknek is, mint a vándorcigánynak, egyik határból a másikba kell kínlódni a birkákkal, mert nincs már közös birkalegelője a városnak, ahol száj bér mellett legeltethetnének. Azt tartaná te­hát szükségesnek, hogy a hatóság közös birkalegelőt engedélyezzen. Ebben az értelemben folyamodtak most a városi tanácshoz Fekete Pál és társai juh­tartó juhászok. Azt kérik, hogy a bugaci legelőt szájbér mellett ők is használhassák, inkább tiltsák le az idegen marhákat. Fe­kete Pálék kérését természetesen minden erővel támogatni kell. A juhtenyésztés pusz­tulásának ezzel talán még útját lehetne állni. Eltekintve attól, hogy ez gazdasági okokból elsőrendű érdeke a városnak, meg kell fon­tolnunk azt­­is, hogy a hajdan virágzó kecs­keméti juhtenyésztést nem engedhetjük nyom nélkül kipusztulni. Erre a virágzó juhtenyésztésre vonat­kozólag néhány igen érdekes adatot említ­hetünk meg. Kecskemét a XIV. század végéig „királynő birtoka“ volt. Lakosai főként ál­lattenyésztéssel foglalkoztak. Nagyobb ará­­nyu lótenyésztő­re mutat a „Csodör Ho­­moka“ név, melyet a város ősi területének észak felé eső része viselt. A XIII. sz. ban­­ dúlt tatárjárás elpusztította a város mellett fekvő Juhászegyház községet is öt más köz­séggel együtt. Az elpusztított községek la­kosai Kecskemétre vonultak, területük bir­tkában Mátyás király erősítette meg vára .Juhászegyházán mindenesetre virágzó ijesztésnek kellett lennie. Az állatálló valószínűleg kikerülte a fa­­rdulást, lakosság ezzel a rétségekben és láp i-ben jól meghúzódhatott. A te­­jlődésével együttjárt a kereske­­d. Mindkettő a török világ ide­­magasabbra Ez időben már a t­enyésztés virágzott különösebb 1 fö£@s*Khsranrt k­hwa 1921 február 24 ben, de még mindig hatalmas nyájai voltak a­­marhász gazdáknak, az u. n. zahin gaz­dáknak. 1673 ban alkották Kecskemét Kő­rös és Halas városok előkelői a juhászok képviselőivel együtt a juhászrendet. „Mint hogy az kecskeméti juhászoknak... Tolvajlások és mód nélkül való pecset­ézé­­sekkel való károsítások származik az Juhoss Gazdások ellen, mindezeknek eltávoztatására ilyen rendek szabatott az Juhászoknak. 1 mp Elsőbbenis ... ha az Juhász magának pecsen­yét mettsz, az Juhoss Gazda szabadon meg­vehesse az orrát az Juhászon. 2­00 Az Ju­hász csak katonával ne okozzon, hanem az beőrt füllel szarvval és pofáján való béilyeg­­gel együtt adgya és küldgya számon haza... Továbbiakban a „tagja“ kü!dés, az Eile teőrő!“ való kihajtás, az „hősi Báráni bő­rökreöl“ való számadás és „az Juhokat haj­togató Juhászok várossá vagy Faluja“ le­velével való átléthatása a dolognak szabá­lyoztatik." Látjuk ebből, hogy a juhászoknak igen szigorú rendje volt, de nem maradu­ak mégsem szegényül. Két három nemzedék múlva az ő családjuk is juhtartó volt. Kis hírek a Nagyvilágból. Wilos lengyel miniszterelnök nyilatko­zata szerint a lengyel-orosz békét tizennégy napon belül aláírják. — Nyugatmagyaror­szágon csak határkiigazításra hajlandók az osztrákok. — A londoni konferencián mó­­dositani fogják a török békeszerződést, Lloyd G­orge és Bu­and e kérdésben már meg­egyeztek: Törökország visszakapja Cin­ciát, Észak-Líb­iát és Kurdisztánt. — Ausztria az antant által nyújtandó hitel fedezete gyanánt kész zálogba adni az osztrák erdőket, vasu­takat és vízi erőket. — Foche tábornok sza­badkezet kér Németországgal szemben. — Megkezdődött a bécsi ántáni bizo­tság fel­oszlatása. — A jugoszláv republikánusok köztársasággá akarják kikiáltani az SHS ki­rályságot. — A francia bolgár szerződésben Bulgária arra kötelezte magát, hogy Rom­á­niát bolsevik támadás esetére fegyverrel se­gíti. — Bécsben új internacionálét akarnak alapítani a szocialista kongresszuson. — Bratianu ötmillió lej kincstári jegyet adott ki jogo­sulatlanul. — Egész Besszarábiában ostro­mállapotot hirdetettek ki az oláhok. — A belga király a katolikus országok egye­sülését akarja. Kis hírek Magyarországból. Tomcsányi Vilmos Pál lett az ideigle­nes belügyminiszter. — Vasvá megye utó­lag ünnepélyesen tiltakozott az elszakitás ellen. — Az OVIGE megkezdte a pénzügy­­miniszternek a­zundus instruktusról szóló java­latának tárgyalását. — A­ndrássy be­jelentette a nemzetgyűlésen, hogy belépett a keresztény pártba. — Pestvármegye köz­gyűlése egyhangúlag a vármegyei reform ellen foglalt állást. — A fővárosban csak március közepén nyilnak meg az iskolák. — Budapesten meg­tűnt a kórházak gyógy­­szerh­iánya. — A Polgárok és Munkások Szövetsége holnap tartja formális megala­kulását Budapesten. — A felvidéki tót lé­giók visszavándorolnak Amerikába. — özv. gróf Nádasdy