Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

~~ £S.fiFIZETÉSI álSAi fügy évre _ — — — 480 koré«*. Fel évre — — — —­­ 240 koresi*. Negyed évre - '20 koron*. r Ara 2 korona« Kecskemét, 1921. február 25. Péntek, ül. évf. 45. sz. FilaiSn «esarfe. s Os­. SISS8 EfiDKE. Egy** *xtír íra 2 kapón*. !8«el*í®®Sfi situSsn füKss SsopkoxEtSeeg ■ EU. kor.f S£abadsig(tés­i. *xá)»1­2­. «malo­, 3 ajtó. Toloton 129. Síad£hi*aisj­i Spcedongi-tér­i. TELEFON-TÁVIRAT. Bécs Ausztria engedékenységre hajlik a nyugatmagyarországi kérdésben, nem ra­gaszkodik többé betű szerint a resjudicata álláspontjához. Budapest. Gróf Sigray Antal, Nyugat Magyarország teljhatalmú kormánybiztosa kijelentette, hogy Európának és Ausztriának tudomásul kell venni azt a tényt, hogy ezt a területet Magyarország semmi körülmé­nyek között sem fogja átengedni, a végső esetben inkább a kardhoz nyúl. London. A Daily Express közli: A Szudáni kozákok f. hó 21 én megtámadták Trockij különvonatát. Trockij megsebesült. Bukarest: Take Jonescu kü­ügyminisz­ter kijelentette, hogy Románia és Orosz­ország között nem áll fenn hadiállapot. Oroszországgal Révaiban megkezdték a ta­nácskozásokat. London. A görög miniszterelnöknek a londoni konferencián tett kijelentései sze­rint Kis Ázsiában harmincnégyezer rosszul felszerelt török katonával százhuszonhatezer jól felszerelt görög áll szemben. Görög­ország meg van arról győződve, hogy a hadjáratot néhány hónap alatt befejezik. Róma. A lorettói templomban tűz ütött Sír, amely megsemmisítet­e a világhírű ol­tárt és az Istenanya képét. Miniszter és bányamunkás. Horthy Miklós kormányzó vasárnap Görögön járt. Meglátogatta a dorogi szén­bányát és saját szemével győződött meg arról, hogy a munkások között rend és fe­gyelem van, hogy szorgalmasan dolgoznak. Ennél az alkalomnál nagyon szép és igaz szavakat talált a mondvacsinált osztálykü­lön­bség válaszfalainak lerontására. Megálla­pította, hogy a magyar társadalom legtöbb rétege és elsősorban a magyar munkásság és az értelmiségi középosztály rétegei jól végzik kötelességeiket. Különösen a közép­osztály mutatóit nagyszerű példát az áldo­zatkész lemondásra, saját érdekei előtt a haza érdekeinek ist ápolására. Ennek az állításnak bizonyítására igen érdekes példát említett a kormányzó. A mi­niszter havi fizetése 4562 kor. 68 fillér, egy bányamunkásé pedig 6419 korona 66 fillér. Tehát egy miniszter havi fizetése fillérben kettővel több, ezresben kettővel kevesebb, mint a bányamunkásé. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Csonka Magyarországon min­den rendben van. Ellenkezőleg, ez az ab­normis állapot azt mutatja, hogy a legna­gyobb nyomorúságban élünk. A kormányzó helyesen mutatott rá arra is, hogy ezeken az állapotokon csak az összefogás és a munka segíthet. .Ne politizáljunk! Hiába tologatjuk a politikai pártcsoportokat ide oda, addig nem lesz ebben az országban béke, rend, amíg az összetartás gondolatát meg nem találjuk" — mondotta erőméltósága. A politikai élet kisded játékaiból a do­gozó magyar nép valóban kiábrándult és már csak egymás­ban hiszünk, egymást keressük, szövődnek a magyar egység láthatatlan kötelének lát­hatatlan szálai. Ez a magyar egység majd megcsinálja a maga egyetemes érdekeit szolgáló