Kecskeméti Közlöny, 1944. szeptember (26. évfolyam, 76-96. szám)

1944-09-02 / 76. szám

1944. szeptember 2. KECSKEMETI KOZumg Harvetth Ödön főispán­ felszólította a pékiparosokat a kenyérrel kapcsolatos panaszok megszüntetésére Dr. Horváth Ödön főispán, közel­látási kormánybiztos foglalkozott a kenyérsütéssel kapcsolatos pana­­szokkal. Megvizsgálta a kérdést az Ipartestület képviselőinek és a pék­szakosztály néhány tagjának bevo­násával. Az alapos vizsgálat elősegí­tése érdekében próbasütést is ren­delt el. A vizsgálat eredményéről dr. Horváth Ödön főispán az aláb­biakban tájékoztatja a közönséget: — A pékek meg tavalyi őrlésű tisztből sütik a kenyeret. Az üzletük termelése az utóbbi időben fokozó­dott, sok nehézséget jelent munká­juk elvégzésében a rendelkezésre álló eszközök fogyatékossága (tüze­­lőszer, munkaerőhiány). Ezek a fo­gyatékosságok eredményezték, hogy egy-két sütésük kevésbbé sikerült. — Felkértem a pékiparosokat, hogy a legteljesebb mértékben ügyeljenek a kenyér minőségére és hassanak oda, hogy a szórványos panaszok azonnal megszűnjenek. Az Ipartestület most értekezletre hívja össze a pékiparosokat az ügy vég­leges rendezése és a panaszok azon­nali megszüntetése érdekében.­­ Az I. fokú iparhatóság felhívást intézett a fogyasztóközönséghez, azonkívül a jövőben is fokozottab­ban végzi az ellenőrzést, hasonló­képpen a közellátási kormánybiztos­ság is. Alapos panasz esetében a köz­ellátási kormánybiztosság és az­­. fokú iparhatóság azonnal intéz­kedik. A hatóság felhívása a kenyér-ügyben A közönség részéről a kenyérsü­tés ellen beérkezett panaszokkal kapcsolatban megkérdeztük Schira­­K­irály tnácsnokot, az I. fokú ipar­­hatóság vezetőjét, aki az alábbiakat közölte munkatársunkkal: — Névtelen panaszosok sérelmeit sem tudja a hatóság orvosolni. Aki a kenyérrel kapcsolatban rendelle­nességet tapasztal, az általa rossznak tartott kenyeret adja be a tiszti fő­orvosi hivatalba, vagy kivizsgálás végett jelentse az iparhatóságnál. Lehetőleg a kenyérmintán rajta le­gyen a sütő pék cégjelző cédulája. A hatóság a konkrét panaszok ügyé­ben azonnal eljár. 0—0 — A Közlöny tudósítójától — A barátok temploma előtti Kálvária javítási munkálatai megkezdődtek. A kőfaragók már lebontották a kereszt­­szárat, ma délelőtt pedig a Kálvária földalatti részét emelték ki. Napfényre került a keresztszár alatti dombormű, ami a Purgatóriumot ábrázolja. A domborművet a templom udvarba gördítették és ott kijavítják. A javí­tási munkálatok után helyezik el új helyére. VVVYVyVVYVVVVVYVVVVVVVYVVV'­ Kiemelték a barátok temploma előtti Kálvária földalatti részét Három és két évi­­egyházra ítélte a törvényszék Fülüpszállás szegénynegyedének vámszedőit 2.50­3 pengőért adták a „feketén“ őrölt liszt kilóját A törvényszék dr. Poós Ede bün­­tetőtanácsa, mint uzsoratanács csü­törtökön egész napos tárgyaláson fog­lalkozott azzal a nagyszabású közellá­tási és átdrágítása bűncselekménnyel, mely Fülöpszálláson játszódott le és amelynek főbb vádlottja Ivanicza Miklós 45 éves malombérlő és Zakar János 40 éves főmolnár volt. A vádat dr. Pálmai Tibor kir. ügyész képviselte. A vád szerint Iva­nicza és társa feketén őröltek a fülöp- Szállási malomban és az így szerzett vámot lisztté őrölve kilónként 2,50— 3.