Kecskeméti Közlöny, 1943. november (25. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-02 / 247. szám

­ ___________ Ül Női és férj! divatárukat ^ITM Kecskeméti “bttkAr7»Jíő°«a. §[ megállapodott abban, hogy Ausztria 1938. évi bekebelezését érvénytelennek és semmisnek nyilvánítja és egy sza­bad és független Ausztriát állít fel. Ausztriát azonban ’emlékeztetik arra: A’em­­agat! hol­ja le, hogy Németország oldalán részt vett a háborúban. Auszt­riát felszólítják, hogy járuljon hozzá — A Közlöny tudósítójától — November elsejétől kormányrendelet értelmében az ország egész területén a felemelt 25 dekás kenyérfejadag érvé­nyes. — A Közlöny tudósítójától — Szombaton halálos szerencsétlenség történt a határban. Kéri János 47 éves nyolcgyermekes gazdasági cseléd, Bor­­bás 50­ a. sz. alatti lakos szalmát akart szekéren fuvarozni. Rakodás közben a kötél elszakadt s Kéri olyan szerencsét­— A Közlöny tudósítójától — A kecskeméti katolikusság vasárnap bensőséges lélekkel hódolt Krisztus Ki­rálynak. Délelőtt ünnepi misét és­­szentbeszédet mondott a nagytemplom­ban Kovács Sándor prelátus-apátplébá­­nos. Délután 4 órakor tartották meg a hívekkel zsúfolásig meglelt nagytemp­lomban az utolsó októberi Rózsafüzér­s&r~^.*oЯ-^‚jxJr~&c&jezi»czzorusKiiOr‚&‚&Or~31^ 210 pengőért adott el egy mázsa árpát a detektívnek A rendőrkapitányság bűnügyi osztá­­lyának vezető rendőrfőtanácsosa közli: A rendőrkapitányság árdrágítás és közellátást veszélyeztető bűncselekmény miatt ismét őrizetbe vette özvegy Nagy Béla­né cséplőgéptulajdonost. Özvegy Nagyiné az árpát mázsánként 210, a csutkás kukoricadarát pedig 170 pengőért árusította. A leleplezés során a lakásán megjelenő detektívnek is 210 pengőért adott el egy mázsa árpát. HXjCtDPr‘trjQQr',HQOQGOGQOQGOQOOO­ ­/c­fti Sdfoctc* Szerdán regge] 8 órakor az elemi iskolák, valamint­ a városi és álla­mi középiskolák katolikus növen­dékei részére Veni Sancte és iskola­évnyitó szentmise lesz a nagytemp­lomban. November 4-én, csütörtökön reg­gel 8 órakor ünnepélyes gyászmisét mond Kovács Sándor prelátus-apát­­plébános az elhunyt kecskeméti lelkipásztorok és rokán­torok lelki­­ üdvéért. Gondoljon sebesült katonáinkra. Ha elolvasta Közlönyét, dobja be a vöröskeresztes gyűjtőurnába, felszabadításához. Kifejezik a közös ér­tekezleten részt vett nemzetek nyilatko­zatai, hogy mindazokat a német tiszte­ket, katonai és párttagokat, akik a meg­szállott területen elkövetett „rémtette­kért“ felelősek, a fegy­verszünet után az illető országba szállítják, hogy ott ítél­kezzenek felettük. Mint a közellátási hivatal közölte ve­lünk, a rendelkezés természetesen Kecs­kemétre is vonatkozik és így tegnap óta a felemelt fejadag szerint kell ki­szolgáltatni a kenyerét, illetve lisztet­­lenül zuhant le, hogy gerinctörést szen­vedett. A röntgenvizsgálat során kider­ült, hogy gerince az első világháborúban megsérült és a törés éppen ott ismétlő­dött meg. A szerencsétlen ember va­sárnap reggel belehalt sérülésébe, ájtatosságot s imádkoztak Istenhez az igazságos békéért. Hétfőn délután a temetők bezárása után a hívek sokasága ment a nagy­templomba. Litániát és könyörgést tartott a papság az elhunytak lelk üd­véért. Ma, halottak napján délelőtt 8 óra­­kor volt gyászmise az összes elhunytak lelki üdvéért. November MSI érvényes a 25 dekás kenyérfejadag Rakodás közben lezuhant és meghalt egy nyolcgyermekes családapa Igazságos békéért imád­kozott vasárnap Kecskemét katolikussága Több mint kétezer hívő vett részt a mindszenti litánián KEKKEMET­­KÖZZÖN­ _____ 1943. november 2. Mi újság a budapesti élelm­iszer­­vagy vásártelepen ? A Magyar Vidéki Sajtótudósító fővá­rosi jelentése szerint október 22-től 28-ig az élő- és vágottbaromfi piacon, valamint a tojáspiacon az árak nem változtak. A zöldség és főzelékfélék piacán október 28-tól a rendeletileg megállapított legmagasabb nagykeres­kedelmi árak: fehérkáposzta 34 ., kel­káposzta 30, petrezselyemgyökér I. r. 51.