politikát is, tekintet nélkül a mai kisded játszadozásokra. Jól esik látni, hogy ennek a n­agy feladatnak kezdeti nehézsé­geit Horthy Miklós is látja és az ő vas­­akaratával, kemény és mégis jóságos kezé­vel segít azoknak legyűrésében. A magyarság nem akarja többé már­ tirizálni magát hóbortos eszmékért, a ma­gyarság élni akar saját maga és az egye­temes ember érdekében. És lehetnek ma még százirányú széthúzások közöttünk, de abban már egyetértünk, hogy a magyar föld elsősorban a magyarok hazája és ide­gen bitangoknak semmiféle idealizmus alap­ján nem engedjük magyar szájakból kienni a kenyeret, így kell gondolkozni minden­kinek. Minisztertől — a bányamunkásig. fiz ipartan? múltja rosszolt a nemzetgyűlés ele­ti. Több munkásvédelmi törvényjavaslat készül. Dr. Papp Dezső államtitkár az ipar­törvény revíziójáról és több most készülő munkásvédelmi törvényjavaslatról a követ­kező nyilatkozatot tette: — Az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslat kinyomtatott szövegén már két ízben végeztek nagyobb javításokat. A miniszter tudvalévően február végéig adott határidőt az érdekelteknek az újabb szöve­gezés átjavítására. Ezek után remélhető, hogy az ipartörvény revíziójáról szóló kész javas­lat rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül. Kijelentette továbbá, hogy a munkás­védelmi törvényjavaslatoknak egész soroza­tán dolgoznak. Törvényjavaslat készül a ke­resztény munkásszervezetek működéséről és jogviszonyáról. Külön külön javaslat készül a munkaidő kérdésének szabályozásáról, to­vábbá a magántisztviselők és kereskedőse­gédek szolgálati viszonyáról. Ugyancsak ja­vadat készül a munkáskamaráról, továbbá a fiatalkorú munkások és nők védelméről. Nemkülönben a munkások testi épségének, egészségének védelméről és az iparfelüigye­­let reformjáról, ezenkívül külön javaslat az ipari munkásviszonyokról. A békéltetés és döntőbíráskodás ügyének rendezése, vala­mint a munkaközvetítés reformja szintén a készülő javaslatok közé tartoznak. A munkatervezet komplexuma olyan nagy, hogy mindegyik javaslatot csak kü­lön külön terjeszthetik annak idején a köz­vélemény és a nemzetgyűlés elé. A leg­fontosabb javaslatok közül kettő már a leg­közelebbi jövőben a nemzetgyűlés elé ke­rülhet és remélhető, hogy egy éven belül valamennyi javaslat elkészül, erök nyugdíjazása. — Szabó Márton f. ügyész és Kovács Ferenc rendőrőrmester nyugdí­jazása. — A kecskeméti m. kir. államrend­­őrségi tisztviselők kérelme 1920 május és junius hónapra 50 százalékos városi segély kiutalása iránt. — Id. Zubor László szikraki­­­hold 650 négyszögöl területü föld vételi ügyében, a Léderer testvérek tulajdonát ké­pezett marhák kicserélésekép a város ba­­gaci gazdaságából kiadott 21 darab m­arhá­­nak leltárból történő törlése iránt, özvegy Nagy Lászlóné ménteleki 4 hold föld ha­szonbérletének meghosszabbítása iránti ké­relme tárgyában, Eördögh Gyula IX. va­dászkerület bérletének meghosszabbítása iránti kérelme tárgyában és a Bugacmonos­­toron levő rendőrlaktanyának a csendőrség részére leendő átengedése iránti tanácsi jelentés. — Főispáni lakás létesítése tár­gyában a városi tanács javaslata. — Az 1915—16. évi közúti zárszámadásokat a vá­rosi tanács beterjeszti. — Rendeczki István és