Kecskeméti Közlöny, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
KmsktmM 1324 március 28. Ara 1000 korona._______________Péntek, VI. évfolyam, 73 szám Kecskeméti K0ZL9H9 ELIFIZITISI ÁRAK: Felet#* rcszkeMl#: dr. KS8 ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: ftp* (ton...................................... 60008 karóra. Keves várak: 1000 korona. M1- Szabadság-tér I. szám i. e. 3. ajtó. Telefon: 120. feáségra . . . . 20910 korona. Megjelenik héti kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. A felhatalmazási javaslat szövege. Húsz éves diktatúrát jelent. A kormány tegnap este tette közzé a felhatalmazási törvényjavaslatot, a belső kölcsön és a jegybank javaslatokat. A kritikát fenntartjuk, most csak a szöveget adjuk ki, vonatosan: A felhatalmazási törvény. A második szakasz felhatalmazza a kormányt, hogy a vállalt kötelezettségeknek, valamint a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentésében foglaltaknak megfelelően járjon el és megadja a szakasz úgy a jelenlegi, mint minden következő kormánynak a felhatalmazást, hogy az abban megállapított pénz-ügyi tervezetet végrehajthassa és a törvényjavaslat A) és B) mellékletében részletezert intézkedéseket rendelettel — és pedig a fenn illő törvényektől eltérően is — megtehesse. A harmadik szakasz felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a deficit biztosítására 250 millió aranykorona törlesztéses kölcsönt vehessen fel. A kölcsön és kamatai mindenféle közterhek alól mentesek. A kölcsön biztosítására leköttetnek a határvámjövedékből, a cukoradóból és a cukor után fizetendő kincstári részesedésből a dohányjövedékből ,* adójövedékből származó bevételek. Feliratslmszást nyer továbbá a kormány, hogy a kinevezendő főbiztos vagy a kiküldendő bizalmi férfiak kívánságára ez embeti bevételeken felül més állami bevételi források jövedelmét is leköthesse, az államvsság bevételeinek kivételével. Továbbá külön törlesztési alapot alkothasson, mely a szerbeknek teljesítendő szénszállítások befejezése után a szállított szén forgalmi értékének megfelelő összegek évi befizetéséből keletkezzék. Az államvasutak beruházásainak fedezésére a kormány az államvasút jövedelmeinek és vagyonának feltetése mellett lövér örökét vehet fel, végül a kormány más államok alattvalóival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségének rendezésére megállapodásokat köthet és azokat végrehajthatja. Törvényhozás nélkül. A negyedik szakasz felhatalmazza a kormányt, hogy amennyiben szükségét látja, megtehessen minden olyan intézkedés, akár a kiadások elosztása, akár a bevételek fokozása révén, akár mindkettő útján, amit szükségesnek lát, anélkül, hogy előzetesen a törvényhozáshoz kellene fordulnia. A költségvetést a szabályok szerint elkészítve a törvényhozás elé kell terjeszteni, azonban a szanálási idő alatt a nemzetgyűlésen nem lehet tárgyalásra bocsátani olyan javaslatot vagy indítványt, amely a kiadások fossztására, vagy a bevételek növelésére vonatkozik. Ha a kormány olyan intézkedést tervez, mely a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a nemzetgyűlés együttléte esetén köteles a pénzügyi bizottságnak előzetesen bemutatni, a bizottság esetleges tiltó határozata sem akadályozhatja meg a kormányt a tervezett és szükségesnek vélt intézkedések megtételében. Az első rész a kiadások tossztésa céljából kötelezi a kormányt az állami feladatok intézésének lehető egyszerűsítése, a jogorvoslatok lehetőségének legkisebb mértékre szorítása, a magasabbfokú hatóságok ügykörének alsóbbfokúak és átruházására és a takarékosság elvének a közigazgatás egész terén érvényre juttatása után — a fennálló törvényektől eltérő midőn is — minden olyan intézkedésre, mely alkalmas, hogy a kiadások az állam teherbíró képességével összhangba hozassanak. A bíróságok és ügyészségek szervezetén és eljárásán csak külön törvényes felhalmazás alapján lehet változtatni. A közélelmezési miniszter állása 1924. június 30 án megszűnik. A pénzügyminiszter a pénzügyi közigazgatás szervezetét rendelettel újonnan szabályozhatja. Az összes bevételeket a pénzügyminiszternek kell kezelni. Az előirányzatot a pénzügyminiszter hozzájitulása nélkül túllépni nem szabad és az utalványozás betartásáért pizzülyi tisztviseők anyagileg is felelőssé tétetnek. A hatósági lisztellátás legkésőbb 1924 junius 30 án megszünik. A közalkalmazottak illetményei és létszámapasztása. A kormány a közalkalmazottak illetményeit, nyugdíját, ellátási díjait a megszűnt természetbeni ellátás ellenértékének figyelembevételével felemelheti és a családi pótlékot újból szabályozhatja. A közalkalmazottak létszámát 1926. július 30 áig fokozatosan 15.000 fővel apaszthatja. A bírákat és ügyészeket csak saját kérelmükre lehet élni csújteni. Az elbocsájtandó hivatalnokokat 6 hónaperként kell kijelölni és az értesítés vételétől számított 6 hóeráig illetményeik élvezetében maradnak, de szabadságolt