Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
TELEFON-TÁVIRAT. Lemberg. A szovjetkormány.Ukrajnában általános mozgósítást rendelt el. Minden 18—26 éves embernek haladéktalanul be kell vonulnia. Moszkva. A középoroszországi ellenforradalmi parasztmozgalom Antonov vezetése alatt mind nagyobb mérveket árt. Helsingfors. A kronstadti matrózok lázadása egyre tart. A lázadók a pétervári helyőrséggel tárgyalásokat folytatnak a szovjet kormány megbuktatása céljából. Pétervárt állítólag kommunista csapatok körülzárták. A szovjet kormány a katonaság között tömeges elfogatásokat eszközöl. Bukarest. A Münchenből jövő hírek, melyek szerint Románia Oroszország ellen katonai előkészületeket tesz, nem felelnek alig a valóságnak. Ellenkezőleg a román kormány elfogadta a moszkvai kormánynak a béketárgyalások megkezdésére irányuló javaslatát. A román békeküldöttség Caritasszkó dr. elnöklete alatt március elején Révaiba érkezik. Budapest. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Andrássy Gyula grófot az intézőbizottság elnökéül választotta. demokrata párt, mely az álforradalmak előkészítésében a szabadcsapat, a könnyű lovasság szerepét játszotta, ezúttal is ki akar tartani régi módszere mellett és függetlenségét a liberális blokktól is megőrzi. A taktika nagyon rávall Vázsonyi Vilmosra. Azzal tagadták meg a csatlakozást, hogy az októberi forradalom szereplőivel nem akarnak egy táborban küzdeni. Vázsonyiról a Demokrata páholyban azt mondották, hogy olyan mint a rabkórházi orvos, aki előbb meggyógyítja a delikvenst, hogy egészséges legyen, mikor akasztani viszik. Ez a mostani visszavonulás magyarázata is. A demokraták még várnak, gyógyuljon, épüljön a magyar, addig ők benn ülnek a páholyban és kedvezőbb időkre várnak, hogy rajtunk üthessenek. Vagy talán mint hűséges királypártiak attól ijedtek meg, hogy a liberális blokk a köztársaság mellett dönthet? Nem hisszük. A táji célok és egyéni célok náluk előbb vannak a magyarság egyetemes céljainál és ebben legalább lelki rokonok a liberális blokkal. A demokraták páholyban. Pár nappal ezelőtt született meg az úgynevezett liberális blokk, mely Balthazár és Hesswein segédlete mellett vergődte magát világra s melynek arcában az októberi álforradalom annyira saját képmására temett, hogy Batthyány Tivadar lelkét lehelte belé. Akkor minden jel odamutatott, hogy az új alakulás a mai irányzat, valójában a mai keresztény nemzeti korszellem minden elégedetlenjét magába szívja és ezzem lehetővé teszi végre valahára a magyarság politikai tisztánlátását. Ki nincs velünk, az ellenünk. Tévedtünk. A belső ellenség is sokkal okosabb annál, hogy egy frontban indítson támadást a regenerálódó nemzet ellen. A Légy jó mindhalálig. — Móricz Zsigmond új könyve. — Nagyon kérlek, kedves olvasó, ne fuss át ezeken a sorokon szenzációt kereső, türelmetlen nézéssel. Lásd, e sorok írója is nyakig úszik a politikában és nagybotú verekedő azon a porondon, hol az embernek és a magyarnak igazáért kell verekedni, de a politika nemcsak abból áll, hogy szidjuk a zsidót, hogy kormányok bukását, pártok bomlását nézzük rémüldöző és megint sötéten látó szemeinkkel. Politika ma a vízbeesett, fuldokló magyar minden mozdulata, mellyel az élet után kapkod és a part felé löki magát. Politika a kenyér, a ruha; politika az iskola, az irodalom és a társadalmi élet minden ága-boga, mert ezekből tevődik össze a szó szoros értelmében vett állampolitikai élet egész tartalma. Könyvről lesz itt szó. A könyv mostanság legerősebb politikai fegyverünk. Ezt a fegyvert nem lehet kicsavarni a kezünkből. Az írás megmarad. A magyar irodalom és tudomány könyveinek lapjairól semmiféle Trianon nem törölheti ki nemzeti géniuszunk alkotásait. Könyveink kiáltják leghatalmasabban a Királyhágóig és Szegedig nekiszabadult Balkánnak, hogy ne bántsd a magyart. Aki jó és okos magyar, az minden uj magyar könyvet ezért is hozsannával fogad. Hozsanával kellene, hogy fogadjon. De itt van előttünk Móricz Zsigmond uj könyve és miután hetekkel magunk mögött hagytuk elolvasásának izgalmait, szépséges nagy benyomásait, e sorok írása közben az a kérdés vetődik föl előttünk, hogy hányan veszik meg, hányan olvassák el ezt a hatalmas munkát és erre a kérdésre csak csüggedt hallgatással tudunk megfelelni magunknak. Ennek a könyvnek pedig ott kellene lenni minden család könyvespolcán és a középiskolás diáktól kezdve minden könyvolvasó magyarnak betűznie kellene. Ezzel szemben még a keresztény újságok is hallgatnak vagy szűkszavaskodnak felőle illetve vele szemben és a helyet apró-cseprő ügyekkel orozzák el a szélesebb ismertetés elől. Mi van ebben a könyvben? »Légy jó mindhalálig“ — ez van benne. Ezt az egyszerűen hangzó igazságot viszi az élet zűrzavaros piacára Móricz Zsigmond. Nem is a