Kecskeméti Közlöny, 1943. november (25. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-02 / 247. szám
___________ Ül Női és férj! divatárukat ^ITM Kecskeméti “bttkAr7»Jíő°«a. §[ megállapodott abban, hogy Ausztria 1938. évi bekebelezését érvénytelennek és semmisnek nyilvánítja és egy szabad és független Ausztriát állít fel. Ausztriát azonban ’emlékeztetik arra: A’emagat! holja le, hogy Németország oldalán részt vett a háborúban. Ausztriát felszólítják, hogy járuljon hozzá — A Közlöny tudósítójától — November elsejétől kormányrendelet értelmében az ország egész területén a felemelt 25 dekás kenyérfejadag érvényes. — A Közlöny tudósítójától — Szombaton halálos szerencsétlenség történt a határban. Kéri János 47 éves nyolcgyermekes gazdasági cseléd, Borbás 50 a. sz. alatti lakos szalmát akart szekéren fuvarozni. Rakodás közben a kötél elszakadt s Kéri olyan szerencsét— A Közlöny tudósítójától — A kecskeméti katolikusság vasárnap bensőséges lélekkel hódolt Krisztus Királynak. Délelőtt ünnepi misét ésszentbeszédet mondott a nagytemplomban Kovács Sándor prelátus-apátplébános. Délután 4 órakor tartották meg a hívekkel zsúfolásig meglelt nagytemplomban az utolsó októberi Rózsafüzérs&r~^.*oЯ-^‚jxJr~&c&jezi»czzorusKiiOr‚&‚&Or~31^ 210 pengőért adott el egy mázsa árpát a detektívnek A rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezető rendőrfőtanácsosa közli: A rendőrkapitányság árdrágítás és közellátást veszélyeztető bűncselekmény miatt ismét őrizetbe vette özvegy Nagy Bélané cséplőgéptulajdonost. Özvegy Nagyiné az árpát mázsánként 210, a csutkás kukoricadarát pedig 170 pengőért árusította. A leleplezés során a lakásán megjelenő detektívnek is 210 pengőért adott el egy mázsa árpát. HXjCtDPr‘trjQQr',HQOQGOGQOQGOQOOO /cfti Sdfoctc* Szerdán regge] 8 órakor az elemi iskolák, valamint a városi és állami középiskolák katolikus növendékei részére Veni Sancte és iskolaévnyitó szentmise lesz a nagytemplomban. November 4-én, csütörtökön reggel 8 órakor ünnepélyes gyászmisét mond Kovács Sándor prelátus-apátplébános az elhunyt kecskeméti lelkipásztorok és rokántorok lelki üdvéért. Gondoljon sebesült katonáinkra. Ha elolvasta Közlönyét, dobja be a vöröskeresztes gyűjtőurnába, felszabadításához. Kifejezik a közös értekezleten részt vett nemzetek nyilatkozatai, hogy mindazokat a német tiszteket, katonai és párttagokat, akik a megszállott területen elkövetett „rémtettekért“ felelősek, a fegyverszünet után az illető országba szállítják, hogy ott ítélkezzenek felettük. Mint a közellátási hivatal közölte velünk, a rendelkezés természetesen Kecskemétre is vonatkozik és így tegnap óta a felemelt fejadag szerint kell kiszolgáltatni a kenyerét, illetve lisztetlenül zuhant le, hogy gerinctörést szenvedett. A röntgenvizsgálat során kiderült, hogy gerince az első világháborúban megsérült és a törés éppen ott ismétlődött meg. A szerencsétlen ember vasárnap reggel belehalt sérülésébe, ájtatosságot s imádkoztak Istenhez az igazságos békéért. Hétfőn délután a temetők bezárása után a hívek sokasága ment a nagytemplomba. Litániát és könyörgést tartott a papság az elhunytak lelk üdvéért. Ma, halottak napján délelőtt 8 órakor volt gyászmise az összes elhunytak lelki üdvéért. November MSI érvényes a 25 dekás kenyérfejadag Rakodás közben lezuhant és meghalt egy nyolcgyermekes családapa Igazságos békéért imádkozott vasárnap Kecskemét katolikussága Több mint kétezer hívő vett részt a mindszenti litánián KEKKEMETKÖZZÖN _____ 1943. november 2. Mi újság a budapesti élelmiszervagy vásártelepen ? A Magyar Vidéki Sajtótudósító fővárosi jelentése szerint október 22-től 28-ig az élő- és vágottbaromfi piacon, valamint a tojáspiacon az árak nem változtak. A zöldség és főzelékfélék piacán október 28-tól a rendeletileg megállapított legmagasabb nagykereskedelmi árak: fehérkáposzta 34 ., kelkáposzta 30, petrezselyemgyökér I. r. 51.