idók. Kezelők, kezelőnők és napidíjasok felmondási ideje egy hónap. Tizenöt beszámítász6 évnél rövidebb szolgálati idővel nyugdijazottak nyugdíja 1924. júniustől kezdve a különben nem járó nyugdíj vagy elláási díj 60 százalékánál nagyobb nem lehet, kivéve, ha teljesenerőselképtelenek. Illetményemelések esetén a nyugdíjasok illetményeit 20 százalékkal kisebb összegben kell megállapítani. A hivatalos munkaidőt a főiskolai végiizettséget kívánó állásokban heti negyvenkétej órára, a többieknél heti negyvennyolc órára emelje fel. A tanárok és citák munkaideje megfelelően rendezendő. Állami üzemek, államvasut. Felhatalmazza a javaslat a kormányt, hogy szellemi üzemeket — különösen az államvasutakat — önállóm vagy részben önállóan hasznosíthassa és ezeket az üzemeket magánosok bevonásával, nevezetsen az állam részvétele mellett etból alapított társaságok útén is hasznosítsa. A városok. Az idrrr isstreció egyszerűsítése a vá I résére és községekre is vonatkozik. A városi és községi alkalmazottak illetményeinek fedezésére ez állam 1925 januárjóig legfeljebb 75 százalékos, 1925. június 30 ig 50 százalékos, 1925 december végéig legfeljebb 25 százalékos elleget folyósít, azontúl semmit. Az állami bevételek fokozása. Az A) melléklet második része az állami bevételek fokozására szükséges intézkedéseket sorolja fel. Felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az adók at aranykorona értékének alapál vétele mellett állapítsa meg. Ez a hátralékokra is vonatkozik oly midőn, hogy akik ez 1923. évi hátralékot 1924 május végéig be nem fizetik a hátralékot aranykorona értékben úgy kell megállíítani, hogy 1924 június 1-től kezdve ugyanolyan éveiben legyen befizethető, mint amennyit ez esedékesség idején képviselt. Egyenes adók: Az egyenes edóluceot fel kell emelni 25 százalékra. A kataszteri tiszta jövedelem huszonöt százalékára felemelt földadót aranykorona értékben megállapítottnak kell tekinteni. A hátralékot illetőleg minden kilogram búzahátraléknak 20 aranyfillér földadó felel meg. Jövedelem■ és vagyonadó. A jövedelem- és vagyonadót illetőleg a törvény felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a vagyonadó tételeit, az adóskálát rendelettel állapítsa meg. Az időskálának aranykoronára kell szólnia. Az ötszáz aranykoronánál kisebb jövedelem, valamint a négyezer koronánál kisebb értékű vagyon adómentes. A háború alatt és a háború után keletkezett nagyobb vagyonokat átmenetileg külön vagyonadópótlékkal róják meg. Társulati adó. A társulati adóról szóló törvényt a javaslat annyiban módosítja, hogy a közkeretes és betéti társaságok terhére kivetendő adótételeket aranykoronában állapítja meg. Öröklési illeték. Az öröklési illeték kulcsának újabb megállapítására hatalmazza fel. A legkisebb kulcsot kell alkalmazni az ötezer aranykonáig, a legnagyobb kulcsot pedig a tizenöt millió aranykoronát meghaladó örökségekre. Legkisebb érték: A törvény szabályozza még a törvényszerű legksebb értékek megállapítását. A földbirtok legkisebb értéke a kataszter, tiszta jövedelem huszonötszörös összege. A házaknál a megelőző évre kivetett házadó alapjául szolgáló nyersbitjövedelem. Illetékek és őrlési adó. Egyes adókat illetékekké alakítanak át. A tőkekamat idő helyébe tíz százalék illetékét, a szállítási és vadi hadiadó fejében 1 , 5 százaléktól öt százalékig emelkedő fuvarozási illetéket oszt be, a vadászati adó helyébe a vedési jegyeket huszonnégy aranykorona illeték, a fegyver igazolványokat pedig öt aranykorona okirati illeték alá vonja. A törvény megszünteti az őrlési adót és kimondja, hogy a gabonakereskedelem és malomüzem az általános szabályok szerint vonandó forgalom alá. ! I megalakítására vonatkozó javaslatit. Nagy A kecskeméti MANSz zászlóbontása Jász-Szent-Lászlón. A rügyfakasztó tavasz első nagy ünnepét, Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, a MANSz helyi csoportja magvetésre szemetelte. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a szövetség néhány tagja özv. Pócs Györgyné elnökkel az élén jász Szent Lászlóra rándult ki, hogy ott a hétficsoportot megalakítsa A község hazafas lakossága, élén Csűrös Antal igazgató-tanítóval, igaz magyar szeretettel készítette elő a szervező gyűlést és fogadta a kecskeméti kiküldötteket. Magyar ruhás lá-nyok, ünneplőbe öltözött asszonyok és férfiak nagy tömege közepette Csűrös Antal üdvözölte az érkezőket, „a magyar keresztény és nemzeti gondolat munkáséit." A szervező gyűlés az Isten házában kezdődött, honnan az áil. iskola udvarára vonult a több ezer főre tehető tömeg. A róm. katk. plébános, Tímár Ambrus gondolatokban gazdag megnyitója után özv. Pécsy Györgyné ismertette a MANSz céljait. Rámutatott a nu’t bürene és a jövő kötelességeire. Szavait nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság és lelkesen éljenezte a kecskeméti magyar asszonyok vezérét. Utána Balázs Benedikta missziós nővér terjesztette elő a jászszentlászlói helyi csoport .