—, sárgarépa I. r. 27, petrezselyem­gyökér II. r. 44.—, sárgarépa II. r. 22.—, paradicsompaprika 54.—, zöld­paprika 54.— P .-ként. A többi áru közül a leveles karfiol ára 60, a tisztí­tott karfiolé 80 fillérrel csökkent, míg a paraj és főzőtök 10, a fejessaláta 14, a paradicsom és sóska 20, a vajbab ára pedig 100 fillérrel emelkedett. __ A gyümölcspiacon a nemesfajtájú alma 20, a közönséges fajtájú körte 30, a birsalma és hazai gesztenye 50, a magyaváló szilva 80, a héjas mogyoró és nemes fajtájú körte 100, a szőlő 140, a héjas mandula ára pedig 300 fil­lérrel emelkedett kg-ként. Hirdetésügyben­t csak a 1­14-es telefonon szíveskedjék érdeklődni. Szabó Lajos m.zegydasági kamarai h. igazgató 1880-1943. Egy könyvet kaptunk, a szombati postával. Címe: „Barázdák között­*. Ta­nulmányok, kísérletek, beszámolók. Ir­ta: Szabó Lajos, a Duna—Tiszaközi Me­zőgazdasági Kamara h. igazgatója. Szerkesztőségi tiszteletpéldány, szíves ismertetés végett. S alig volt időnk, hogy belelapozzunk, délután jött a megdöbbentő, lesújtó, szomorú hír: Szabó Lajos hirtelen meghalt. Betegsége Tudtuk, hogy egészségét kikezdte a munka, szívét megviselte a mai idők fokozott idegháborúja. Két év óta gyó­­gyítgatta az áldott, jó, de beteg szívet. Halálának híre mégis váratlanul és megdöbbentően hatott. Mindig hittől, lelkesedéstől, munkavágytól égő sza­vai felejttették, hogy beteg, mindenki­ben azt az érzést keltették, hogy Szabó Lajos a fiatal korosztályhoz tartozik. Szabó Lajosra még sok tennivaló vár a magyar nap alatt. ő maga tisztában volt egészségi álla­potával. Orvosa tanácsára éppen a hét közepén szánta rá magát, hogy szíverő­­sítő kúrára fekszik be a honvédkór­házba. Akkor még nem gondoltuk, hogy elkésett. Csütörtökön este hirtelen rosszul lett, pénteken reggel beszállítot­ták, de akárhogy harcoltak érte, szom­baton délután végleg megállt a szív. És percek alatt elterjedt és mindenütt a legnagyobb részvétet, a legfájdalmasabb érzést váltotta ki a hír, hogy Szabó La­­jos, a magyar föld nagy szerelmese meghalt. Pályafutása 1880-ban született ócsán. Atyja já­­rásbíró volt. Gyermekkorától a föld iránt érzett ollhatatlan vonzalmat. A magyaróvári gazdasági akadémia elvég­zése és az önkéntesi év leszolgálása után uradalmi segédtisztnek ment a gróf Harcourth birtokra, majd gróf Eszterházi Pálhoz, azután gróf Károlyi Lászlóhoz. 1912-ig volt itt, majd Páló­czy Horváth István uradalmában inté­ző. Frontszolgálat és olasz hadifogság után 1919-ben került haza, titkára, majd igazgatója lett a Pestmegyei Gaz­dasági Egyesületnek, azután tiszttartója volt a tápiógyörgyei, jószágfelügyelője a kisszállási uradalomnak. 1927-ben ke­rült a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarához, mint főtitkár. 1936-ban lett helyettes igazgató, pohánkának. Az ő nevéhez fűződik e­ téren is a siker, az eredmény. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara bízott Szabó Lajosban, tanácsait meghallgatta, gondolatait méltányolta és teljes erkölcsi súlyával igyekezett azoknak teret, lehetőséget kiharcolni. T­isztviselőtársai szinte atyjukként sze­rették a Lajos bácsit, ahogy szűkebb körben tisztelték, őszinte szívvel gyá­szolja most elnöke, igazgatója és a ka­mara minden egyes alkalmazottja. Gyá­szolja a Duna—Tisza közének minden gazdája, az ország valamennyi kama­rájának úgyszólván minden tagja. Sza­bó Lajos neve országos viszonylatban is számottevő volt. A temetés Mindszent napján délben hatalmas gyászoló sereg gyülekezett a református temető halottasháza előtt. Koszorúktól, virágoktól borított ravatalon Szabó La­jos holtteste indult az utolsó útra. A gyászolók soraiban Kiss Endre főispán­­nal és Liszka Béla polgármesterrel élén ott láttuk Kecskemét egész társadalmá­nak a képviseletét. Ott volt Gesztelyi Nagy Lászlóval élén a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara nagy családjá­nak minden tagja, hogy őszinte szívvel osztozzanak az özvegynek, a testvérnek és Szabó Lajos egyetlen gyermekének, leányának mérhetetlen fájdalmában. A kántus éneke után dr. Hetessy Kálmán református lelkipásztor mon­dott szívekbe markoló gyászbeszédet és igyekezett az Ige erejével vigasztalást nyújtani a hozzátartozóknak. Kovács Bálint református lelkipásztor imája után dr. Gesztelyi Nagy László búcsúz­tatta költői gondolatokkal, megható szép szavakkal érdemekben gazdag, ki­váló főmunkatársát, majd újabb gyász­­­ér­ek után a sírhoz kísérték a koporsót. Itt Hamza Andor lelkész síri áldása után a gyászének hangjai közepette fo­gadta be Szabó Lajos kihűlt testét sze­relmese, a magyar föld. 17 év a Kamaránál Több mint másfél évtizeden át volt a Kamara egyik legkiválóbb főtisztvise­lője. Szóval, tollal, kísérletekkel, ver­senytermesztések rendezésével dolgo­zott az alföldi magyar gazda boldogu­lásán. Dr. Gesztelyi Nagy László képvi­­selő, a Kamara igazgatója, akinek 17 éven keresztül volt legmeghittebb, leg­bizalmasabb és legbecsültebb munka­társa, a temetésen elmondott búcsú­beszédében hangoztatta, hogy az Alföld, különösen a sivár homok népe talán soha sem tudja meghálálni azt az ál­dozatot, azt az éjt-napot eggyé tevő munkát, amit értük végzett. Szabó La­jos hozta Olaszországból a versenyter­mesztés gondolatát. Addig propagálta, addig dolgozott érte, hogy végül azt a magyar földművelésügyi kormányzat is magáévá tette. Hosszú időn át — a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kama­rán keresztül — első szószólója volt Magyarországon a somkórónak és a OOOOOQOOOSOOOOOOOOOOOOOOOC Megjelent a Jog­akadémia év­könyve Az Egyetemes Református Jogakadé­mia 1942-43. tanévéről a beszámolót s évkönyvet dr. Dezső Gyula egyetemi c. ny. r. tanár az akadémia tavalyi dé­kánja állította össze. Az évkönyv 318 oldalnyi terjede­lemben hozza a főiskolát érintő tava­lyi események leírását. A dékáni be­számoló során az intézet szellemi és anyagi állapotáról és működéséről ka­punk eleven képet. A főiskolai ünnepé­lyeken és a főiskolán kívül, annak képviseletében elmondott dékáni beszé­deket közli ezután a beszámoló. Az adattár felsorakoztatja a kormányzó­­testület, a főiskola tanári testülete és a személyzet, az egyet. ref. jogakadé­mián működött életben lévő tanárok, a vizsgálati bizottság tagjainak és a hallgatók névsorát. A statisztikai ki­mutatások szemléltető képet adnak a főiskola tavalyi belső életéről. Itt tud­juk meg, hogy a főiskolának tavaly az első félévben 375, a második félévben 351 hallgatója volt. Az ifjúsági szak­osztályi jelentések tanári kar műveinek bibliográfiai jegyzéke egészítik ki a be­számolót. A Függelékben balásfalvi Kiss Bar­nabás dr. az idei dékán­i „veszély" kérdése adásvételnél a római jogban cí­mű, Jós­ Gyula dr. A magyarság hely­zete a Kárpát medencében című szak­­dolgozatai helyezkednek el.

Next