— pengőért adták el többeknek. A tárgyaláson beigazolódott, hogy igen nagymennyiségű tisztet adtak így el. A bíróság üzletszerűen elkövetett közszükségleti cikk jogellenes elvoná­­sának bűntette és árdrágítás bűntette miatt Ivanicza Miklós 3 évi fegyházra és 5 évi hivatal és politikai jogvesz­tésre, Zakar Jánost 2 évi fegyházbün­tetésre és 5 évi hivatal és politikai jogvesztésre ítélte. Az ítélet indokolásában rámutatott a bíróság arra, hogy a bűncselek­­ményt folytatólagosan hosszú időn ke­resztül űzte a két vádlott és éppen azoknak adta magas áron a lisztet, akik kilónként és félkilónként kény­­telenek vásárolni. Az ítélet ellen az elítéltek enyhítés­ért, a vád képviselője súlyosbításért fellebbezést jelentett be. Nagy fotó­t íiUaiaszUttáU 0­ fíni­ánsá^.^ Uzf+fyUlZS&kttyt Közbejött akadályok miatt a szep­tember 3-ára tervezett „Sebesültek a sebesültekért“ kívánsághangver­senyt elhalasztották. Csütörtökön délután 4 órakor a mezőgazdasági középiskolában m­egismételték a fő­próbát, mely a legnagyobb siker je­gyében zajlott le. A kívánságban ver­­seny időpontját a Kecskeméti Köz­löny útján tudatja a rendezőség. Bfarpeplf egy önálló t­erköly­ilol­eben esős jellegű, tiszta háztartási alkalmazottat, aki 3 éves kisleánnyal is tud fog­lalkozni, azonnali belépéssel. Cím: Kerekes utca 1, fűszerüzlet. Augusztus 29-én is dobtak bombát a város déli pusztájára Augusztus 29-én, kedden délben A csendőrség jelentése most érkezett többen észlelték, hogy az ellenséges be, mely szerint háromnegyed 1 óra­­repülőgépeknek a város fölötti átvo­­kor a város déli irányban fekvő nagy mulása után a déli irányban, igen pusztáján ellenséges repülőgép egy nagy távolságban erős robbanás­gáz- bombát ledobott. A bomba réten rob­­kadtatta meg a levegőt, bánt fel, kárt nem okozott. •CK«K»aaiK3BC­K9C»a«aQ8CK9C8­3­3KSCKIK«CK9caK^ Kinevezések, előléptetések a városházán Dr. Liszka Béla polgármester a városi tisztviselők és alkalmazottak normállétszámában megüresedett ál­lásokat az alábbi kinevezésekkel, il­letve előléptetésekkel betöltöté. Az irodakezelési szakon megüre­­sedett három irodatiszti állásra Szántó László, Sárossy Ferenc és Faragó László írnokokat kinevezte, illetve előléptette. A három írnoki állásra Salamon Géza, Laczó István és Gaál Dániel kezelőket, a tíz kezelői állásra Szente Varga Sándor, Holczer József, ifj. Kasza Mihály, Lipóczi Sándor, Kli­ment György, Molitórisz Károly, Sárközy Ilona, özv. Szabó Mihályné, Vajda Eszter és Füvessy Irén díjno­­kokat nevezte ki a polgármester. írnok lett Székely János kezelő. A kinevezés folytán megüresedett ke­zelői állásra Erdős Sándor buda­pesti lakost nevezte ki a polgármes­ter. Erdős Budapesten úrmesteri tan­­lyamon vesz részt és miután a tan­folyam még 3 hónapig tart, a pol­gármester engedélyt adott neki, hogy állását 1944. december 1-ével foglalja el. Szolgálattételre a th. mérnöki hivatalhoz osztották be. A megüresedett 11 díjnoki állásra G. Fekete Imréné sz. Szabó Julian­na, Vértesi Józsefné sz. Szabó Mária és Sümeg Hana volt védőnőket, to­­vábbá Mikus Eszter, Fazekas Kál­mán, Farkas István (városi adóhiva­tal), Kripóczki Julia, Üveges Olga, Takaró Vera, Nagy Ilona és Né­meth Mária ideiglenenes munkaerő­ket nevezte ki a polgármester. A megüresedett vegyészeti díjnoki állásra