Bátori István kéményseprők kéménysep­rési díj felem­ése iránti kérelme tárgyában tanácsi javaslat. Mit tárgyal a város. Mint jeleztük, a t­. bizottság folyó hó 2- án, hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel tartja folyó havi közgyűlését. A közgyűlésen a következő ügyeket tárgyalják: Polgármesteri jelentés a közigazgatás folyó évi január havi állapotáról. — Márc. 15 ének törvénybe iktatása és nemzeti ün­nepe emelése tárgyában a Védő Ligák Szö­vetségének megkeresése. — A számláló biztosok mellett alkalmazott hatósági köze­gek díjazásának megállapítása iránt tanácsi javaslat. — Ivicz Mihály irodatiszt kérelme két havi szabadság engedélyezése iránt. — Debrecen szab. kir. város átirata a városi alkalmazottak családi pótléka tárgyában. — A városi gyámpénztár 1921. évi mérlege. — A városi alkalmazottak 1920. évi családi pótlékának megállapítása. — Néhai Szap­panos István örökösei által a városi muzeum részére tett 10,000 koronás alapítvány ala­pitó levele. — Id Deák László polgári ru­hás rendőr nyugdíjazása. — Néhai Virág Ferenc leltárbiztos özvegye részére özvegyi nyugdíj megállapítása. — Török Ferenc, Vas Pál gyalogos és Tasi Imre lovas rend­ z­SzBost a­sztisztmliHi. A szétosztás több hónapig tart, júniusban nyer befejezést. A minisztertanács 1970 augusztus 31 én tartott ülésén elhatározta, hogy a közalkal­mazottak részére elsőrendű ruhaszövetet sze­rez be és azt kedvezményes áron bocsátja rendelkezésre. E határozat végrehajtásáról a pénz­ügyminiszter szerdán rendeletet adott ki, amelyről már röviden megemlékeztünk. En­nek értelmében minden magyar közszolgá­lati alkalmazott (nyugdíjas, özvegy és árva), aki a kedvezményes ellátási jegy birtoká­ban van, tekintet nélkül családi állapotára, egy rend ruhára való szövetet igényelhet. Azok, akik férfiruhára tartanak igényt, 3 méter gyapjú­szövetet kapnak hozzávaló béléssel, akik pedig női ruhát igényelnek, 4 méter gyapjúszövetet kapnak bélés nél­kül. A kiutalt szövet három évi viselést ki­bíró gyapjúszövet lesz, színe és mintája többféle. Egy férfi vagy női ruhára való szövet ára 1000 korona, csak a 3­2 m­étes gyapjúszövetet igénylő férfi ruha anyaga kerül 1200 koronába. Az igényjogosultság nem terjed ki azokra, akikre a kedvezmé­nyes ellátást külön pénzügyminiszteri ren­delettel terjesztették ki és akik 1920 okt. 1 -je előtt még nem álltak alkalmazásban. Az előzőkre nézve az igényjogosultságot a pénzügyminiszter esetről esetre bírálja el. A kedvezményes ruhaszövetet a Ma­gyar Köztisztviselők Fogyasztási Termel® és Értékesítő Szövetkezete fogja a ruha­­utalványok ellenében szétosztani. Aszerint, ahogy a gyáraktól érkezik a szövet, a ki­osztás fokozatosan történik és június hóban nyer befejezést. Az Amerikába való kivált­­dorlás újabb szabályozása• Az útlevelek kiadása. Amerikába való kivándorlásra eddig azok kaphattak útlevelet, akiknek a beuta­zást azon az alapon engedték meg, hogy rokonaik, legközelebbi eltartó hozzátartozóik Amerikában laktak. Ezt a körülményt az amerikai hozzátartozó által eskü alatt kiállí­­tott igazolvánnyal kellett igazolni. Ez azon­ban egyáltalában nem korlátozta a kivárt ü­dü­lést. Az ilyen igazolványokat ugyanis egyes irodák és ügynökségek halomra állí­tották ki.

Next