Tamásné 100 000 koronát adományozott a Magyar Tudományos Aka­démiának. — Pozsonyban letartóztatták a cseh propaganda főnököt. — A kormányzó Dorogon megtekintette a szénbányát s a munkásokhoz­ intézett beszédében örömmel állapította meg, hogy a régi fegyelem és munkakedv visszatért. — Baltazár püspök amerikai pénzzel jutalmazza elvbarátait. — A magyar és az osztrák pénz közötti viszony mindinkább a magyar ko­rona javára tolódik el. A tegnapi zürichi jegyzősnél a magyar korona 1171/2 en, az osztrák pedig csak 0 90-en állott -a buda­pesti tőzsdén 100 o­zt­ák koronáért csak 73 magyar koronát fizettek Pénzünk javu­lása az osztrákokéval szemben nagyobb gaz­dasági erőnket s viszonyaink konszolidál­­tabbságát mutatja. Az osztrák pénz hrányat­lása a borpiacot lanyhává tette, mert a va­lutakülönbség miatt hirtelen magadra szök­kent Ausztriában a magyar bor ára. MAPI HÍREK. — Mátyás napja. Február 24 ike, Má­tyás napja, melyet a földmivelő nép számít fontosabb dátumai közé. Ezen a napon a tavaszi árpa vetéseknek rendes körülmények közt már készen kell lenni, hogy szép és dús legyen az aratásra a gabona. Az előző enyhe időjárással szemben most, ha nem is kemény tél, de csípős, hide­g idő jár, ami a gabonavetést késlelteti. Mityás nap­járól különben, mint annyi sok hamis idő­jósról, azt tartja a gazdanép, hogy ha fagy, úgy 40 napos fagyot hoz. — A belügyminiszter felmentése. A hivatalos lap keddi száma közli a kormányzó határozatát, amellyel dr. Fa­dn­ándy Gyula belügyminisztert állásától saját kérelmére felmenti­ és dr. Tomcsányi Vilmos Pál igaz­ságügyminisztert a belügyminisztérium ideig­lenes vezetésével megbízza. — Doktorrá avatás: Szabó Márton ügyvédjelölt, »Kinek orosz fogságból való hazatéréséről nemrégiben adtunk hírt, a Budán székelő pozsonyi egyetemen letette a tételes szigorlatot s holnap avatják a jog­tudományok doktorává. A Protestáns Asszonykör e hó 26-án, szombaton délután 5 órakor tartandó tea­­zsurja iránt élénk érdeklődés nyilatkozik meg. Bevezetőül dr. Martos Gézáné jog­akadémiai tanár neje fog felolvassi a ma­gyar nő jövőben elfoglalandó helyzetéről. Barna Tibor fog felolvasni mély érzésű ir­redenta költeményeiből. Hampel Léna, a Katona József színháznak legkedveltebb művésznője énekelni fog. A tea-zsúrra je­gyek 20 koronáért kaphatók lesznek előre a ref. lelkészi h­vatalban. — Munkában a városi kertészek. A tél végén szokták megkezdeni az utcai és parki fák nyesését és tisztítását, hogy a beköszöntő tavaszon újra éledő fák egész­ségesen fejlődjenek. A városi kertészek a napokban láttak hozzá ezekhez a munká­latokhoz. A Katona park fáin, cserjéin és sövényén kezdték meg. Itt említjük meg, hogy a Szabadság téren lévő japán akáco­kat, melyek utcák, terek fásítására kiválóan alkalmasak, az egész országban meghono­sítják. A terjesztés végett ezért a múlt évi magvakat összegyűjtötték.­­ A törvényhatósági alkalmazottak ingyenes orvosi gyógykezelése és ingye­nes gyógyszer ellá­­sa végett Sopron vár­megye felirt a kormányhoz. A feliratot ha­sonló állásfoglalás végett Kecskemét tör­vényhatóságának is megküldte. Enyhítették az államvasutak forgalmi korlátozását. Az államvasutak e hétre je­lentősen enyhítették a szigorú forgalmi kor­látozásokat, amennyiben minden közszük­ségleti cikk szállítását szabaddá tették A déli és keleti határokon azonban torlódás miatt a forgalmat beszüntették.­­ A hentesek és a húsárak. „Árhul­lámzás a sertéspiacon“ című tegnapi cik­künkre egy hentesmeder a hentesek nevé­ben felkért bennünket annak közlésére, hogy a hentesek olcsóbban adják áruikat, mint a kifüggesztett táblákon olvasható. Ezidősze­­rint a következők a valódi árak: zsir 189 K, zsírszalonna 140 K, hás 150 K, hús 100—104 K, fej 70 K, láb 80 K, füstölt szalonna 180 K, füstölt hús 120 korona. Ezt a tényt örömmel szögezzük le Mindenesetre csak használ a fogyasztó közönség kedély­­állapotának, ha ilyen kellemes meglepetés­ben van része a henteseknél. Kérdés azon­ban, hogy használnak e a hentesek saját maguknak, jó üzletemberek e, ha magasabb árakat írnak ki a valódi áraknál. Nem riaszt­ját, el várjon ezzel a vásárolni szándékozókat ? Kérdés marad, hogy mi van akkor az ár­­jelző táblák felírása mögött: bibi vagy ár­tatlan tréfa? — E jegyzés. Laczy Etelka és Palásthy Dezső jegyesek. — Orosz ezredest neveztek ki a zen­­tai járásbíróságra Szabadkáról Írják: A szerb kormány legújabban több birót és jegyzőt nevezett ki a zentai járásbíróság­hoz. A kinevezett jegyzők között van egy orosz ezredes, Majkochoff Wladimir, Odessza volt kormányzója.

Next