Faluhelyi József díjnokot al­kalmazta a polgármester. A fogyasztási adóhivatali szakon megüresedett könyvelői állásra Csaplár Vilmos irodakezelőt, az el­lenőri­ álásra pedig Zana Károly adóőrt alkalmazta a polgármester. A Megüresedett I. osztályú fogyasztási adóőri állásokra Nagy Sándor, Szé­­nási István és Bodnár Sándor fo­gyasztási adóőröket alkalmazzák szerződés mellett. A vegyes szolgaszemélyzet szakon megüresedett műszaki altiszti (utca­felügyelői) állásra Pintér József út­építési munkavezetőt nevezte ki a polgármester. A szakaltiszt-kézbesítőfelügyelő­ állásra Kovács József I. oszt. altiszt­kézbesítőt nevezte ki a polgármes­ter, I. osztályú altiszt-kézbesítő lett Csorba L Imre, Csorba II. Imre és Dudás Gyula II. o. altiszt-kézbesítő. A négy II. osztályú altiszti állásra Hub­ák József, Király János, Szeve­­rényi Mátyás és Válik Ferenc kise­gítő-kézbesítőket, Csősz Imre nap­számos kézbesítőt pedig kisegítő­szol­ga-kézbesí­tővé nevezte ki a pol­gármester. A kinevezett, előléptetett tisztvi­selők, egyéb alkalmazottak letették a hivatali esküt. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a vidéki színigazgatói engedé­lyekről kiadott miniszteri rendele­tet. Az 1944—45. játékidényre 28 színigazgató kapta meg az enge­délyt, ugyanannyi, mint az előző évben. A névsorban három személyi változás van, új igazgató Szokoly Gyula az elmúlt hónapokban alakult alföldi színikerület igazgatója, vi­szont kimaradt a névsorból vitéz Zemplényi Zoltán volt igazgatónk, aki tudvalevőleg a győr-soproni színtársulat főrendezője és jellem­­színésze lett és Inke Rezső, a Dalos,­színház volt igazgatója. Az igazgatói névsor: Bánky Ró­bert (Szeged, Hódmezővásárhely, Kispest), Beleznai-U­nger István (Debrecen, Eger), Földessy Géza (Miskolc, Nyíregyháza), Homokay Pál (Ungvár, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely), vitéz Jakabffy De­zső (Szatmárnémeti, Dés, Márama­­rossziget), Körössy Zoltán (Újpest, Kassa), Kőszegi Géza (Szabadka, Baja, Szombathely), Putnik Bálint (Nagyvárad, Marosvásárhely), Sza­­lay Károly (Győr, Sopron, Gyula), dr. Székely György (Pécs, Kapos­vár, Mohács), Szokoly Gyula (Kecs­kemét, Békéscsaba, Cegléd, Makó, Szentes), Szűcs László (Székesfehér­vár, Újvidék, Nagykanizsa, Szolnok, Dombóvár), Thuróczy Gyula. (Besz­terce, Csíkszereda, Gyergyószent­­miklós, Kézdivásárhely, Nagybánya Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Szászrégen, Székelyudvarhely.) A kisebb kerületi igazgatók: Ba­logh László, Hámori Aladár, Ká­rolyi János, Krémer Ferenc, Nádasdi József, Szabó Hangya Márton, Tó­­váry Pál, Vértes Károly, Antal Lajos, Battyán Kálmán, Cser Jó­zsef, Jódy Károly, Névery László Ezenkívül két kamaratársulat: Rétalapi Hlatky László Országjáró Kamaraszínháza, Károlyi Vilmos Déryné Játékszín zenés kamara­­színháza, az Inke-féle Dalosszínház utódja. Az alföldi színikerületben, tehát Kecskeméten is, a kerületi igazgató társulatán kívül még két kamara­­színház is tarthat előadást. A kerületi beosztásokban jelentős változások következtek be. * AZ ÚJ SZINIÉVAD szeptember elsejével megkezdődött. Néhány városban megszakítás nélkül tarta­nak az előadások, mert a társulat -­csere a nyári évad közben bonyoló­dott le. Az új kerületekben, és ott ahol az igazgatók augusztusban ad-

Next