—, sárgarépa I. r. 27, petrezselyemgyökér II. r. 44.—, sárgarépa II. r. 22.—, paradicsompaprika 54.—, zöldpaprika 54.— P .-ként. A többi áru közül a leveles karfiol ára 60, a tisztított karfiolé 80 fillérrel csökkent, míg a paraj és főzőtök 10, a fejessaláta 14, a paradicsom és sóska 20, a vajbab ára pedig 100 fillérrel emelkedett. __ A gyümölcspiacon a nemesfajtájú alma 20, a közönséges fajtájú körte 30, a birsalma és hazai gesztenye 50, a magyaváló szilva 80, a héjas mogyoró és nemes fajtájú körte 100, a szőlő 140, a héjas mandula ára pedig 300 fillérrel emelkedett kg-ként. Hirdetésügybent csak a 114-es telefonon szíveskedjék érdeklődni. Szabó Lajos m.zegydasági kamarai h. igazgató 1880-1943. Egy könyvet kaptunk, a szombati postával. Címe: „Barázdák között*. Tanulmányok, kísérletek, beszámolók. Irta: Szabó Lajos, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara h. igazgatója. Szerkesztőségi tiszteletpéldány, szíves ismertetés végett. S alig volt időnk, hogy belelapozzunk, délután jött a megdöbbentő, lesújtó, szomorú hír: Szabó Lajos hirtelen meghalt. Betegsége Tudtuk, hogy egészségét kikezdte a munka, szívét megviselte a mai idők fokozott idegháborúja. Két év óta gyógyítgatta az áldott, jó, de beteg szívet. Halálának híre mégis váratlanul és megdöbbentően hatott. Mindig hittől, lelkesedéstől, munkavágytól égő szavai felejttették, hogy beteg, mindenkiben azt az érzést keltették, hogy Szabó Lajos a fiatal korosztályhoz tartozik. Szabó Lajosra még sok tennivaló vár a magyar nap alatt. ő maga tisztában volt egészségi állapotával. Orvosa tanácsára éppen a hét közepén szánta rá magát, hogy szíverősítő kúrára fekszik be a honvédkórházba. Akkor még nem gondoltuk, hogy elkésett. Csütörtökön este hirtelen rosszul lett, pénteken reggel beszállították, de akárhogy harcoltak érte, szombaton délután végleg megállt a szív. És percek alatt elterjedt és mindenütt a legnagyobb részvétet, a legfájdalmasabb érzést váltotta ki a hír, hogy Szabó Lajos, a magyar föld nagy szerelmese meghalt. Pályafutása 1880-ban született ócsán. Atyja járásbíró volt. Gyermekkorától a föld iránt érzett ollhatatlan vonzalmat. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése és az önkéntesi év leszolgálása után uradalmi segédtisztnek ment a gróf Harcourth birtokra, majd gróf Eszterházi Pálhoz, azután gróf Károlyi Lászlóhoz. 1912-ig volt itt, majd Pálóczy Horváth István uradalmában intéző. Frontszolgálat és olasz hadifogság után 1919-ben került haza, titkára, majd igazgatója lett a Pestmegyei Gazdasági Egyesületnek, azután tiszttartója volt a tápiógyörgyei, jószágfelügyelője a kisszállási uradalomnak. 1927-ben került a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarához, mint főtitkár. 1936-ban lett helyettes igazgató, pohánkának. Az ő nevéhez fűződik e téren is a siker, az eredmény. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara bízott Szabó Lajosban, tanácsait meghallgatta, gondolatait méltányolta és teljes erkölcsi súlyával igyekezett azoknak teret, lehetőséget kiharcolni. Tisztviselőtársai szinte atyjukként szerették a Lajos bácsit, ahogy szűkebb körben tisztelték, őszinte szívvel gyászolja most elnöke, igazgatója és a kamara minden egyes alkalmazottja. Gyászolja a Duna—Tisza közének minden gazdája, az ország valamennyi kamarájának úgyszólván minden tagja. Szabó Lajos neve országos viszonylatban is számottevő volt. A temetés Mindszent napján délben hatalmas gyászoló sereg gyülekezett a református temető halottasháza előtt. Koszorúktól, virágoktól borított ravatalon Szabó Lajos holtteste indult az utolsó útra. A gyászolók soraiban Kiss Endre főispánnal és Liszka Béla polgármesterrel élén ott láttuk Kecskemét egész társadalmának a képviseletét. Ott volt Gesztelyi Nagy Lászlóval élén a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara nagy családjának minden tagja, hogy őszinte szívvel osztozzanak az özvegynek, a testvérnek és Szabó Lajos egyetlen gyermekének, leányának mérhetetlen fájdalmában. A kántus éneke után dr. Hetessy Kálmán református lelkipásztor mondott szívekbe markoló gyászbeszédet és igyekezett az Ige erejével vigasztalást nyújtani a hozzátartozóknak. Kovács Bálint református lelkipásztor imája után dr. Gesztelyi Nagy László búcsúztatta költői gondolatokkal, megható szép szavakkal érdemekben gazdag, kiváló főmunkatársát, majd újabb gyászérek után a sírhoz kísérték a koporsót. Itt Hamza Andor lelkész síri áldása után a gyászének hangjai közepette fogadta be Szabó Lajos kihűlt testét szerelmese, a magyar föld. 17 év a Kamaránál Több mint másfél évtizeden át volt a Kamara egyik legkiválóbb főtisztviselője. Szóval, tollal, kísérletekkel, versenytermesztések rendezésével dolgozott az alföldi magyar gazda boldogulásán. Dr. Gesztelyi Nagy László képviselő, a Kamara igazgatója, akinek 17 éven keresztül volt legmeghittebb, legbizalmasabb és legbecsültebb munkatársa, a temetésen elmondott búcsúbeszédében hangoztatta, hogy az Alföld, különösen a sivár homok népe talán soha sem tudja meghálálni azt az áldozatot, azt az éjt-napot eggyé tevő munkát, amit értük végzett. Szabó Lajos hozta Olaszországból a versenytermesztés gondolatát. Addig propagálta, addig dolgozott érte, hogy végül azt a magyar földművelésügyi kormányzat is magáévá tette. Hosszú időn át — a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarán keresztül — első szószólója volt Magyarországon a somkórónak és a OOOOOQOOOSOOOOOOOOOOOOOOOC Megjelent a Jogakadémia évkönyve Az Egyetemes Református Jogakadémia 1942-43. tanévéről a beszámolót s évkönyvet dr. Dezső Gyula egyetemi c. ny. r. tanár az akadémia tavalyi dékánja állította össze. Az évkönyv 318 oldalnyi terjedelemben hozza a főiskolát érintő tavalyi események leírását. A dékáni beszámoló során az intézet szellemi és anyagi állapotáról és működéséről kapunk eleven képet. A főiskolai ünnepélyeken és a főiskolán kívül, annak képviseletében elmondott dékáni beszédeket közli ezután a beszámoló. Az adattár felsorakoztatja a kormányzótestület, a főiskola tanári testülete és a személyzet, az egyet. ref. jogakadémián működött életben lévő tanárok, a vizsgálati bizottság tagjainak és a hallgatók névsorát. A statisztikai kimutatások szemléltető képet adnak a főiskola tavalyi belső életéről. Itt tudjuk meg, hogy a főiskolának tavaly az első félévben 375, a második félévben 351 hallgatója volt. Az ifjúsági szakosztályi jelentések tanári kar műveinek bibliográfiai jegyzéke egészítik ki a beszámolót. A Függelékben balásfalvi Kiss Barnabás dr. az idei dékáni „veszély" kérdése adásvételnél a római jogban című, Jós Gyula dr. A magyarság helyzete a Kárpát medencében című szakdolgozatai helyezkednek el.