piac közepére, csak a legeslegszélére, a második gimnáziumi osztály küszöbéig. A szegény igazságot már itt megsebezi, öszszevérzi az élet, de azért igazság marad és égő csillag Nyilas Mihály II. gimn. o. t., a regény hősének szivében. A debreceni collegiumban vagyunk. Ennek egyik coetusában lakik Nyilas Mihály, akiről rövidesen megtudjuk, hogy a múlt évben még künn lakott a városban, azelőtt otthon a faluban, csöndes mesteremberi hajlékban, honnét az apa nehéz munkákra járt kenyeret keresni és hol az anya a legfelségesebb útravalóval látta el, azzel a tanítással, hogy légy jó mindhalálig. Hősünk a második gimnáziumi osztály egyik legjobb tanulója. A története ott kezd bonyolódni, mikor a füveskertben felejti a kalapját és hoszszu ideig szalmakalapban tűri az őszi időt, míg végre meglátják a nyomorúságát. Akkor havi három forint keresetre tesz szert. Naponként 5—6 ig felolvassa érte Pósaházy urnak az újságokat. Ettől kezdve nevezetes ember lesz és nevezetességét növeli egy váratlanul érkezett csomagja, melyet a coenus lakói közös erővel fogyasztanak el. Elmondhatnék még több életbevágó eseményt, ami Nyilas Mihállyal megesik, de ezek közül úgyis az a legfontosabb, hogy elvállalja egyik osztálytársa tanítását. Ez utóbbi minőségében Török János urfi, múlt évi házigazdájának fa, arra használja föl, hogy szerelmes levelet közvetítsen. Eközben furcsa dolog esik meg Pósaházy úrral. Az öreg úr álmot lát és egy forintot ad Nyilas Mihálynak, hogy az álmodott számokat tegye meg a lutrin. Az idő telik múlik, a húzás ideje közeleg, de Nyilas Mihály boldogtalan, mert a reskontó elveszett. A titok nem sokáig marad titok. Széleskörű nyomozás indul a reskontó után és e nyomozás sokkal energikusabb lesz, mihelyt kiderül, hogy Nyilas Mihály számai valami óriási összeget nyertek a brünni lutrin. Ekkor már a rendőrség r Ara 2 korona. Kecskemét, 1921. február 26. Szombat, ül. évf. 46. sz. KECSKEMÉTI KÖZLÖM! Pf^évre* 2 11«! 840 koron*' Egyen sxdo érti 2 korosra. I. isim, II. omolok, 8 ajtó. Telefon I2L Negyed évre — - - 820 korona! tfflagjeleHik míUm nap. Siadóhivatal • Széchenyi-tér I. ELŐFIZETÉSI ÁRA s PelelSecserfe. • Cs. KISS ENDRE: SnekcsszStégi III. kat., Subadeégiéi" mta a bortermelési adó felemelése is. A pártszövetség elfogadta a pénzügyi törvényjavaslatokat. A kormányzópártok szövetsége szerdán este a miniszterelnök elnöklésével ülést tartott, amelyen a pénzügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalták meg. A pénzügyminiszter arra kérte a képviselőket, adják elő esetleges észrevételeiket, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatokat minél rövidebb vita után fogadja el. A bortermelési adóról szóló 1918. évi tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag egyik felszólaló azt kívánta, hogy a szőlősgazdák hat hektóliterig adómentességet élvezzenek. Más vélemény szerint a pénzügyminiszter elment az engedékenység legvégső határáig, amikor az első három hektoliter bort mentesítette. Egyébként kilátásba helyezték azt, hogy a bor árának csökkenésével a boradó is arányosan kisebb lesz. A fegyveradóról és vadászati adóról szóló 1883 évi XXIII. tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslatban többen kifogásolták azt, hogy a tisztviselők részére azt a kedvezményt állították be, hogy évi 1000 koronás adó helyett csak évi 200 koronát kell fizetniök. Végül abban állapodtak meg, hogy ennek a szakasznak a megszavazását nyílt kérdésnek tekintik. Az állami italmérési jövedék felemeléséről szóló törvényjavaslat körül támadt vita folyamán egyik képviselő hangsúlyozta, hogy a rokkantakat előnyben részesítsék az italmérési jogok adományozásánál. Csernui Mihály pedig követelte, hogy a revíziónál az utolsó húsz év alatt külföldről bevándoroltak ne kaphassanak engedélyt. Néhány felszólalás után a többi törvényjavaslatot is elfogadták. Az Alföld fásítása. Az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlése. Nagy érdeklődés mellett folyt le február 17 én Budapesten az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlése báró Tallián Béla, majd báró Ghillány Imre elnöklésével. Az évi jelentés főként az egyesületi tevékenységnek azt a részét domborította ki, amellyel az Orsz. Erdészeti Egyesület a kormánynak az Alföld fásítása érdekében megindított akcióját támogatta. Ennek az akciónak tudományos és gazdasági alapjait számos jeles tudós és szakember vetette meg. Kaán Károly földmivelésügyi h. államtitkár ebben az ügyben Kecskemétre is ellátogatott és a Gazdasági Egyesületben nagyszámú gazda jelenlétében előadást tartott az Alföld fásításának fontosságáról és meggyőző érvekkel bizonyította a terv megvalósításával járó óriási gazdasági előnyöket. Az évi jelentés során a közgyűlés elhatározta, hogy felterjesztéssel fordul a