Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
Kecskeemét, 1921. február 23. Szerda, ul. évf. 43. sz. Ara 2 korona. KECSKEHETI KÖZLOH9 ’ ÉLŐFIZETISI AMA» Egy évre — — — — 480 korona. Fél évre — — — — — 8*9 korona. Negyed évre — — - »80 korona. Pels!«« «ateste. Dp. BIBS EBOBE Kgy®« «sás« ér* 8 ttocoa*. nitida» nap • tíl. iker., Csaba«Ssáe-í&* 3. Bili», U. «malst, SajU. Tataion 120. be^Billocat i Széchenyi-tér 5. TELEFON-TÁVIRAT. Prága. A tegnapi nap folyamán Korompa községben súlyos zavargások voltak. A munkások körében zendülés tört ki, Pohradszky főmérnököt és Lukács főszolgabírót megölték. Kassáról katonaságot és csendőrséget küldtek Korompára. Az összeütközés alkalmával két munkást megöltek és tizenhetet súlyosan megsebesítettek. Szeged: Lőw Immánuel szegedi főrabbi védői a vizsgálati fogság megszüntetését kérték, a vádtanács a kérést elutasította. Bécs. Bécsi politikai körök értesülései szerint Magyarországot is meghívják a portörései konferenciára. A porosz választások. Nagyon mélyre bukottt vesztett háború után Németország is, csakhogy a német nép nagyszerű erényei nem engedték meg, hogy oly mélyre bukjon alá, mint Magyarország. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a legnagyobb szélsőségek leszámításával, inkább mondhatni letörésével a német pártok összefogtak az egyetlen nagy cél, a béke revíziója érdekében. Hihetetlenül nagy elvi ellentéteket dobtak sutba, hihetetlenül erős válaszfalakat romboltak össze, de hihetetlen erőketvettek is egybe. Köztársaságiak és császárságiak, munkások és tőkések egy dologban megértették egymást és ez az egy dolog mindenekelőtt való volt, hogy a békeszerződés revíziója érdekében a német népnek közös erővel küzdenie kell. Ezt a megértést nagyszerűen dokumentálta a német munkások kiáltványa, mellyel annak idején bővebben foglalkoztunk és ez kijelenti, hogy a német nép egy akarattal szembehelyezkedik az új rabszolgaságot hozó békével, mert nem akar a közönséges munkaállatok színvonalára sülyedni. Természetesen emellett az a belső küzdelem sem szünetel, amely a különböző pártok belpolitikai küzdelmének alakjában azért foly, hogy a német nép új életformákat találjon magának, vagyis, hogy a német nép minden használható rétege a nagy földrengés és összeomlás után újra megtalálja a maga helyét, a rombolás elemeit pedig elszigeteljék. Ez a küzdelem nem gátolja, ellenkezőleg elősegíti a béke revíziója érdekében folytatott másik nagy küzdelmet. Az újjászületett magyarság kétségtelen rokonszenvvel nézi volt szövetségesének vergődését és történelmet szülő vajúdását. Ámbár elismeréssel kell néznünk a német többségi szocialisták mérsékelt és körültekintő politikájára is, rokonszenvünk elsősorban a keresztény és nemzeti alapon álló pártokra vonatkozik. Erős a meggyőződésünk, hogy csak ezen az alapon lehet Németországot is megint naggyá és hatalmassá tenni. Úgy látszik, hogy maga a német nép is mindinkább erre az álláspontra helyezkedik és ez a változás nagyon szépen kifejezésre jut az egyes választásoknál. Legutóbb a porosz választások hoztak nagyszerű diadalt a nemzeti pártoknak. Aki a német viszonyokkal kevéssé is ismerős, nagyon jól fölmérheti ennek az eseménynek jelentőségét. A vasárnap lefolyt választásokról ugyan még nincsenek pontos adataink, de annyi bizonyos, hogy a nemzeti pártokra körülbelül 50 százalékkal több szavazat esik, mint a megelőző választásnál. A porosz választás sorsdöntő jelentőségű lehet, de mindenesetre útkezdő próbálkozás. A Tevét csoportja vidékre is kiterjeszti működését. Választmányi ülés a megalakulás évfordulóján. A Tevét helyi csoportja megalakulásának évfordulóján, vasárnap délelőtt választmányi ülést tartott a városháza tanácstermében. Marton Sindor ügyvezető elnök beszámolt a liga egy évi működéséről, amely szerint a vezetőség a közönség részvétlensége folytán, erejének jó részét tagok gyűjtésére volt kénytelen fordítani. Anyagi bevétel több mint 32.000 korona volt. A vezetőségnek sikerült megnyernie a Katona József Kört és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, hogy a Tevél munkájában támogassák. A jövőben a helyi csoport vidékre is kiterjeszti működését, hogy tekintélyesebb anyagi eszközök birtokában, minél hathatósabban szolgálhassa a külföld felvilágosításának ügyét. Elhatározták, hogy március 15 én, a többi egyesületekkel együttesen nagyszabású hazafias ünnepélyt rendeznek. A választmány a vidéki tagdíjak felemelése ellen felír a központhoz, továbbá, hogy ezentúl élőszó útján gyakorolják a belföldi propagandát. A Tomcsányi János tanfelügyelő távozása folytán megüresedett választmányi tagságra Fáy István főispánt választották meg. Hit pénzügyi tijvaslat. A vagyonváltság Orsz. Pénzügyi Tanács. Uj adók. Mint röviden megemlékeztünk róla, a pénzügyminiszter szombaton hét új törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. Rövidesen még két törvényjavaslat kerül benyújtásra a magyar államadósságról és a pénz kicseréléséről. A most benyújtott két javaslatot röviden a következőkben ismertetjük. A vagyonváltságról szóló első törvény a betétek, folyószámlakövetelések, letétek, részvények, külföldi pénzek és értékek válságáról intézkedik. Az ingatlanok vagyonváltságáról külön törvény fog intézkedni, de a mostani javaslat harminckettedik szakasza megállapítja, hogy a betétek és részvények fejében lerótt váltságot vissza kell téríteni, ha az ingatlanokra vonatkozó törvény ez évi szeptember hó végéig életbe nem lépne. A váltság részvények számának megállapítása a március elsején mutatkozó részvénytőke alapján történik. Vagyis e nap után a részvénytársaságok minden következmény nélkül emelhetik alaptőkéjüket. Aki külföldi értékek birtokában van húsz százalék váltságot fizet. Ezekről az értékekről a törvény kihirdetésétől számított harminc napon belül bevallást kell tenni. Az Orsz. Pénzügyi Tanácsnak budapesti székhellyel való átalakításáról intézkedik a második javaslat. A tizenkét tagból álló tanácsot kizárólag a pénzügyi törvények végrehajtásának tartamára alakítják. A hadiváltságról szóló harmadik javaslat megadóztatja a hadirokkantak, özvegyek és árvák javára mindazokat az 1868 — 1899. évek valamelyikében született egyéneket, akik nem teljesítettek szolgálatot a harcvonalon. A hadiváltság összegét az 1919. évre kivetett jövedelmi és vagyonadó alapján vetik ki. A gyujtószeradóról szóló javaslat szerint egy csomag (56 szálas) gyufa adója 10 fillér, minden további megkezdett 58 szálé 10 fillér, más gyufáé 40—40 fillér, zsebgyujtószerszámé 2 K, 25 grammot meghaladó súlya szerszámé 4 K, asztali és fali gyújtószerszámé pedig 50. A fegyveradó és vadászati adóról szóló 1883-i törvény néhány rendelkezését módosítja az ötödik javaslat, amely lényegesen felemeli az adó eddig megállapított összegét. A bortermési adónak az 1918 i törvényben hektóliterenként 14 koronában megállapított tételét a szombaton benyújtott hatodik javaslat 84 koronára emeli, amelyből 72 K a kincstáré, 12 K pedig a községeké. Az utolsó törvényjavaslat a magánalkalmazottak munkaadói által a nyugdíjintézet részére juttatott adományok illetékmentességéről intézkedik. Elveszett nemzeti vagyon. Irta: Tóth József. Két kötzégény, E lap hasábjain megjelent „Gazdálkodjunk belterjesen“ című közleményem természetszerű folytatásaként mutassunk rá néhány hibánkra, amelyekből kifolyólag milliókra menő nemzeti vagyon pusztul évente el, illetve milliókra menő értékeket hagynak heverni a termőföldben, jószágállományunkban anélkül, hogy azoknak akár a földjeink, akár jószágállományaink legkevesebb hasznát is látnák, vagy azokat igényelnék. Mint tudjuk, mezőgazdálkodásunknak a sarkköve a helyesen kezelt istállótrágya s bár ezt mindannyian tudjuk, mégis mily kevés alföldi gazdaságban találjuk meg az istállótrágya helyes kezelését. Nem célom itt fejtegetni a trágya helyes kezelési módját, csupán rá akarok mutatni arra, hogy a helytelenül kezelt trágyával, bár nagymenynyiségű trágyázással épen azokat a tápanyagokat nem adjuk vissza földjeinknek, amelyekre azoknak épen a legnagyobb szükségük van. Hol marad hát, vagy hová vesz a trágyában rejtőző növényi táplálék ? Igen egyszerű a felelet, bennt marad az udvarban, illetve elég már a trágyadombon s kikerül a termőföldre, vagy a szalma a friss trágyával, amelynek legnagyobb százaléka elvesz ; vagy kikerül az elégett trágya, amely tápértékének legnagyobb részét elvesztette már a trágyadombon, az udvarban. Pedig, ha soha nem, úgy most éljük épen azt az időt, amikor nagyon is rá vagyunk utalva arra, hogy magunk termeljünk magunknak elegendő istállótrágyát, ha jót, mert hol vesszük és mily árban a szükséges műtrágyát, amely pedig csak egyoldalú trágya, míg a helyesen kezelt istállótrágya egyetemes, vagyis mindazokat a tápanyagokat tartalmazza, amelyekre a növényzetnek szüksége van. Országunk termőföldjeinek az istállótrágyával eddig vissza tudtunk minden növényi tápanyagot adni, csupán a foszforsavat nem olyan mennyiségben, mint azt a növényzet megkívánta volna s ezt a hiányzó foszforsavat pótolhattuk szuperfoszfáttal. Ma nincsenek a gazdaságok abban a helyzetben, hogy ezt a hiányzó foszforsavat a műtrágyával oly könnyen vissza tudják adni, mint lehetett azt a háború előtt. Azért kell tehát istállótrágyánkat helyesen kezelnünk, hogy a benne rejlő foszforsavat kellő időben és alakban vissza is tudjuk adni a növényzetnek épen a mai időkben, amikor a kenyérmagvak termelése országos érdek s ne égessük el a trágyában azt a kevés foszforsavat is, amelyet műtrágyával pótolnunk manapság szinte lehetetlen. Ha mezőgazdálkodásunk egyik fő kelléke a helyes trágyázás, ne hanyagoljuk el